Magyar Végvár, 1953-1954 (1. évfolyam, 3-12. szám)
1953-12-01 / 9. szám
4* oldal Magyar Végvár 1953 december Maári!... Ülkei Adám borzongott.- Az asszonyt kiáltja, kit o gyilkolt meg!... A gyilkos önkívületében tovább játszotta a karácsonyt, mig utolsó szavai belebugyborékoltak a száján előtörő vérébe s egyszerre utolsót rúgott a tűz mellett.- E meghálál - vakarta a fejét Ulkei Adám s csendesen ülve a holttest mellett sokáig gondolkodott . Mit fundált ki, mit nem. egyszer csak feláll, a katonaládája fenekéről kivesz egy ökörfejére való láncot, odalép a halotthoz s jó keményen összeköti vele a halott dermedező kezeit.- így ni! - mondotta setéten s öltözködni kezdett . A bundát felöltötte, fogta a fejszét, a ház ajtaját békocsolta s mire pitymallott, már litban volt a falu felé. Dél felé járt az idő, mikor megérkezett a községházára és haptákba vágta magát a jegyző előtt.- Jelentem alásan, a gyilkos Péterp,ki megszökött a tömlőéből, az éjszaka sebesülten egymagám elfogtam, megkötöztem s most kérem a fejtre kitü - zött ezör pengőt! A jegyző tisztességes ember volt, megundoro - dott a vérdij utáni mohóságtól.- Szégyelhetné magát! Ráér még megkapni azt a pénzt!- Nekem most kell! - csökönyösködött Ulkei A-dám.- Miért olyan sürgős? - kérdezte kedvetlenül a jegyző.- Neköm azért kell, - remegett a hangja a vadembernek - mert ma van karácsony este s én azt a pénzt a Péter árvájának szántam, Dénöskének... Szeretnék rajta kicsi csizmát venni, kicsi harisnyát, jo meleg posztó kurticskát, báránybőr sapkát, hogy meg ne fázzék a télen...Legalább annyi öröme legyen a szegény árvának... Az a pénz úgyis a gyermeket illeti. Az apja az életével fizetett érte... Legalább az a pár krajcár maradjon utána. Senkinek nagyobb jussa nem lehet hozzá, mint annak az ártatlan gyermeknek. Legalább neki legyen karácsonya ebben a cudar világban!... Nincs igazam?... Mig a jegyző reszkető kézzel a penna után nyúlt^ hogy intézkedjék, a vad pásztor szálfa-egyenesen, büszkén körülnézett az irodában, hadd lám, van-e valaki, ki azt meri mondani, hogy neki nincs igaza! Mikor a pénzt megkapta s estére el is intézte, amit akart, a hona alá szorította a csizmáéskákat, kicsi harisnyát, kurticskát s büszkén felszólott az égbe: MOST MAR JÖHETSZ JEZUSKA!... /IIEXEYIJET jVIAíjY&ROk MIAEYAXEM Elüzettünk Isten, ezeréves földről, Imánk Hozzád száll fel vad-idegen rögről. Szétszóródtunk s hullunk szerte elesetten, Miatyánk, Úristen, ki vagy a mennyekben./ Szonokol a sátán ujisten nevében, Forog e rut világ, keserű levében. Ne hagyj el bennünket, mi kitartunk Veled, Szenteltessék Uram meg a Te szent Neved. Pokol lett az élet, kialszik a lélek, Szerte a földtekén pusztulnak a népek. Csak torzóban áll már nemes alkotásod, Add Urunk, Istenünk, jöjjön el országod.Jönnek’Messiások*, s tűnnek el, mint mások, Soh'sem volt a földön ily súlyos az átok. Vonuljon el immár jogos, szent haragod, Legyen meg mindenütt a Te akaratod. Csalnak a mérlegen! Ébredj justicia! Vedd kezedbe sorsunk, áldott Istenfia. Győzzön az igazság,'pusztuljon a hamis, Miképpen a mennyben, úgy itt a földön is. -Szivtelen gazdagnak ma sincs napi gondja, De a sok Lázárnak nem jut onnan morzsa. Eletet, kegyelmet csak Tenálad nyerünk, Add meg, miként tegnap, - ma is a kenyerünk. -VEGE 6-íBBBBHHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB-sbbbbbbbbbhbbbbbbbbbbbbbhbbb Tronol a gyűlölet, soh?sem lesz már vége, Elkoptatott szólam'marad csak a béke. Uram, megbocsátjuk, mit tettek ellenünk, Csak Te is bocsásd meg a mi sok csúf bününk.Némitsd el ellenid, tűnjön el a sátán, Ne kisértsen többé senkit a földhátán. Legyen minden ember újra a Te képed, Uram, a gonosztol, szabadits meg minket Amen! Wels,Ausztria, 1953. Laczkovits József az aranyra rá se hederitünk. Most már értem, - mondja a gyerek. Amerikában az aranyat tartják lakat alatt, itt meg az emberket. &&&&&&&&&&&&&&&&& Odahaza pályázatot hirdettek az állatorvosi állásra. A pályázok között volt egy egyszerű földműves, minden képesités nélkül. P.árivall a főelvtárs: Mit akar maga itt? Nincsen képesitése! Mire emberünk felel: Hát már hogyne volna, elvtárs! En úgy dolgozok, mint egy ökör, megnyirnak, mint egy birkát, úgy eszek, mint egy madár, úgy élek, mint egy disznó', és úgy bánnak velem, mint egy kutyával! Mi más képesitést akar? U.i. Nem kapta meg az állást, de lévén ember, hozzá még magyar, tehát mint drága kincset egyszerűen lakat alá tették. • , , Varsóban kérdezi a gyermek a tanitotol: Mi a különbség & kapitalizmus és kommunizmus között? Mire a tanító mondja: A fő különbség az, hogy náluk az arany számit, az arany mindenük. Amerikában egy erőditésben elzárva őrzik az aranyat. Itt nálunk az ember számit