Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-24 / 43. szám

1912. október 24. MAGYAR P A ! 7, S 5 fillért nyugtáznak a Magyar Paizsban a legszélesebb ellenőrzés mellett s az illető lapszámot nyugtaként elküldjük a gyűjtőknek és adakozóknak. Csak 6Qy Yirágszálat 1 A József királyi Herczeg Szanatórium Egyesület a követlcéZő sorok közlésére kérte fel lapunkat. Mikor a napfényes mezökön elhervad a virág és elfakul a gyep, akkor kivirul a holtak csöndes birodalma. November elsején virág borul a sirhalmokra és lobogó lángok fénye deríti az őszi borulatot. Mintha a tavaszi és nyári örömökért mennénk vezekelni, oly különös az életnek ez a bevonulása a temetőkertbe. Mitől borús annyi tekintet? Mitőj, sápad és sorvad el annyi emberarc/.? Egy rAünetes betegség dul soraink között, amit nemzeti betegségnek is lehetne nevezni és ez a tüdővész. Akiket szörnyű hatalmába kerít, azok tehetetlenül vergődnek. Kevesen vagyunk és e kevesek közül fél millió megfertőzött, tüdővészes embertársunk jár-kel közöttünk és évrőlévre e rengeteg számból 80.000 embert kérlelhetetlenül ragad el a tüdővészes halál. Pedig nagy részüket meg lehetne menteni az életnek. Csak segíteni kell rajtuk, életnyomoruságukat elviselhetőbbé kell tenni beteg, lázas testüket puha ágyba kell fektetni, zörjjő, roncsolt tüdejüket tiszta uj levegővel k.ll felüdíteni. Halottak napján a virágos sii halmok előtt gondoljunk a szerencsétlen élő haldoklókra. Oly komivá módja van a segítésnek. Mindenki csak egy szál virág gal kössön kevesebbet, a drága halottaknak szánt koszorúba és ennek a virágs/.álnak árát hullassa az irgalmasság tarsolyába. A József" kir. herczeg száífainriu'.ű egyesület harczot indított a tüdővész rémes pusztítása elleti és népszanatóriumában, tüdőb itepgondozó iniézeteibeu sok ezer é> ezer ember nyer gyógyítást, segítséget a maga rettentő baja ellen. C=ak egy virágszála}.! A sírokon a többi virágszál mesélni fog a sírban nyugvó liamlíaknak arról az elmaradt, megváltott virágszálról, amely fent az Élet felszínén, a szegény, szenvedő embertársak utolsó napjait, utolsó életéveit szépíti meg. Jószivü emberek 1 Hullassátok' egyetlen szál virágnak értékét a gyüjtőtarsolyokba ! Szent vám az, amelynek révén a halál útjáról visszatérnek a tüdővész szomorú áldozatai. Ezek a szálvnágok lesznek a Teremtés kertjéuek legszebb virágai. Mentsük meg a tüdőbetegeket ! EskÖdtE^Ók. Egy kissé mégis sok ez. Tiz bünügy egyszerre. Négyszer vau egy esztendőben minden törvén; székea esküdtszék,. S itt nálunk egy ütéste jut tiz bünügv. Azt mondják, hogy igy kívánja ezt a kulturális haladás. Hát ez bizoiiy *zép kis haladás. A bűnösök többnyire ZÜIIOIK rongyos, piszkos emberek, haszontalan lelki betegek. Emberségből ezeket is sajnáljuk, de sokkal inkább sajnálni kell pl. azt az egészséges, becsületes daliás ifjú magyar legényt, amilyen például a kapolcsi fiu, aki csupán egy kis vasárnapi virt.uskodásból kerül a vádlottak padjára. Nem a Gyurc.sek hibája, országos bűn az, hogy vadul burjánzik fel országszerte a magyar ifjúság. Iskolára sohasem lesz itt pénz, a mi magyar világunkbau. Hétfőtől kezdve a következő eseteket tárgyalták. 1. Hétfő. Balatonedericsen történt még a nyáron, hogy Nedeczky Jenő birtokán, az ugyiieve/.eit Fekete kastélyban Papp István öreg cseléd szeieiemre gyuladt özv. Simon KárolynéGetri Karolina szakácsnőnek 58 éves bájai iránt. De a szakácsnő fiatalabb legények után kapkokodott. Ezért Pap István végső elkeseredésbe jutott s Karolinát tizenhárom késszurással megölte egy este a borostyáu bokrok mögötti leskelődésének utána. — Dr. Weisz Endre fiatal ügyvéd először lépve föl ilyen nagyobb bűnnek védelmére, jól kidolgozott nagy előadást tartott. Különösen érdekes az a fejtegetése, hogy nem az előre megfontoltság, vagy a hirtelen elkövetés emeli nagyobbra, vagy csökkenti kisebbre a biiut, hanem sz, hogy milyen aljas, vagy milyen erényes, avagy milyen lelki állapot annak a Í'DSZ cselekedetnek az alap oka. Fölemlíti, h )gy o'J. az eszmét fölvetette már 1843 ban Deák Ferencz s tárgyalta Szalay László, Puiszk\ s Eötvös József is, de valami ok miatt nem került bele a mi bünioiö könyvünkbe, holott átvették ezt és bevették a könyvükbe a külföldiek. — A köz vádló Dr. Szász Ge

rő ügyész, AZ esküdtek főnöke Heinrich Vilmos. A törvényszéken ült Horváth Sáudör elnök, Skóday Aurél, Siposs József bírák, Fülöp Jenő jegyző. Papp Istvánt elítélték tiz évre. II. Kedd. Kapolcs községben jóképű és jómódú gazdaemberek laknak. A fiatalok szép szál legények. Legderekabb köztök Moha Gyula és Gyúr esek Imre. Persze, Kapolcs közel van Tapolczához, a sokféle bornak a hazájához. Augusztus 28-án tánczmulatságot rendeztek a legények. Ittak is, tánczoltak is, verekedtek is. Gyüresek nem verekedett. Épen ez bántotta őtet. Hát csak nem vesztegelhet. Azért magyar legény, hogy üssön. 'Vette a botot s anélkül, hogy valakire haragudott volna, a sötétben verekedő legények közé vágott ő is, azt som tudta, kire üt, csak ülött, s Mohos [Gyula belehalt. C-událatosan haszontalan gyáva nép ez a dunáutuli. Fél, reszket, pityereg, sir, mintha kis gyermek vagy vén asszony volna, ha beveszik katonának. Pedig ott semmi baja sincs. S itthon vérben gázol. A törvényszéken Dr. Fritz József táblabíró elnökölt, s itélőbirák voltak: Skoday Aurél és Sperlágh Géza; jegyzett Cseszoák Géza; Gsajághy Károly alügyész közvádló, s Dr. Berger Béla védőügyvéd, kinek kitűnő védő beszéde utáD Gvurcsek Imrét 5 évre Ítélték. Az esküdtek íőüöke Semetke József volt. Dr. Barger \édő saininiségi panaszt jelentett be. III. Szerda. A szigoiu fájdalmas jelenségek között emberiesen békülékeny hangulattal végződött ez a főtárgyalás. Még. az ügyész is, Csajágby Károly, jóindulatul?^ sorolta fel az enyhítő körülményeket. Dr. Hollósi Pá! védő ügyvéd is meglehet elégedve, Ugy történt, mintha védenczét teljesen felmentették .volna, mert, a mi csekéiyre büntették, két heti fogházra, a letartóztatással kitöltöttnek vették, s teljesen szabadlábra engedték, 10 korona pénzbüntetésre is ítélték, de ezt vagyontalansága miatt elooge iték. — A história kényes családi ügy. Tapolcza mellett van Németfalu, s itt lakik Vella Gyula a fóieségéveL aki néha-néha félrelép ő szerinte s lalán a közönség szerint is. Ő pedig inni szokott néha. Az a kérdés, melyik kezdette. Vella Gyula elkeseredésében egyszer pisztolyt fogott feleségére .= karjába lőtt De ez kifeuez náp alatt meg is gyógyult. Az ügyész a bizouyitá-sok folyamán' rájött, hogy elégséges, ha c>upán súlyos testi sértés miatt emel vádat. A sz turlékos emberölés kísérletének a büntette tehát olmarad s az esküdtek szét oszlottak. A törvényszék is 3 'iftijenyliébb büntetést tartotta kiszabacdóniak s sz »lr>tt két hetet ?és 10 koronát, amint említettem-s*ezek mellett > azonnal fel$za-oadult Velia Gnilu. — A törvényszéki elnök Horváth Sándor . a • szavazó bírák: Szalay László és Dr. Tüskés D;zsö leikére kötötték Vellának, hogy becsülje meg a feleségét s ne it;yék. IV. Csütörtök. A törvényszék: Dr. Fritz József táblabir>-elnök, Skóday Aurél és KerfcfSrzte.-i József itélőbirák, a jegyző Dr. Németh Bilint. Közvádló Dr. Szász Gerő; védő Dr. Kardos Jenő; az esküdtek főnöke Heinrich Vilmos.- -- A mai eset elég nevezetes. Sümeg közelében Szentimrefalván lakik Szűcs Erzsébet 22 éves boldogtalan leány, aki háróm ízben gyújtogatott s mindannyiszor teméntelen kárt csinált a tüz szegény embereknek. Az esküdtek mindhárom esetben nembünösnek mondották Erzsébetet. És igazuk vau. Mert a leány nem egészséges elméjű. Az orvosok is azt mondják, de ők csak félig mondják bolondnak, vagyis igy : korlátoltan esik beszámítás alá a cseleke ete. Az esküdtek egészen beszmithatatlannak tartják. De hát akk >r ki a hibás? Valaki csak hibás. Erzsébetet teljesen felmentették. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Lengyel András oki. állatorvost áüatorvosgyakornokká nevezte ki s szolgálatra Zalaegerszegre rendelte Sümegről. A népföikelök ellenőrzési szemléje ez évben elmarad. Táncsiskota. „Jön Frida!-'ujiágolják ősömmel a gyermekek. Adorjánné Mayersberg Frida nagyuanizsarol november 9 ón városunkba j..u s megnyitja a táneztanfolyamot a.. Arany Bárány ier mébeu. Ad. M. Frida tánczisko'ái igen népszerűek. Levőiében írja, hogy egy nagyon kedveit uj tánezot, a Tu sieppí't is fogja tanítani. (1—4) Eor^lhlkat, e. >'- •»;< m?fír.m'Jeié8r« olcsón. :

2if_-.es -n készít Bab:.-: - kertészet. 2—3 Pap utcza 45. sas. M-s szabad késöől eladó. Bővsfebet Varya Magy Frsaeaia Nagikfnim cdmsn íelfes tisztelettel Varga, Megyeiek Kitüntetés. A király Czakó Béla keszthelyi gazdasági igazgatónak a felsőfokú gazdasági szakoktatás terén kifejtett munkássága elismeréseül a III. osztályú vaskorona rendet díjmentesen adományozta. Zalavármegye költségelőirányzata az 1913. esztendőre 557.352 kor. 24 fillért tesz ki. A keszthelyi főgimnázium konvíktusának fölépítésére a minisztur ur 50.000 koronát igért az állampénztárból. Tapolczán állasai less a polgári iskola. Ott az eddigi iskola magánjellegű polgári leányiskola volt. Dd tavaly küldöttség járt a miniszternél s kért államosítást, A miniszter ur megígérte, hogy 1913 baa államosítani fogja. Tapolczának ez persze örömhír. Nincs pályázó a segédjegyzői állásokra. Emiitettük, hogy a belügyminiszter az alsólendvai járásban levő murabaiáti, bagonvai és zorkóházai körjegyzők mellé segédjegyzői állások szervezését engedélyezte. Mindhárom helyen a minap, szombaton lett volna a választás, de egyik helyen sem volt pályázó. Székely Emil alsólendvai foszolgabiró most uj pályázatott fog kiirni. A bncsuszeatlágzlói képviselőtestület egyhangúlag aljegyzővé választotta Boros József okleveles jegyzőt. A venyarczva&hggyi körjegyzőságben e hó 19 én aljegyzőnek megválasztották Pruska Sándor karmacsi segédjegyzőt. Zaiagyertysnasbaa az újonnan rendszeresi' telt aljegyzői állásra Csiszár Barnabás alsóledva" vidéki aljegyzőt választották meg; Cserfoldön megválasztották Grasanovits Géza cserfóldi lakost. Mindkét választási aktuson Szilágyi Dezső szolgabíró elnökölt. Az ÜaS véres tragédiát csÍDál, egy-kettőre kipusztíthat egész családokat, vagy koldusbotra juttathat. Csak egy-két szóval irtuk meg a múltkor, hogy Náprádfáu egy asszony megölte az urát, Egyed Károlyt. Most egy kissé részletesebben ismertdtjük a históriát onnaai értesülésünk után. Egyed Károly szép, ügyes, derék ember volt. A katonaságnál altiszt lett Megszokta ott egy kissé az uraskodást is, s a lumpoiást is, mert elég jómódú a családja. A katona mundért levetette s feleségül vette özvegy Borosánnét, a szép menyecskét, akinek már volc három gyermeke. Egyedtől is lett őt. Egyed mulatott, urizált,vadászott, lumpolt s igen durván bánt mindfg, kivált részeg állapotban, egész családjával, főleg a feleségével, akinek nagy vagyonát már mind elprédálta; a gazdaságot elhanyagolta. Ezeken kivül bolond módon szerelmes *lett nagyobbik mostoha lányába, Borosán Mariskába. A tragédiának ez lehetett a döcitő oka. Utolsó alkalommal, amint részegen megy haza Egyed, szokása .szerint agyon akarja ütni a feleségét, s gyermekeit. Ezek mind elfutnak előle a szomszédba. Egyed megkösz >rüli a fejszét, de nincs kit levá nia. Lefekszik s maga mellé teszi a fejszét. A család hazakerül. Az elkeseredett asszony kapja a fejszét s ami neki volt szánva, az ura f-ijébe vágja. Egyed Károly pár óra múlva meghalt. Az asszony jelentkezett a gutorfóldi jegyzőnél s aztán letartóztatva behoziák a zalaegerszegi fogházba. Nem ok részesíti előnyben a legtöbbb háziasszony a kassai gyárban készült „ Valódi * Franck kávépótiékot. Ezt az előnyei: a íü.-zeres iz. a szín és nagy kiarióság a használatban, éredméoy^