Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-14 / 11. szám

19^7. MÁRCZIUS 14 M A G Y A R P A I 7 S 3 összefüggése ós nem veit szervezve a közös védi lem. Éppen azéit a nép gyönge vo!t kifelé és végre maga kiváut királyt, ki őt erőssé tegye. Hogv azonban a nép jó módú, sőt gazdsg v

v It: e/t legjobbnn bizonvitja Salamon nagyszerű templomának költséges föli pitóse. Göiögoiszagban a kamat elszegényedett és forradalmár nemesek osztályát teremtette. E helyett keletkezett az uzsora által meggazdagodott köz nép oszt lya. Ezek a-tán egyesüitek az elszegényedett nemesekkel, hogy a kormánytól politikai jogokat ragad h ssanak. Mihelyt azonban e<t síeitók : ismét a kormánynyal egyesültek, hogy az elszegényedett nemesek és a szegény vagy közvagyonu közemberek ellen küzdjenek. Ha ellenben ezek uraivá lettek a városnak : akkor eltörülték az adósságokat, kiiiztók a gazdagokat es ezek vagyonát maguk közt osztották föl. A számkivetett gazdagok folyamodtak a külföld segítségért, hogy iámét visszatérhessenek várrsukba ós feikonezolták előbbi legyőzőiket. Görögország < sszes városaiban dühöngtek az osztály ha rezok s igy előkészítették a mac.don és rom»i főuraimat. Joggal mondhatjuk, hogy a kamat al pjúban szétrombolta a gazdasági életet és végre Görögország szabadságát is megsemmisítette. Legjobban ismeretes előttünk az ókorból a római gazdasápi szervezet. A labszolgaság által lehetségessé fett penzösnzhalmozás már nagyon régi időkben mutatkozott az egyes poigáioknál. Ennek következménye lett a lakósság nagy részének elszegényedése. Eleinte meg megismertókaz elszegényedés okát; « már 451 ben Kr. e. bekövetkezett a kamatláb korlátozása; 332-ben Kr. e. pedig több kamattilalmat is adtak ki. Ha a kamat oly mélyen lealacsonyította a nép tömegét másrészt isméi óriási tőkéket és megmérhetlen gazdagságot hozott be egyes családok birtokábi. És ln a szellem s erkölcsi nyereségek ós szerzemények is ugyanazon színvonalra emelkedtek volna, akkor mondhatnók: a mit némelyek elvesztettek, azt mások nyerték. Sajnos azonban ez nem volt ugy! Az összes történetírók egyhangúlag bizonyítják, hogy a vagyonos osztályban is mutatkozott ugyanazon erkölcsi sülyedés, mint az elszegényedett lakosságban. Egyhangúlag bizonyítják, hogy a későbbi római társadalom rot'iadísága álalános volt. Ez volt végeredménye az olyan gazdasági szervezetnek, melyben a ?abazolgaság és a kamat zavartalanul fejleszthették természetes következményeiket. A kamat eleinte elfödte ós eltávolította ugyan a rabszolgaság rosz következményeit; utó végre azonban mégis csak oly iákfen nek bizonyult a társadalom testén, a mely magába vévea római társadalom megsemmisítését vonta maga után. Krisztus az ő követői szamára ismét, helyre állította a Mózes fele gazdasági szervezetei és határozottan azt tanította; „Kölcsönözzetek felebarátaitoknak dij (kamat) nélkül." Azonban igen sokáig tartott mig az ő gazdasági törvényhozása mérvadó lett a világhatalmakra nezve. Csak Nagy Káro'y ktzdte meg III. Lto pápától indíttatva, hogy a 813. évben általanos kanuattilalmat bocsásson ki. Ez megtartotta hatás etejet egész a 15 ik Kzázadig. Uialkodása alatt rendkívül emelkedett a lakosság vagyonossága. So' példát nyújt nekünk tehát a világtöiténelem, a melyek bizonyítják, hogy a kamat, miután meg enged'etett, először fejlesztette ugyan az ő gazdaság előmozdító következményeit, később azonban túlsúlyt nyeitek az ő gazdagsági omboló hatásai, a melyek az ilK tő gazdasági szervezetet meg is semmisítették. Hogy ez igv van, tanuja ennek a mindennapi tapasztalás, nemcsak a nép, hanem a középosztály és a magasabb osztályok életéből is ; valamint az államok törekvése és intézkedései, hogv a kamatoknak, az uzsorának borzasztó pusztításait megakadályozza, vagy legalább korlátozza. Cselkó József. Zalavármegyei muzeum. Hárout méteres agyar. Megtörtént, amit már a mult számban jeleztünk. A muzeumba küldött ajándékok annyira felszaporodtak, hogy a természetrajzi szeitárban nem tudtuk már elhelyizni. Átköltözködtünk a főgimnáziumnak egyik üres termébe, melyet az igazgató ur volt szives e czélra átengedni. Kevés még, legalább muzeumnak keve?, amivel eddig rendelkei iiok, de a kezdet kezdetén túlestünk. Talán nem ártok az ügynek, hí már most ismertetem az eddigi ajándékok elíielyezését. A tárgyakat, amennyire lehetett Cdopoitosrtottuk és az összetartozókat összeraktuk. Van néprajzi csoport, amelyben együtt van az eddig összegyűlt s Zala vár megyére, sőt a legtöbb egyenesen a Göcsejre jellemző tálgy. Egvazerll tmbeiek munkája mind, de csinos, Ízléses faragások. A zalai ipar is kép"iseive van. De talán ezeknél is érté kisebbek a göcseji régiségek: mind adat a n p mej;ismeréséhez, mind egy-egy homokszem a mi sztpen megtervezett váimegyei muzeumunk felépítéséhez. Másik csoportban őrizzük a legszebb magyar korszaknak, aszabadsághareznak emlékeit. Családi ereklyék, melyeket a kegyeletes utódok átengedtek a u.uzeumnalc s ezzel erkölcsi kötelességünkké tették, hogy ne csüggedjünk, hogy tartsunk ki az eezme meílett, hogy nem kiméivé munkát, fáradságot epi'sük tovább magasabbra ezt azépülete

f. Hisz egy muzeum megalkotása nem napok munkája, evek hoss.u során lehet csak endményre jutni, s az ilyen kezdet, mikor szegény, gazdag ideadja ami legdrágább: apjának, testveiének kardját, pisztolyát stb. mellyel végig küzdötie azt a szent harezot, az ilusn kezdet — mondom — c^ak kitartásra ösztönözhet bennünk. Harmadik ciopottban . légisegek vannak. Kő eszközük, egyeb ajándékok, melyek az, egész emberiség múltját, kuituiaját képviselik. A régi ségek közt szép csomó régi pénz, melyeket eddig az idő rövidsége miatt, még nem tudtunk esopor sositani korok, nemzetek, pénznem szerint, de a, mu'iLa folyik a azzal is eli>eszülünLet.. A muzeummal kapcsolatosan felvetett kor yvtúrnak alapját látom abban a ma már 100 nál jóval több iegi könyvben, melyek közt sok igazán értéked van, 3 amelyeket a tartalmuk, tárgyuk szerint csoportosítottunk. Ide meg akutjuk szerezni az összes vármegyei ujs.U okat, melyek minden tekintetben hli kepét adják a vármegye életének. Legérdekesebb s legértékeia bb tárgya is ez ideig ü-uzeumunknak a legújabban befizá litoít s a teieoi közepén elhelyezett mammuth agyar. A városi téglagyárban találták 1906. aug. 5 en, » Mittli Sándur ur gondoskodásából épen maradt. Az agyar értékét, felismerje a födött azinben helyezte el s most hallva a muzeum megalapiia sárol, azonnal felajánlotta Önzetlenül, nemes példaképén a muzeumunk. Ez már a harmadik eset, hogy Zalaegerszeg vidékén mammuth részeket találtak. Először egy majdnem teljes mammuthot sikerült kiásni, de a mey, mentésehez szükséges költségek hiján át kellett adai a földtani intézetnek, raeiy Budapestre vitte, kiegészítette, felállította, ugy hogy ma az egész ország büszkesége. A második lelet egy agvar volt, amelynek a praeparáláshoz szükséges költségek hiján el kellett pusztulnia. Most ugyanott találták ezt az ép agyarat, amelyet praeparálunk. A ket egymáshoz kö. eí talált agyar és egy ugya c

jak onnan előkerült zápfogiész aze a reményt keltette biiinüak, hogv több csontot, talán egész állatot találunk ott és ezért a tavaszra tervezünk is próbaásásokat. Ezt. a majdnem 3 méter hosszú agyart folyó hó 9-én szállítottuk be, még pedig epsrgben. Azoknak, akik kételkednek a muzeum jövőjében, látniuk kellett volna a menetet. Kis diákok hozták be sáron, vizén keresztül, de önérzettel, abban a boldog tudatban, hogy nekik ÍK kijutott a munka a muzeum megalapításában. Látriiok kellett volna a kishitüeknek azt a sok ragyogó arezot ! Óvatosan. hogy az agyar meg se rázódják, apiókat lepkedve jöttek s a várotban szinte büszkén haladtak a gimnázium elé. Volt is okuk rá Amerre eljöttünk, mindenütt akadtak kíváncsiak akik látni akartak valamit, a főutcán a gimnázikm előtt meg egész sereg érdeklődő verődött össze. S végre is a nagy munka a jövőé, ezeké a most még apró embereké, akik lelkesedni tudnak, mk utmu'atás kell nekik, mily irányban fejtsék ki buzgalmukat. Czikker Ferencz. Az ujabban beküldött ajándékok V már «ralitett nagy mammuth agyaron Livül szép ajándékról számolhatunk be ismét. Régi pénzeket, érmeket adtak: Magyar Lajos városi pénztáros, Gombás István betegsegelyző pénztári titkár (11 db), Doma János borbély (2 db) Wiener Janka polgáriskolai tanul-(2 db), Horváth Ferencz (70 db), Grünb. um Fruő (8 db) Kosztelitz Irme (2 dl.), Papp Bél», Horváth Lajos, Szvetlik István, Radó Ernő, Vargha, István, Tuezy Tibor, Zimits Lajos főgimn. tanulók. Itógi, nehéz lovassági ka* dot adott Sanits Sándor postatiszt, sarlót Vargha Gyula, régi mozsarat Schleeinger Miksa főgimn. tanulok. Egy szép, 1848. pénzekből öcszeállitott, vzüst karkötőt ajándékozott Lővinger Olga, k. a. Éidekea emlék képet melynek közepére 1848 van kihimezve, « köiülöite Kossuth bankók vannak elhelyezve, adott Takács Józsefnó tanítónő. Könyveket ajándékoztak: Tuboly Zsigmond csonkahtgyháti földbirtokom (15 db), Suszter Oszkár főgimn. tanár, I) uft.ch Aladár (10 dbot Voltaire első gyűjteményes kiadásából), Kaiser Károly, Czukelter Gábor (2 db) főgimn. tanulók. Néprajzi tárgyaink közt első helyen emhtüuk meg egy 1795 beli faragott széket csinos díszítésekkel, melyet Bekk Mihály vendéglős küldött be a muzeumnak, akire c.aládi ereLIyeképen mandta szék. Szvetlik István 2 db ügyesen furagott tükörtartót (tikres!) ajándékozott. Kaptunk 2 db régi latot is, az egyiket Horváth Fereucztől, a másikat ifj.Árvay Lajcsi. Ugyai.csak Horváth Fer ncz adott egy érdekes doháuyzocskót. Gyűlnek lassanként a tárgyak, a közönség mindjobban érdeklődik a muzeum ügye iránt. Az ajándékokat a „Zalavármeg.yti Muzeum" czimére a főgimnáziumba iziveskedjcnek küldeni. (Her er). (Folytatjuk ) Az állarn iparfejlesztő tevékenysége mindaddig egyoldalú lesz, rni, nem sorakozik a mellé a társadalom komoly iparpártolása, mert ennek a kettőnek egymással párhuzamosan egymást kiegészítve kell haladnia. Heti hirek Helyiek. Vármegyei kösigazgatási ölés vo't tegnapelőtt, gióf Batthyány Pal főispán elnökletével. Különösebb erdelődésü tárgy volt néhány főszolgabíróról való megemlékezés, kiktől annak idejében tettünk rnár említést, kik a Szulyovszky királyi biztos idejében haboztak volt. A csendesség kedvieit egyik ellen sem indítanak fegyelmit. A sors s a közelebbi vála«ztás amúgy is dönteni fog. — Gyűlés uián a főispán ebedre hivta a közigazgatás tagjait. Gyűjtsünk a Csány szoborral Péterffy József közokt. miniszteri hivatalnok gyűjtése Budapesten: Tomcsányi János . . . . 1 K 20 f. Péterffy József .... 1 B — „ Vörösváry Béla . . . . — , 20 „ együtt 2 K 40 f. A «Eég jó hírneve PEHKO PETEB A czég jó liirnave .19-62 év óta ismeretes. ezim-, templom- és szobafestő, épület- és butormázoló mester ISTagylsiaiZLizsáxA-, lETő-u-ti 11. Kivallatok jutányos árban, a legmodernebb kivitelben, a legjobb munkaerőkkel ellátva, minden időszakba^ bárból, bármilyen e szakmába vágó munkát. — Tervrajzokat és költségvetéseket tetszés sze inti itiííre küldik. év óta ismeretes.