Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-06 / 32. szám

1908. augusztus 6. MAGYAR PAIZS 5 Madách Aladár urnák is van egy kötet csinos lírája ; de inkább családjának él. Minta gazdaságot visz terjedelmes, de sovány mezején. Bejártuk a mezőt, a kertet, melynek »Glédicsia« fájáról egy nagy tövi6et hordok kalapomon emlékül. Majd kedélyesen teázgattunk, beszélgetve egyről-másról. Nekem nagyon jól esett a nemes fogadtatás « csak másnap reggel 7 órakor vettem buesut e valódi gentlemantől. Néhány nap múlva Budapestről én is küldöttem emlékül Alsó-Stregovára egy pár jámbusí, nem mint valami ki tudja milyen »terméket,« csak emléket, melyet a vadkerti fogadó ablakán beömlő holdsugaráu jegyeztem le s mely még a »Madách sirjánál« jutott eszembe. Olvasd te is: „Világunk hosfzu élete Viharza végig kebleden Ádámtól Madáchig : Le nem tiport. S enélted csöndes otthonán Derékba sújtva vész korán s elvitt, Miként a port. De sirod ajtaján a szél Meg-megjelen megint, Zokogva meglegyint. Susog. Ki tudja mit beszél . . . Lekapja sirod egy füvét — — Rohan s világgá zúgja szét: Csak alszik ő, de él." A balatonvidéki vasat építése. Egyes lapok ban az a hir jelent meg, hogy a balatonvidéki vasút épitési vállalkozói a vasút megépítésének befejezésére halasztást nyertek volna. Illetékes helyről .felhatalmaztak bennünket annak kijelentésére, hogy ez a hir annyival is inkább nélkülöz minden alapot, mert az épitési vállalkozók az épités befejezésére nézve megállapított határidő maghosszabbítása iránti kérelmet elö sem terjesztettek és igy a kormány ezzel a kérdéssel nem is foglalkozhatott. De ha a vállalkozók az épités befejezésére nézve megállapított határidő meghosszabbítása iránt folyamodüáuak is, a kormány ezt a kérést annál kevésbbé teljesíthetné, mert kiváló súlyt helyez arra, ihogy a balatonvidéki érdekeltség által ezen már régóta óhajtott vasútvonal mielőbb a közforgalomnak átadassék. Irodalom. Művészet. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóirata Mos

1 jelent meg az »Erdély« czimü honismertető képes szemle legújabb 5—>6. száma, melynek vezető czikkelyében Szalay Béla dr. nagyszebeni orvos és ismert alpinista szakavatott tollából Hegyeink királya néven nagyszabású monografia olvasható a Fogarasi-havasok legmagasabb, csúcsáról a 2544. m. Negojról. Ez a nagy szorgalommal megirt dolgozat a nagyszebeni Br.uckental féle muzeum mintegy 50 szakmüvének és addig föl nem használt kéziratainak az átbuvárkodása alapján egy ivnyi terjedelmet meghaladva fejtegeti a Negoj néveredetét, szómagyarázatát, irodalmát és arra az érdekes következtetésre j.ut, hogy az Erdélyi Kárpátok e királyát a közvélemény csak 1842-ben koronázta meg az erdélyi havasok királyává. A következő .czikkely Kolozsvár környékének kiránduló helyeiről ad számot sikerült térkép melléklettel mintául fürdők és nyaralóhelyek számára. A bazált oszlopjairól hires Detonát a hegyet, majd Rabsonné várát képekben és Írásban bemutató czikkelyek végén kisebb közlemények és az egyesületi mozgalmakat feltüntető valtózatos hirek egész sorozata keltenek az olvasóban érdeklődést. Az ®Erdély« borítékján két uj kiadványvól is szerezhetünk tudomást u. m. a F. évi Turistanaptárról, melynek ára 1 K és a leégett kányalői menedékház javára kibocsátott gyopáros levelezőlapokról melyek csomagonként'(5 drb.) ára 65 fillér. Az »Erdély«-t az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai 6 korona éri tagsági dijuk fejében ingyen kapják. A népies irodalomnak egyik legjobb terméke vár gazdára. Aki mulatni akar a nép hamisítatlan humorán, az rendelje meg kiadóhivatalunktól a Göcseji leveleket. Ára szines szép borítékban 1 K 20 £. 3-3 A Csány Emlékkönyv bővített II. kiadása 2 koronáért megszerezhető Zalaegerszegen Breisach S. könyves boltjában és Borbély György szerzőnél. ! Különfélék. ( j A ravass pikkoló. Vendég: Megfizettem én már utolsó poharamat? P. — Nem. V. — Hogy mered te azt állítani ? P- — Hiszeo az utolsó poharat még be sem hoztam! Postaqyakonek. Egy vidéki nagy forgalmú postához gyakornoknak fölvétetik 17—18 éves leány, aki elvégezte a négy polgári iskolát. Részletesebben tudakozódhatni szerkesztőségünkben. 2—3 A. fzerk. lerele. <0. í. Zalaegerszeg. Ilyen poétikus dolgokat igen ritkán szoktunk közölni. Nagyobb okok vannak arra, hogy ha néha ilyeneket is kiadunk a Magyar Paízsban. — Erre azonban rákerülhet a sor a jövő heteken A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Aug hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet 53 N Jegyzet 31 763 20 m ragy 1 762 19 m bor é Köd eső, ny. 2 764 15 m bor — Eső ny. 3 766 15 m ragy — — 4 764 16 m bor — Köd eső ny. 5 762 16 m bor — — 6 758 20 m ragy d — Időjárásunk — a szokott aszályos, eső hullik néha-néha, de ép egy hónapja már, hogy utoljára volt jó öntöző esőnk. Az időjárás képe f. hó 4-én reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 16 m, Árvaváralján 10 m, Budapesten 16 m, Kolozsváron 13 m, Bukarest 15 m, Prága 16 m, Krakkó 16 m, Szentpétervár 16 m, Moszkva 12 m, Bécs 15 m, Berlin 15 m, Pária 16 m, Roma 21 m, Fiume 18 m, Szerajevó 11 m, Konstantinápolyban 22 fok meleg volt. Bk. Vasoti menetrend. Érvényes 1908. míjns 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 5 óra 05 perez, d. e. 11 óia 50 peicz, d. u. 5 óia 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felöl: réggel 8 óta 41 perez; délután 5 óra 44 peicz, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 26 perez, d. u. 4 óra 34 perez, este 8 óra 21' pere<. Zalaszentivánra indul. reggel 6 óra 10 perez csatlakozás KaDizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez ; csatlakozás Kanizsa Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez; csatlakozás KanizsaSzombathely felé. Este 6 óra 43 perez ; csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez; csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 ora 32 perez és este 8 óra 12 peicz. Földmivelés. Állattenyésztés. er A kié c. föld, azé az ország! SA Fel a sorompóval! — A takarmány kivitele ellen. A száraz tavasz következtében rosszul sikerült aratás és az ezzel együtt járó takarmányhiány valóságos katasztrófával fenyegeti a magyar mezőgazdaságot. Az iden, úgyszólván, minden takarmányban inség van. széna nincs, a gyöknövényeket elperzselte a nap és a legelök is kopárok. Sok helyen már a téli takarmányt kell etetni. Ennek a következménye azután az, hogy az állatárakbau óriási csökkenés állott be. Egyes vidékeken a szarvasmarhák, juhok 50 százalékot vesztettek értékükből s takarmány hiányában a gazdák kénytelenek piaezra vetni állataikat. Mozgalom indult meg tehát, melynek a czélja az, hogy a kormányt a takarmán\ kiviteli tilalom elrendelésére birják. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos lapja legközelebbi számában aggasztóan sötét képeken fest az idei szárazság mostoha következményeiről és a csatlakozó vármegyék véleményeire hivalkozva, a takarmánykiviteli tilalom elrendelését sürgeti. Arra hivatkozik, hogy ez a tilalom a magyar állattenyésztésnek létérdeke, mert ha nem igyekszünk minden szál szénát saját fogyasztásunknak biztosítani, kétségtelenül bekövetkezik az évtizedekre kiható visszaesés. Ezt a tilalmat a magyar kormánynak Ausztriával együttesen kell kiadnia, de ennek nincs nehézsége, minthogy az osztrák gazdák is követelik a tilalom elrendelését. A gyümölcsfák faértéke. Ha gyümölcsfáinkkal már nem vagyunk megelégedve, akkor távolítsuk el azokat, mielőtt odvasokká és korhadtakká váltak, vagy teljesen elhaltak volna. A legértékesebb fát adja a diófa. Olyan 50 éves diófa, melyért 150 koronát fizetnek, nem is tartozik a ritkaságok közé. A diófa szerény igényeire, dús terméshozomára, különöszn azonban fájának értékére való tekintettel ennek a fának az ültetését ajánlhatjuk. Az almafa fája kiválóan alkalmas esztergályos munkára. Továbbá gyümölcsprések előállítására. E czélra csak igen kemény fát használhatunk, azért elószerelettel és nagy előnnyel használják az almafa fáját. A körtefa fája valamivel az almafáé mögött áll. Igen jól használható rajz-sinek és háromszögek stb. keszitésére, mert azzal az előnnyel dicsekszik, hogy nem tágul és nem vetemedik meg, mint más fafajta, mikor azok a levegőnek vannak kitéve. A körtefa továbbá a puszpángfa pótlására és a becses ébenfa utáuzására szolgál. Az öregebb cseresznyefák fáját az asztalosok a becses és ritka mahagónifa pótlására és utánzására használják. Különösen igen könnyen fényesíthető és akkor igen szép színűvé válik. A szilvafa fája főleg tekuikai eszközök, mint töltögető kannák, vödrök stb. előállítására való. A baraczkfa fáját szép szine és szép farajza miatt finomabb asztalos munkára használják. A téli idő a legalkalmasabb arra, hogy olyan fákat, amelyek már nem teremjek vagy egyébként kivánní valót hagynak hátra, kiirtsuk. Nyilatkozat. Az Alsólendván, Oszeszly M. Viktor ur szerkesztésében megjelenő sAlsólendvai Hiradó«-ban téves informátió alapján Szommer Gyula helybeli czipészmester 8 éves leányáról valótlan hirt közöltem. Miután utólag meggyőződtem arról, hogy — a jóhiszemüleg irt — sértő közlemény a valóságnak nem felel meg, azt visszavonom és az egész felett nagy ssjnálatomat fejezem ki. Zalaegerszeg, 1908 augusztus 5. Hegedűs ferencz. *)E rovat alatti közlöttekért nem felel a szerkesztő Nyomatéit Tahy R. Utc'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Jó családból való fiu felvétetik hentes és mészáros tanulónak. Jelentkezhetni Kaszás Lajos vendéglősnél Budapest, Rákóczi-ut 44 és szerkesztőségünkben. 4_e Magyar családok évkönyve (díszes album) tervezte: ÖZY. Chászár Károlyné,Rimaszombat. Egyéni, családi, történelmi följegyzések számára. Nevezetesebb eseményeket eddig vagy muló naptárakba, vagy sehova sem szoktunk följegyezni. Pedig a történt tirónak ezek teszik a kutforrását. A bőrkötéses hatalmas nagy albumban külön vannak lapok az arczképek, leszármazások, és életrajzok számára. A családi album 50 korona, a személyi album 10 kor. Megszerezhető Özv. Chászár Károiynénál Rimaszombatban. 22—43