Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-19 / 25. szám

1913 junius 19. magyar paizs 5 Távoliak i Borgazdasági tanfolyam lelkészek és néptanítók reszére. Borászati szempontból kiváló fontossággal biró községekben működő lelkészek és néptanítók részére a budafoki in. kir. pince- j mesteri tanfolyam helyiségeiben a folyó év nyarán két hétre terjedő borkezelési tanfolyam fog tartatni. — Az első tanfolyam julius 21 tői augusztus 2-ig, a második tanfolyam pedig augusztus 11 tői augusztus 25-ig tart. E tanfolyam czélja az, hogy az azon résztvevő lelkészek- j nek és néptanítóknak mód nyújtassák arra, hogy j az okszerű borkezelésre vonatkozó ismereteket elsajátítsák s e téren gyakorlati jártasságot is szerezzenek avégett, hogy az okszerű borkezelés terjeszt se érdekében a maguk részéről is közreműködjenek. A tanfolyamra csak olyan lelkészek és néptanítók vehetők fe

1, akik oly hegyvidéki községekben működnek, ahol a lakosság kizáró- j lagos vagy főfontosságu kereseti forrását a szőlő ; mivelés képezi. Ezen tantolyamon husz hal gató vehet ré$zt. A tanfolyamra felvett egyének uti- i költségeik s a lakás és élelmezés költségeinek ' fedezésére az egész tanfolyam tartamára egyen- ; ként 70 azaz hetven korona átalányt kapnak, ; amely összeg a tanfolyam utolsó napján fog a ; tanfolyam vezetője által kifizettetni. A tanfolyamra való felvételre pályázók egy koronás bélyeggel ellátott kérvényeikbeu kötelesek feltűntetni élet- 1 korukat, nyelvismeretüket, tényleges alkalmaza- j sukat, a szőlő- é.-i borgazdaság terén esetleg ' kifejteit eddigi működésűket s ha. esetleg négy j hetes szólő- és borgazgasági tanfolyamon részt ; vettok, csatolják folyamodványaikhoz az erről j nyert, bizonyítványt is. Az, hogy a folyamodvány- \ ban a fentiekre vonatkozólag felsorolt adatok a j valóságnak megfelelnek, a tanítók folyamodvá- | nyaio az illetékes tanfelügyelő által igazolandó. \ Lelkészek a pályázati folyamodványaikat közvet- : lenül, a néptanítók pedig az illetékes kir. tan- ! felügyelü utján legkésőbb folyó évi junius | 28 ig a budafoki m. kir. piuczemesteri tanfolyam j igazgatóságához nyújtsák be. Eöldmivelés Állattenyésztés.! Akié a íöld az 3 az ország! j á kassai ga^dagyülés. A magyar gazda- ! szövetség az a hatalmas testület, melyet naggyá ; Darányi népszerűsége és szervező ereje tett, : néhány nap előtt Kassán tartotta országos ván- : ' . i dorgyülését. A mi pali únkon is nagy volt a ké- : szülődés és ugy Pirosunkból, mint megyénkből j sokan voltak Kassán. Megszoktuk, hogy a j Gazdaszövetség tízezer főnyi impozáns tábora j szinte orákulumként, nyilatkoztassa ki az agrárius j felfogást és törekvést. És mivel az osztrák ; merkautii kö öknek egész nyílt az a törekvése, j hogy a Balkunon — a változott viszonyok és : igények felfokozása következtében — az osztrák j kereskedelmi czikkeknek nagyobb beviteli piaczo- j kat biztosítsanak és ennek az árát, amit nem is ; lepleznek, a magyar földmives érdekek feláldozásával, illetőleg nagyobb állatbebozatal megengedésével kívánják elérni, — a magyar gazdatársadalom néma semmikeppen ne maradjon. A nehéz viszonyok között élő, drágán termelő és a közterhek legnagyobb részét viselő magyar gazdát teljesen kiszolgáltatni, védelem nélkül hagyni, piaczait egy selejtesebb s így minden esetre olcsóbb áruval koczkáztatni, — nem lehet czél se itt, se a Lajtháu tul. Ezt azzal a világossággal, mely Darányi sajátja, azzal a lelkesedéssel, mellyel hazája agrárérdekeit eddig is védte, a kassai gyűlésen ki is jelentette. Itt aztán igazán lehullnak a pártkeretek és egységesen vonul föl a magyar társadalom. Azért kell sokunknak jelen lenniilyen gyűléseken, hogy a magyar gazdatársadalom nevében való állásfoglalást tizezerek ajka jelentse ki mindjárt elöljáróba, hogy odaát az érdekelt körök eleve tisztá ban legyenek afelől, hogy nagyon kemény diót ropogtatnak. Aligha birják feltörni. Nekünk drága állategészségügyi szervezetünk van s állattenyésztésünk emelésére hallatlan erőfeszítést tettünk. Nekünk nem lehet a Balkánról az élőállat hehozatalt megengedni, melynek gyatra állategészségügyi ellenőrzése mellett a marha és sertésvéiz réme állandósulna. Nem lehet piaczaín kat feladni, ha csak a gazdát nem akarjuk ebben a pénzügyi válságban eláztatni. Itt nagy érdekek védelméről van szó és ez a kassai gyűlésen elhangzó nyilatkozatokból fog leginkább kiviláglani. És azt hisszük, hogy a nyilatkozatok nem fognak elhangzani a pusztába. Nem tudunk elképzelni magyar kormányt, mely az osztrákok még oly nyomásának íü ejent ne álljon, ha tudja, hogy háta megett az egész magyar társadaiom van. És hogy az osztrák merkaut 1 j örekvések elleu osztatlau és egységesen áll a magyar társadalom, — ez dátumszerüieg iuuius 18-án fog kitűnni. Üdvözöljük a kassai gazdagvülést, melynek az a nagy feladata, hogy hazánkra néző egy nagy közgazdasági csapásként mutatkozó felbőt eloszlasson. Ha megteszi, jól végezte dolgát. Burgouyabeíegsógek. Az eddigi tapasztalatok szerint a imrguny.aue'euségek az olyan talajban léptek fel leggyakrabban, amelyek I umuszban gazdagok, amelyek a burgonya eltevése előtt közvetlenül istállótrágyázásban részesültek. Az istállótrágyázásból tehá! az a baj származik, hogy a burgonja elbetegeskedik, elrothad, ha ellenben az isiállótrágyázást elhagyjuk', akkor nincs miből táplálkoznék, rosszul tajlödik, a betegségeknek nem tud ellenállani és nem ad termést. Ellenben mindenütt ott, ahol a burgonya alá megíe lelő mennyiségű és rriinőséRü műtrágyát adtak, nemcsak kielégítő' hanem határozottan jó termést arattak, maya a burgonya padig sokkalta egészségesnek bizonyult. Kz.en elvekből kiindulva még a műit évben elhatározta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, hogy az ország különböző részeiben fekvő gazd:-«ágokb n burgonya raütrágyázási kísérletet végez s azok eredményeit széles körben fogja ismertetni. A folsó évben tehát nagyszámú kísérlet ejtetett meg s azok eredményeként közölhetjük, hogy az átlagtermések a következők voltak : Trágyázatlan talajon egy kat. holdon 63-43 q., 200 kg. káliszuperfoszfáttal trágyázva 80*13 q. Több termés 1670 q., amelyet q ként 4 koronával ériékelve,- levonva 25 korona műtrágyázás) költséget, marad 41 80 korona tiszta haszon. A harmadik táblán a 200 kg. szuperfoszfáton kívül a már elveseit burgonyára 50 kg. chilisalétromot is szórlak ki s-ezen táblák átlagos termés eredménye 95'32 q. vagyis tehát a trágyázatlaoual szemben 31'87 q val több, amelyet 4 koronával értékelva s ebbül 40 korona mütrágvá/ási költséget levonva, ez a trágyázást mód 67-48 koroua tiszta hasznot adott a műtrágyázás javára. Ezek a kísérletek is tehát azt bizonyítják, hogy a burgonya műtrágyázása rendkívül nagy haszonn'Ü jár. Intelen). Ha majd az élet viharos árja Szülő hazádból elsodor, Akkor tudod meg, hogy a hazátlan Lelkivilága mily komor. Akkor tanulod szeretni a hont. Amikor keb.'én nem pihensz, S nem hull porára fájó könnyed, A mit érette titkon ejtsz . . . Somogyi Imre. ^ummisaroK tartóssága, rugékonysága, elegánciája utolérhetetlen! IE£el3r± Zb_et3± piaoz = Bu?a — — 21—21-20 Rozsliszt — — 80— SO Hozs — — — 19—20 Árpakása — — 64—00 Zab — — — 19-20 Köleskása — — 36 00 Árpa — — — 19—20 Káposztafej 6-10—20 Tengeri — — 18—19 Burgonya kilója 06—08 Bab — — — 40-50 Pár csirne — 1'50—2 40 Borsó — — _ 40—01 Sovány kacsa db. 1-80—2-10 Búzaliszt — — 30 -44 Sovány liba db. 2-60—4 00 Vasati menetrend Érvényes 1913. május 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapest felé. reggel 4 ora 57 perez, délelőtt 9 óra 36 perez, délután 1 óra 46 perez, 4 óra 48 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e 12 ói a 20 perez, d. u. 5 óta 54 perc?. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óra 49 perez; délután 1 óríi 29 perez, 5 óra 46 peicz, este 9 óra 15 perez. Csáktornya felöl regge'í 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 30 pere/, este 8 óra 26 perez. Zalaszentivánra indul: Reggel 1 óia 50 perez 4 cra 12 perez 6 óra 10 perc csatlakozás KaaizsaSzombathelj feié. 11 óra 24 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Es'eöora 02 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely feié. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa feié. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : regf. el 3 óra 09 perci. 5 óra 32 percr, 8 óra 14 perez, délután 2 óra 20 p., 4 ora 42 perez, 9 óra 15 psrez és este 10 óra 25 perez. Testedzés és játék. (SPORT) CíéHÖVÓSZet. A középiskolák tantárgyai közé ujabban egész észrevétlenül beékeiie magát a katonás czéllövészet s egyúttal a katonás nevelés is. A mai puskaporos világban, mikor nem tudjuk, hogy mikor kel

1 saját érdekeinkért sikra szállni, s azt fegyverrel is megvédelmezni, helyes-^, nek is tarthatjuk a honvédelmi miniszternek ezt az intézkedését. Ennek értelmében a középiskolák két felső osztályának a tanulóit bevezetik és előkészítik a katonai lövésgyakorlatokban elméletileg is, meg gyakorlatilag is. Megtanulják a torna utasítást, lövöfegyver utasítást, fegyverkezést, czélzást, a távbecsést, stb. Városunkban a gimnázium VII. és VIII. osztálya részesül a czéllövés tanításában Kulcsár Gyula főgimnáziumi tanár, tart. hadnagy és Stessel Béla huszárhadnagy vezetése mellett, hetenként egyszer. Rossz idö esetén a tornateremben lőnek gyutaccsal, másképen kint a katonai lőiéren éles tölténnyel, két-háromszáz lépésre. A 14-én megtartott versenyen öten nyertek kitüntetést éremmel és emléktárgygyal párhuzamosan. Egy ezüst és négy bronzérmet a honvédelmi miniszter küldött; tárgyakat ajándékoztak: Czitó K. dandárparancsnok (ezüst kulacsot), Jankovics L. őrnagy (ezüst czigarettatárczát) Farkas F. (ezüst órát) és a gimnázium 2 darabot (nyakkendőtűt és óralánczot). Első volt Tuczy Tibor 19 egységgel, 2. Ekler J. 17, 3. Czigány J. 16, 4. Deák K. VII. o. 13, 5. Miszori Gv. 11 egységgel. A lövőversenyen jelen voltak a két oktatón kívül Czitó Károly ezredes dandárparancsnok