Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-10 / 41. szám

1912. deczember 26. MAGYAR PAIZS 5 lyoknak a követésére megnyerői, vagy ilyenekre kioktatni. A darmstadti egészségügyi kiállításon olyan gyulás dobozokat állítottak ki, amelyeknek a hátára a tüdővész elleni védekezésnek rövid utasításai voltak nyomtatva. A hesseni nagy­herczegnek annyira megtetszett ez az eredeti gondolat, hogy a gyufagyárosokat felszólította a példa követésére. A gyufagyárosok készséggel tettek eleget a nagyherczeg kívánságának és nemsokára forgalomba is hozzák ezeket a gyufaskatulyákat. A must cznkrozása. A bortörvény tiltja ugyan általában a must czukrozását, azonban módot J nyújt arra, hogy olyan esetekben amikor a must a czukrozása tényleg szükséges lehet, az elemi ' csapások által sújtott szőlők, vagy a kedvezőtlen évjáratok termésének mustjában a túlságosan alacsony czukortartalom, a must czukrozása utján növelhető legyen. Ehhez azonban előzetes enge­dély szükséges, melynek megadására az a vínczellériskolai igazgatóság, illetőleg az a szőlö­szeti és borászati felügyelőség illetékes, a mely­nek kerületében az ember a czukrozást végrehaj­tani kívánja. A czukrozás iránt tehát oda kérvényt kell benyújtani s ahhoz a múltból mintát kell csatolni. A kérvény mintája az 1908. évi 112.000. sz. végrehajtási rendelethez van csatolva. Hazánk talaj- és éghajlati viszonyai a szőlőmivelésre annyira kedvezők, hogy nálunk rendszerint és általában olyan must terem, amely nem szorul czukrozásra. Az idén azonban az elemi csapások és a kedvezőtlen időjárás miatt több helyen annyira visszamaradt a szőlő fej.ődése, hogy ez évben valószínűleg többen fognak czukrozási engedélyért folyamodni. A czukrozás azonban azzal a veszéllyel jár, hogy azzal egyesek vissza­élhetnek és pedig annál is inkább, mert a czuk­rozott mustot — különösen ha a czukrozás túl­megy a megengedhető határokon — könnyebben lehet vízzel hamisítani. Ennélfogva Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter ez ügyben rende­letet adott ki és utasította az állami szakközege­ket, hogy a czukrozási kérvények elbírálásánál szigorú lelkiismeretességgel akként járjanak el, hogy egyrészt az idei musttermésnek ezukrozás­sal való javítása — olyan esetekben, amikor az tényleg indokolt — a törvény és a végrehajtási rendelet korlátai közt lehetőleg megkönnyittessék, másrészt azonban lehetőleg eleje vétessék annak, hogy a czukrozási engedély visszaélésekre adjon alkalmat. A törvény és a rendelet szerint az állami szakközeg állapítja meg, hogy az adott esetben mennyi ezukor adható a mustba, e* azonban hektotiterenként semmiesetre se lehet több négy kilogrammnál. Azon must czukrozása, amelynek eredeti czukortartalma a klosterneu­burgi mustmérő szerint a 15 fokot meghaladja, czukrozási engedély egyáltalán nem adható. Azon szőlők mustjában azonban, amelyekben a must eredeti cukortartalma, normális években rendszerint 15 foknál magasabb szokott lenni, az eredeti czukortalom. az említett korlátok közt, czukrozás utján 15 foknál magasabbra is emel­hető. Annak, aki czukrozási engedélyt nyert, a czukrozás végrehajtására egészen november hó­nap végéig ideje van, de a czukrozást csak a azon a napon, illetőleg a napnak azon szakában szabad végrehajtani, amelyet a czukrozási enge­délyben megáltapitottak. A megadott czukrozási engedély hatálya november 30-án megszűnik és meg nemkbosszabbitható. A ezukrozáshoz csakis finomított répa, vagy nádezukor használható. Édesbor készítése czéljából tilos a mustot ezuk­rozni. A czukrozás iránti kéréseket soronkivül intézfk el. Ha kihágásokat fedeznek fel, azonnal megteszik a megtorló lépéseket. Aki a mustot engedelem nélkül ezukrozza, továbbá aki a meg­engedettnél több ezukrot, vagy meg nem enge­dett ezukornemeket használ, az 1908: XLVII. t. cz. 37. § ába ütköző kihágást követ el, mely 8 naptól 3 hónapig terjedhető elzárással és 10 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. Kntyanyehr Magyarország nyelve helyett. A következő czédulát kaptuk, amely részint ko­pogtatva, részint írva van. »Neumerkel Frigyes magánmérnök, műszaki iroda, kerámiái telepek tervezése és építése, téglagyárak, mészhydrat gyárak, mész-forgóké­menczék, czement- és asbestpala-telepek, ásvány­malmok és czemeutgyári berendezések stb. — Tanácsadás. Építés-vezetés. Véleményezés. Aprító és kavicstelepek. Mészhomokkő gyárak. Gáztüze­léssel ellátott égető és olvasztó-kályhák az összes kerámiái és vasipar részére. Budapest, d. 4. Október 1912. II., Margit-rakpart 53. Telefon 133 01. Wohlgeboren Herrn Békessy László (Békefit akart írni az öreg) Zalakoppány. Im Besítze Ihrer freundlichen Anfrage teile ich Ibuen ergebenst mit, dass ichl wohl im Standé bin, Jhnen eiue kleine kéramische An­lage zu liefern. Zu diesem Zwecke muss ich jeioch wissen, was Sie für Material habén und was Sie zu erzeugen gedenken. Ich bitté alsó um Ihre freundlíche Mittei- ' lung (in ungarischer Spracbe) und werde Ihneu dann sofort Offerte machen. Bitté díe deutsche Korrespondenz zu entschuldigen. da ich als Beichsdeutscher noch nicht díe ungarische , Sprache behersche. Hochachtuugsvoll Neu nerkel Frigyes magán­mérnök, kerámiái berendezések részére.* Kulturkép! Szegény fejős tehén »Nagy Magyar­ország.® Ezt válaszoltam : Ha ön Magyarországon, magyar kenyéren akar mogélni, tanuljon meg magyarul, vagy ha nem akar, ne szemtelenked­jék e hazában. Vigye sátorfáját innét s marad itt még elég parazita. . . Békefi László igazgató. Be hát legalább egy magyar levelezőt tartana. Ez mégis botrány ! Ezeke* a megjegyzéseket fűzi hozzá a levélhez Békefi igazgató. Én pedig azt mondom, hogy ez nem botrány, tisztelt barátom u^am, hanem mese és komédia. Mese a komédiában és komédia a mesében is. Nemcsak fejik ezt az országot, hanem czibálják, rugdassák, köpdösik. S miért ne tennék az idegenek, mikor itthon a saját gyermekei is igy tesznek vele ? Hol. mikor és kik szerezték meg számára azt a tekintélyt, hogy saját ayanyalvét tekintsék hivatalos nyelvnek az idegenek is ? Ide jön a sleswig holsteini ember s csak annyit tud, hogy : Magyarország ! S rögtön rendben van azzal, hogy: tehát németnyelv. Az egyszerű falusi magyar tanítónak ill'k tudni németül a sleswig holsteini magánmérnök érdekében. Hát ez csak természete* dolog Milyen borzasztóan kétségbe vagyunk esve, bogy tanuljuk meg a német nyelvet, hogy megélhessünk. Persze, hogy kerámiái telepeket csináltassunk Neumerkel ma­gánmémök úrral. Különben rögtön éhen halnánk. Ha Békefi tanitó barátom most elmenne Sleswig­Holsteinba, hát nagyon természetes, hogy ott 3 minden német kölyöknek tudnia kellene magya­rul a Békefi kedvéért és érdekében, hogy jó pénzért taníthassa őket a magyar tanító bácsi. Ügyé ez a világ rendje Neumerkelék szerint ? Irodalom. Művészet. A Zalai Közlöny szerkesztését Kertész József tői átvette Kanizsa István. — A Budapesten megjelenő Nemzeti Iskola szerkesztését pedig Háda József vette át Bartha Páltól, akit meg­választottak a kolozsvári Eötvös ház gondnokának. Háboras tárczalevelek. A világ íegkonfiden­sebb, legezinikusabb diplomatája, a szellemes Taylierand mondotta, hogy a diplomatíának leg­nagyobb fortélya még genaolatait is leplezni. Hogy lesz-e háború, — ez ma a diplomatia kezé­ben van. De a Balkánon olyan nagy a lárma, hogy egy kis csetepaté, talán olyan mint a leg­utóbbi török-görög báboru, mely egészen tizen­négy napig tartott, — mégis csak lesz. Da legyen bárhogyan, mi is hozzákészülődünk a balkáni pucscsra és ígéretét bírjuk régi fővárosi munkatársunknak, Verner Lászlónak, hogy a keleti harczihösről háborús tárczalevelekben fogja olvssóiukat tájékoztatni. És miközben a bulgáriak, a montenegróiak és görögökről nem is beszélve, a kardjukat köszörülik, a jó újságíró ilyenkor gyorsan szántó, de szintén sebeket osztogató jó pennákról gondoskodik. Mikor azonban e sorokat irjuk, még olyaténképpea áll a bál, hogy aligha fogja história e napokról azt jelenteni, hogy ég Európa! . . . Különben majd meglátjuk. Különfélék. Koszorúkat, C3okrokat megrendelésre ol­csón, Ízlésesen készit Baba-lak kertészet. 2—3 Vasati menetrend­Érvényes 1912 októbsr 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. reggel 5 éra 50 perez, délelőtt 9 óra 36 perez, délután 1 óra 38 perez, 4 óra 53 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e 12 ói a 20 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czclldömölk• felől: reggel 8 óra 41 perez; délután 1 óra 20 perez, 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 perez, e3te 8 óra 26 perez. Zalaszentivánra indul: Reggel 4 óra 23 perez 6 óra 10 perc csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. 11 óra 34 perez; csatlakozás Kanizsa­Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez; csatla­kozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 6 óra 29 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 5 óra 37 percr, 8 óra 14 perez, délután 2 óra 12 p., 4 óra 42 perez és este 10 óra 25 perez. A szerk. levele. L. J. Ajánljuk önnek, hogy a vers Írásnál megfelelőbb miakival fogtatkozsék, — Érdeklő­dőknek.A hirdetett hsgedűtanitis elmirad. a tanár vissza­ment, mert nem jelentkezett kellő szamu tanuló. Földmivelés Állattenyésztés. ö®- Akié a föd, azé az ország! "3* ÁUatdijazás Sapron városban. Hideg szeles időben folyt le szept. 22 én vasárnap a Nyugat­magyarországi Földmivelök Gazdasági Egyesületé­nek ez évi tenyészmarhadijazása, melyet Sopron várossal karöltve rendezett Sopronban a marha­vásártéren. A tenyészállatdijazásra felhajtott álla­tok megmutatták, hogy Sopron város állattenyész­tése sajnos még ma is igen alacsony fokon áll és mennyire szükséges az, hogy Schweizból hozzunk tenyészanyagot. A soprooi gazdák össze­sen 11 üszőt vezettek fel, melyből 7 drb lett díjazva, ámbár azok díjazásra nagyon érdemesek épen nem voltak. Az egyesület által az 1911 év­ben Sopronban és Fertőmegyes községbe a franczia Schweizból importált tehenek méltó fel­tűnést keltettek hatalmas testalkatukkal és cson­tozatukkal, valamint jó tejelő jellegükkel. Monda­nunk sem kell, hogy az első dijakat ezek vitték el, mig saját tenyésztésű tehenek tulajdonosai alig kaptak dijat. Sopron város állattenyésztésére ez minden esetre szomorú bizonyítvány, de reméljük, hogy a gazdák a vasárnapi állatdijazás­ból tanulságot merítettek és a jövőben mindent megfognak tenni, hogy állattenyésztésük javuljon. Ajánljuk különösen a schweizi importot, mert csakis igy van kilátás az állattenyésztés gyökeres megjavítására. Az állatdijazáson különösen Sopron város és Fertömegyes község kisgazdái vettek nagyszámban részt. Az állatdijazáson Dr. Töpler Kálmáa Sopron város polgármestere elnökölt. A biráló bizottságokban résztvetfek: Kari György urodalmi felügyelő Ginfalva, Conrad Lajos városi gazdasági felügyelő, Lucza József és Horváth Jenő soproni állatorvosok, Bierbaum Samu a soproni gazdakör elnöke, Hauer Samu, Tsehürtz Pál, Schneeberger Hottliab, ünger Mihály, Pfandler Lajos soproni gazdapolgárok, Geiszler János gazdakör! elnök Balfról, Tóth János köz­ségi bíró gazdaköri elnök, Tsehürtz Mihály tertö­megyesi kisgazdák, Horváth János dombi agyagsi kisgazda. Az állatdijazáson megjelent Dr. Schind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom