Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-24 / 12. szám

1910. márczus 24. MAGYAR PAIZS A csillagászat oly roppant távolságokat tárt fal, \ hogy képzeletünk ellankad, eszünk valósággal f <elszódül, ha azokba behatolni próbál. Pedig eszközeink finomsága daczára bizonyos, hogy még «ddig közel sem járunk a mindenség határaihoz. Már egy-egy sziklatömeg nagysága lesujtólag hat reánk. Ki ne érezné a tengeren kicsiségét ? A földgömb a maga 5400 mérföldes egyenlítőjével már oly nagyság, mely mellett az ember semmivé törpül. Pedig az egész föld jelentéktelen porszem a mindenségben. Jupiter bolygó 1289-szer nagyobb földünknél; a nap pedig ezerszer olyan, mint Jupiter és 1,283.000 földgömb telnék ki belőle. Napunk a hogy látszik csak egyik tagja a tejút állócsillagrendszerének, mely 30—40 millió ilyen és részben sokkal nagyobb napból áll. A legközelebbi álló csillag (Gentaurus alfája) oly távol van, hogy e mellett a Neptun roppant távolsága is jóformán elenyészik. A tény 42 000 mérföldet halad másodperczenkint és Neptuntól mégis a földre köréből 4 óra alatt ér; de mig a legközelebbi állócsillagtól hozzánk ér, kis hijján négy ev kell hozzá. — Itt már nem beszélhetünk mérföldekben; még a naptávol (20 millió mérföld) is nagyon kicsi mértékegység. Azért az állócsillagok távolának mérésénél egységül szolgál a fényév, vagyis azon távolság, melyet a tény egy év alatt a világűrben megfut (egy és egyharmad 5 millió mérföld). A legközelebbi állócsillag távola már 224.500 naptávol, azaz körülbelül 5 millió mérföld. Mindenki ismeri a gyönyörű Siriust; több mint egy millió naptávolban, vagyis 17 fényévnyire (22—23 billió mérföld) van tőlüDk. S a tejút, (mely a tejút csillagrendszernek sürü élét képezi) 4—5000 fényév távolra van hozzánk í. és a fény 9000 év alatt ér el egyik végétől a . másikig. Lassankint a fényév is szaporátlan mérték s a csillagászok kénytelenek Linius távolban beszólni. Hát a tejúton tul mi van ? — Ismét ür, tér, szédítő távolság a legközelebbi ködfoltig. Ezek a ködfoltok, ugy látszik, a tejuthoz hasonló csillagrendszerek s eddig már több ezer ködfoltot fedezett fel a messzelátó. Távolságokat már trillió mérföldekkel, billió naptávolokkal és fényévek millióival kell mérni. De hát a ködfoltokkal bevégződik a világ ? Itt elakad a tapasztalás. Térnek mindenesetre ezeken tul is lenni kell; de csak üres térnek, mert az anyaggal és világokkal teli tér nem lehet végtelen. A nagy Newton szerint a világ határain tul van az Isten mérhetetlensége. Ha e kifejezés nem is egészen helyes, de van benne valami igaz. Egyébiránt a messzelátó birodalomnál még csodálat sabb az a világ, melyet a nagyitócső feltár. Ha a parányiság végtelenségébe hatolunk, még szédítőbb számokhoz jutunk. Jó orr egy ezermilliomodrész köbrnilliméter pézsmát megérez. A szinképelemezés még egy háromezermillomodrész gramm konyhasó: észre vesz a szoba levegőjében. A legparányibb vizcseppen az élő szervezetek millióit fedezi fel a nagyító cső. S ezen szervezetek élnek, éreznek, mozognak, táplálkoznak, szaporodnak, szervekkel, ösztönökkel bírnak. Pedig némelyikből több ezer jj fér el egy milliméternyi hosszú vonalon. Mai nap | sokat hallunk a baktériumokról. Ezen parányi jószágokból egy köbmilliméter téren 633 millió fér e s 636.000 millió nyomna egy grammot. Egy köbmilliméternyi vércseppben több mint öt millió vértestecske van. De ezek még mind óriás nagyságok, egész világok, melyek a tömecsek és parányok (moleku Iák és atomok) egész rendszereiből állanak. Egy gramm vizcseppen a tömecsek számát 16 00Ö millióra teszik. Ha a vizcseppet oly nagynak gondoljuk, mint a földgömb s a vizmoleku^ákat is hasonló arányban növelve képzeljük, az utóbbiak még ekkor is csak puskagolyó nagyságúak volnának. Klauszus és Maxwell egy köbméter gázra 21 trillió molekulát, egy köbméter horganyban pedig Thompson 2700 trillió molekulát szá mitott. A hidrogénből 140,000 trillió molekula nyomna egy grammot. Pedig a molekula meg egész atomrendszer, melyben némely fizikus szerint az atomok olyanforma viszonyban vanuak, mint egy naprendszer csillagai egymással. Az atomok száma egy gramm, sőt egy köbczentiméter anyagban alkalmasint quadrilliókra megy. A legparányibb tömeg, mit a nagyító csövei meglátunk, még oly nagy az atomokhoz képest, mint a földgömb egy ujjunkhez tapadt porszemhez képest. S ez atomnál ismét zárt ajtót talál maga előtt nemcsak a szem, hanem az ész is. A csillagászat és tömecsfizika billiókban, trilliókban, quadrilliókban számol. Billió = milliószor millió; trillió = milliószor billió; quadrillió = milliószor trillió. De még ebből mindig nem értjük e számok roppant nagyságát. Próbáljunk csak arról fogalmat szerezni. Mióta az emberi nem meg van s az emberek írnak és könyvet nyomtatnak, az emberi nem összes irott gondolatait kifejező betűk száma még alig úti meg az egy trilliót. Mindenki ismeri a Pallas-lexikont. Egy kötetben van körülbelül 4 millió betü. Ha azon 400 év óta, mióta a könyvnyomtatás fel van találva, minden évben 10.000 ilyen kötet jelent volna meg; minden kötet 10.000 példányban: ezen összes példányokban együttvéve 160.000 billió nyomtatott betü volna ; ami kevesebb egy trilliónak hatodrészénél. Vagy számítsunk egy emberi fejre jó bőven 200.000 hajszálat; akkor a töldön most élő 1500 millió embernek együttvéve (a kopaszokat is dushajuaknak számítva) csak 300 billió szál haja van. És századonkint öt nemzedéket számítva s az emberi nem korát kerek 10.000 évre téve, az összes eddig élő és élt embereknek együttvéve csak 150.000 billió hajszála volt, vagyis alig több egy hetedrész trilliónál. Egy literbe, ha a szemek közt semmi hézag nem volna, 20.000 gabonaszem férne, egy hektoliterbe pedig 2 millió. A világ évi gabonatermése körülbelül 5000 millió hektoliter, de ez mindössze csak 10.000 billió gabonaszem. A földön csak egy század alatt terem egy trillió szem gabona. A földkerekség összes víztömege körülbelül 1 trillió 283 000 billió köbméter. Egy liter vizre 100.000 cseppet számítva, van a földkerekségén körülbelül 110 quadrillió csepp viz — körülbelül annyi, mint ahány molekula van egy gyüszünyi vizben. Az emberi szív dobbanásainak átlagos száma (a szerelmesekre való tekintetből jó bőven számítva) perczenkint 128, évenkint 52 millió. A földön élő 1500 millió ember szive tehát évenkint 76 billió dobbanást végez. S azon 10.000 év alatt, mióta az ember a földön él, körülbelül 784 trillió szívdobbanás történt — aminél sokkal több molekula van egy parányi vizcseppen. t, példák fogalmat nyújtanak ama szédítő szamokról, melyekkel a világ nagyságát és alkotó részeinek sokaságát kifejeztük. Pedig mindezen számok semmivé törpülnek a végtelen melleit. És ha ily mérhetetlen nagy a világ, mily nagy lehet az, ki mindezt alkotta s kinek a világ minden atomjára gondja van ! És mily nagy az emberi lélek, melynek egyetlen gondolata és érzelme többet ér az egesz oktalan gépnél, amit világegyetemnek nevezünk ! Sirius Aa osztriga szaporasága. A londoni Boyal Institution minapi ülésén Herdmann tanár érdekes előadást tartott az osztrigáról. Elmondotta, hogy az osztriga olyan szapora, hogy egyetlen osztrigától tizenhat millió fiatal osztriga számazik. Ezt a számítást alapul véve, a következő generáczió már 256 billió osztrigából állana, a? ötödik generáczió pedig el sem férne ezen a világon, mert minden három köbhüvelyknyi területre egy osztrigát számítva, ennek az ötödik osztriga generácziónak éppen 151 olyan égitestre lenne szüksége, mint amilyen a mi földünk. Szerencsére az osztriga ily arányú elszaporodásától nem kell tartani, mert az osztrigának rendkívül sok az ellensége és né.nely hal , meg rákfaj milliószámra pusztítja őket, nem ls szólva arról, hogy az emberek is mennyit fogyasztanak belőlük. Azonkívül a tenger hullámai igen sok fiatal osztrigát sodornak a nyílt tengerre, ahol elpusztulnak Földmivelés. Állattenyésztés. Sör* A kié c. föld, azé az ország! rm Badacsonyi borvásár. Badacsony hegyközség elhatározta, hogy Badacsonyban a Hab-leány szállóban márczius 31-én és április 1-én és 2 án bor vásárt tart; ezzel a nevezett hegyközség tanúságot tett, hogy Badacsony hírneves borainak éitékesitését megkönnyíteni s szélesebb k írben annak hírnevét elismertetni, és terjeszteni akarja s a szőlőbirtokosság érdekét szivén viseli, s ezen tettével a szőlőtermelők elismerését nagy mértékben kiérdemelte. Magunk részéről ezen elhatározást csak dicsérni tudjuk s kívánatosnak tartjuk, hogy a nevezett napokon mig a borvásár tart azon az érdeklődők minél számosabban megjelenjenek s ezzel i» emeljék az ily borvásárok érdekességét és hasznát, melyet ugy a badacsonyi borok, mint azoknak termelői meg is érdemelnek. Hasonló borvásár április 4, 5, 6. napjain Somlyón is lesz. Bővebb felvilágosítással Badacsony hegyközség szívesen szolgál. Badacsony posta és vasút állomis is. Mennyi föld van bevetve őszi gabonával? A földmivelésügyi minisztérium a gazdasági tudósítókhoz felhívást intézett az őszi gabonanemüek területkiterjedésének bejelentése végett. A gazdasági tudósítók a helyi ismeretekből eredő megfelelő számitások alapján, konstatálták, hogy a bevetett terület általában növekedett ós különösen jelentékeny a terület növekedés az őszi búzánál, amely a mult évi 5,562.549 kat. holdról 5,905.000 kat. holdra, az őszi rozsnál, a mely 1,747.500 kat. holdról 1,812.589 kat. holdra, a kétszeresnél, a mely 98.922-ről 100.759 kat. holdra és az őszi árpánál, a mely 102.575-ről 104.524 kat. holdra emelkedett. Az általáaos emelkedés tehát százalékokban kifejezve, az őszi búzánál 4.3 százalék, az őszi rozsnál 3.6 százalék, a kétszei esnél 1.8 százalék és az őszi árpánál l-9 százalék. Magyarnyelv. (LVI) — NyelTré"beii él a nemzet. — Vagy az a névelő hiányzik, vagy a jobb szórénd hiányzik. A trónbeszédnek második kikezdését igy közlik a lapok: »Ebben az országra nézve káros helyzetben alkotmányos kötelességünknek tartjuk, hogy lehetővé tegyük, hogy uj országgyűlés kitartó és bölcs munkával mielőbb hozzáfoghasson a lövő nagy feladatának megoldásához.« Helyesen igy kellett volna fogalmazni: ... »hogy az uj országgyü és hozzáfoghasson a . . . megoldáshoz.® Vagy pedig ha névelő nélkül kell moudani, akkor csak ilyen szórenddel kell mondani: ». . . hogy uj országgyűlés foghasson hozzá a . . . megoldáshoz.« Tertium non datur; si datur, non est Hungarorum. Borbély György Nyomatott Tahy R. Utcda Zalaegerszegen. Vasnti menetrend. Érvényes 1909 október 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 óra 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óra 41 perez; délután 5 óra 44 peiez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 26 perez, d. u 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 perct. Zalaszentivánra indul, reggel 6 óra 10perez csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzomba'hely felé. Este 6 óra 33 perez; c-iatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 peiez, délután 2 cra 12 perez, délután 4 óra 32 peiez és este 8 óra 15 perez. ©If jutányos áron f vetetnek fel a kiadóhivatalhan. Hia*es Csány^ toll a tanuló ifjuság' nak. Ketős vágású legerősebb toll. Fülöp János könyv, papir, irószerkereskedésében és könyvkötészetében, Za'aegeiszeg, Ríkócziutcza 8. 19-52