Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-10 / 23. szám

X. év. Zalaegerszeg, 1909, junius i7. 23. @aeásrat« JKHfliet'si ir : Syy évre i koron*. ?él ért* 2 korona. Ntgjed ént 1 kor. Kjty•« szám 8 fillér. Szeríreszti Z. IE3Iox*-T7-á-bl=L Lajos Hirdetósík dija. megegyezés szerisi. Nyilttér tort 1 kor. Szerkesztőség és kisdóvstsl: Eossnth-atcM 43 :M:-u_-n Tfatérsalc í LENGTBL PSEBNCZ s \ BORBÉLY GYÖRGY laptnlfjdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Hitványak vagyunk Zrinyi Miklós földjén. A zalaegerszegi főgimnázium tanulói junius 8-án, a koronázás emléknapját avval szokták megünnepelni, hogy kivonulnak ide-oda, egyegy nevezetes helyre, hogy tanuljanak egy kis történelmet s tanuljanak lelkesedést. Most tegnapelőtt is elment tanáraik vezetése mellett 100 diák Csáktornyára, ahol Zrinyi Miklós élt s a hét kilóméter távolra levő zrinyifalvai erdőre, a hol Zrinyi Miklós meghalt. Egyszerű tudósítást irok, de első helyre teszem, mert fontosnak tartom. A kiránduló csapatot barátsággal fogadta Zrinyi Károly képezdei igazgató, Szenteh Dezső, Tömör, Gréz és Rónai tanár társaival, Dr. Huszár Pál szolgabíró, Szilágyi György, Hirschmann Nándor gyáros s mások. Megnéztük a képezdét, a minta iskolát, mely az ország töbl i iskoláival egyetemben túlságosan is minta. Jó az árnyas kert az egészségre és jó Ízlésre. Kedvvel tanulhatnak benne az ifjak. Ugyancsak az egészségre jó az étkezésben való nagy rend is. De hogy hány tál étel legyen minden vacsorán: ez már az elkényeztetésig, a vorschriftmássziges katonagombig s a drótonrángatottságig való minta, melyet csak a némettől tanulhattunk, akitől pedig jobb volna egyebeket tanulnunk. Ha tartalmat tanulunk a némettől: vasszorgalmat és erős nemzeti öntudatot, akkor törekvők vagyunk; de ha azt tanuljuk, hogy hány ujjal kell fogni a kalánt: akkor majmok vagyunk. Más szóval, hitványak vágjunk. Sietni kellett a vár megtekintésére, mert egy óra múlva megérkezik a tulajdonos, Gróf Festetics Jenő, s akkor már nem lehet megnézni. Ez ugyan érthetetlen; de nálunk szokás. E rendelkezésre álló időben azonban a Gróf ur titkárja előzékenyen hordozott végig a hatalmas várban, mely egy kis város lakosságának lakóhelyéül szolgálhatna. Üresen és pusztán ál!. Egy pár régi nevezetes emlékű kép vau egyik termében, melyeket Zrinyi igazgató magyarázott meg. A vár udvarán Bencsik János zalaegerszegi tanár magyarázta meg a tanulóknak a magyar várak történetét s históriai keletkezésöket. A tatár tönkre tett. A magyarnak barlangja is alig vala már. Szertenézett s nem leié honját a hazában. Most áll a vár — üresen. Hitványak vagyunk. A vár előtt a téren Zrinyi emlékoszlop áll oldalképpel s jelmondatával. Levett kalappal énekeltük el előtte a himnust. Jó diákos ebédet a Korona vendéglőse adott, hogy annál lelkesebben vizsgálhassuk meg a pezsgőgyárat. A vasúti állomás mellett van ez a Muraközi Animo pezsgőgyár, melynek fiatalos igazgatója, Hirschmann Nándor lelkesen és részletességgel magyarázza meg nekünk, hogyan lehet és kell a magyar ipar fejlesztését előbbre vinni a muraközi borral is. Árnyas kertjében még nagyobb lelkességgel vendégelte meg a 100 tagu társaságot. A gyár alig pár éves s a magyar iparpártolás jegyében született. Születnek ilyenek Alsólendván, Csáktornyán, Nagykanizsán. Csak Egerszegen nem mozdul a föld. Kétezer esztendő múlva is csak itt-ott tudnnk egyegy gyárat felállítani. — Hitványak vagyunk. Átfutottunk a határszéli Dráván Horvátországba is. Varasd város tiszta, csinos és ízléses. A n'met czopf helyett bárcsak efféléket tanulnánk a kültöldiektől. A vizi határon áthaladva a gyermekeknek is szemökbe ötlik, hogy a határon tul egy lépésre már tisztán horvát a szín a czimer, a hang a beszéd s a levegő, — a határon innen, Magyarország földjén, már van magyar is. Oh ha egyszer már efféléket is tanulnank a németektől, a francziáktól, a horvátoktól s az oláhoktól! Ilyeneket mi nem tudunk tanulni, mert — hitványak vagyunk. Csáktornya és Yarasd között k jzépen van mintegy het kilométerre a zrinyifalvai, régen kursaneczi erdő, hová vadászni járt volt a nagy ember, hegy mutassn meg Bethlen Miklósnak, hogy itt még nagyobb vaddisznók vannak, mint az erdélyi vadászatokon. Zrínyinek nagyobb esze volt, mint Bethlen Miklósnak, még mint Bethlen Gábornak is. A török a pokolba viszi a magyart. De a magyar, mig a pokolba jut, s még ott is ráadásul a vállán c?ipe!i a németet ... A zrinyifalvi ősi rengeteg tölgyes helyéri alig lóg most egy-egy fa. Csupán a kőoszlop körül van még 15—20 nagy tölgy a régiből. A kövön latin irás jellemzi a nagy embert s jelzi rettenetes sorsát. A gyermekek amennyi virágot szedhettek az erdőn, mind az emlékre rakták. Kulcsár Gyula zalaegerszegi tanár felolvasta Bethlen Miklósnak önéletírásából azt a részt, melyet Zrinyi haláláról irt, aki részese volt itt a vadászatnak s szemtanuja a halálnak. Aztán ismertette költői, hadvezéri és politikai nagyságát. Adott az ég a magyarnak — mondá többek között — Mátyás királyt, Zrinyi Miklóst, Rákóczit és Kosiuthot, de csak azért, hogy megdöbbenve tekintsünk Rodostóra, Turinra, Bécsre s a zrinyifalvi erdőre. Mintha csak azért adott volna nekünk hősöket a Gondviselés, hogy virágzáskor derékon törje valamennyit. Csak megmutatja s elviszi. Talán azért van ez, mert mi tömeg nem érdemeljük meg őket; mert nem vagyunk méltók rájok és "hozzájok; mert hitványak vagyunk. Az első hőst lelövik a bástyán. A gyávát nem lövik le, mert nem búvik ki. Ha a tömeg nyomul a hős után, mindeniket nem lőhetik le s a zászlót kitűzzük. De mi tömeg, a hősöktől nagyon messze, alant vagyünk. Hitványak vagyunk. Borbély György. Nevelés a régi romaiaknál. A rómaiaknál, kiknek nyilvános élete praktikus irányban mozgott, egyenesen s közvetlenül az állam nem gondoskodott az ifjúság neveléséről. Az atyának korlátlan joga volt gyermekei fölött. A családi élet erfcölcsösebb és bensőbb volt a rómaiaknál, mint a görögöknél. Az anya hathatósan támogatta az atyát a gyermekek nevelésénél. A gyermek azt tanulta szüleitől, a mit a régi római erkölcs, minden tisztességes polgártól követelt : az istenek s törvény iránti tiszteletet, mértékletességgel beszédben s tettben engedelmességet, becsületességet és mértékletességet. A köztársaság első korában a római matrónák majdnem többet folytak be az ifjúság nevelésébe, mint az atyák és a közélet. Veturia és Volamnia többet eszközöltek ki Coriolánnál, mint a római delegátusok. A nagy kegyelet, melyet még későbben is dicső római férfiak, mint Gracchusok, Caesar stb. tanúsítottak anyáik iránt, tanúskodott ama nagy tiszteletről, melyben az anya a római családban részesült. * * * Az államügyekkel és a mesei gazdasággal való foglalkozást oly hivatásnak tekintették a rómaiak, mely egyedül méltó a férfihoz. Azért ha az atya a tanácsülésbe, vagy fórumra, vagy mezőre ment, fiát is, a ki 15-ik évig csak a családban élt, magával vitte. Noha Rómában a nevelés családi volt, a rómaiak mégis már régóta ismertek iskolákat. Ezek magán iskolák valának; nevük pedig ludi (játékok), a tanitó pedig — ludi magister. Tanítottak irni, olvasni, számolni és az olvasottakat helyesen előadni. A tanoda későbbi neve: schola (iskola Schule, skola) görög szó. Eredetileg nyugalmat, szabad időt jelentett; később szabad időt — tanulásra, foglalkozásra s igy azután tanulást és tanodát. 11 - 140 forintét±> ?? Egy modern, legújabb divatú — teljes matt hálószobát — mely áll: 2 db (két méter magas) fiókos szekrény, 2 db ágy, 2 db éjjeli (márvány lappal), 1 db mosdó (márvány lappal és tükörrel). -— Azonkívül nagy raktárt tartunk legdivatosabb és legizlésesebben kiállított fcáíó, ebétíSő- és eza&engariuf^ráktóS kezdve a gegegyszerübKsig. Ugyancsak elvállaljuk madracok, otto3?_&2 titánok és különféle szenyeg-^divánok készitését és javítását a legizlésesebb és legtartósabb kivitelben. Nfltíu válscjfplr ówr- aen*, m * -*> ? 9 kárpitos- és bníörraktárí 5Ka£ Goldberger Karofy es Tarsa