Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-19 / 33. szám

1909. szeptember 16. MAGYAR PAIZS 3 Elveszett 2 darab aranygyűrű a kaszaházi Túrdöben hétfőn, 16-án délután. A becsületes megtaláló kéretik adja vissza Lusker Adél kisasszonynak. zseléi ixetri. piacz. Buza 23 60 24-— Takarmány 6 — 8.Rozs iy 60 20 — Alom 4-— .— jnXpa 16 — 17-40 Egy kéve —•40 —.— Zab 16-— 17'— Zsir kilónként 2Tengeri 16 — Vöröshagyma 3040Krumpli 8 12 — Fokhagyma 30 — Búzaliszt 28 — 40 — Tojás (100) 6 — 7Búzadara 30-I. r. ölfa 42-— Bab 20-30-— II. r. ölfa 38-— Lencse 88- 90 — Répa Q. 2-80 Burgonya 6 — Tej 1. 12 — 16 — Széna to-16Tejföl 40'60-ZBnppszalma 4'— 6 — Marhahús —'80, 1 04, 120 K. Megyeiek Latin tanszék a csáktornyai polgári iskolában. Pataky Kálmán csáktornyai állami polg. iskolai igazgató nemrég azt kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztertói, hogy a csáktornyai polgári iskolában a latin oktatását a tantárgyak .közé felvehesse. A miniszter egy leiratában azt a választ-adta, hogy a terv kivitele elé akadályokat nem gördit s igy a latin tanszék szept. 1-én már meg is nyilhat. Vasúti kedvezmény. A keresk. miniszter a községi és körjegyzőknek megadta a vasúti féláru jegyet; de családtagjaik részére nem. Bacsaszentlászlóra Veszprémből Brucker Caelesztint nevezték ki plébánosnak és házfönöknek az örök jókedvű Déri helyébe, aki most 50 évi hű szolgálat után nyugalomba vonult. A főorvos figyelmebe. Bucsuszentlászlón a község közepén vannak 4—5 napos állatvósárok s közvetlen az iskola előtt terjeng a 4—5 napos állatvásári bűz. A magyar postahivatalok. Megközelitőleg sincs egyetlen hivatal is emberrel ugy telezsúfolva, mint a posta- és távirda hivatal. Ott fordul meg legtöbb ember s ott forog koczkán legtöbb embernek az érdeke. S mondják, hogy jövedelmet az államnak a posta ad legtöbbet. Megérdemelne ezért a közönség egy kis jóakaratú előzékenységet és figyelmet. Most csak két postát emlitek meg: a zalaegerszegit s a nagykanizsait. A zalaegerszegi szűk posta egy házban de két utczában van. Levél, csomag, pénz, távirat külön. Igy is kell. A csomagföladó publikum benyit egyik ajtón, a távirati ajtón, persze vissza czurukkol, mert a másik utczafelől kell bemenni; a táviratföladó publikum benyit az egyik ajtón, a leveles és csomagos ajtón, persze visszaczurukkol, mert a másik utczafelől kell bemenni. De honnan tudja ö ezt szem. atyám! Sebaj! megtanulja. Két hónap múlva, ha megint akad itt dolga, akkor már egyenesen lányit a helyes ajtóra. Igy ám, csakhogy mostanáig már megváltozott a b *lsö berendezés épen ellenkező irányban s az előbbi táoczot megint végig járja. — Nagykanizsán is szegeletházban van a posta. Itt a különböző utczák helyett emelet van. A földszinten bélyeget s egyéb lapot lehet venni, de föladni már csak az emeleten lehet. Semmi. Fölmegy a publikum oda is. Sorban a tisztviselők. A legközelebbit megszólítja. Kérem a másik osztályba menni! A másik osztályban : Kérem én nem foglalkozom effélével. S a legnagyobb udvariassággal és szivélyességgel elkalauzolják az embert. De hátha valamelyik tisztviselő ideges ember volna s egykettőre kidobná onnau a nála oknélkül alkalmatlankodó publikumot. — De hát uramfia és atyámfia, tisí,telt Hivatal! nem lehetne é a közönség számára egy kis tájékoztatót csinálni — Zalaegerszegen is Nagykanizsán is s a többi postákon is ? Dehogy nem lehetne. Csak akarni kell. Nagykanizsán jártamból már megemlítem azt a jelenséget is, hogy a postán kérek egy utalványt. Kapok egy sárga levelet. Ez nem az. A posta erősiti, hogy ugyanaz, amit kértem. Kisül, hogy csakugyan utalvány, de külföldre síóló. Észbe kapok. Szokás ez, rendszer ez. A posta itt föl sem tételezi, hogy Magyarországba szóló utalványt is kérhet valaki. Mintha csak külföldre volna berendezve a posta, melyen át ebből a nagyforyalmu kereskedő városból ömlik ki a pénz a külföldre, mint nyilt csatornán a viz, mint vágott sebből a vér. A tapolczai lorhami itok. Zalamegye alispánjához must érkezett le a belügyminiszternek harmadfokú Ítélete a tapolcz u Lessner-czég borhamisítási ügyében. Az orsZágoshirü czég hamisításának leleplezése másfél évvel ezelőtt igen nagy feltűnést keltett. Lessner Samu és fia, Lessner Lajos, a czég tagjai, akik milliomosok, az egész balatoni borkereskedelmet uralták, mert képtelenül olcsó áruikkal senki sem versenyezhetett. A vizsgálat lefolytatására kiküldött alsóiendvai főszolgabíró a czégtagokat hosszas vizsgálat után 10—10 napi elzárásra és egyenként 600 korona pénzbüntetésre Ítélte volt. A zalamegyei alispán borhamisilásért és hamis bor forgalombahozataláért mindkettőt 40—40 napi elzárásra és pénzbüntetésre Ítélte. A belügyminiszter most ez Ítéletet megváltoztatva Lessner Samut agg korára való tekintettel csak 200 korona pénzbüntetetésre, Lessner Lajost pedig 10 napi elzárásra itélte. A rendkívül enyhe ítélet nagy feltűnést kelt. Említésre méltó, hogy a hivatalos eljárás és a két alsófoku ítélethozatal eddig a legnagyobb titokban történt. A belügyminiszteri ítélet is még februárban kelt. Az elitélt Lessner Laios ausztriában tartózkodik. — A bódorgó ménkő tud eligazodni ezeken az ellentmondásokon. Megteremtik és magasztalják a szigorúságot aztán arczul csapkodják. — íme, Lessnerék a borvegyitésekkel, bűnös manipuláczioikkal a törvények ellenére százereket szereznek maguknak, kárt a magyar bornak s gyalázatot a magyar névnek : aztán a büntető igazság vagy az igazsá gos büntetés a szolgabirótól fel a miniszterig esztendőkön keresztül töri a fejét, összevissza hányja-turja a corpus juris, teleir száz meg száz aktacsomót, kiapad a kalamárisból a tinta, véres verejtéket izzad az igazság, a mig kisüti, hogy sok lesz 20 napi elzárás, elég le-.z 10 nap, a mennyire épen egy csirketol^ajt is Ítélnek. Lessner azonban ezalatt külföldi fürdőre utazik s nem ment el a szép esze, hogy hazajöjjön tiz napi börtönre. — Bizony bizony nem lehet szatírát nem írni erről a magyar tudományról. Távolian. ['A József Eir Herczeg Szanatórium Egyesület szives tudomására hozza igen tisztelt bizottságainak és tagjainak, hogy központi irodáját az eddigi helyiségéből (Budapest, IX Lónyay-utcza 47.) szám alól folyó év szeptember hó l én Budapest VII. Akáczfa-utcza 30. szám alá helyezi át. Efflléktábla leleplezés. Lelkes ünnepség foly

1 le a napokban a kies Korytnicza fürdőn, több százfőnyi fürdővendég és a környék küldötteinek részvétele mellett. A fürdő vezetősége hálájának és kegyeletének jeléül a fürdő egykori bérlőjének, Sztanek Albertnek emlékét emléktáblán őrökitntte meg és egyik legszebb erdei sétautját nevére keresztelte. Sztanek Albert minden vagyonát feláidozta a gyógyhely fejlesztésére és felvirágoztatására s mig nagy önzetlenséggel vetette meg a szenvedő emberiség jólétének és kényelmének | alapját. — maga szegényen, elhagyatva halt meg í Rózsahegyen egy szegényes szobában. — Az ünnepély zenésmisével kezdődött, melyet a gyógyfürdő kápolnájában Mischata István oszadai plébános celebrált. Azután a díszes közönség az emléktáblához vonult, a hol Dr. Ormay József kir. tanácsos, főorvos lelkes beszéddel méltatta Sztanek Albert érdemeit. Az éljenzéssel fogadott pompás beszéd után a közönség a Himnusz éneklése között oszlott szét. Korytnicza fürdő kitűnő hatású gyógyvizei, pompás fürdője révén, rövid idő alatt egyike lesz az ország legkeresettebb gyógy- és üdülőhelyeinek. A fürdő vezetősége évről-évre fokozottabb buzgalommal munkálkodik azon, hogy a közönség, kellő szórakozás mellett megtalálja nyugalmát, kényelmét és gyógyulását Istennek ebben a gyönyörüszép paradicsomkertjében. Ipari tanfolyam Kézdivásárhelyen Kézdi vásárhelyről írják: Az asztalosok részére rendezett tanfolyamon naponkint 30—40 iparos vesz részt. A marosvásárhelyi szakiskola igazgatója, kit a minisztérium küldött ki a tanítás felülvizsgálására legutóbbi látogatása alkalmával nagy elismerésének adott kifejezést s dicséröleg nyilatkozott a tapasztaltad felett. Posztógyár Rajeczeu. Zsolnáról jelentik: A Zsolnai Posztógyár Részvéáytársaság, amely néhány év előtt a csaczai posztógyárat alapította, legközelebb Rajeczf n létesit posztógyárat. A telepengedélyezési eljárás f. hó 17-ére volt k tűzve. Az uj posztógyár körülbelül 1 millió korona alaptőke befektetésével ugy fog építtetni, hogy idővel kibövithető legyen. Hajtóerőül a vizierő felhasználásával turbinák által előállított villamosság fog szolgálni, mellette szükség esetére gőzerő. A posztógyár több száz munkást és körülbelül 100 szabót fog a külön berendezett szabómühelyben foglalkoztatni, hogy a rajeczvidéki szabók ne legyenek többé kénytelenek tetemes időveszteséggel a munkaanyagért Zsolnára jönni. Az uj gyár a csaczai és beszterczebányaí, a zsolnai főgyár igazgatóinak vezetésére lesz bizva. A vasvármegyei jégverés. Azokról a károkról, melyeket a Vasmegyében történt nagy jégverések okoztak, most készültek el a hivatalos kimutatások. Leginkább a vármegye központi járása károsult, mert itt a kár a főszolgabíró kimutatása szerint 629,300 korona. A bortermelök szervezkedése. A »Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete« kezdeményezésére és a m. kir. földmivelési minisztérium támogatása mellett megindult mozgalom folytán végre a szőlősgazdák is szervezkednek. Egyes vidékeken a bortermelők pinczeszövetkezeteket létesítettek a saját czégük alatt hozzák forgalomba saját termésű boraikat. A fogyasztó közönségre nagy előnyt jelent ez a mozgalom, mert bárki minden közbeeső közvetítő közeg nélkül közvetlenül a forrásból szerezheti be a legjutányosabb árban borszükségletét Elsőnek a kCzeglédi Borter melők Első pinczeszövetkezetea alakult meg és működését már megkezdette. A pinczeszövetkezeteket megalakulásuk után állami felügyelet alá fogják helyezni. A házigomba ellen. Egv építőmester Nancyban nemrég 21 600 korona kártérítést fizetett a legfelsőbb bíróság döntése szerint, mert egy általa épített épületben utólag, a házigomba fellépése folytán, jelentény javítási munkálatok váltak szükségessé. Az Ítélet az építőmestert az általa beépített fák rejtett hibáiért felelősnek találta. Ez az Ítélet hivatva van építőmestereinket és vállalkozóinkat arra birni, hogy a beépített épületfák kezelésére nagyobb gondot fordítsanak, mint azt eddig tették. Tudományosan megállapították, hogy látszólag egészséges fák a házigomba csiráit már az erdőből magukkal hozzák. „Szamárle" böl magyar gieszhnbli. Van Nagybánya melleit egy savanyúvíz forrásf oh de mennyi van még ilyen Magyarországon! Igazi neve ennek Borkút s a viz borkúti viz. A miben hordják, a paraszt korsót tölgvfa levéllel dugják be, s minthogy rendesen szamárszekérrel hordják az erdőről a városba: közönségesen csak szamárlének hijják a kitüuő savanyuvizet. Természetesen ingyen hordja mindenki. Most akadt egy vállalkozó, aki terjeszteni akarja és helvesen, Jókai forrásnak s Magyar gieszhüblmek nevezve el. — Száz ilyen magyar gieszhüblink van nekünk s mi médis csak a csehet akarjuk ismerni és inni torkunk szakadtáig. Különfélék. A szerk. levele O. F. Zalaegerszeg. Méltánylandó mind a két csinos manka; de » Magyar Paizs más természetű lap, egy-egy kis rörid humoron és kedélyességen kivül reális, közgazdasági dolgokkal foglalkozik inkább, e a terjedelmes természetű elbeszélések nincsen elég tere. A kenyeret a fóldmivelő megszerzi, a kereskedő megveszi, a koldus kéri, a czuczilist követeli, a haramia elveszi. Vasnti menetrend Érvényes 1909. májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldöinölk-Budapes felé. reggel 5 ora 50 perez, dél lőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 ói a 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felöl: reggel 8 óia 41 perez; deiután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 p^cz. Csáktornya felől reggel 9 óra 26 perez, d. a. 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 perc?. Zalaszentivánra indul, reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Dá ben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely \ fel; Délután 2 óra 33 p^rcz; csatlakozás Kanizsai Szombathely felé. Este 6 óra 33 perez; catlakozáa | Kanizsa Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez; j csatlako .ás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12-percz, délután : 4 óra 32 peicz és este 8 óra 12 perez.