Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-09 / 36. szám

1909. szeptember 9. MAGYAR PAIZS i tanulónak. Igy nyújtja oda az alapító levél ogyík kezével az első évesnek az ösztöndijat, nem adja, csak nyújtja incselkedésböl, hogy azalatt a másik kezével vissza rántsa. — A homályt, kétértel­műséget ós e,lentmondást nem is olyan nagy ésszel háromféle uton-módon is meglehetne szün­tetni. Ha a pályázatnak tűzön-vizén az isk. év első felében kell megtörténni, akkor az első éve­seknek tanulási tehetségére nézve érvényes lehet a középiskolai bizonyítvány; ha pedig ez seliogy­sem lehetne érvényes, akkor a pályázatokat az isk. év második felére kell hirdetni; ha pedig ez sem lehetséges, akkor az alapító levélben expressis verbis ki kell mondani, hogy az első évesek ebből ki vanuak zárva s punktum. — A homályt mindenképen el kell oszlatni, mert fából vaskarikát nem lehet csinálni. — A vármegyei törvényhatóságot méltóság, komolyság és igazsá­gosság illeti. Hatszáz ember a tagjai, a vármegyé­nek elsőrendű tekintélyes, érdemes emberei. A vagyon, a gazdagság, az észbeli tehetség, a helyes itélő képesség s a megtisztélő választás nemcsak jogot ad nekik, de a kötelesség teljesítésére is kötelezi. — A helyes ítéletre mi is fölhívjuk a figyelműket a 13-iki nagygyűlésen. Mert nem volna méltó dolog a komoly senatorokhoz, hogy ha a Deák Ferencz nevével tréfát űznének. Még egy hang a Deák ösztöndíjról. A kö­vetkező levelet, kaptuk : Tisztelt Barátom ! Hogy a Deák Ferencz féle alapítvány levelében való zavar miatt lapodban felszólalok, remélem nem gondolod, hogy személyek iránti ellenszenv vagy rokonszenv késztetne erre. Késztet a dolog tisz­tázását óhajtó természetem. Ilyen ügyben illetlen volna a barátság kultusza is. Kérlek azért, add ki ezt a kis levelemet. Hogy az alapító levélben zavar van, az bizo­nyos. Hogy lehet, hogy az ösztöndijat felső iskolai "hallgatóknak adja ki általábán, ezek közül nem zár ki senkit s az odaítéléskor véletlenül mégis kizáratnak az első évesek a főiskolaiak közül? Én megmondom, mi csinálta a zavart. Ezt az ösztöndíjat még csak egy ifjú élvezte eddig, Czukelter József orvosnövendék. Mikor az ösz­töndíj alapíttatott, megállapították és kimondották, hogy egyetemi, jogi stbi felső iskolai hallgatók­nak szól. Erre aztán pályáztak s köztök Czukelter is, aki nagy előnnyel meg is nyerte. Czukelter akkor másodéves orvosnövendék volt, az előző évről szóló tanulmányi bizjnyitványát is tehát természetesen az egyetem adta, az ösztöndíj el­nyeréséhez. Nós, most már ehez a gyakorlathoz simulva csinálták meg ebből a gyakorlatból az elméletet, az alapító levélnek a részleteit, hogy ezután is minden folyamodó az egyetemről vigye tanulmanyi bizonyítványát, mert Czukelter is on­nan vitte. Itt a hiba barátom és tisztelt uraim ! Még pedig végzetes hiba; mert egy példából törvényt csinálni nem helyes. Igy majd olyan .gyakorlati törvényt konstruálhatnánk — amint már csaknem uton is vagyunk, — hogy ezután már csak orvosnövendékek pályázhatnak erre. — Ezen a zavaros hibán keresztül nézett a hét­fői állandó választmány, de csaknem biztosra mehető, hogy a 13 ki közgyűlés kikorrigálja ezt a híbá', mert furcsa lenne, ha nem korrigálná meg. Tisztelő barátod. Vég egy levél. »Nem értem — igy kezdi egyik ismerős — miért akarja a vármegye annyira lecsepülDi a középiskola tekintélyét. Ez esetben épen a zalaegerszegi főgimnáziumot illeti a kérdést. Mert a pályázók közül ketten innen kerültek ki most. A Deák Derencz-féle ösztöndíjra pályázó föreáliskolal tanulók közül az első évesek szeptemberben persze hogy nem hozhatnak még tanulmányi bizonyítványt az illető felső iskolától. Az állandó választmány pedig az előző főgimná­ziumi érettségit, amely alapul szolgálhat, nem fogadja el. Csudálom pedig, hiszen 9 ti iskolátok­ból kikerült ifjúk nemcsak hogy megállják a he­lyöket az egyetemeken, hanem ott fényesen ki is tűntek. Hiszen nemcsak hogy köztudomásúlag az iQu iskolák rendesen szigorúak, hanem épen a ti zalaegerszegi gimnáziumotokról az a hir ter­jegt el, hogy egy kissé talán még túlságosan is szigorú, amiért van módotok egy kis nem tet­szésben is részesülni. Csudálatosnak tartom azt a reodszert is, hogy mikor a tudományegyeteme nek elfogadják alapul az érettségi vizsgát a tovább tanulhatásra, akkor a vármegye nem fogadja azt rl ilyenül. Hiszen lehetséges ugyan, hogy aki jeles érettségit nyert a középiskolákból az egye­temen- elbukik, vagy elzüllik; de az is lehetséges, hogy aki az egyetemeken nyerte a jeles bizo­nyítványt három éven át, a negyedik esztendő­ben elbukik, vagy elzüllik. És az is lehetséges, hogy ma vidáman vacsorálunk, hajnalra elsülye­dűnk, mint Sodorna és Gomora, vagy légbe röpülünk, mint Messina. S mi történik? Semmi egyéb: Mindahárom c-etben megszűnik az ösztön dii. Hozzáteszem még, hogy hiszen ugyancsak a vármegye közöasége hoz Ítéletet némely közép­iskolai tanulónak száut őstöndij felett is. Ott pedig, amint zalaegerszegi és zalavármegyei pél­dák igazolják, már több izben a gimnáziumnak elsé osztályú tanulója nyerte el. Hogyan lehetett ott ugy, s hogyan lehet itt csak igy. Nem értem. Bírálod. (Én sem. Sz.) Még egy levél. Ti-ztelt Uram! Ha akarom, vemhes, ha nerü akarom, nem vemhes. Ez a paraszt példa beszéd jutott eszemben mikor lát­tam a Deák ösztöndíj pályázatját. Nincs jussom bizalmatlankodni, nem is bizalmatlankodom. Én nem hiszem, hogy ebben az ügyben azért igye­keznének némelyeket félretolni, hogy más néme­lyek előbbre nyomuhassaoak. De a közönségnek esetleges vélekedése elé sem én sem más ember­fia gátat nem vethet. A közönség azt gondolja amit akar. Éa legfeljebb azt jegyzem meg, hogy rosz gondolatra m-m kell alkalmat adni. A pályá­zati hirdetményt nézve némelyek azt tartják, hogy az ebő éves egyetemisták is lehetnek kom­pétensek. Az állandó választmány véleménye ki­zárja első éveseket ugyancsak Hirdetmény alapjáu, mert szigorúan ragaszkodik annak egyik X tételéhez. Ugyancsak emez X tétel alapján bevehetönek tartja a másodéveseket. Ez az X tétel pedig szól: Folyamod/ányát szerelje föl »a letett vizsgákról szóló főiskolai bizonyítvánnyal.« Tisztelt uram! Némelyik faj11 főiskolán két éven keresztül nincs y>vizsga« s »bizonyitvány«. sincs, csak: colloquium. Második év végén van alapvizsga s arról szólhat bizonyítvány is. De evvel csak harmadéves korában nyerheti el az illető a Deák ösztöndíjat. Miért adja oda az állandó választmány a vizsga és bizonyítvány nélküli másodévesnek is, ha olyan sz ;goruan ragaszkodik az alapító levélhez? Éu ugyan elfogadnám vizsgái bizon/ítváuynak a vizsga nélküli coljoc^iumot, mert HL lényegé­ben egy ; de a szigorú állandó választmánynak szigorúságához hiven és következetesen ragasz­kodnia kellene az alapító levél betűihez. Avagy nem ? Megingatja a bizalmat, ha ma ragaszkodik s holnap nem ragaszkodik A vizsga és a colloguium szó, a bizonyítvány és index fogalom még na­gyobb zavart csinálnak, mint a többi elég ho­mályos dolog. Tisztelettel — Hive. A zalai függetlenségi párt Bosnyák Géza elnökletével hétfőn gyűlést tartott Zalaegerszegen, hogy az önálló magyar bank érdekében s a függetlenségi párt erősödése érdekében megye­szerte népgyüléseket tartsanak. Megjelölték az időt és helyet, hogy mikor hol tartanak agitációt A tapolczai kerület nevében Vastagh János tanár azt az óhajtását fejezte ki, hogy tekintettel a nép­szerű Darányi miniszternek ottani képviselőségére, ott ne lépjen föl s ne agitáljon a függetlenségi párt. Az értekezlet azonban abban a hangulatban nyilatkozott, hogy ha Darányi miniszter az önálló magyar bank mellett van, akkor békében hagyja, de különben nem. A kaszárnya. Elhatározta a képviselő testület hogy kaszárnyát épít. Azonban a képviseleti tagok­nak nagyrésze, mintegy 32 tag, felebbezést ad be a megyei törvényhatósághoz, kitűnően össze­állított emlékirattal, mely kimutatja, hogy ha kaszárnyát építünk, a mint a kormány kívánja, egy millió koronával, akkor 10—20 esztendő múlva a város koldusbottal s tarisznyájában 130 °/o os pótadóval mehet Amerikába zabot hegyezni, vagy Nári tyenbe jeget aszalni. Helyi iL©-b± piacz. Búza 23-60 24-— Takarmány 6— 8.— Rozs 19-60 20-— Alom 4-— —.— arpa 16-— 17-40 Egy kéve —"40 —.— Zab 16-— 17'— Zsir kilónként 2 — Tengeri 16— Vöröshagyma 30— 40 — Krumpli 8 — 12— Fokhagyma 30 — Búzaliszt 28-— 40"— Tojás (100) 6 — 7 — Búzadara 30— I. r. ölfa 42 — Bab 20-— 30-— II. r. ölfa 38 — Lencse 88— 90— Répa 2— 280 Burgonya 6-— Tej 1. 12 — 16 — Széna 10-— 16— Tejföl 40'— 60-­Zsuppszalma 4'— 6-— Marhahús —'80, 1 04' 120 K. Eijégyzés. Kádár Sándor árvaszéki jegyző el­jegyzési ünnepélyt tartott Makray Arankával, Makrav Sándor andráshidai földbirtokos kedves leányával. Megyeiek üj körjegyző. Nován nagy lelkesedéssel vá­lasztották meg körjegyzőnek Csizmadia Györgyöt, aki eddig Nagylengyelben volt segédjegyző. Csizmadia jeles képzettsegü ifjú ember s egyik erőssége lesz a jegyzői karnak. Steixner Károly tormaföldi igazgató-tanító, tanitó járásköri elnök, Szentkirályi ra változtatta a nevét. Segédjegyzői állásra pályázatot hirdetnek Muraszentmártonba szept. 14-ig Vasati menetrend. Érvényes 1909. májns 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömőlk-Biiip'* felé. reggel 5 oia 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya teio: reggel 5 óra 05 perez, d e. 11 ói a 50 perez, d. u. 5 óra 54 perc/. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czolldömölk felől: reggei 8 óra 41 perez; délután 5 óm 44 peicz, este 9 ó/a 13 perez. Csáktornya felöl reggel 9 óra 26 perc., d. u. 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 perei. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Ka uusa-Szombathely felé. Díben 12 ora 09 perez ; csatlakozás Kanizsa Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás Kiuizsa­Szombatheiy fele. Este 6 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez; csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, déiután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 32 perez ós este 8 óra 12 perez. TávoliaK. Az első unitárius püspök emléke, A magyar­országi unitáriusok aug. 30 és 31-éu tartották Kolozsvárt évi nagy gyüléjöket Ferencz József püspök és Báró Petrichevich Horváth Kálmán elnökletéve!. A statuí kormányzásában vezető szerepet tölt be még: Fekete Gábor tábla elnök, Dániel Gábor, Boros György theologiai tanár, Józan Miklós pesti esperes, Gál Jenő. Urmin Miklós, Kelemen Albert stb. A Divid Ferencz egyletet Boros György vezeti, aki alapította is a nagy hirü néhai Brassai Sámuellel. Az egyesület most megíratja Dávid Ferencz első pü-pöknek az életrajzát. Magyar királyi ész. Ismeri itt mindenki azt a keserves utazást, amelyet Zalaegerszegtől Buda­pestig marészel elkövetni a jámbor uta-. Való­ságos merénylet. Czelldömölkben négy órát keli várni. Ha pedig Budapestről jősz Zalaegerszegre, vagy Pápára, akkor Győrben kell ácsoragnodí kerek öt óráig. Még pedig miért ? Győrben meg­érkezik egy vonat Bpestről 12 órakor S öt perczczel előbb épen a', orra elől indult e! a másik, folytatásul Pápa felé. S nem tudja meg­tenni, hogy várjon még öt perczet, hogy az: érkező utasok rá ugráljanak, legalább ugy mint riasztott katonabóka a mocsárba. Nem, hanem az utasnak most már kerek 5 óráig keli várai, mig jön egy másik hogy fölvegye. Most aztáa egyszerre öt érkezik. $ ezek megférnek egymás mellett. És igy van ez Debreczenben is, s még ezer helyen. Mert könnyebben várhat az utas 5 órát, mint a konduktor 5 perczet. Ez már osak elég magyar királyi ész és tapéntat. Tanszerek szállítása. Igen üdvös a kuituszmí­niszterurnak azon terekvése, hogy évről-évre mint­egy 100 iskolát kiváu modernül felszereltlaboratori ir­mokkal ellátni, mert ezen intézkedése hathatósan elősegíti tanszeriparun'í méltó foglalkoztalását és fejlődését. Az ajánlatok f. hó 15 ig adandók be az orsz. ped. könyvtár és tanszermúzeum elnökségéhez ós igazán helyénvaló volna a leg­szigorúbb ellenőrzés, hogy ezek a s állitások a hazai termelésnek jussanak, hogy legalább ez a pár iskola tanuskodhassék róla, hogy az ipar­pártolással űzött visszaéléseknek is van határa és az iskola az a szentély, hova ezek be nem hatolnak. Sajnos, ez is csak feltevésnek fog bizonyulni. Minden illetékes tényezőnek a hazai tanszergyárosokat támogatni kellene abban, hogf érdekeik e szállítások körül sérelmet ne szen­vedjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom