Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-29 / 30. szám

1909. junius 17. MAGYAR PAIZS 245 kívüli arányt öltsön, a »Magyar Szőlősgazdák \ Országos Egyesülete® felhívást intézett a szőlő- j birtokosoknoz, melyben előre figyelmezteti őket, f hogy hordószükségletükről idejében gondoskod- \ janak, hogy oly mennyiségben készíttessenek f czementhordót, melyek különösen a must kierjesztésére igen alkalmasak, hogy a koronkénti terméstöbblet elhelyezésére elegendő legyen. Végül kéri őket, hogy járjanak közbe, hogy az államvasuti raktárakban, valamint egyéb közraktárakban megtelelő számú és nagyságú czement hordó és tartó állittassék, melyet a nagyobb termelők, szövetkezetek és borkereskedők szükség szerint bérbe vehetnének. — Nálunk Páslek Lajos szőlőbirtokos indított mozgalmat czementhordók készíttetésére. Mérleg- stilykészitők s javítók; j ntértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállította: Borbély Márton. — Alsófejérvármegyében: Nagyenyeden Selmeczy ; István kádár, mértékkészitő, harmadmagával, Í s 4 bádogos. Gyulafehérváron: 3 kádár, Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleg- j gyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia móleggyártók és ' javítók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, sulykószitö '; és javitó. 1 Baranyamegye: Pécs-. Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — \ Szántó András puskamüves, mechanikus, kerék- j pár s- varrógépjavitó. Az összes mérlegek j javítását és törvényszerű kiállítását vállalja \ Bék^smegye: Orosháza.-. Katona Imre tizedes, századot: és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmegye: Miskolcz. Nr up Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, naázsajavitó, mérlegkészirő. Csikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-rnértékkészitő. Fiume: 1 műiakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészitő, sulytarázó. Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromssó&megye: 16 bádogos űrmérték késziiő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán 8 Kézdivásárhelyen. Jássnagykunssolnokmogye: Jászber ny. Gedei József gépész, mérlegjavitó, másodmagával ; s még 3 mértékfárgykészitő. KOIOKS wmegyáben: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg es sulykészitő, javitó. Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 plébes, űrmérték késziiő. Kolozsvár. Petreus Lajos mérleggyár művezető Iikovice Samu gyárában. E'ső Erdélyi mértékkészitő műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás kiiály tér 25. Ipaibank. Telefonszám 60 Műhely: Szép-utcza 1 Teleton sz. 552. (Auer fény lelefonja.) Mérlegeket készít és javit. A mértektörvény előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megrendeléseket, gyorsan ós gondosan foganatosít. Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, ürajérték készitő 8 javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Uáramarosmeyye: Máramarossziget. 1 mérlegjavitó. Maros-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt. NÓgi -xi Íye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon Füleken ós » Lónyabányán. » Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális | mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Rmgeisen testvérek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Ferencz : egyen. Hzedes, százados, marha ós hidmérii-; , Szőlőkért u. 38. — Dénes Manó hidmerlegg; áros. vasúti mozdony mórlegek, hid-, marha- ós raktári mérlegeknek gőzerőre berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmérő óra 8 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás ós Fia tizedes, százados mérlegeket készit és súlyt taráz. Pozsonymegye: Nagyszombat. Mayerberg István műiakatos, szitaáruk s mórleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő ós javitó. Szebenmegye: 1 hid ós laktármórleg gyár, javítással. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mórleggyárosok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, rrórlegkészitő s javitó. S kívüle még 1—1 szer- j kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancso- i ván, Verseczen, Temesvárt. Trencsénmegye: Trencsén. Némák József mű- j lakatos, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos űrmórtékkószitő \ Székelyudvarhelyt és Székelykereszturt. Ungmegye: Lngvár. 1 műiakatos mérlegkészitő, í 1 műiakatos tarázó. g Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gép- ) gyár-mórlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Jenő laka- \ tosmester mérleg készitő és javitó. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő. : Kohn Samu, mindenfajta mérleg készítője. Adatok nincsenek a követi <ő megyékből: Abauj, Bars, j| Bereg, Besztercze-Naszód, Bih. Brassó, Csanád, Csöng- i rád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, Hont, Hunyad, Kisküküllő. Komárom, Moson, Nagykiiküllő, Nyitra, j Somogy, Sopron, Szabolcs, Szít már, Szilágy, Szolnok- j Doboka, Tolna, Tordaaranyos, Torontál, Trencsén Turocz, Ugocsa, Veszprém, Zólyom. Ha valaki tud, kérünk e megyékből is adatokat. I Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készitő műhely nincs! Szeszfokmérő. Hosszmérték j készítők. Czukormérök. Sűrűség mérők. Hőmérők. ] Légsulyicérők. Feszmérők. Mérieghitelesittetés Méríegjavitás Mérlegkészítés. i 1 A sMértékbíitélesitésrők szóló törvény életbelépése alkalmával van szerencsém a n. é. : közönséget értesiteni, hogy műhelyemben !!

mindenféle <— mérleget —— u. m. karos (balance, egyensúly) tizedes, százados, tolós, súlyos (skála) marha- és I hídmérleg, valamint waggon mérleg és j' sulyok javítását gyorsan és pontosan esz| közlöm a legjutányosabb árak mellett. — Minden mérleget műhelyemből hitelesíttetve szállítok el, ugy a műhelyemben javitottakat is. \ A javítás véget! hozzám be nem szállítható mérlegek javítására vidékre is elsőrendű munkásaimat küldöm. A mérleg pontosságáért kezességet vállalok. Munkásaim az ország e sőrendü mérleggyárainak csoportvezetőiből vannak összeállítva. A n. é. közönség megbízásait kérem. KOHN SAMU épület-, műiakatos, drótfonógyáros és mérlegjavitó. 6—24 Nagykanizsa, Magyar-utcza 3. szám. Heti hirek Helyiek. Blig a cséplőgép. Már a hogy ebben a szomorú esztendőben beszélni lehet róla és a hol van mit csépelni: ott buga cséplőgép. Néhol silány a buza szeme silány a szalmája a gazda és mindannyiui' szomorúságára. Azonban nem ezt a siralmas k< '-arjuk tovább festeni, más az a mi a mostani időben a következő aktuális megjegyzésekre késztet. Mióta a hazánkban a mezőgazdasági munkásra valamennyire kötelezöleg életbe van léptetve a balesetbiztosítás intézménye, azóta megdöbbenve látjuk, hogy a mezőgazdasági foglalkozas során is hány embert ér baleset, sőt halálos szerencsétlenség. Nincs ember, a ki nem tudná, hogy például a mostani időben csépléskor hány halálos kimenetelű szerencsétlenség történt, jóformán az etető és a gépszijak közt ólálkodik a halál és a mi munkásaink még nincsenek annyira belenevelve a cséplési dolgokba, hogy elkerülhetnék a rájuk néző veszedelmeket. Ebben az esetben a tulajdonos vagy a cséplőgép-vállalkozóknak igen meg kell gondolniok azt, hogy a Kúria elvi döntést hozott és megállapította a hátramaradt család kártérítési igényét, a kinek feje a cséplési munkában elpusztult. Nagyon helyes, nagyon üdvös és nagyon előrelátó dolog lesz meggondolni, hogy a gazda vagy vállalkozó elviselhet-e olyan rettenetes obligot, a mely vállaira sulyosodik ? Nem kell e már a munka első napján, a mire az országos törvény alkalmat ad, kollektivbiztositással munkásainknak balesetre való kártérítéséről gondoskodni? A mult évi balesetekről való statisztika szerint 9000-en felüli a mezőgazdasági balesetek száma, mely azonban teljesnek nem mondható, mert hiszen ezt a számot a munkáspénztár vezette azokról, a kiket orvosoltatott. De hát még ezenkívül hány baleset lehetett, melynek áldozata a pénztárnak nem volt tagja. Mindezekből kitűnik, hogy egy áldott intézményről van szó, a gazdasági munkássegítő pénztárról, a melyben való önkéntes belépésre szólítjuk a falu népét, jegyzőjétől kezdve a legkisebb emberig. Mert ennek a péztárnak tagja lehet mindenki, a ki, hacsak mellékesen is, mezőgazdasági dologgal foglalkozik. Annyira ki van terjesztve az intézmény áldásaiból való részesedhetés, hogy például a kinek egy kaptár méhje vagy egy tojós tyúkja van, az már a pénztárba beléphet. És pedig beléphet nyugdíjra. Lássuk o uk röviden, mit ad a pénztár nyugdíjas tagjri .ak. 1. Ha tíz évi tagság után munkaképességét bármely okból előreláthatólag mindenkorra oly mértékben elveszti, hogy a fogyatkozás következtében felényit sem képes évenként megkeresni, nint a mennyi egy helybeli (nő, férfi) gazdasr ,i munkás vagy cseléd évi átlagos keresménye, élete fogytáig, illetőleg keresetképességének visszanyeréséig tiz korona havi segélyt (nyugdijat) kap; ha pedig a keresetképtelenség tiz éven belül állana oe s a tag a tagsági dijakat nem akarja addig fizetni, amig a segélyre való joga megnyílnék: a pénztár a befizetet tagsági dijakat az előzőleg netalán kifizetett segélyösszegek betudásával a tagnak kamat nélkül visszafizeti; 2. Ha meghal a tag és halálát nem baleset okozta, akkor családjának, ha legalább 10 évig volt tag 250 korona, ha legalább 15 évig volt tag 270 korona segélyt, vagy ha családja nem maradt temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár; ha, pedig a tag halála a belépéstől számított 5 éven belül következnék be, a pénztár a befizetett tagsági dijakat az előzően netalán kifizetett segélyösszegek betudásával a hátramaradt családnak kamat nélkül visszafizeti; 3. ha előbb még segélyt nem kapott 65 éves korában a tag 100 koronát kap, ha azonban 65 éves korán tul munkaképtetlenné válik, a havi 10 korona segélyt is megkapja, illetőleg haleset éri, a baleseti segélyeket s ha meghal, családja a halál esetére szóló segélyt is megkapja; 4. a pénztár központ' igazgatósága / különös méltánylást érdemlő esetekben háromszáz koronáig terjedhető rendkívüli segélyt adhat annak az első csoportbeli rendes tagnak, akit tartós betegsége képtelenné tett arra, hogy valamely szabályszerű szerződéssel elvállalt munkáját teljesítse s e miatt mag:

;.t és családját nem tudja eltartani; 5. ha a tagot baleset éri: ingyen gyógykezelik, ha a baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen, mindaddig, mig munkaképessége heiyre nem áll, 60 napon bel 1 naponkint 1 korona, 60 napon tul pedig mindaddig, mig munkaképessége helyre nem áli, tehát esetleg élete ogytáig, havonkínt 10 korona segélyt hap; ha baleset következtében meghal, hátramaradt csaljanak egyszersmindenkorra400 korona segélyt, jy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad. Ezt adja a pénztár évi 10 korona 40 fillér járulékért. De természetes, hogy 1200 koronáig fel fokozható a nyugdij, a mikor a fizetni való 10-szer annyi. A mai aktuális alkalomból visszatérünk a cséplőgépnél alkalmazott