Magyar Paizs, 1917 (18. évfolyam, 1-31. szám)
1917-10-07 / 25. szám
XVili. óv. Zalaegerszeg^ 1917, október 7. 25. szám. Előfizetési ár; Egy évre K 6'04 Fél évre IC 3'04 Negyedre K 1'54 Egyes szám 8 fillér. Hirdetések dija megegyojés szerint. Nyiltér sora 1 K Szerkesztőség és kiadóhivatal Wlasics-u. 8 sz Szerkeszti: Z. HORVÁTH LAJOS. «» , .. . i LENGYEL FERENC Munkatársak. | BORBÉLY GYÖRGY laptulajdonos, kiadó. MEGJELENEK HETENKÉNT EGYSZER. széntiiányro való aggodalmas beszélgetés közben megjegyezhetjük egész nyugodtan, hogy semmi baj sincs. Igazán nem lehet megérteni miért az az aggodalom, ha kevés a kőszén? Nálunk Magyarországon. Ha jól gondolkozunk: nem is kevés. Egy kis kőszéntermésünk nekünk is van. Nem elég? De gabonáért s almáért ad még hozzá Németország is. így sem elég? Lehet, hogy nem jut épen annyi, mint békeidőben jutott. De hát háborúban épen azt a kényelmet és boldogságot várjuk, mint fa mi békeidőben juthat? Azt ne várjuk — s akkor elég kőszenünk van. Mire kell a kőszén feltét- lenebbül? A vasúti gőzösre s hasonló kisebb üzletekre, gyárakra. De hogy magán házakba, egyszerű levegő- melegitésre is feltétlenül szükséges volna a kőszén : ez inkább" tréfa beszéd volna, mint komoly beszéd, ismeretesek az ellenvetések : A szénnel olcsóbban élhetünk, mint a fával. Úgy van. A tengeri ut is olcsóbb, mint a szárazföldi : Ennélfogva kétségbe kell esnünk, hogy Zalaegerszegről Budapestig nem utazhatunk hajón. Másik ellenvetés, hogy sokhelyen csak a kőszénütésre használható kályhák vannak. /Tessék olyan kályhát csináltatni amelyben minden tüzelő anyag éghet. Lehet, hogy sokba kerül, de nem nagyobb árba, mint az élet. Akik ilyenek miatt zúgolódnak, azok azt hiszik, hogy egy világháborút, egyeseknek és nemzeteknek élet-halál küzdelmét ágyban, párnák közt kényelmesen végig nyújtózkodva kell megküzdeni. Az angol egy egyszerű reggelit tizenhat evőeszközzel eszik végig; s ha egy hiányzik, a tizenöt evőeszköz mellett már boldogtalannak kell lennie az embernek. Igen. Boldogtalan. Ha hülye. Ámbár, hogy Magyarországon kivált az utóbbi időkben tenger sok erdőt kiirtottak, pusztítottak : mégis még annyi őserdő van, hogy azoknak rengeteg fáifal akár a tengert föl lehetne gyújtani. Attól sem lehetne félni, hogy elfogy az erdő. Akác csemetéből 5—10 esztendő alatt uj erdőket teremteni. Az őserdőkön kívül egyéb fa is annyi van az országban, akár az utak szélén is, hogy csak ez is elég volna téli fűtésre. De úgy vagyunk evvel is, mint az angol a tizenöt evőeszközzel. Hozzá vagyunk szokva, kivált mi városi koldus nép, hogy csak száraz hasogatott buktával melegítsük a szobánkat. A zsiros nyírfa sem jó. A kiszáradt almafa ott rothadt el. Ilyenekkel tüzelni — nem szokás. Ha nem volna ur az embereken a szokás ereje, az egyoldaluság, a hülyeség : akkor nem kellene félnünk, hogy Magyarországon nincs mivel füttünk ; akkor a magánházak fölajánlanák a kézhez vett szenet is s vasutak és gyárak számára s magok fával tüzelnének ; akkor nem hordanánk még a fogolytáborokba is hegyeket a kőszénből s tulfelőí nem kellene sápankod- nuiik, hogy szén hiányában nem lesz a télen elég villanyvilágításunk. Fával melegítsünk, szénnel fütsük a gépeket. Akkor ^hajszálnyi bajunk sem lesz. B. Gy. Mély családi gyász érte Tóth János .járási számvevőt, aki Zalaegerszegről jutott Keszthelyre hivatala révén. Kedves jó felesége szül Rózsás Róza 44 éves korában hosszas betegség után meghalt Keszthelyen. Á kitűnő családanya három gyermeket hagyott árván, mély gvászba borította jó férjeurát. Enyhítse fájdalmát Zalaegerszegről küldött meleg részvétünk is. A közoktatásügyi miniszter Vogel Rikárd és Suszter Oszkár zalaegerszegi gimn. tanárokat előléptette a VII. fizetési osztályba. Perlakoíi függetlenségi párt-alakulás volt s múlt vasárnap gróf Batthyány Pál elnökletével. A zalavármegyei függerlenségi pártnak gróf Batthyány Pál az elnöke, aki egyúttal a zalaegerszegi kerületnek a képviselője. Az elnök meghívására nagy közönség gyűlt össze Perlakról és környékéről s megnyitó beszéde Czukelter Lajos, a vármegyei függetlenségi pártnak a titkára tartott hosszabb beszédet a pártelveiről, csípős iróniával érintve a munkapártot. Dr. Reményi Zoltán ügyvéd és Ehrenreich Nándor plébános horvátul ismertették a prograrnmot. Ehrenreich és Reményi elnököknek és dr. Grész Gyula titkárnak választatott meg. Alakult egy 100 tagból álló választmány is. Megszűntek . . . mik szűntek meg? Nem az ácsorgások szűntek meg, hanem az ácsorgásokról való beszédek és írások, a kéthasábos interjuholások és háromhasábos nyilatkozatok, amelyek kéthónapon át mindennap tartottak és folytatódtak. Azok megszűnjek. Hanem az ácsorgások, nó, azok tartanak, sőt módfelett szaporodnak, sokasodnak és fiadzanak, mint Csokonainak a csikóbőrös kulacsa. A cédula-rendszer végtelen. Mindenbőfkapunk cédulát, , amiből nem kapunk portékát. Nem tóm, igaz-e, egy embert fölboncoltak , s a gyomrában megtalálták a — cédulát. Wgk ;:TLőv:; , , Sorozatos prédikációk az ág. ev. templomban. Ez évben ünnepifa protestáns világ a reformáció 400 éves fordulóját. A zalaegerszegi evangélikus gyülekezet is elhatározta, hogy ezen nagy emléknek ünnepet szentel. Azyünnepi istentiszletekre az egyházi elnökség a saját és a református egyház „tagjainak, s egyúttal minden érdeklődőnek s épp úgy a világi és egyházi hatóságoknak a' figyelmét tisztelettel felhívja. Az ünnepi istentiszteletek'ideje és tárgya a következő lesz. 1. Október 7. Emlékezzünk! 2.- Október 14.: A magyar protestantizmus küzdelme és diadala. 3. Október 21.: A reformáció fundamentuma és sarkalatos elvei. 4. Október 28.: A reformáció áldásai. 5. Október 31.: Nem szégyeljük a Krisztus evangeiiumát! Az istentisztelet okt. 14-én és 31-én délelőtt 10 órakor, a többi napokon délelőtt fél 11 órakor kezdődik. Zalaegerszeg, 1917. okt. hó 1. A zalaegerszegi ág. h. ev. egyház elnöksége. — E sorozatos szónoklatokra fölhívjuk a közönség figyelmét, tekintve azt is, hogy ez egyházi beszédeket Kutassy Kálmán fiatal lelkész tartja, kinek igen jeles szónoklatai már megnyerték az egyházán kivül levő közönségnek is a rokon- szenvét. Mikről nem szabad elfelejtkeznünk? Nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi Vörös-Kereszt kórházról, a gimnáziumban elhelyezett osztályról, nem szabad elfelejtkeznünk általában a hadsegélyző bizottság működéséről és nem szabad elfelejtkeznünk nekünk zalaegerszegieknek a Paslek Lajos indítványáról s az ő letett alapítványáról: nem szabad elfelejtkeznünk a zalaegerszegi hősök emlékéről. Gyűjtésünk összege 345 K 52 f. Önborotválkozó urak figyelmébe. Borotva-szappan egyáltalán nincs. De van borotváló krém, kellemes illatú, a szakái tövit gyorsan puhítja és az arcbőrt finomítja. Olcsóbb más szappanoknál. Kapható Kaszás János úri fodrásztermében Zalaegerszeg Kossuth-utca 25. Egy zalamegyei gépész praktikus találmánya. A modern földmivelés kérdésének megoldására igen elmés és praktikus s a gyakorlatban teljesen bevált egy géprendszert! gőzszántógépet készített a lentii uradalom főgépésze, Bojtor Lajos. A talajművelés terén különösen a háború óta felmerült nehézségek, igy az emberi és igavonó erő hiánya adták meg Bojtornak az impulzust ahhoz, hogy egy olyan találmányt létesítsen, amely a talajmivelést megkönnyíti és jóval gyorsabbá teszi. A találmány abból áll, hogy Bői tor a gazdasági cséplölokomo- bilt úgy alakította át, hogy azzal a gazda nemcsak csépelhet, hanem ha a cséplést elvégezte, a gépet mint kitűnő szántógépe állíthatja munkába. A gép mint egygéprendr HETI HÍREK. GyUjisUnk a Csány-szoborra! N. N. Zalaegerszeg — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori 42723 K 12 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42723 K 62 f.
