Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-22 / 38. szám

1910. szeptember 22. M A FIYAR F» A I Z S 5 Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . — K 50 í. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (25509 K 98 í) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 25510 K 48 fül. Mindjárt itt van a szomern emlékezetű október 6. Jusson eszünkbe nagy történelmünknek rettentő napja, s legyünk kegyelettel a vértanuk iránt. Fölkérjük a za'amegyei társasköröket, kaszinókat, asztaltársaságokat, tartsanak az aradi vértanuk emlékére gyásziinnepélyeket s jusson eszünkbe egyúttal a Budau kivégzett hősöknek is a sorsa. Jusson eszünkbe Csány László és Gróf Batthyány Lajos is. Csány t október 10-én vég esték ki. A Csány szoborkiállítás a gimnáziumnak emeleti termében van s a közönség jól teszi, ha megnézi a 17 s7obrot, mely érdekesen mutatja művésznek 17-féle különböző felfogását a nagy vértanúról. A szobrok meg is vásárolhatók. A kinek nagy elősz )bája, fedett folyosója, vagy kerti háza van, jól teszi, ha egy ilyen igen értékes és érdekes emléket megszerez csaláija számára. A pénzügyminiszter kinevezte Salgó Géza adóhivatali gyakornokot a XI. fiz. osztályba adóhivatali tisztaek, s Duzár Istvánt a számvevőséghez díjtalan számgyakornoknak. Őrök szabadság és nyugalom. A közelebb* megyei közgyűlésnek hosszú tárgysorozatában eléggé érdekes tárgy volt aSikota Antal kőnyomdász kérvénye egy darab idei szabadságolásra nézve. Tanácskozás tárgyává volt téve tehát, hogy Sikota Antalnak vájjon adjanak é szabadságidőt. #vagy ne adjanak? Pedig Sikota Antal e tanácskozás előtt már pár hónappal engedély nélkül is megkapta az Úristentől az örök szabadságot és nyugodalmat a temetőben. Ebbe már t. i. az Úristen intézkedésébe bele nem kapczás kodhatik fen a főispán, sem az alispán. Pedig ugy tűnik föl a dolog, mintha a vármegye fölül akarta volna birálni ezt az intézkedést. Az esetnek komoly és egyszerű a magyarázata és nem trétás. Szerintünk igy történhetett. Sikota Antal beadta irásbau a folyamodást, hogy kér egy kis szabadságidőt, mert beteg. Pár nap múlva meghalt. De egy pár hónap múlva a tárgysorozatba be kellett irn>, mert hiába halt meg Sikota: ott az irás! AZ okmány beszél, nem az ember. S mi lenne, ha a csoutszu megenné ezt az emberölő, őrlő malmot, talán majmot! Az állami gyümölcsfaiskolában termeit ojtváByok szambavetele. Gyula m. kir. föerdő mérnök, a földmüvelésugji miuiszterium erdészeti főosztályából f. évi szeptember 16 án Zalaegerszegre érkezett és .szeptember 17-én az állami gyümölcsfa iskolában termelt ojtványokat megvizsgálta, ellenöriieg s/ámhavette és az áll. erdőhivatal főnökének, Apáii László m. kir. erdőtanácsosnak átadta, am ly alkalommal a gyümölcsfaiskola kezelését teljes rendb m találta és ezért köszönetét fejezte ki nevezett erdótanácsos előtt. Az átadott ojtványok mennyisége hatezer darab. Ezeket az ójtvákat lelkészeknek, tanítóknak, fóldmüv :s gazdáknak, hivatalnokoknak szolgáltatják ki mérsékelt áron. Az ojtványok nagy részét vármegyénk gyümölcstenyésztésének előmozdítására hrditját-'. Naponként olvasok híreket újságainkban a kolerának köseledeséröl. A hatóságok erélyesen és sürgősen teszik meg intézkedéseiket a vész behurczolásának elhárítására. De az a véleményünk, hoLv ezeknek az intézkedéseknek telje.'lését u n ellenőrzik kellő pontossággal. Nevezetesen sok helyen találunk városunkban az utczák árkaiban ;«z esővíz elpárolgása után maradt kékeszöld penészt. Tuvábbá a lakók kiöntik a vizet, moslékot részint az utczák árkaiba, részint az „ut-téstre", azt mondván, hogy hiszen az tiszta víz. Akkor volna ez a viz tiszta, hogyha a kútból mentve öntenek ki, de mivel azt csak használat után öntik ki, többé kevésbé föltétlenül piszkos. Nézetünk szerint az utczák árkaiban talált és a viz lerakodásából maradt penészt, amely a kolerának valódi fészke, az árkuknak kitisztításával el keli távolítani. Továbbá bárminő víznek az utczák árkába, és az »ut-testre« való öntését szigorúan büntetés terhe alatt kell tiltani. Sürgősen intézkedjék a rendőrség ebben az ügyben; vizsgálja meg például első sorban mindjárt a Vörösmarty és Biró Márton utczákat. Szinbáz. Rövid négy hétre városunkba jött a Molnár Gyula színtársulata s vasárnap meg is kezdte az előadások sorozatát az Erdé.szleánnyal nem épen nagy érdeklődés mellett. Pedig m st ősszel nem igen sok mulatságban lehet része a közönségnek. Egy kissé furcsán vagyunk evvel a dologgal, A mi közönségünk nem nagyon szinpártoló. A költészet iiáot — egy kis bátorsággal kimondom, hogy egyáltalában semmi érzéke nincs. Költészet alatt nem értem én az operettet. Épen azért ezt még csak megnézi a közönség. De már az Obsitos derék drámához nem konyit s oda se néz neki. A négy este közül kettőn majdnem üres ház előtt játszottak, képzelhető, milyen jó kedvvel. Erre aztán azt mondja a közönség, hogy joub előadást szerelne látni. A színész pedig azt mondja, bogy nagyobb közönséget szeretne látni. Más szóval igy szól a közönség: Haladj színész, aztán pártolunk. S a színész azt mondja: pártolj közönség, aztán haladunk. Es e circulus vitiosusban mind a kettő elmarad. S kegyetlenül kritizálják egymást. Vasárnap az hrdhslednybm Jászai Mari tűnt ki, sok tapsot aratva. Bájjal és kedvességgel ját szotta az erdészleányt. Hé főn a Tatárjárást, kedden Laczkovics kapitány' és szerdán az Obsitost játszották. A Laczkovics kapitánynál azt mondják, hogy nagyhatású gyönyörű színmű. Uj darab. Nem ludom, vagy én nem értettem meg, vagy mi? de szerintem nem jó. Pedig Abonyi irta. Annál kitűnőbb az Obsitos. S erre nézve megelégedetten föl kell jegyeznünk, hogy pom- í pásan játszották, többszörös fokozattal jobban, mint az előbbi hármat. Vámos Jenő obsitos éneke hatásos volt. A Bezirkert jól játszotta László Ferencz. A boltos családot Feleki Gábor, Vargha Béla s különösen a mindig csinos Dévay Boriska, továbbá Szalókv Szidi, Gvörffy Mariska. A jó elő adókhoz tartozik: Jenőty Jenő, Bartos Ernő, Ihász, Kovács, Boross, Fehér Ödön, Fekete Pál, Alföldy. Reméljük a következő napokon többen fogják látogatni a színházat. Üdvös dolog volna, ha egy hazafias történelmi müvet e'őadnának külön az iskolás tanulók számára. A koleráról, erről a rettentő betegségről igen sokat írnak hetek óta a lapok. Ha valósággal nem látogatna meg bennünket, ez a rémes hír nagyjavunkra válnék: a tisztaságra legalább — igyekeznénk. Idegenek panasza a vasúton. Sokáig jogosan óhajtotta Zalaegerszeg, hogy Zalaszentivánnal köttessék össze teljesebben, vagyis hogy éjfélután is hozza be ez a jszárnyvonat Zalaegerszegre az utasokat s ne hagyja ott az országút szélén. Megtörtént iz összekapcsolás. Most megjönek az éjfélutáni utasok, de a zalaegerszegi állomáson nincs számukra koc<i, hogy czók-mókjaikkal a városba szállítsa. Ezt panaszolják az érkező vendégek. És méltán. Mert ha a bérkocsik jogosítva vannak a vendégeket szállítani kényelmesebb jdöben, akkor kötelességük a kényelmetlenebb időben helyt állani. Megyeiek Iskola- és oltárszentelés. Mária nevenapján volt a zalaszentlőrinczi kath. népiskola felszentelése s ugyancsak e hó 11-én szentelték fel a zalaszentlőrinczi kath. templomban újonnan felállított Lourdesi Mária oltárt. Az oltár felszentelését Kopcsáudi Sándor esperes-plébános végezte a szentmise előtt, utánna az újonnan szentelt oltárnál Törzsök Vilmos egervári plébános moudott misét. A koszorús leányok sorfala között, aztán átvonult az esperes-plébános az iskolába, hol az egyházi szertartás után a szentelést elvégezvén szép szavakban szólott a hívőkhöz és az ifjúság- , hoz az iskola czélja és rendeltetéséről, majd Törzsök Vilmos iskolaszéki elnök köszönte meg az esperes plébános szives megjelenését. Uö<zö netet mondva a végzett nemes munkálkodásért. A pénzügyminiszter kinevezte Draveczky Kálmán adóhivatali ellenőrt Keszthelyre a IX. fizosztályba adóhivatali pénztárnoknak, Marton Laios adóhivatali segédet pedig Nagykanizsáról a X fiz. i osztályban Keszthelyre adóhivatali ellenőr . Távolia< Népszámlálás. A kereskedelemügyi miniszter i közzétette a népszámlálásra vonatkozó rendeletét. I Számláló biztosokul tanítók, tanárok, lelkészek, ! nyugdíjazott állami, vármegyei, városi vagy köz- j í ségi tisztviselők, értelmesebb gazdák, gazdatisztek, erdőtisztek, erdészek, magánzók, továbbá felsőbb iskolai tanulók s általában oly egyének alkalmazandók. akik egyrészt műveltségüknél fogva a népszámlálási teendőket ellátni képesek s másrészt egyéb hivatásbeli lekötöttség által a népszámlálási munkálat teljesítésében nem akadályoztatnak. Mindazokban az iskolai osztályokba^ amelyeknek tanítói a népszámlálásban min[ számláló-biztosok résztves?nek, a tanitás az össze irási napokon, legfeljebb azonban hat iskola" napon szünetelhet. A napidíj 3—6 korona. * Iparfejlesztés és iparoktatás. A magyar ipar fejlesztésére irányuló törekvések nemcsak az ország közgazdasági viszonyainak javítását czélozzák, hanem gazdasági függetlenségünk megvalósításának egyik hatalmas eszközei. A magyar ipar örvendetes fejlődése, a magyar ipari munka diadala és eredményei bizonyítják, hogy ezen a téren nagyszabású és erős munka folyik és mindinkább érezhető lesz az a verseny, amelyet a magyar ipar az országban még mindig eléggé elterjedt külföldi iparczikkekkel megvívni kénytelen. Ámde a magyar ipar fejlődésével lépést kell tartani az iparoktatásnak is, mert ez is egyik tényezője az iparfejlesztés nehéz munkájának. Csakhogy az iparoktatás körül egy kis baj van. Panaszkodnak, hogy a fővárosban működő állami ipariskolában az idei tanévre jelentkezett hallgatók közül legalább százat kellett visszautasítani, mert csak nagyon csekély számú hallgatót lehetett felvenni. Ilyen körülmények között hiába buzdítják az ipari pályára az ifjúságot, mert ha volna is kedve, nincs elég iskola. Az ipari oktatásnak ilyen hibái nagyon sokat ártanak az iparfejlesztési törekvéseknek s mindenesetre kiküszöbölendők. Az ipari pályára igyekvő ifjúságnak meg kell adni a módot és eszközöket, hogy ezen a pályán gyakorlati és elméleti ismereteket elsajátíthasson, mert képzett iparosok nélkül bajos elképzelni — a magyar ipart. Különfélék. Jó tanács kolerás időben. Ügyelj a tisztaságra, élj és egyél mértékletesen és igyál meg regge

1, délben és este egy egy pohárka Esterházy cognacot. Kövesd e tanácsomat és egészséges maradsz. Mit igyunk? Ez ma a legfontosabb kérdés, tekintettel a kolera veszélyre. A legjobb ital volt és marad egy jó természetes ásványvíz, annál is inkább, mert a közönséges ivóvíz telforralás után sem felel meg teljesen a czélnak és mert felforralás után teljesen ízetlenné válik. Magyarország bővelkedik természetes ásványvizekben és azokat a legnagyobb orvosi kapaczitasok ajánlják, minden fertőző betegség ellen. A királya ezen ásványvizeknek Borszéki víz s aki ezt issza, a legmesszebbmenő elővigyázatosságának adja tanújelét, minden infektió ellen, mert ezen vizek teljesen csiramentesek és semmiféle pathogeu baktériumokat nem tartalmaznak. Megrendelhetők a Magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r. t. nál, Baross utcza 43" Telefon 162-84. Költözködés. (Párbeszéd.) Hová burczolkodtok Misi? Esterházára. Mi a csudának oda? Ott terem az Esterházy cognac. Csacsi, hiszen az nem terem, azt Pesten gyártják! Hát akkor Pestre hurczolkodunk. Cautani tanir, a nápolyi királyi egyetemi klinika híres veze

fó'je, tudományos előadásaiban a következőképen nyilatkozik: „Én a természetes Ferencz JÓZSeí keserüvizet Cüükorbajban szenvedő betegeimnél, a kik szigorú kezelés alatt állanak, kitűnő eredménnyel alkalmazom. A Ferencz József viz éhgyomorra használva, javítja az emésztést és teljesen pótolja a karlsbaii t

ermészetes ásványvizeket." Az ásványvíz kereskedésben kifejezetten valódi „Ferencz J tzsef'-keSrTüvizet kell kérni; a hol pedig nem kapható, onnan a legjobb közvetlenül a Ferencz József keserűvízforrások szétküldés! igazgatóságához Buiapesten fordulni.