Abaúj-Tornai Református Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 19. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 5. (Debrecen, 2011)

Pelsőc

A Gömör-Tornai karszt nyugati részén, a Pelsőci-, Szilicei- és a Kónyár fennsík között, a Sajó folyó völgyében, a Csetnek patak torkolatánál fekszik. 1243-ban IV. Béla a területet az Ákos nemzetségbeli Bebek család ősének adományozta, hogy azon várat és kolostort építsenek. Ebben az adománylevélben említik először Plesuck néven. A mezőváros a 14. század elején kapta kiváltságait. Vára a 13. században épült, a török időkben végvár lett. Sorsa 1567-ben pe­csételődött meg, amikor Schwendi Lázár császári fővezér leromboltatta, azóta rom. Ezután a település több nemesi család birtoka volt. Pelsőc a 18. század elejétől (1803-1882 között Ri­maszombattal váltakozva) Gömör és Kis-Hont vármegye székhelye volt. Lakóinak a száma 2.447, ebből 1.204 (49.2%) magyar, 1.076 (58,5%) szlovák, 117 (4,8%) roma nemzetiségű. Anyanyelv szerint: 1.432 (58,5%) magyar, 811 (33,1%) szlovák, 149 (6,1%) roma. Felekezetileg: 781 r. k., 637 ref., 166 ev., 22 gör. kát. Státus: Anyaegyház Temploma: A13. század közepén korai gótikus stílusban emelt, majd 1617-ben reneszánsz stí­lusban átalakított református templomot a település történelmében jelentős szerepet játszott Bebek család építtette. Lelkész: Radácsy Károly Gondnok: Nagy István B. K. I. A templom A különálló harangtorony barokk, háromszintes, fűzéres díszítésű, félköríves ablakkal, a sar­kokon pilaszterek, felül toronyóra. A felső két szint között és felül gazdag tagolású párkány. A toronysisak hasonlóan gazdag tagolású, felül lanternával. A gótikus templomhajó támpil- lérekkel körülvett. A templomhajóban a márvány szószék a diadalívre helyezett, félköríves, gömbölyű aljú. Fehérre festett szószékkoronája S alakú elemekből áll, tetején fiókáit tápláló arany pelikánnal. A diadalív mögötti karzaton orgona. A másik karzat fa oszlopokon áll, fa­ragott mellvédjén festett kazettás ábrázolás, felül hosszú felirat. A bejáratnál két fekete márványtábla: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ŐSEINK PELSŐCI LETELE­PEDÉSÉNEK, MAGYARSÁGUNK MEGŐRZÉSÉNEK EMLÉKÉRE KÉSZÍTETTE 1996-BAN KARDOS LÁSZLÓ ÉS NEJE.” A másik tábla felirata: „A KERESZTÉNYSÉG 2000. A MAGYAR ÁLLAMALAPÍTÁS 1000. ÉVFORDULÓJÁNAK EMLÉKÉRE SZENT ISTVÁN KIRÁLYUNK HAGYATÉKÁT ŐRZŐ PELSŐCI MAGYAROK 2000. VIII. 20. PRO PATRIA PELSŐSIENSES TÁRSASÁG.” Negatívszám: 14.468-14.488 A21-24. kép Sz.M. PELSŐC - PLESIVEC A gyülekezet története 148 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom