Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak

pánkehely kuppáján a szájperem alatt látható a vésett felirat, alatta két sima cí- tnerpajzs, egyikben sarkába harapó kígyó és három sárkányfog, a Báthoriak sematikus címere, sisakdísze kardot tartó kéz. A másik címerpajzsban ábrázolt virágot tartó ló, a kardot tartó kéz rajza különösen ügyetlennek tűnik. Feliratában 1678 szerepel, ami a készítés időpontját jelenti.67 (I. 7., 9-10. kép.)

Készítési évszáma valamint a talpán lévő vésett PM jegy alapján a debreceni Pesti Máté-Pesti Mihály mesterekhez kapcsolható. A két ötvös működésének bizonyos évtizedei egybeesnek, ezért munkáikat nem igazán lehet elkülöníteni egymástól. Sajnos ez a kehely sem segít eligazodni műveik között.68

Felvidéki ötvösmunkák

Az előbbiekben felsoroltak mellett a kárpátaljai XVII. századi ötvösművek között találunk több olyan munkát, amelyek készítési helyét jegyeik alapján szintén sikerült meghatározni. Vannak közöttük jelentős és ismert ötvöscéhek mint pl. Kassa, de találtunk kevéssé ismert felvidéki ötvösmestereket is.

Kassai ötvösművek

A felsőmagyarországi nagyhírű ötvösközpontból, Kassáról jelenleg két, bizonyosan a városban készült munkát ismerünk.

Először egy kisméretű kelyhef mutatunk be. Peremes, domború talpból kúposán nyúlik fel a szár, rajta körte alakú nódusz, amelyet öntött S alakú tagok kapcsolnak a kúppá aljához. A kúppá sima, erősen öblösödő, kerek aljú. Díszítése vésett. Talpán a manierizmus jelentkezik domborított, szalagos, gyümölcscsomós mintakincsével, a száron vésett csúcsos végű levelek hajolnak a talphoz. A kuppán csupán a szájperemen található minta, vésett reneszánsz mustra, S alakú indákra helyezett levelek és tulipánszerű virágok. Alatta hosszú latin felirat. A talp szélében találjuk a kassai liliomos városjegyet és KP mesterjegyet, ami alapján Kührmesser Péterhez kapcsoljuk.69 70 (I. 8., 11-12. kép)

Kührmesser Péter az egyik leghíresebb kassai ötvös volt, akit útja a francia királyi udvarba vitt, ahol udvari ötvös lett. Ez bizonyos mértékig megadja a nagygejőci kehely készítési idejét is, mert tudjuk, hogy mikor hagyta el az országot. A XVII. század első évtizedében készülhetett ez a szerény kis munka. A mesterjegy és a liliomos hitelesítő jegy a talp szélén felülről beütött. Ugyanitt látható a másik művén is, így ezt a megoldást mint jellegzetességet kapcsolhatjuk hozzá. Ennek ellenére fontos e tárgy előkerülése, hiszen alig ismerünk a mestertől művet.

67 Sajnos a feliratban szereplő G S névbetűt nem tudtuk feloldani, viszont a Jármi család szintén régi beregi család volt.

68 A két mesterről lásd bővebben P. Szalay 2001.

69 Mihalik József 1900. 238.

70 Éva Toranova egy ikerpoharat közöl tőle 1968. 33. kép.

27