Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-17 / 7. szám

mo. febraiií 17. M A (.1 Y 1 R ••> a í Z S 3 nemkülöDben az ugyanazon gyógyhatású gyak.gbodza virága és termése, szappanfü, démutka, kakukfli, gyökönke, ökörfarkkóró, tnind valamenynyi ötször, hatszorta több jövedelmet hajt, mint a liszta buza. Ha pedig egy hold földet selymes sertecsérrel, (irnák, vagy Óculus Christi ) maggal bevetjük, annak termése 30 ezer koronát jövedelmez, a barmatfü (Drosera rotundifolia) pedig 40 ezer koronát. I

renis, ez ugy van! A gyógyszertárban 6 szál irnák 20 fillér, egy hónapra való 12 kor. A harmalfüböl 3 evőkanálnyira való 1 korona, egy hónapra való 30 kor. A világ legnagyobb gyógyfűkeresk :dői a hamburgiak, egy métermázsa jrnákot 3 ezer koronáért, egy métermázsa harmatfüvet 7 ezer koronáért adnak. Pedig mindkét fajta fü nagyon sok van nálunk. Mily kár ezért a pénzt külföldié kidobni. Csak állami gyógyfü beváltóiutézeteket kellene felállítani, a köznéppel podig tudatni kellene, hogy a termelt és gyűjtött gyógynöv' nyt miként, hogyan és hol k;het értékesíteni. A tanítók, papok, jegyzők pedig legyenek a parasztságnak atyai tanácsadói. Ily mezei gazdálkodás mellett azután a legszegényebb ember is könnyebbeu jut házi gyógyszerekhez és a gyógyfürdőhöz való teához. A köszvény a szorgalmat, munkáskezeket nem teszi nyomorékká és egyált láb in munkaképtelenekké, a nagy mennyiségben gyümölcsöt termelő parasztság nem lesz kénytelen egész télen át krumplin rágcsálódni, a krumplin való hosszas tengődés, csikorgás az agynak funkczióját alábbszállitja, meit megközelítőleg sem tartalmazza oly nagy menynyiségben a foszfort, mint az alma, mely a csont nak, különösen pedig az agynak fonto-; alkotórésze, de a krumplihéjában és körülötte lévő szolanin nevezetű méreg az agyra oly bódító hatással van, miként a kozmás alkohol, melyet a pálinkaüzérek a denaturált spirituszból tilos matiipuláczió utján nyernek, még rohamosabban pusztít azon pálinka, amelyet a csonlármagu pálinkaczefréből akként főznek, hogy a csontármaiu gyümölcs czeíréjét, illetve annak magvát csontőrlő gépen megőrlik, ezt denaturált spirituszszai felöntve, újra kifőzik. Az ily módon kifőzött [ álinkábao nemcsak a kozmás alkohol, de különö.en a kálium cianát már néhány pillanat flatt megöli az embert, holott az alma, körte, különösen pedig a szederből főtt pálinkában mindezen gyilkos alkoholrész nem fordul elő. De a nagymennyiségű gyümölcstermelés folytán a nép roppant olcsó és üdítő almab u-i isi- | hoz jutna. 'Francziaország délkf leti részében évenként kö- j rülbelül 4 millió kiló gyógynövényt produkálnak, | (köztük különösen sok levendulát) Angliában ? Mítcham és Hitciiin vidékén egész táblák vannak beültetve bor. és fodormenthával, levendulával, ! székfüvei, zsáhával, stb. Már pedig az angol • elösmert gyakorlati nép, ha tehát e/.en termelési | ág ki nem fizetődnék, bizonyára nem foglalkoz- S nának i ele Nálunk, különösen a kisgazdák nem tudnak mást, j mini panaszkodni, hogy a gazdálkodás manapság ; már nem jövedeimező, sőt alig lehet belőle megélni; az adók terhesek, a társadalmi igénye < nagyok, a véd vámol; kai elzárták a külföldi piaezokat; a sertés , marhatenyésztés nem fizetődik ki, stb., de hogy ut és mód után néznének, hogy miként lehetne e/.en válságból kibontakozni ? A világért se! Távol legyen tőlem a gyógynövények mivelését. a mostani gazdasági válság ellen paíiaceaként odaállítani, Isten monts, hogy gazdáinknak azt tanácsoljam, hagyjanak fei a búzatermeléssel és termeljenek ezeníul csak meuthát, levendulát, székfüvet stb. Hisz ha mindenki csak gyógyfüveket fog produkálni, hát tán éhen halunk! Gyógynövények termelését csak azért is ajánlón a kisgazdáknak. mert nekik a kultiválandó kis területhez meg van háznépükben az elegendő munkaerő, hiszen a gyógynövények szedését a kis gyermekek is el tudják végezni és a gyógynövények hiánya ; miatt nem kell betegség eselén szükséget szen- j vedniök, ezáltal az egészség a tanyán, a falun is l biztosítva van. Aztán még az is van a dologban, ha a nagy- : birtokosok egyszerre nagy komplexumokban ter- ] melnének gyógynövényeket, elárasztanák torményeikkel a piaezokat és az állana be, mit a , kalászosoknál tapasztalunk, tulprodukció, túltermelés, ezzel pedig árdevalváczió, árcsökkenés. j Növeli ezenkívül a gazda vagyonát a keres- j kedelmi növények okszerű müvelése, a takar- • mánynövények termesztése pedig kapcsolatban legyen oly növények termesztésével, melyek egy' szersmind gyógynövények is, ilyenek a keskenylevelü utifü, szagos borjupázsit, kakukfü, székifü, ' ezerjőfü, barmatfü, zsálya (selymes sertecsérirnák) stb. Ezen gyógynövények egyszersmind a legkitűnőbb takarmánynövények is. Ezekből azután az ügyes gazda kitűnő fürdőteát főzhet, csak arra , kell ügyelni, hogy a fürdőteának valót, valamint : az összes gyógynövényeket árnyékban kell megszárítania. A kereskedelmi növények term-Lse emcsak a vagyonosodást, hanem a közegészséget • is nagyban szolgálja. Közismert dolog, hogy a tüdövész sokkal is inkább ritkább azon embereknél, akiknél az ételbe való rántás, egyáltalában a zsiradék nem csupán csak disznózsír. A zsidók libazsírral élnek. Tulvalóvő dolog, hogy köztük a tüdövész uem pusztít | oly nagy mérvben, mint a hasonló józanéletü í keresztények között. Én ennek okát a mérlékle\ tes életmódon kívül a kacsa és ludzsir élvezé, sében is keresem. Alsóvárad Környékén levő községekben a serj tésvész csaknem egészen kipusztította a sertéseket, a kétségbeesett nép szövetkezett; a falu népe évente 5—8—10 ezer ludat tenyésztett, 10—16 I pásztor őrizte a ludállományt, akik a frissen vágott széna, baltacin, lóhere stb. takarmánynövényt j szecskavágó gépen aprítják össze és korpával kevert vágott csalánnal táplálják a ludakat. A ; kukoriczával kihizlalt ludnak zsírja pótolta a • disznózsírt, 5—6 év muh . a következménye az \ lett, hogy a nép sokkal több pénzhez jutott, mint disznóhizlalással, hiszen régi közmondás, hogy | »sok lud disznót győz«, de az ottani körorvosok határozottan tapasztalták, hog

; a tüdővész és hurutesetek száma is felényire csökkent, íj — Az iij kor. A kor, melyet élünk, eredményekben oly nagy1 szerű az emberiség haladásának történetében, I hogy önkénytelenül is azt kérdjük önmagunktól, hogy vájjon mi is következik még? Nap nap után ujabb és ujabb meglepetésbea van részünk. A tudomány csodás találmányai közül az emberiség kényelmére szolgál a sokolialulag felhasz nálható villany, mely nemcsak a világítást és gépek hajtását szolgálja, hanem még a gyógyá? statban is teljesít szolgála ot. Bámulatba ejti az egész világot a drót nélküli táviratozás, mely leginkább a t, ngerészetnél teljesít pótolhatatlan szolgálatot, 'helynek ezideig is sok veszélybe szorult hajós köszönheti életét. Látjuk továbbá a szédítő sebességgel száguldó motorokat, nem különben a kormányozható léghajókat, repülő és beszélőgépeket. Akármerre nézünk, mindenhol a ludománynak bámulatba ejtő csodás alkotásaival találkozunk, melyek mind az emberiség kényeimét szolgálják. Ha egy vasúti állomásra érkezünk, ott találjuk annak tágas előcsarnokában azt a sok önműködő gépet. Egyik két fillér bedobása ellenében gyufát ad. A másik ezukorkát. A harmadik bajuszpedrőt. A kocsiban pedig busz fillér eilenében olvasni való regényt stb. Amerikában pedig egy pénzdarab bedobása a czipöt is önműködőlég megtisztítja. De nem csak a gyárakban és közlekedési eszközökben látjuk a tudománynak meseszerű fejlődését, hanem a mezőgazdaságban is, küiönösen Amerikában, hol az .-íratást végző gépek nem csak összekötik a levágott termést, hanem nyomhau el is csépelik, zsákba rakják és szállításra kocsira helyezi. A soha nem pihenő emberi elmének mindannyi csodás alkotásai mellett a közegészség terén is gyönyörű eredményeket értünk el ugy a belgyógyászatban mint a sebészetben. Szóval a huszadik század a haladás korszaka, mely a történelemben vörös betűkkel fog megörökíttetni. A sok újítás mellet- azonban találkozunk van dolgokkal is, melyek a túlzásba mennek. Ilyen például a nyomdászat terén az a sok furcsa betű, melyet divatosnak és szépnek tartanak, de azt halandó csak félórai gondolkozás után tudja kisütni, hogy tulajdonkép mi is akar lenni. Olyan a labda sport is. Régente a kezünkkel labdáztunk, most pedig a lábbal- De van annál egv még furcsább túlhajtott divatos újdonság is, mely azonban csak kizárólag nálunk talált talajra, hogy nem tudnak egy oly hírlapi czikket kinyomatni, mely idegen szavaktól ne hemzsegne. Pedig de gyönnörü a mi anyanyelvünk. Van abban a világon mindenre alkalmas kifejezésünk. Fővárosi napilapjaink nagyban a magyarosítás Í érdekében írnak, de ők is megfeledkeznek arról, l hogy minden nemzet a saját anyanyelvén beszél I és olvas, csak mi vagyunk egyedül azok, kik j irályunkat idegen szavakkal tűzdeljük meg. A sok t rmészetellenes dolgok közé sorolhat; juk a tö-ekrosta nagyságú női kalapokat, melye' ket hölgyeink nyársoló rudakkal erősítenek fejükre j s azt hiszik, hogy az szép. Pedig ellenkezőleg. Az az emeletes hajviselet, mit a rettenetes kalaj pok megkívánnak, teljesen kivetkőzteti formájukból | s valahányszor ilyet látok, mindig azt hiszem, hogy í repülőgép van a tejükön. Ha az Istenházába lépünk, ott a szinieges ájtatosság me lett divat kiállításra találunk. Ott örténnek a ruhák és kalapok bemutatása, s otthon pedig a vélemény nyilvánítások. Jaj annak a szegény kenyér kereI sőnek, ki az ily esetben az asszonyok és leányok i igényeit ki elégíteni nem tudja. Az ilyen igények ! ki nem elégithetése nagyon természetesen azr elégedetlenséget szüli, s az életuntságot vonja maga után s a legtöbb esetben az öngyilkosság, vagy pedig az elzüllés a vége. AZ uj kor szelleme hozza magával az ily eseteket s teszi a társadalom bizonyos rétegét életunttá, mert inkább nem él, hogy ha a divat minden őrületes hóbortját nem űzheti. Pedig mennyivel szebb az élet, ha a családban az egyetértés honol, s békében élve takarékos egyszerűségben nevelnok gyermekein• ket, mint nevelték nagy apáink, mikor is a főző1 kanál volt a nő dicsősége és fö büszkesége, nem I pedig mint most a divat hóbort. ; Ne csodálkozzunk azon, hogy ha ma a férfi : nem mer megnősülni, mert tisztelet a kivételnek, leányaink legnagyobb részijén a főzőkanalat csak a vásárból ismerik, mert azt tartják, h .-gy a mai kor szellemében nem divat a főzés. Ilyen a mai kor, mely sok tekintetben csodákat épit, de viszont ront is. Z. Horváth Lajos. Hivatalos rovat. 1099. 1910. Hirdetmény, i » A városi tanács, mint I. fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Zalaegerszé, r. t. város területére 1910. évre '20 iparhatósági megbízott választása az 1894. XVII. 172. §. értelmében f. | évi február 21-én hétfőn délelőtt 9 órakor a ; városház nagytermében fog megtartatni. Felhivatnak a le

; a'áb 20 korona egyenes állami adót fizető iparosok, kereskedők, hogy a kitűzött j helyen megjelenve választási jogukat gyakorolják. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1910 | február 11-én tartott üléséből. Dr. Korbai, polgármester. i 1276. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hofy a zalaegerszegi lópatkolási ' tanfolyam hallgatóinak a lópatkolásban való kiI képzése czéljából és illetőleg az ehhez szükséges í lóanyag Biztosítása végett a tartama alatt f. hó 13 tói kezdődóleg minden vasár- és ünnepnapon : (húsvét és pünkösd első és második napjának ; kivételével délelőtt 8-tól 10 óráig a helybeli hon? védhuszár laktanya kovácsmühelyébe elővezetett | lovak, a tanfolyam >n résztvevő kovácsok által, a í m. kir. honvéd állatorvos személyes felügyelete í mellett teljesen díjtalanul rognak megpatkoltatni. | A fenti czélból csakis egészséges lovak vezetí hetők elő. 3 Zalaegerszeg, 1910 február 12-én. Dr. Korbai, polgármester Í I A mértékekről. Vagyi31 az igaaságról. i . Mérleg- sülykészitők s jaVttók; njértéktárgy készítő-, jaVItő gyárak, mütyelyek. — összeállította : Borbély Márton. — 1 Alsöfejérmegye: Qyulafejervár. Bartha A. Béla épület es miilakatos, műszaki és mórlegmttI

helye ós javitő gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mórtekkészitö. Aradmegye: Aradon 2 mórlegjaviíó.