Magyar Végvár, 1954 (2. évfolyam, 1-9. szám)

1954-10-01 / 7. szám

8. oldal Magyar Végvár 1954 október Budapesttől 30 mértföldnyire mé 1945-ben is, sok évszázaddal letelepedésük után, voltak szlovák, szerb és sváb falvak saját is­kolájukkal, tanitóikkal, papjaikkal, jegyzőikkel, stb. Megvoltak saját egyesületeik is. Ugyanazon szlovákok a csehszlovák rend­őrállam idején - dacára a hires pittsburghi egyezménynek - még egy falusi postamesterségre sem tudtak vergődni szülőföldjükön. Es dacára ‘Onagyméltóságaik’ megjegyzésének, — 98%-a ezenszlo­­vákoknak soha nem kívánják a ‘csehszlovák’ szót hallani, sem lát­ni írásban, akár elválasztva, akár egybeírva. Csehszlovák nemzet, mint olyan, sohasem létezett és nem is fog létezni, mert nincs lét­alapja. Ami a boldogult Benes elnök és Jan Massaryk tragikus végét il - le ti, az csak Shakespeare Othello mórjára emlékeztette az európai - akat, ki a Kreml szabályai szerint ‘megtette a kötelességét és — mehet’. Sorsuk bizonyos hasonlatossággal bir Goethe Dr. Fauszt­­jának sorsával. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétrombolása nem olyan csele­kedet, melyre a cseh nemzet vagy annak képviselői büszkék lehet­nének. Már régen történt, hogy nyugati államférfiak kijelentették, ‘ha 1919-ben ilven monarchia nem létezett volna, akkor meg kel­lett volna csinálni . A történelem itélőszéke, mely minden cselekedetnek megadja a maga értékét, ebben az esetben is ki fogja mondani a maga'Ítéletét. Azonban addig is a mi kötelességünk, hogy felhívjuk a USA népé­nek figyelmét most, létünk legválságosabb idején ezekre a tények­re. A hideg háborún belül folyik a szellemek nagy csatája, - Nagy Péter és fáklyahordozóival a keresztény kultúra és civilizáció vé - delmezői ellenében. Számunkra fájdalmas kálvária volt az ut idáig, Trianon, Yalta, Teherán, Potsdam, etc., voltak annak stációi. Mi nagyon jól tud­juk, hogy a kálvária végén keresztrefeszités is van és hogy mi, mint mindazok a honfitársaink, kik a vörös árulás ellen küzdünk, vad erkölcsi üldöztetéts várhatunk, mint antikommunista, ant-pán - szláv magatartásunk büntetésété. De mi hiszünk a feltámadásban is! llevesy Pál ur levelében nem említette a cseheket! Az ő képvi­selőik indították meg a vitát eltorzított tények nyilaival. így ar­ra kényszerültünk, hogy ideáljainkat az igazság pajzsával meg­­védjük! Mi nem várhatjuk azt, hogy 45 éves propaganda áradatöt egy vagy ezer levéllel is megfordíthassunk, azonban parancsoló az, hogy az amerikai nép azokon a dolgokon, melyeket levelünkben megemlítettünk, elmélkedhessen. \z Amerikai Egyesült Államokban, 1954. év, Szent István Király havában. kassai Kurucz S. Miklós. ********** Mellékes, hogy ki irta ezt a levelet. Bizonyos azonban , hogy az ősi magyar szellem diktálta, mely ideszállt a Kár­pátok aljáról, hogy síkra szálljon örök ellensége, a - taga - dás sötét, keleti szelleme ellen. A levél - angol nyelven természetesen - ma már a Wash - ington Post kiadójának asztalán fekszik. Más lapra tartozik kérdés, vájjon lát-e nyomdafestéket? Egyes kezek nagyon is messze érnek. És ezzel ismét elérkeztünk a sokat hangoztatott témánk­hoz: az egységes antikommunista magyar napilap ügyéhez) Ha az már most meglenne, nem lenne probléma, hogy e fon­tos cikk azonnal, angol nyelven is megjelenjen, mint méltó - válasz a cseh történelemhamisitásokra! Természetes, hogy meg kell jelennie! Ez az emigráció feladata, hogy a Haza tiszta becsületét megvédje. Magyar szövege hazafias felhá­borodást fog kelteni ott, hol érveink magától értetődőek. a cseh vádak ismeretesek. De a főcél: az amerikai közvéle­mény felvilágosítása, mely csak az ő nyelvén lehetséges ezt ismét nem érjük el. Szinte naponta jelennek meg ilyen és hasonló cikkek. Egyszer azt állítják, hogy ‘a magyar kommunizmust a magya­rok, csinálták’, máshol azt olvassuk, hogy azt a ‘magyar fe­udalizmus’ hozta létre, ami alatt bármit is lehet érteni, de vádnak oly kevéssé helytálló, mint a cseheké. Más azt írja, hogy‘a keleteuropai országoknak a múlt évszázadban katcna- i téren nincs mivel dicsekedniük..a cseheket és lengyele­ket kivéve’. Véletlen, ha egy-egy ilyen cikk magyar hazafi kezébe kerül s ha van ideje és képessége, hogy válaszol­jon - de közük-«? A cseheknek van egy Csehszlovák Nem !■ zeti Bizottmányuk, mely figyeli a sajtót. Héjjaként azonnal rácsaptak Hevesy cikkére, mint kiváló alkalomra, hogy fél­revezető propagandájukat ismét elhelyezzék. Nekünk is van egy Bizottmányunk, mely azonban sem nem nemzeti, se nem magyar. Jól fizetett emberei vannak a Free Europe Committe jóvoltából, kik ilyen dolgokat szemmel tarthatnának. Az őkötelességük lenne ily félrevezető cikk­re a méltó magyar választ megadni. De ők jól tudják, hogy kenyéradó gazdáik, - a Free Eu­rope Committee urai a trianoni, jaltai, potsdami elvek alap­ján állanak. Ha máskép lenne, lennének ők azonnal lelkes , lángnyelvü hazafiak. De igy jelszavuk: ‘Nem azt kell tenni, amit tenni kellene/ hanem amit tenni lehet’. Ez is lehet felfogás, mely az ő megélhetésük biztonságát szolgálja, de közben a magyar haza ügye az ebek harmincadjara kerül... A cikkek pedig követik egymást. A szellemek harca to­vább folyik. . . CSAK RÖVIDEN . . . A francia parlament leszavazta az európai Védelmi Közösség­be - EDC - való bekapcsolódást. Ez az európai közös hadsereg vé­gét is jelenti. Egyben a Szovjet hideg háborús világos győzelmét. Befolyásos francia politikusok Mendes-France miniszterelnököt i­­gyekznek rávenni, hogy a Szovjettel megalkudjék. Cél: Németor­szág semlegesítése. NÉMETORSZÁG FELFEGYVERZÉSE A lehetőség megvan erre, különösen a francia döntés után. Né­metország kulcshelyzetben van. A Szovjet is barátságát keresi, A- merika is. A német ár: teljes függetlenségének elismerése. Ide is elérkeztünk. Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt is ? ANGOLCRSZÁG Mindinkább erősödik Angliában ‘a minden afron megegyezni a Szovjettel’ hangulat. A ‘co-existencia’ gondolata teljes virágba bo­rult. Mint kölcsönző: elsőrangú, mint barát: ki Ígér többet? HITES KRISTÓF mondotta a clevelandi Önsegélyző és Közművelődési Egyesület pályázati műsorán: ‘Akik pedig a magyarság képviseletében lépnek a politi­kai küzdőtérre, ne felejtsék el, hogy erre csak az jogosítja őket, ha Zrínyi és Mindszenty elszántságával állnak ki: íme tudományt teszek előtted nagy Isten. . . és: Állok Istenért és Hazáért! A szentistváni múlttól elszakadva, leikétől idegen hatalmi ér­dekek szolgálatába állitani, nemzetközi érdekű társaságoktól hagy­ni befolyásoltatni a magyar jövőt, gondtalan hontalanságot bizto­sitó szolgabérért hallgatni magyar fájdalomról, szótlanul elhorda­ni minden reánk szórt piszkét és gyalázatot, elhallgatni az alapve*

Next

/
Oldalképek
Tartalom