Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-04-23 / 14. szám
1916. április 23. MAGYAR PAIZS HETI HÍREK. ▼ TV Megyei gyűlés. A törvényhatósági bizottság folyó évi május hó 8-án tartandó rendes közgyűlésén tárgyalandó 1915. évi házi pénztári számadás és a vármegyei összes alapok ugyanazon évi számadás tárgyában a közgyűlés elé terjesztendő javaslat elkészítése végett az állandó választmány ülése 1916. évi április hó 20-án volt, a közgyűlésen felveendő egyéb ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig 1916. évi május hó 1 -én délelőtt 9 és fél órakor Zalaegerszegen a vármegyeház termében fog megtarttatni. Gyüjtsünk a Csány-szoborra! Becsal i kirándulás, Zalaegerszeg ... 1 K 20 f. Mai gyűjtésűnk . . 1 K 20 f. Hozzáadva a múltkori 42579 K — f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 42580 K 20 f. A zalaegerszegi állami felsőkereskedelmi iskola tanári testületé folyó évi május hó 1-én a Kárpátok feldúlt falvainak újraépítése érdekében megindult országos mozgalom támogatása céljából hangversenyt rendez, melyről a nagyérdemű közönséget értesíti azzal a kéréssel, hogy az ünnepélyen megjelenni s szives adományaival e magasztos ügyet támogatni kegyeskedjék. A hangversenyt intézetünk nagytermében délelőtt fél 11 órakor fogjuk megtartani. Fiú- és leánynövendékeink vegyes énekkarral s szavalatokkal fognak közreműködni. Az ünnepi méltatóbeszédet dr. Hajós Ignác ügyvéd ur, az intézet közgazdaságtan tanára fogja tartani. Ref. Istentisztelet volt a múlt vasárnap a zalaegerszegi fiókegyházban az evangélikusok templomában. Fejes Gábor barabás- szegi ref. lelkész tartott szép egyházi beszédet s egyúttal úrvacsorát is osztott a húsvéti emlékre. Istententisztelet után tanácskoztak az eklézsia ügyeiről. Az állami főgimnázium „Kárpáti nap- já“-t f. évi május 1-én délelőtt 11 órakor fogja megtartani a kath. legényegylet nagytermében. Erre az ünnepélyre az igazgatóság tisztelettel meghívja a hatóságokat és a közönséget. Nyilvános köszönet. A Zalavármegyei Takarékpénztár 25 koronát; a Zalamegyei Központi és a Zalaegerszegi Takarékpénztár pedig 20—20 koronát voltak szívesek küldeni az áll főgimnázium segitőegyesületének, mely adományokért hálás köszönetét mond az igazgatóság. A zalaegerszegi iskolák a kárpáti falvak fölépítésére ünnepélyeket rendeznek. A gimnázium ifjúsága és tanári kara május 1-én a vármegye házában, a polgári leányiskola szintén május elsején délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja a felolvasásokat. Mindenikre fölhívjuk a közönség figyelmét, jelenjék meg mindenki, aki csak teheti. A villanyvilágítás üzemvezetősége szigorú figyelmeztetést aggatott ki minden házban a battéria mellé, hogy ne nyúljon senki avatatlan kézzel a felszereléshez, mert kellemetlenség, kár, sőt nagy veszedelmek lehetnek ebből. Igen helyes ez az intézkedés. Az a parancsszerü óhajtás is stilszerünek látszik, hogy felszerelést és javítást csak az üzem- vezetőség embereivel végeztessünk. Ez esetben azonban kérnünk kell a vezetőséget arra, hogy szükség esetén álljon a közönség rendelkezésére a szakember s ne legyen kitéve a közönség bizonytalanságnak, várakozásnak, sőt amolyan nyers feleletnek is, hogy : Most nem érek rá! Levágták a jegenyefák ágait a gimnázium előtt. Kik vágták le? miért vágták le? Mindenki sopánkodott, sajnálta, káromkodott s szidta azt, aki levágatta. Kiderült, hogy az alispán intézkedéséből vágták le; mert az utca ott mennyei, akarom mondani megyei ut s efölött az alispán rendelkezik, a megyei ut fölött, föl egészen az égig; de a szélével s ez itt a bökkenő és a szélén levő fákkal a város rendelkezik. így egy kis összeütközés lett. De minthogy a megye nagyobb ur, mint a város: nem lesz semmi baj. Csak az a csudálatos, hogyan lehet igy összetéveszteni a paragrafusokat! Május elsejétől kezdve az idő, jobban- mondva: a munka, a foglalkozás egy órával előbb fog járni. Pl., mikor este 9 óra lenne, 10 óra lesz s lefekszünk és takarékoskodunk a világításban. Mikor reggel 6 óra lenne, 7 óra lesz s fölkelünk; mikor 7 óra lenne, 8 lesz s megyünk a hivatalba. — Május 1-én az órát mindenki előbbre igazítja 60 perccel. Ludak, libák vannak a rendőrségen, kosarakba rakva, betakarva, nyakukat nyújtogatják. Valószínűleg vásárra hozták őket. Bent a rendőrségi szobában falusi asszonyok ülnek, várnak, simák. Nem kérdezem, ők sem mondták : miért? Tehát nem is tudom. De tudom azt, hogy az árszabályozó listában Írva van: egy kiló marhahús 4 korona 50 fillér. A mészárszékben pedig fizetve 5 korona 20 fillér. A listában írva : egy sovány liba 5—6 korona, a piacon fizetve 15—20 korona, — a kövérje pedig 30—40 korona körül. Miért ez? miért az? s mit várnak bent az asszonyok? Maradjon előttünk a kérdések kérdésének. Elmélkedni nem kell, mert ez kritizálás lenne; kritizálni pedig egyik hivatalos forrásból vett tudomásunk szerint a közigazgatást ma nem szabad. — Egyéb állatot és egyéb portékát ott a rendőrségi tornácon nem láttam. ~ Meghalt egy öreg tanító. Kustánszegen, március 29-én, hosszas szenvedés után Györfi Sándor nyugalmazott ref. néptanító meghalt. 43 évi hivataloskodás után vonult nyugalomba, mely időből utóbbi helyén 37 évig munkálkodott s most már, úgyszólván, a mai nemzedéket ő nevelte. Április 1-én történt temetése alkalmával hű tanítványai könnyezve kisérték ki a temetőbe, bár közülük sokan hiányoztak, mert messze a szülőfalutól, fegyverrel kezükben, védik a hazát, vagy idegen földben alusszák örök álmukat, de elegen sínylődnek szomorú fogságban is. A gyászbeszédet Fejes Gábor ref. lelkész tartotta, majd Kánya kerkanémetfalusi tanító a kartársak nevében mondott búcsúszavakat, végül tanítványai nevében Kustán Gábor mondott köszönőszavakat. Beszéljetek ti évek! Ez a cime Kutas Kálmán ev. lelkész könyvének, melyet a szerző azzal a jó célzattal irt, hogy a jövedelme a háborúban megvakult katonák javára jusson. Kutas Kálmán kitünően képzett fiatal lelkésze a zalaegerszegi fiatal evangélikus egyháznak s jó nyeresége is egyúttal az egyháznak is, városunknak is. Olyan kevés a magasra törő szellem, a poétikus művészi lélek, az irodalmi tehetség és szeretet, hogy igazán szerencsénk egy-egy ritka eset s meg kell azt süvegelniink. Akik hallották Kutasnak templomi beszédeit, igazat adnak nekem s még inkább emellett bizonyít ez a most kiadott könyve, melyben elől vallásos versek, majd egyházi beszédek vannak, igen találóan illeszkedve e szörnyű háborúhoz. A könyvet ajánljuk megszerzésre. Ára 1 korona 80 fillér. S ennyit akárhányat! amúgy sem sajnálnánk a vak katonák számára adni. Az uj magyar vértanú. A Magyarország írja: A Szent István Akadémia legutóbb megtartott közgyűlésén vagy nagygyűlésén, melyen Apponyi Albert gróf és'Giessvvein Sándor dr elnök igazán magas színvonalú beszédeket mondottak, előállott az Akadémia titkára, Reiner János egyetemi tanár és beszámolót mondván a Szent István-társulat fényes múltjáról, egyszerre a hajánál fogva odarángatta a hirhedett Szekfü Gyulát és kinevezte legújabb magyar vértanúnak, mint akit meggyőződéséért méltatlanul üldöznek. Maga a belerángatás oly erőszakolt volt, hogy a jelenlevők bámulva néztek egymásra, miként lehet ilyen címen beleszólani a napipolitika egyik nem épen) illedelmes kérdésébe. A főtitkár ur ugyanis azt említette föl, hogy a Szent István-társulat nyomdájában készült el (megrendelésre) egy oly könyv, melynek társkiadója harmadmagával az a Szekfü Gyula, akit ártatlanul üldöznek s aki ezért jelenleg mar- tiriumot szenved. Ilyen címen dicsőíteni Szék- fiit és vonni vértanúi glóriát feje köré, a legnagyobb Ízléstelenség. Bennünket azonban nem ez érdekel az ügyben. Reiner ur lehet igen jeles jogtanár (talán az isi), de ily bonyolult történelmi kérdésbe illetékesen nem szólhat bele. Látszik, hogy Ballagi Aladárnak a „Magyarország“ hasábjain megjelent perdöntő tanulmányát nem ismeri, nem is akarja ismerni, de azért ítél és mártirkoszorut osztogat. De még ezt is ízlés dolgának tekinthetjük: ki-ki azt választja tudományi eszményképül, aki neki tetszik. Azonban a titkári jelentések nem a titkár magánvéleményét tartalmazzák, mert azok az illető társaság hivatalos nyilatkozatai, az elnökség előzetes beleegyezésével és felelőssége alatt fogalmaztatnak meg. Tisztelettel kérdjük tehát Giess- wein Sándor dr országgyűlési képviselőt, a Szent István Akadémia elnökét, vállalja-e a felelősséget Reiner titkár ur mártírrá avatásáért, szentnek kanonizálja-e a maga részéről is Szekfü Gyulát? Mert azzal, hogy majd a titkári jelentésből a Szekfü mártirságára vonatkozó sorokat elhagyják : a dolog nincs elintézve : a szavak elhangzottak a nyilvánosság előtt, ezekért a Szent István Akadémia felelős! Nem igen hisszük, hogy Apponyi Albert gróf és azok a kiváló férfiak, akik Rákóczi meggyalázását eddig sem tűrték szó nélkül, továbbra is közreműködhessenek ott, ahol történelmi múltúnk legnagyobb alakjának sárba gázolóját dicsőítik és vértanúvá avatják. Kérdésünkre a Szent István Akadémia elnökségétől feleletet várunk. Tisztelettel egy jelenvolt. 1476—1916. tk. szám. Hirdetmény. A zalaegerszegi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Dunántúli H.-é. Vasút zalalövő—zalaegerszegi és pótlólag Csáktornya—ukki vonalai, valamint pótlólag a könnend—zalalövő— muraszombati h.-é. vasútvonalhoz az alább megnevezett községek határában kisajátított birtokterületekről elkészített összeírás, térkép és egyéni kimutatás hitelesítésére a következő határnapok tűzettek ki, úgymint: Zalaegerszeg és Óla községekre nézve 1916. évi május hó 17. napjának délelőtti 9 órája Zalaegerszeg vasúti állomásra. Bonczodfölde, Felsőbagod, Alsóbagod, Apátfa, Teskánd, Andráshida és Vorhota községekre nézve 1916. évi május hó 18. napjának délelőtti 9. órája Zalaegerszeg vasúti állomásra. Budafa, Zalacséb és Zalaszentgyörgy községekre nézve 1916. évi május hó 19. napjának délelőtti 10. órája Zalaszentgyörgy vasúti állomásra. Zalamindszent, Zalalövő és Zalapataka községekre nézve 1916. évi május hó 20. napjának délelőtti 10. órája Zalaszentgyörgy vasúti állomásra. Értesíti az érdekelteket, hogy azok, kiknek a kisajátítás, térfogat, valamint a birtok- összeirásokba bevezetett szolgalmak vagy jogosultságok ellen kifogásaik vannak, erre vonatkozó észrevételeiket a fentebbi határnapon a hitelesítő bizottságnak előterjeszthetik. Azokat pedig, kiknek a kisajátított területekért járó s az egyéni kimutatásban kitüntetett kártalanítási vagy kisajátítási összeg mennyiségére nézve vannak ellenvetéseik, vagy akik ezen összegekre bármilyen címen igényt tartanak, fölhívja, hogy ellenvetéseiket s illetőleg igényeiket ezen telekkönyvi hatósághoz 1916. évi május hó 18-ig annál bizonyosabban jelentsék be, mert a bíróság tekintet nélkül a később jelentkezők észrevételeire és igényeire, a kisajátítási és kártalanítási összeget az egyéni kimutatás adatainak megfelelően fogja kiutalni, a kisajátított területekre bekebelezett vagy felülkebelezett terhieknek törlését pedig hivatalból fogja elrendelni. Az egyéni kimutatás, térkép és birtok- összeirás a telekhivatalban felek által megtekinthető. Kelt Zalaegerszeg, 1916. évi április hó 12. Dr. Patonai sk., jb. jegyző. A kiadvány hiteléül: 1—3 Pirity sk., tkvvezető.
