Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)

1953-10-01 / 7. szám

3.oldal Magyar Végvár 1953 cktcber FUDVA VAGY SZENT TÓNK?- Van-e még lelke Árpád nemzetének? Irta: dr.Mihályi Gilbert A Haza kiszelesült család, a hczaszeretet kiszélesített szülői szeretet. A hazaszeretet e­­zért a IV.parancs előírása. Az a hazaszeretet, amely inkább kötelességet jelent, mint jogokat, inkább á Idozatot, mint előnyöket. Mert a Haza sorsa saját sorsunknál is elöbbrevalo. A Haza kín­ja minden fájdalomnál jobban gyötri a hazafi lelkét. így érezte a szabadsághős Laky Döme és mindazok, akik igazi honfiak. Mi fáj a magyar emigrációnak? Valóban a Haza sorsa? Vagy pedig az elveszített állás, a 'húsos fazék'? Milyen emigrációnk hazaszeretete Összefogásban, egymás megbecsülésében és a Haza ügyéért végzett áldozatos munkában nyi­latkozik meg vagy csak egy kokárdáig tart,már­cius 15-i szavalásig, paprikás szalonnáig vagy cigányzenés mulatozásig? A Hazát elsősorban a hazaszeretet tartja fent és szerzi vissza. A Laky Dömék, Mikes Ke­lemenek, Rákoczyak Széchenyiek áldozatos ha­zaszeretete. Példájuk komoly intelem emigráci­ónk felé: a Haza mindenek előtt! LÉGY HIDEG VAGY MELEG. Dobo kapitány és egri vitézei olvasatlcnul dobták tüzbe a leveleket, amelyekben a törck iol fenyegetéssel, hol meg Ígérgetéssel a vár fel­adására szólitgatta fel őket. Török Bálint a Hét Toronyban nem vállalta a törökkel való kollabo­­áciot jelentő budai pasaságot. S a magyar emigrációban - amely az ellen­ég áldozatának mondja magát - mégis sokan imborálnak az ellenséggel. Hol butaságból,hol övidlátásbol, hol helyezkedő hintázásból, hol íeg megrögzött rosszakaratbol. Eckhardt jelen­­ätte ki nemrégen, hogy a Nemzeti Bizottmány 'égrehajtó Bizottsága többségében marxista. A ree Europe magyar rádió-adása sem volt ma­­yarságában-kereszténységében makulátlcn. S ónyan járnak a magycr vörös követségek össze- j 5veteleire és előadásaira. Mennyien olvassák, sőt terjesztik azoknck propaganda kiadványait. Nincs jogunk szót emelni az Otthon rabszolgasága miatt, ha annak szerzőit, szellemének képviselőit megtűrjük lekint magunk között. Mert a Haza ma sem eladó, a magyar kereszténység ma sem zatyiba való holmi! A Dobok és 5rök Bálintok magatartása ma az unokák feladata! A meggcndolatlcnoknak, a kétszinüeknek, az árulcknck ma külö­­isen szol az Ur dorgáló szava:"Légy hideg vagy meleg, de langyos vagy, kiköplek a számból!" Nagyon jól tudjuk azt, hogy odahaza a 'sajtószabadság és minden egyéb szabadság' hazájában a vörös uralom alatt még mukkoni sem szabad. Mondhatod - amit ök akcrnck, hegy mond, írhatod - amit ök akarnak, hogy ird, olvashatod - amit Ők akcrnck, hogy olvasd, stb. Mégis, mégis...néha olyan kerül az igazságra éhes magyar kezébe, amelytől a hideg rázza a vörösöket. Nemré­giben járt közkézen egy röpirat. De beszéljen a röpirat: "MAGYAROK: Moszkva magyererszági ügynökeit 32 év óta árulcknck ne­­'velte a Szovjet; ezek a pribékek - muszka pcrancsra - irtják a ma­­gyert és pusztítják szép hazánkat. Hűséges népünk millióinak átka, eljön az idő, megtorló büntetése kiséri istentelen cselekedeteiket! De gyűlöljük ezeknél is izzóbban a polgárság kalandorait és árulóit, akik megtagadva a múltjukat, elődeik hemvait, fajtest­véreik tetemén keresztül egyedül hatalom és pénzvógybol, az érvé­nyesülés kedvéért csaptok fel kirckat-kommunistáknck. Most a választásnak nevezett kutyakomédia után jutottak újra népünk munkaerejét kisajtoló vörös fóTisztségekhez, amikor már nem hápoghatják, hogy a még menthetőt ckarják menteni, mert ma már ország-világ tudja, hogy a rendszer nem a dolgozok boldo­gulását, hanem a szovjet-orosz hódítást szolgálja. Ezek a bitengok, élükön Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszterrel, Bognár József bel és külkereskedelmi miniszterrel, Darvas József népművelési mi­niszterrel, Erdei Ferenc igazságügyi miniszterrel, dr. Zsoldos Sán­dor egészségügyi miniszterrel, Barcs Sándor, Mihályfi Ernö,Nánási László, Parragi György, dr. Rusznyák István, Szcbo Pál, a Népköz­­társasági Elnöki Tanácsának tagjaival, Harrer Ferenc székesfővárosi főtanácsadóval, Csikcs-Nagy Béla ipari miniszter-helyettessel, Ka­tona Jenő rádió-program igazgatóval, dr. Pesta László és Czéh Jó­zsef országgyűlési jegyzőkkel és százegy bűntársukkal. Nem fogják elkerülni amit kiérdemeltek: a független bíró­ság irgalmatlan ítéletét! A kötelet! Legközelebbi röplapunkat szeptember derekán olvashatják hűséges magyar testvéreink!" Azt hisszük, hegy a nevezett 'urak' álmait ez a röplap nem tette kellemesebbé. De vesse ki eket még a föld is! MÉGIS MOZOG A FOLD! " Nem , nem a rozsdás vas, sem nem a gyilkos börtönök éje Gyász-sorsod vérzé, árva hazám, szivemet!" ^ A nagy történelmi vihar kegyetlenül megtépázta a magyarság ezeréves életfáját. Lehcrvcsztotta életbimboit, sárba szórta virágait, letördelte százados hajtásait, derékba törte törzsökét. A magyar életfának igazában csak a gyö­k-ere maradt meg. Ezért létfontosságú a kérdés: milyen ez a gyökér? Milyen a megyer lélek? Életerős, vihart álló, átvészelve a nagy özönvizet kihajthat belőle egy istenadta teveszen az uj magyar élet fá jc? Vagy elgyengült, pusz­tulásnak indult, pudvásodo gyökér, amely életfakasztásra többé már nem képes? - Nézzünk szét az emigrációnkban. A HAZA MINDENEK ELŐTT! Laky Döme, a csornai premontrei szabadsághös Világos után Kufstein börtönében szenved. Midőn kegyelmet kap, bilincsét rendjének adja ezzel a disztichonnal: ll k. I___ _____ »II I.........I - •

Next

/
Oldalképek
Tartalom