Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-21 / 47. szám

1912. november 21. MAGYAR PAIZS különben bélyeg és jogilleték, szóval bárminemű az egyenes adók módjára beszedendő tartozásaikkal hátralékban vannak, hogy ebbeli tartozásaikat 8 nap aiatt különbeni végrehajtás terhe alatt a városi adóhivatalnál okvetlenül befizessék. Zalaegerszeg, 1912 november 21. FÜLÖP, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányi hivatala. 2490. rkp. 1912. Hirdetmény. Köxhirré teszem, hogy Zalaegerszegen 1 drb pénztárca találtatott pénzzel. Igazolt tulajdonosa a rendörkapitányi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg, 1912 november 19. ZILAHJ, rendőrkapitány. Heti hirek Helyiek. Vármegyei közgyűlés lesz dec. 9-én, melynek előkészületeire a következő meghívót bocsátotta ki a főispán ur: Igen t. állandó választmányi tag uri A folyó évi december 9 én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyülére a nagykanizsai r. t. városi gyámpénztári 1911. évi számadások megvizsgálása céljából az állandó választmány ülése f. é. november 23 án, a közgyűlésen felveendő egyéb ügyek tárgyalása végett pedig 1. é. december 2 án d. e. 972 órakor fog a vármegyeház gyüléstermében megtartatni, mely ülésekre igen tisztelt választmányi tag urat tisztelettel meghívom. Zalaegerszegen, 1912. évi november 16. Dr. Bálás Béla sk., főispán. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Kardos Samu és családja a kaszaházi vendéglő kertben való tekeversenyből 6 K — f Baján György és Stefler László III. gimn. tanulóktól talált pénz Zalaegerszegen 20 f. Mai gyűjtésünk .... 6 K 20 f. Hozzáadva a múltkori (32806 K 09 !) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 32806 K 09 fill. A Kardos S. 6 koronájának az a története hogy a bizottság titkára hat itt maradt szobortervet kiállított hat ven, déglői kertben s erőltette rájok a tekeversenyt. Ez azonban két év alatt sem sikerült. Sőt a szobrocskák többnyire pusz u'.ásnak indultak. A kaszaházi kertben levőt pedig épen pozdorjává forték egy éjjelen némely utczai duhajok. Megelőzőleg begyült volt rá a tekeversenyen 6 K. De ebben csak Kardos S. és családja tagjai vettek részt a titkárral, akik kőzött az esetleges győztes már hiába is igényelné a szobrocskát. Ellenkezőleg a begyült 6 koronát ellenszolgáltatás nélkül szmsen felajánlják a szoboralapra. Valószínű, hogy a többieknek is ez lesz a sorsuk. Tisztelettel kérjük azokat, akiknek a tavasszal küldtünk gyüjtőiveket, szíveskedjenek egypár fillérrel beküldeni még ebben az évben, mert a belügyminiszteri eDgedély csak egy évre szól ezen az iven. Közöltük s bevételeztük SzoEdy László zalaszentbalázsi körjegyzőnek gyűjtött 5 K-át. A gyűjtő-ív később érkezvén meg, itt közöljük akik az 5 koronát adták: Varga L. István . . • . 2 K — f. Récsei Miksáné . . • • 2 „ — „ Stampf Mihály . . . . 1 » — » Városi közgyűlés volt hétfőn délután és mégsem volt. Főbb pontokban a költségvetésről lett volna szó és tárgyalás. Dr. Korbay polgármestert betegsége akadályozta a megjelenésben és elnöklésben. Fülöp József főjegyző, helyettes polgármester nyitotta meg a gyűlést. Udvardy Vincze és Udvady Ignácz fölszólalt a költségvetési pontnál, megemlítve azt, hogy az 1911. évről maradt fölösleg nem szerepel a költségvetésben s igy ez akadályozza a pótadók meghatározását. Javasolják, hogy halasszák el a tanácskozást. A közgyűlés jövő hétfő délutáojára halasztotta a költségvetés tárgyalását, mely alkalomra beillesztik az előbb emiitett aktív maradékot. — Mi különösnek tarljuk ezt a dolgot azért, mert ez a költségvetési munkálat, amelyik ma a közgyűlés elé jött, már keresztül ment nemcsak a tanácsnak, haDem a bizottságoknak is a rostáján, főként a pénzügyi bizottságnak a rostáján s abban a bizottságban voltak azok közül, akik ma helytelenítették a hiányos összeállítást. Néhai Erzsébet királyné halálá nak évfordulóját kegyelettel ünnepelték meg az iskolák ez évben is november 19 én, emlékbeszédek tartásával és szünettel. A templomi istentisztelet után iskolájukban gyűltek össze a tanulók s emlékünnepélyt rendeztek. A főgimnáziumban Takács József énektanár vezetésével alkalmi gyászdalt énekelt az ifjúság. Baján György III. oszt. diák alkal mi költeményt szavalt és Martin Ernő tanár a tanuló ifjúság előtt szép emlékbeszédat tartott, melynek elejéről és végéről közlünk egy kis részt. Martin tanár beszéde többek között igy szól. Kedves tanulóit jak! Gróf Széchényi István, a legnagyobb magyar Petőfi mellett, „Ein Blick" cimü müvében, melyben az örök gyalázat poklába veti a szolgalelkü Bachokot, a vérszomjas Schwarzeubergeket — még mélyebb gyűlölettel és gyilkolóbb satirával, mint Dante az ó ellenségeit — futólag említi azt a reményt, melyet a magyarság a császár házasságához fűzött: Der Kaiser verband sich mit einem reizenden weiblicben Wesen^voll Leben Schönheít und Frische die Volker hofften . . . Az ide vonatkozó mondat lefordítva igy hangzik: A császár házasságot kötött egy elragadó női teremtéssel kiben életkedv, szépség és üdeség is volt s a nép remélte stb. . . . Igen a magyarság remélte, hogy az a boldogság, mit ez az igéző női teremtés nyújt a császárnak, az embernek, a magyar nemzet boldogságára is emlékezteti majd az uralkodót. A remény bizony egyhamar nem teljesült; rosszul felfogott állami érdekek, az a hizonyos hagyományos politika még egy egész évtizeden keresztül hátráltatták az egyetértést a nemzet és uralkodó között; Széchenyi szerint minden továbbra is hideg és merev maradt, mint a jégbe burkolt vas. De ujabb politikai alakulások ezeknek kényszerítő hatása végre mégis ujabb állapotokat teremtett, megtörtént a koronázás s ekkor az ellentétek kiegyenlítésében nagy része jutott annak a finom, érzékeny női léleknek, kit a gondviselés királyunk oldala mellé rendelt, Erzsébet király nénak, ki ekkor egyéniségének elragadó varázsával legelső és legfőbb tényezője annak, hogy az uralkodót és nemzetet a szeretet szálaival kösse egymáshoz. A magyarság reménysége, melyet Széchenyi szerint a nemzet az uralkodó házasságához kötött, ha később is, ha évek múlva is, mégis teljesült; hálás magyar szivünkkel ime a mai napon is bizonyságot teszünk róla. . . Előadását igy végezte: Irántunk való szeretete a koronázás idején nyilvánult a legmeghatóbban. Igen érdekes és jellemző jelenetet jegyeztek fel ez aikalommri, j mely királyunk s királynénk s Deák Ferenc kö- | zött folyt le a koronázás napján; Deák a koro- \ názás napjának délutánján felindulását, kipirult arccal, alig tudva elpalástolni jelenik meg két barátja elótt, kik lakásán várták s tudakozódtak az iránt, hogy, hogy fogadta őt a király? Hát mit szólott a király s a királyné? Mi közötök hozzá ? Hát köszönték a kiegyezést s aztán be- , hozták a gyerekeket. Mily fenséges példája ez egyrészt a haza bölcse szerénységének, de másrészről ki no sejtené itt, hogy a királynő ily megható módon akart hálát mondani annak, kinek nagy jelleme kizárt mindenféle megjutalmazása — Épen ily módon hálálta meg Jókai Mórnak azt, hogy ez egy rogényét neki ajánlotta. A regényt személyesen elvitte s a fogadás végén igy szólt kozzá: „Várjon ön, megmutatom önnek a kis leányomat" s azzal kinyitva a mellékajtót, beszólitá a magyar dajkát, ki csipkés pólyában ringatta a kis királyleányt, Mária Valériát. Erzsébet királynő a dajka kezéből karjaira vette a mosolygó kis gyermeket s arcához emelte. „Ez a pillanat volt életemnek legszebb jutalma" — irja Jókai. Számos jelenetet mondhatnánk el életéből, melyek mind bizonyságai nagy szeretetének a magyar nép iránt. Nemcsak a magyar főranguakka), de a néppel vsló érintkezéséből is tömérdek eset bizonyítja ezt s a politikában is — amennyire ezt helyzete engedte — ugy a kiegyezést közvetlen megelőző időkben, mint azután igen sokszor mutatkozott be, mint a magyar nemzeti érdekek hathatós páitfogója és közvetítője felséges férje előtt. Élénken érdeklődött művészi és irodalmi életünk iránt, állandó magyar felolvasóuőja volt, kit — mint többször mondta — barátnőjének tartott. Rudolf trónörökös halála annyira megtörte, hogy ezután folyton utazásokban keresett vigasztalást szenvedő lelkének. Gyászruháját többé nem tette le. Visszavonult mindentől és fájdalmának élt, hasztalan igyekezve kitépni a tövist, mely szivét marcangolta. Enyhületet fájdalmára a művészetben keresett és igy keletkezett az a páratlan műalkotás, mely Korfu szigetén örökké fogja hirdetni a szerencsétlen királyfi emlékét ós fejedelmi anyjának művészi eszményiségü leikéi az Achilleion villa. Korán sirba szállt fia emlékének emelte e cso<Jaszépségü műremeket. A sebezhetetlennek tartott királyné szivének tövisa adta a villa elnevezéséhez a gondolatot. Mint Achilles ő is csak egy helyen volt sebezhető, da a seb nem gyógyult be soha. Egészsége megrendült. A gyógyító helyek csak rövid időre enyhítették fájdalmait, melyek gyökere és forrása a szívben volt. Egyik helyről a másikra utazott, gyönyörködve minden szépben amit a természet, emberi ész és szorgalom alkotott. Igy jutott el Genfbe, a hol szeptember 10 én d. u. fél 2 órakor, abban a pillanatban midőn hajóra akart szállni, egy őrült anarkista szivenszurta, a minek következtében néhány perc múlva meghalt. Az egész müveit világ megdöbbent a szörnyű hir hallatára, melynek valóságában oly jól esett sokáig kételkednünk. De csakhamar a rideg valóval álltunk szemben : Erzsébet királyné csakugyan meghalt. Emléke azonban köztünk fog élni mindaddig, mig magyar szív dobog e haza határai közt, mert szive a miénk volt és miénk marad mindörökké. Nemes alakja előttünk fog ragyogni mint a szorgalom mintaképe, minden szépnek, jónak és igaznak barátja, ki miattunk elhagyta hazáját, hogy a mienk lehessen. Szerette népünket, irodalmunkat, történelmünket, sőt azon volt, hogy az uralkodóház tagjai is megtanulják ezeket és fordítsák szemeiket a magyar nemzet felé. A királyné értette azt a nyelvet, a melyen a magyar néphez férni lehet, a sziv nyelvét: a szeretetet. Szeretetéért mi is szeretettel adózunk neki, emlékét örökre szivünkbe zártuk s ezt nem irtja ki belőlünk az idők semmiféle viszontagsága sem, s emlékezetét áldva régi magyar énekkei fohászkodunk szelleméhez: »Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, Vezéreljed jóra a mi királyunkat*. Zalaegerszeg, 1912 november 11-én. Martin úrnő. Zalaegerszeg költségvetésében 1913-ra, azt látjuk, hogy kiadandó: 356.591 kor. 92 fillér, de csak '243.544 kor. 80 fillér van. Hiányzik 113.107 kor. 12 fiillér. Ezt a hiányt következőképpen pótolják ; 66176 K 01 f fedezetére 152.0A8 K 15 f állami adóra 43

5/io°/o, a 43966 K 31 f hiány fedezetére a földadó kivételével a többi vagyis 136316 K 81 f állami adóra 32

3/io%, a 2964' K 80 f mezzőőri ilietményre pedig tisztán a 10973 K 99 f földadóra 27% pótadó vetendő ki. Tehát a tényleges pótadó 7^8%>-ban van jövő évre előirányozva. Fülöp Jenő törvényszéki jegyzőt kinevezték a győri kir. táblához tanácsjegyzönek. Mayer Mariánna tanítónőt Szolnokra nevezte ki a minister; s helyébe Dr. Ábrahám Ernőnét nevezte ki tanítónak Zalaegerszegre. Iszonyatos halállal halt meg Kis Teréz cseléd Zalaegerszegen hétfőn este saját könnyelmű gondatlansága miatt. Kis Teréz zalaegerszegi leány és Sperlágh Géza törvény bíró házában volt szakács. Az égő gyertya belekapott a ruhájába s pár pillanattg irtózatos sikoltozással futott jobLra balra, amitől még jobban égett, s csupa láng oszlopként szaladgált. Mire észrevették a házbeliek és segítségére siettek, elégett a leány s sze-