Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-09 / 49. szám

19 09. deczember 9. M A GYÁR i J A [ Z S 5 Kinevezés. A pénzügyminiszter Rauschenber­ger János zalaegerszegi p. ü. segédtitkárt jelen­legi állomás helyén való meghagyással p. ü. titkárrá nevezte ki. c Tanítói kinevezés. A kereskedelemügyi kor­mány Kozma Imre stridóvári tanítót, lapunk munkatársát a nasiczei máv iskolához kinevezte. Eljegyzés. Horvát József kotori községi tanító eljegyezte Pécsy Margit ugyanottani községi • tanítónőt. Kinevezés Buday József kotori községi tanító kineveztetett az uj-dalvai m. á. v. iskolához tanítóvá. Negyvenéves jubileum. A keszthelyi kir. adó­hivatal pénztárnoka, Civallár József f. hó 2-án •töltötte be állami szolgálatának 40-ik évfordulóját, mely alkalommal a vezetésére bizolt tisztikar, de maga Keszthely város társadalma is élénken ki­vette részét az ünneplésből. Felettes hatósága a zalaegerszegi pénzügy-igazgatóság, Nagy Ferencz titkár által volt képviselve, ki megható szavakkal méltatta a jubiláns érdemeit, a tiszteletére ren­dezett banketten. Eöl'jegyző Választás. Az elhalálozás folytán üresedésbe jött buttornyai körjegyzői állásra a f. hó 2 án Liinszak József beliczai jegyző válasz­tatott meg egyhangúlag. Jegyzőválasztás Bantornyáa. Csütörtökön dél- . előtt, az egész járás érdeklő lése melleit történt meg a bántornyai körjegyzőválasztás. Az érdek­lődés azért volt olyan szokallanul nagy a válasz­tás iránt, mert a pályázóknak majdnem mind­egyikét ismeri e járás közönsége s egyformán kívánta miniegyiknek a győzelmet. A választást már n pókkal, sőt betekkel előbb nagy kortes- , kedés előzte meg. Egyik párt is, másik párt is bekopogtatott a választókhoz, akik többnyire : azzal búcsúzták el vendégeiktől, hogy megígérték mindegeik pályázónak a támogatást. A pályázók közölt volta: Mráz Kálmán gyertyánosi körjegyző, Gras.sanovits Ottó al.sólendvai aljegyző és Toplak N. c: "sztregi aljegyző. A választásnál Széke^ Emil alsólendvajárási főszolgabíró elnökölt, ki elsó sorban Mráz Kálmánt kandidálta a körjegyzői állásra Csakhamar megtörtént a szavazás, mely- > nek eredményeképpen a főbíró Mráz Kálmánt megválasztottnak jelentette ki. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter Scbtamm Béla hodosányi és Diegovics György muracsányi állami elemi iskolai tanítókat kölcsö nősen áthelyezte. Biríokvéie*. Fürst János dr. sümegi ügyvéd ; 50 ezer koronáért megvásárolta a Bessenyey s Kaicsics) féle birtokot Mihályfán. A zalai bőrgyár fejlődése. Az Eitner testvérek , bőr és hadfelszerelési gyára Sümegen Eitner Jenő ; szakavatott és buzgó temetésével egyre fejlődik. 1 A bőrgyártásnak egyre több és több ágát vonják I az üzem körébe. Gyárt gépszíjakat, varró és kötöszijakat, automobil börkellékeket stb. A gyár 1 a katonai fölszerelések elkészítése végett ujabban több szíjgyártót is hozott Sümegre, akik egy munkavezetővel élükön készítik a hadsereg számára a szükséges czikkeket. Ekként a régi virágzó gyár folytonosan nagyobb jelentőségre emelkedik Sümegnek s vármegyénknek közgaz­daságában. A B»pC.rí. A Tapolczavidéki Gazdakör a föld­mivelésügyi miniszter anyagi támogatásával Tapolczán czirok- és kefekötö-. Monostorapátiban kosárfonó- és Szigligetben gyékénfonó'tanfolyamot rendoz. A tapolczai tanfolyam december 15-én, a másik két tanfolyam január elején kezdődik. Ezenk..ül 16 községben tart népies előadásokat. A népesedés Zalában augusztus, szeptember, október hónapokban: Si.ület.ítt Elhalt Szaporodás Balatonfüredi járásban 71 43 28 Tapolczai „ 34b 189 154 Sümegi „ 258 170 88 Zalaszeülgrúti „ 215 102 113 Keszthely i „ 266 169 87 Nagykanizsai „ 29, 159 142 Pacsai „ 281 144 137 Zalaegerszegi „ 345 160 185 Novai „ 222 104 118 Alsólendvai „ 444 218 226 Letenyei „ 335 149 186 Perlaki „ 5a4 274 310 Cják tornyai „ 456 224 232 Zalaegerszeg r. t. városban 64 59 5 Nagykanizsa r. t. 221 16 J 61_ Összesen: 4394 23^3 2072 Kain Drávavásárbeiyen november 27-én Prepelics Mátyás 23 éves földműves fiu megölte 21 éves csizmadia öcscsét, Jánost, amint a csend­őröknek bevallotta, azéit, hogy a pénzét elvegye s az örökségből is tobb jussoj. TávoüaK. As Emks niüköáesóböi. Az iskolai év végén az egyesület az idén is népiskolai jutalmakat és . jutalomkönyvekel osztott ki az érdemes növen­; dékek között, azonkívül a gyakorlati ipar fejlesz­tése czéljából külföldi tivnulmán,i támogatásban részesített több ifjú ipaross >gédet. A', egyesület szervezett népkönyvárainak száma jelenleg 229, ezeken kívül már befejeztetett az éruélyi magyar királyi honvédkönyvtárak szerve­zés:. is. Az Emke daloskörök száma ez idő szeriut 136, . az ifjusáki egyesületeké 33. A mul közgyűlés óta jelent meg az Emke segítségével középajtai Barna Endrének: »Ilománia nemzetiségi politikája és az oláhajku magyar pol­gároké czimü müve, amelyet magyar nyelvű levélben Románia belügyminiszteri sajtóirodája is megrendelt. A névmagyarosítások terén is szorgalmas munkát fejtett ki a/, egyesület, amely rég érzett hiányon akart segíteni, uiiudon a magyar egy­házak különböző templomépitébi kérvényeinek I lehelő kedvező ellátására a f. évtől egy templom­Í építési alap létrehozatalát mondta ki, minek kamatai a segéivzö bizottság, vagyis az igazgató­tanács javaslataihoz képest osztatnak ki a fol^a' modók között. Eíj]? Í0váí«í£i G3é3 jubileuma. Kertész Pál férfi és női divatáruüzlete Budapest, Rákóczi ut 40. sz. a att mely egyik látványosság" a főváros­nak, most jubilál amennyiben 15 es/.tendeje annak, hogy üzletét alapító ta. Ez alkalomból • pazar kiállítású katalógust adott ki, melyet min­den kiaek ingyen küld, ki ez iránt egy levelező­lapon hozzá lordul. üj ipari EÍapitásek. Budapestea uj fémáru gyárat szándékoznak alapítani, amelyben börönd­ztrakat, bőröndvasalásokat és más fém-rövidáru­kat fognak gyártani. — Egy romániai bőrgyáros Brassóban uj talpbőrgyáiat létesített, mely már legközelebb üzembe kerül. A gyár részére a magyar állam gépeket adott szubvenczióképpen, melyeket 10 ezer márkáért a Durlachban levő Badische Maschineofabrik szállít. — Egy osztrák aszbesztáru-gvár azzil a tervvel foglalkozik, hogy Pozsonybanaszbesztáru-gyárat létesítsen. A vállalat kb. fél millió korona tőkebefektetéssel alakulna meg és főleg aszbesztből készült ruházatok és tömítések előállításával foglalkoznék. A gyár egy­előre 25—40 munkást foglalkoztatna. — Marton Alajos budapesti müipari czég azzal a tervvel foglalkozik, hogy Zalathnán aragonitbói készítendő müipari és díszműáru czikkek gyártására ipar­telepet létesítsen. A belügyminiszter és a magyar háziipar. A belügyminiszter a magyar házipar érdekében rendeletiig felszólította az összes törvényhatósá­gokat, hogy szőnyegek, függönyök, t u-i tök és Insonló berendezésű czikkek beszerzésénél az Országos Magyar Háziipari Szövetsége ajánlat­tételre hívja fel, mert a berendezési czikkek tekintetében számos olyan gyártmányt állit elő, amelyek amállett, hogy minőség dolgában bár­mely más gyártmánynyal kiállják a versenyt, a középáletek oly helyiségeinek, melyek némi disz­szei rendeztetnek be, bizonyos nemzeti jellegé kölcsönözhetnek. D&mjanichné utolsó kívánsága. Midőn az aradi Tizenhármas-bizottság elhatározta, hogy a vértanuk földjének megváltását és méltó m -góiö­kitését sorsjáték rendezése utján valósítja meg, védnökül Damjanich Jánosáét kérte föl.~ Az ősz matróna nemcsak hogy a legnagyobb örömmel válialta a t édnöki tisztet, de csaknem halála napjáig buzgó segítőtársa vo.t a bizotu-ágnak az akcziót rendkívül nagy érdeklődéssel kisérte s a kibocsátott levelek egyrészóL, melyeknek t;-.. «laiá' ; rendszerint ö maya határozta meg, reszke.ó, de -végtelen intelligei s vonásaival maga iria •. alá. I ezekben a levelekben azzal a kéréssel tóidul a magyar közönséghez, hogy segítsen megváltani a vértanuk földjét, azt a helyet, ahol hős férjét' annyi félistennei együtt megfojtotta a bakó! Leve­lét így végézte: »Engedjétek megérnem, hogy a magyar Gol gothán a hősökhöz méltó emlék hirdesse a nem­zet kegyeletét és áldozat., észio^ét.* , Sajnos ezt nem érhette ni- . a hatalmas kort élt nagysz.. ü matróna, de véc»Ő kivánbá eúi örök­ségképpen a nemzetre hagyta. Damjanichné utolsó levelére — aki nem is kapott ilyent — tehetsége szerint áldozzon minden jó hazafi. A bizottság­központi irodája: Budapest, VII., Akáczfa-utcza 39. szám alatt van. 1 koronás sorsjegy ugyanott rendelhető. Kivitelünk keietra utóbbi öt évben: 3 messze nyakaira az Oroszoj szág K iinánia Szerbia Bulgária Görögország Európai Törökország Ázsiai Töiökország .Örit-India Jaoáii Egyptom Egyesült államok Brazília Kivitelünk millió koronákban: 1904. 1905 1906. 1907. 1908. 6,991 11,813 15,979 8.0 J0 7.995 18 896 22,104 30.135 23,282 23.295 11,334 10,929 8,119 9,629 11,664 9.101 10,774 7.617 8,997 8,29o J,898 1,402 1,544 2,25 1,733 8,443 11,627 11.SJ6 11,671 10,519 4,166 6, 21 6,246 44.'3 4,255 18,238 17.7^2 18.239 9,374 23.9bt 293 1,411 774 389 589 2,60.1 3,836 3.522 5.855 4,400 3,0.i8 4.859 6,520 9,10 i 13.259 3,078 2,175 2,639 3,048 3,161 A Balkán-államokkal vaió forgalmunk tehát a rossz viszonyok uaczára sem csökkent, a tengeren­túli forgalmunk pedig emelkedett, ami azt tanú­sítja, hogy iparunk, habár lassan, de mégis csak bontogatja szárnyait a keleti és a tengerentúli piaczokon. Gyártmány k bslioaatala s kivitele. Fontos a külkereskedelmi forgalomnak az a táblázata, mely nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmá­nyok szerint csoportosítja külforgalmuukat. Behozatalunk ezer koronákban: össz­forgal • műnk hánya­da o/o 20'1 19 4 196 135 13 "9 14 1 66 4 66 7 66 3 Nyersanyag Félgyártmány Gyártmány 1906. 1907. 1908. 1906, 1907, 1908, 1908. 1907. 1908. Bosz­niából 13,783 11.743 12,268 8,576 8.585 7,295 3,893 3.965 2.593 a v*m külfál­dirál 188,816 190,170 179,847 41.586 61,3ü4 52,620 104,624 113,667 95,346 Ausz­triából 110,714 118,788 113,48 j 151.009 169,693 100,478 925,117 9-iá,298 935,494 Látnivaló, hogy a beho^ataluakbau mennyire dominállak a gyártmányok. Ki ítélünk ezer koronákban: Ö3SZ­kívi­teliiuk hánya­da o/o 52 9 5 1-5 62-5 12-9 lt-5 tl 8 349 b5'3 36-2 Nyersanyag Félgyártmány Gyártmány 1906. 1907. 1908. 190ó 1907. 1908 1906. 1907. 19U8. Bosz­niába 4,009 6,083 10,363 4,886 5,474 5,542 25,979 2Í.7S1 26,943 immár a vam kül­földre 173,515 17 <.348 170,617 83.276 80 5J5 78,955 144.236 117,694 129,786 36 °/o kai sze Ausz­triába f 20,874 682.607 651,465 96,616 100,702 94,955 355.424 421,805 416,821 Eszerint a gyártmányok repelnek a kivitelben. Csakhogy ilyen gy írímáuy­nak vau számítva a vaj, a bor, a sajt is. mert nem természetes állapotban kerül a piaczra. Gyártmány továbbá kétségkívül a szesz, a liszt, a czukor. a sör, padig ezak mégis < más szempont aia esnek, mint a textilipar, a vasipar, a vegyészeti ipar készítményei. Böhu/. ü liunKban 952 millió koronával, azaz 6Í°/» kai, ki -itt ü ;kben pedig 194 millió koronával, azaz 12"/'u a .tere­peinek. Behoztunk Ausztriából 233.4 millió értékű pamutárut, 122.5 millió értékű yyepjujrut, 37.7 millió értékű selyemáiut, 315 mi.iió értékű len-, kender- és jutaárut, 86.2 millió értékű ruha­nemüaket, azaz összesen vagy 500 millió korona értékű t 'X.iiáru . Eizel szemben exportá.-•iáltunk Au millió' K ér kü lisztet, 26.6 mii." lisztet, 26.6 mjliió.K értékű »sző Ír (bori), 20.3 millió K éit.ikü .üogmur tuilhó K éitékű k .zit.»tí bőrt, II-2 tékii pamutfonaiat. 10 8 n félgyártmányt, 102 millió czikket. n lis 'tői ePei,intve, '..Össze en 126 ini. óK ér­tékű ipárbzikkút"óx.-|ortálförik Au .z..riába. Bjszniába r. 6 •: ív ^lünkben a liszt 25% kai szerepei; ezu.-.'a >óvetkeznek czu or, t ka mány­necuüek, m z^-udasági és" ipari sogédanyagok, sőt' iparcztklrek is. A vámkúlföidön elhelyezeti ipirciilíl- k értéke mindössze. 55'7 m ;líió korona; 30 miilió , rónával kevesebb,"mint 1906 ban, amikor n» y mennyi­ségű töltényt és vasútt "jármüve expártaLuaic. A vácákülföldr© vitt 'iparczikkek közt na^obb 1 tételetekéi szerepelnek a maző.azd.: ,ái i gépek, ! villamos motorok, lokomobilo;.. izzólámpái-. - apju­L iába 221.3 ió ií értékű irtmíny'«-t Kit 1,1, 19.7 m'ílió'K ér­j értékű fémipari é. ékü vegyészeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom