Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-02 / 48. szám

1909. deczember. 23. MAGYAR PAIZS Kiállítás a régi Nemseti színházban. A vallás és közoktatásügyi miniszter engedélyével a régi Nemzeti szinház előcsarnokában, mévészi elrendezésben állitja ki az aradi vesztöhely sorsjáték bizottsága nagyértókü és ötletes nyereménytárgyait. AZ egyik főnyeremény a 15.00 korona értékű művészi kivitelű brillians ékszerkollekczió, amely izlés, kidolgozás és forma tekintetében teljesen eltér a sablonos ékszerektől. A másik főnyeremény a modern kornak világot elkábító csodája: egy Bleriot-féle repülőgép, de aki ebben nem találná kedvét, szabadon választhat egy ugyanolyan értékű hatalmas négyüléses automobil, vagy egy ékszerkollekczió között. A kisebb, de nem értéktelenebb nyereménytárgyak közül felemlítjük a 12 személyes, teljesen felszerelt evőeszközt, egy kiváló gyártmányú zongorát, angol vadászfelszerelést, 24 személyos teljes asztalneműt, porczellán és üvegkészletet, egyes brilliáns ékszereket, ezüst kosarakat, gyertyatartókat, likőrkészleteket, ezüst gyümölcstartókat, hatalmas divatos állóórákat, bőrutazókészleteket, dísztárgyakat stb. Melyek valóságos csodái a magyar diszitö iparnak, A szerencsés nyerők között a kiállításon látható értékes tárgyak osztatnak ki, nem pedig értéktelen silányságok, melyek az utóbbi időben annyira kedvezőtlenül befolyásolták a közönséget a sorsjátékok iránt. A kiállítás megtekintése díjtalan. Vargha Ottó gyönyörű vaskos diszművét, a 20 korona bolti áru Aradi Vértanuk Albumát mindenki megkapja ajándékul, aki a Vesztöhely sorsjegyből legalább 30 at megvesz, vagy elhelyez. Egy sorsjegy ára 1 korona. A húzás január 8 án okvetlen megtartatik. Sorsjegyek rendelhetők a Budapest VII., Akáczfa-utcza 39. sz. alatt levő központi irodában és kaphatók az összes hazai tőzsdéken kivül a kiállítás helyiségében is. A nagy idők asszonya. Tegnapelőtt halt meg a »dicsö vezérnek®, egyik legnagyobb magyar vértanúnak, Damjanich Jánosnak özvegye — Csernovich Emilia, 90 éves korában Budapesten. Még csak párhéttel ezelőtt irta fájdalmas-gyönyörű levelét, hogy váltsuk meg a magyar nemzet számára az aradi Golgotha helyét. Nem érdektelen megemlítenünk, micsoda viszonyszál kötötte a nagyasszonyt Zalaegerszeghez. Zalai Horváth Lajosnak, felelős szerkesztőnknek Damjanich özvegye volt a keresztanyja. — Horváth Lajosnak az édesapja speciális lelkes magyar volt, annyira, hogy gyermekeinek keresztelő szülőiül a magyarságnak legszebb mintaképeit kérte meg. Igy Lajos nevü gyermekéuek keresztapjául Kossuth Lajost s keresztanyjául Damjanichnét kérte s azok szívesen vállalkoztak is, melyről több szép levél tanúskodik. Maró Gergely sorsa. — A közoktatásügyi miniszter a Maró Gergely név alatt szomorú hirre vergődött Surányi Károly tanárt, akit Körmöczbányárói a beszterczebányai főgimnáziumhoz helyezett volt át, a budapesti kir. tankerületi főigazgató mellé rendelte szolgálaltételre. Körmöczbányára való áthelyezésének hirére a város intelligencziája állást foglalt a naptáriróval szemben ugy, hogy ott io sem telepedhetett. Innen sietve küldték Beszterczebányára, de itt lakást sem adtak szárnál a. A beszterczebányaiak kifejezetten hangsúlyozták, hogy a vidéken állandó üldözésnek kitett embert s yele együtt szenvedő ártatlan családját azzal kellene megmenteni az üldözések kátvár ájától, hogy a fővárosba helyezzék, ahol a százezrek forgatagában nem veszik öt u»y észre, mint a kisvárosban. Ez a kívánság most teljesült. Azt hisszük, hogy Surányi Károly példájából sokat tanulhatnak azok, akik a mindenkori hatalom szolgálatára a hazafiúi kötelesség megszegése árán is készek. — Ez ugyan megmarta magát, pedig még a veszett kutya sem marja meg önaiagát. A kormány a magyar iparért. A pénzügyminiszter a napokban rendkívül érdekes és nagyhorderejű rendeletet küldött a zalaegerszegi pénzügyigazgatósághoz. A rendelet, amely csak néhány hónap múlva lép életbe, könnyíteni lesz hivatva egynéhány magyar gyáros nehéz helyzetén, akik az ausztriai gyárosok versenyzése folytán alig voltak képesek boldogulni. A rendeletben a miniszter felhívja a pénzügyigazgatóságot, hogy utasítsa közegeit, hogy azok járják sorra a trafik joggal biró üzleteket és az ott található osztrák szivarhüvelyektől és cigarettapapírokról készítsen pontos statisztikát. Továbbá figyelmeztessék a pohányárusitókat arra, hogy ezentúl az osztrák gyártmányú mindennemű szivarpapirok árusítása tilos. Ez az utóbbi mondat ugy értei mezendö, hogy a mostani készlet kiárusítása után az osztrák árukból ujat hozatni nem szabad. Ha valamelyik trafikos a miniszter eme rendeletét nem respektálná, akkor az illetőtől a trafikjogot megvonják. Irodalom. Művészet. A jó pajtás cz. gyermek újság Benedek Elek ós Sebők Zsigmond szerkesztésében hétről-hétre hódit. Kitűnő gyermek költészet van mindenik számában. A mostaniban Benedeknek és Kozma Andornak vannak szép versei s tlek apának meséje, tréfás előadások Dörmögő Dömötörről stb. Ezt a lapot ajáuljuk a gyermekseregnek. — a Fraklin Társulat adja ki. Dukai Takách Jndith élete és mnnkái. Kemenesalja kedves költőnőjének, Dukai Takách Judithnak, ki annak idején Malvina név alatt egyetlen magyar költónőnk volt. életrajzát és munkái méltatását, valamint fennmaradt összes munkáit adja egy kegyeletes gonddal összeállított kötetben Vadász Norbert csórna-premontrei kanonok. Dukai Takács Judit, mint ismeretes, a mult század első felében élt és dolgozott. Mindenben az akkori magyar nemes asszony életét élte, mint feleség és anya is példás tudott lenni s e mellett nem hivatás nélkül áldozott a múzsa oltárán. Nőies, meleg hangú verseivel, vonzó és gyöngéd egyéniségével elnyerte kortársai legjobbjainak tiszteletét; Kazinczy, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Kis János és más akkori jeles irók biztatták, bátorították, gr )f Festetics György meghívta nevezetes keszthelyi helikoni ünnepeire s neki is ültettek egy ilven ünnepen, mint költőnek emlékfát. Igy bár műveiből életében kevés jelent meg nyomtatásban, Dukai Takách Judit hirnévro és tekintélyre tett szert az irói körösben. Azóta csak az irodalomtörténeti könyvek emlegették, olvasni nem lehetett müveit, mert kéziratban, kiadatlanul heverlek az Akadémia kézirattárában. Most férhe

;ünk először hozzájuk s látjuk, hogy bár már majd ogy évszázad választ el keletkezésüktől, sokat megtartottak benső, meleg hangulatukból. Az őszinte, igaz érzés meg érzik rajtuk még ma is s ezért vonzók és érdekesek. A verseken kívül maradt egy két prózai kísérlete is. Az életrajz, melyet Vadász Norbert irt róla, szeretettel, gonddal, irt tanulmány, az életrajzra fekteti a fősúlyt, elmondj i Takách Judit leányéveit, költönövé avaílatását, a helikoni ünnepeken való szereplését, házasságát s élete végszakát. A munkásságról szóló záró fejezet melegen, de azért elfogulatlanul, az igazsághoz hiven méltatja Dukai Takách Juditot, a költőnőt. A könyv nemcsak kegyeletes emlék, hanem kedves, vonzó olvasmány is, különösen nők számára, mert egy érdekes magyar nőalakot elevenít fel. A 14 ívre terjedő kötetet a Franklin-Társulat adta ki igen Ízléses kiállításban, a költőnő egykorú miniatűré utáu készült szines arczképével. Ára 3 korona. Megjelent a Gyeriaeknaptár az Orsz. Állat védő Egyesület kiadásában (Bpe^t, Ernő utcza 11 —13.) a 64 oldalos s 34 képpel díszített könyv 10 f. Különfélék. A srégieti fonomimikája. A franczia Grosselin föltalálta a tonomimikát. Ezt Tomcsányiné Czukrász R.óza tanítónő átültette magyarra. A fono mimika szerint a kis gyermekeket ugy tanítják olvasni, hogy minden betűt valami jellegzetes kép és kis mese kapcsán ismertetnek meg. Most kitűnik, hogy csakugyan nincs semmi uj a nap alatt, mert a ré.ieknek is volt már fonomimikájuk. Nem lesz érdektelen olvasóink előtt, ha bemutatunk egy mintát, hogyan tanították hajdan a kis gyermekeket az olvasás művészetére: Kis igenyes egy punktummal: i. Kis igenyes gácsérfarkkal: r. Igenyes a szára, jobbról a pofája: b. Hogyha aztán hátrafordul: d. Fejtetön áll a kis asztal: k. Tekerödzik a kis kigyó: s. Kis karika két kis ponttal: ö. Ha lenyalod a két pontot: ö. lett o. Kiharapod az oldalát: c. Szeme nő, oszt farkot ereszt: g. Püspök botja lelógatva: j. Hogyha majd az talpra áll : f. Hektor uram meggyfa-botja: l. Hátatokon összetörve: z. Kraxner Gyula Szent Ferenczrendi áldozó pap Nagykanizsán Kurucz-ra magyarosította nevét. Vasnti menetrend. Érvényes 1908. május l-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk- Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 óra 50 pere?, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óra 41 perez; délután 5 óra 44 perez, este 9 óta 13 p^rcz. Csáktornya felöl reggel 9 óra 26 perez, d. u. 4 óra 34 perca, este 8 óra 21 perc;. Zalaszentivánra indul. reggel 6 óra 10 perc? csatlakozás Kanizí-a Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanusaSzombathely felé. Este 6 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez ; csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra Í2 perez, délután 4 óra 32 peicz és este 8 óra 15 perez. Magyarnyelv. (LIV) — HSTgrel-xrétJeiEL él a u.©33CLz©-t. — Még egy német csud ibogár a magyar nyelvben. D. (Der, die, das) Theater wird schlccht besucht, = Gyengén látogatják a színházat. Szigorúbb szószerintiséggel: A szinház gyengén látogattatik. Besucht tele szóalakok mellett a wird = tátik, tetik, jelen idő. Igen ám, de a suchen féle alakok mellett wird = lenni fog, vagy lesz — jövöidő. Der Will wi'rd immer wollen. Az akarat ezután is olyan lesz, hogy akarni jog. Színházban azt mondja a szomszédom, hogy: »Gyéren lesz lítoya'va a szinház,* — Tessék? »Gyéren lesz látogatva a színház.« Szent Kleofás! — HonnaD tudja? Nézze kérem, alig vagyunk ötön haton. — Azt látom, hogy most gyéren van látogatva, de hogy holnap, holnapután hogyan lesz látogatva, azt honnan tudja ön? Én a mostaniról beszélek, feleli. Mindjárt tudtam, hogy az én magyar szomszédom németül gondolkozik. S meg kell adni, németül helye-en gondolta: wird besucht. S ha ugy mondja ki, nem bánt annyira, mint evvel a rettenetes lesz látogatva csudabogárral, melyre a perzsa példabeszéd azt mondaná kétségbeesésében: „Padaram daromad!" = Kikelt nagyapám a sírjából! Lz már csak ugy van. Egy levegő szippantásért is Bécsbe futunk, ha kitörik is a lábunk, a nyelvünk, s a nyakunk. Ott van a mi istenünk. Ott van a lélegzetvételünk. Ott lesz a sirunk is. S ha igy nveldegéli a bécsi sirbolt a magyar szellemet: idestova az sem lesz, aki kétségbeesve fölkiáltson: Padaram daromad! Borbély György. Nyomatott Tahy R. ütc'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. He szóvaUde lettel pártoljuk ahazai ipart! Ura Sorompó nyakkendőt mely helyben egyedül DEUTSCH HERMÁN közp áruházában kaphatók szabott gyári áron KKXXKXKKXXKXKK^KK 14-16 éves, jobb nevelésű fiút fizetéssel vagy élelmezéssel tanoneznak felvesz Tahy R Utóda könyvnyomdija Zalaegerszegen.