Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-14 / 41. szám

14 MAGYAR PAIZS 1909. november 25. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, 8 6 bognár űrmérték keszitő Losonczon Füleken és Lónyabdnyán. Pestmegye: Budapest. Moeznik Ágoston specziálÍ3 aérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvei ek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és hid­mérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, hid-, marha- ós raktári mérlegeknek gőzerőre berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemit. Tdjcsik Mátyás és Fia tizedes, száza­dos mérlegeket készit ós súlyt taráz. Pozsony megye. Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó a tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő óa javitó. Szebenmegye: 1 hid ós iaktármérleg gyár, javí­tással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mű­és géplakatos — mindennemű mérlegek ja­vítása és tarázása. Temesmegye : Temesvár. Berman Ede és Fia méríeggyároaok, legkieebbtől a legnagyobba­kig, javítás, túrázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, mórleg­készitő s javitó. S kívüle még 1—1 szer­kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancso­ván, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József mű­lakatom, uoéríegjavitó. sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos ürmértékkészitő Székelyudvarhelyt ós Székely keresztúri. Ungmegye: Lngvár. 1 műlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos. tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gép­gyár-merlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Ooldfinger Dezső laka­tosmester mérleg készitő es javító. Nagykanizsa. Oolenczky Ferencz mérlegkészitő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület ós műlakatos gyára, mérlegjavitó. Adatok Dincsenek a következő megyékb'íl : Abauj, B&rs' Bereg, Besztereze-Naszód, Bihar, íirassó, Csanád, Csöng" rád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hunyadi Kiskliküllő, Komárom, Moson, Nagykiiküllő, Nyitra, Somogy, Sopron. Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Szolnok­Doboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontal, Trencsén Turócz, Ug~csa, Veszprew, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készitő műhely nincs! Szeszfokmérő. Hosszmérték készítők. Czukormérők. Sűrűség mérők. Hőmérők. Légsulyicérök. Feszmérők. Mérlegkitelesittetés Mérlegjavitás Mérlegkészítés. A »Mértékhitelesitésről« szóló törvény élet­belépése alkalmával van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy műhelyemben mindenféle — merleget —— u. m. karos (balance, egyensúly) tizedes, százados, tolós, súlyos (skála) marha és hídmérleg, valamint waggon mérleg és sulyok javítását gyorsan és pontosan esz­közlöm a legjutányosabb árak mellett. — Minden mérleget műhelyemből hitele­síttetve szállítok el, ugy a műhelyemben javitottakat is. A javítás végett hozzám be nem szállítható mérlegek javítására vidékre is elsőrendű munkásaimat küldöm. A mérleg pontosságáért kezességet vállalok. Munkásaim az ország elsőrendű mérleg­gyárainak csoportvezetőiből vannak össze­állítva. A u. é. közönség megbízásait kérem. KOHN SAMU épület-, műlakatos, drótfonógyáros és mérlegjavitó. 15—24 Nagykanizsa, Magyar-utcza 3. szám. Hordóeladás. Uj és használt, ajtós és ajtónélküli boros, szeszes és gazdasági czélokra szolgáló hordó­kat mindenféle nagyságban előnyös fizetési feltételekkel legolcsóbban szállít, esetleg bizományba ad Bor- és Hordó Forgalmi Vállalat Schwarz és Fábián Budapest, VII. Erzsébet-körut 35. Telefon 116—27. Legolcsóbb beszerzési forrás termelők és viszontelárusitók részére. KÖZ -rr e ti t é s di j az ta t i fe. (6-6l Heti hirek Helyiek. A vasárnapi függetlenségi népgyűlésre Zala­szentivánról és Zalszentlörinczről Hegedűs Elek vezetésével egy 100 as bizottság jön Zalaeger­szegre, hogy küldöttségileg résztvegyen az önálló bank ügyében tartandó nagy gyűlésen. Megelőző­leg ma csütörtökön este Zalaszentivánra is össze­gyűlnek, hol Hegedűs ismerteti a helyzetet. Gyűjtsünk a Csány szoborra* Horváth János és Erdős Gyula az október 10. vértanuk ünne­pén való gyűjtéséből . . . . 41 K 18 f. Simitska János talált pénze Zalaegerszeg — „ 20 „ Rosenberger Lajosné gyűjtése Zalaegerszeg. Hirsch W. 2 — ti• N. 2 — Spátz N. 2 — összesen 6 K. Mai gyűjtésünk összesen . . 47 K 38 f. Hozzáadva a múltkori (21011 K 36 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 21058 K 74 fill. Kérelem Zalavár­megye hölgyeihez. An­nak idejében nagyszámú gyujtőiveket küldött ki a Csány szobor-bizottság Zalavármegye nemes höl­gyeihez, hogy saját és gyűjtendő adományokat kiküldött ivek számá­hoz mérten kevés iv érkezett vissza. Tiszte­lettel fölkéri most a bizottság az illető nemes szivü és hazafias hölgyeket, akik még nem küldöttek vissza az iveket, szíveskedjenek az őszi hónapokban bármily csekély összeggel is beküldeni az iveket Zalaegerszegre a Csány szobor-bizottságnak czimezve. Csány László sirj?. A kerepesi temető­ben nyugvó hősöket, vértanukat, művészeket, írókat évenként egyszer, inkább halottak napján megkeresi a kegyelet, a bálás utókor s lerój ja a z emlékezés adóját. A zalai nagy vértanú hősnek: Csány Lászlónak a sir ját is, főleg az utóbbi évek óta fölkeresi a Buda pesten tanuló zalai ifjak köre, egy-egy koszorút tesznek sirjára, s emlekbeszédet tartanak fölötte. Fel szokta keresni ezt a nagynevű sirt egy ritka széplelkü nemes vendég, aki Nagyváradról szokott évenként egyszer fel­zarándokolni Budapestre, kit hazafias érzelme mellett belső családi kötelék is fííz ehhez a sirhoz. Csány Lászlónak ma egyetlen egy élő vérrokona van Nagyváradon, Püspöky lerézia, Püspöky Gráczián hősnek a sarja. Püspöky Terézia urnő az idén is meglátogatta a kerepesi temetőt, október 10-én a nagy hős megöletésenek évfordulóján, amely oly közel esik az aradi vértanuk napjához, megláto­gatta a nemes urnő s hatalmas koszorút tett bátyjának a sirjára. Ugy halljuk, hogy e koszorú formájánál s főleg jelentőségénél fogva érdemes, hogy a muzeumba tétessék. Vértanuk ünnepe. Néhány év óta városunkban is megünnepelik október 6. és 10-nek gyászos küldjenek emlékét. Ez évben vasárnap délután gyűlt össze a város közönsége az Arany Bárány nagytermébe, melyet Tosch Károly vendéglős szívesen átenge­dett ingyen. Borongós, hűvös volt az idő, talán ez akadályozta t jbb embernek a megjelenését, őrömmel láttuk, hogy a szegényebb osztály nagy tömegben ott volt, holott tudták, hogy egy-két krajczáros megadóztatásnak lesznek kitéve. Mert önkénytes adományokat kértek a közönségtől a Gsány szoborra. Dr. Hajós Ignácz kiváló ügyvéd tartotta nagy hatást keltő emlékbeszédét. Kimu­tatta az összes vértanuknak nagy seregét, mely­ből hangsulylyal jelezte, hogy a legszebb eszméért a magyar szabadságért nemcsak különböző nevű, de különböző nyelvű, fajú, vallású s különböző rendű és ragu emberek álíottak síkra és véreztek el a jövő nemzedék érdekében. Hajós szép tanul­ságokat vont le az elmúlt históriából. Dr. Hajós már szerepelt egyszer 100 koronás alapítványá­val, melyet szintén egy ünnepi beszéde alatt gyűjtöttek a szobor-alapra. Ez most a második. — Gyönyörűen szavalt mint máskor is ez ünne­pélyen Szalay Sámuel Ábrányitól. Heincz István a Magyar Paizsnak »Októberben<c cz. ritmusos vezérczikkét szavalta. A zalaegerszegi Daloskör a himnuszt énekelte bevezetésül. Horváth János és Erdős Gyula filléres adakozásokból gyűjtöt­tek : 58 kor. 78 fillért. Kiadás volt: rendőri bélyegre 2 K, falragasz-nyomtatás 5 K, 1000 meghívó levél 3 K 60 f. Kihordás, falragasztás 6 K, szolgának 1 K, együtt 17 K 60 f. Tiszta ma­radvány a szobor-alapra 41 K 60 f. A kik nem jelenhettek meg, azok közül Dr. Csák Károly és Németh Elek 1—1 koronát küldöttek. Ezek is benne vannak az összegben. As alispán a tüdőbetegekért. Szép és meleg az a rendelet, melyet vármegyénk alispánja a halottak napján »Csak egy virágszálat« jelige alatt meginduló gyűjtés érdekében kiadott. Azt hisszük hogy minden szívben visszhangot fog kelteni és a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület gyűjtötáskáiba vármegyénk nemeslelkü hölgyei sok-sok irgalom fillért fognak gyűjteni. De hiszen minden fillérre szűkség is van. Fél millió tüdő­beteg ember jár-kel az országban a tüdőbetegség csiráival, terjeszti a bajt és sóvárogva esdekel mellette, hogy adjuk vissza legdrágább kincsét, egészségét. Kinek szive ne indulna meg, mikor ilyen nagy nemzeti csapás ellen való az az egy virágszál, amit a szeretet koszorújából a tüdő­betegeknek kérnek. A zalaegerszegi fogyasztási és értékesítő Szövetkezet e hó 10 én közgyűlést tartott Dr. Kele Antal ügyvéd elnökletével. A meghalt Czebe Károly felszámolási bizottsági tag helyébe meg­választották Csiszár Józsefet. A közgyűlésre hetek­kel azelőtt meghívta az elnök a tagokat az ös?zes megyei lapokban is, jelezvén, hogy indítványozni fogják a meglevő maradványnak a Csány szobor­alapra való adományozását. Ez ok miatt is keve­sen érdeklődve jelentek meg a gyűlésen, de a megjelentek teljes egyakarattal elhatározták, hogy a maradványt a Csány-szoborra keli adni s meg­bízták a felszámoló bizottságot, hogy minél előbb vesse végét a hosszadalmasnak Ígérkező fel­számolásnak. Adomány. Breisach Sámuel ur, a munkás gimnázium czéí|aira 15 drb. tét képet volt kegyes adományozni 5 K értékben, melyért ei utón is hálás köszönetet mond az igazgatóság. Az elő­adások, melyekben vendégeket mindenkor szíve­sen látnak, állandó érdeklődés közt folynak kedd, szerda, péntek és szombat esténként '/49-koraz ipartestület nagytermében. Dr. Kalmár Antal a zalai főispánról. A zala­megyei függetlenségi pártnak nagykanizsai nép­gyűlésén dr. Kalmár Autal, közjogi iró is jelen volt, ki a népgyűlés lefolyásáról most számol be lapjában, az Országos Néplapban. E tudósításban olvassuk a következő sorokat: »A bankgyülést vezető, sót szinte tüntető lelke azonban gróf Batthyány Pál Zalavármegye 48-as főispánja. Nemzetsége a nádorok, a bánok, a kanczellárok, az országbírók, a főkapitányok és a herczegprimásoknak abból a hires fajából való, akik az Árpádoktól kezdve csinálták már a tör­ténelmet Magyarországon. Mert az is történet, amit Batthyány Pál csinál. Mi más volna ugyanis Magyarország helyzete, ha minden magyar főúr olyan őszinte és lelkes harczosa volna Magyar­ország gazdasági függetlenségének, aminő Batt­hyány Pál; ha minden mágnás olyan szívből tapsolni annak, amikor a szónok Bécset és az osztrákot üti, s ha minden főispán ugy vezetné

Next

/
Oldalképek
Tartalom