Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-05-17 / 20. szám

4 M A G Y A P. P A I Z S 1906. május 17. Horváth Ferencz ivén: Krosetz Istvánné, özv. Pál Józsefné 60—60 f. Ragendorfer Gézáné, Bakáry Kálmán, Horváth Ilonka- Francsícs Anna 10-10 t. Kiss Lajos ivén : Kiss Lajos 40 t. Petrics-Mráz János ivén: Katona József, Németh Károly, Miklics György 20—20 f., Petncs Antal 10 t Sárvár// ivén : Molnár körjegyző, Szabó plébános, Pethő Marián 1 — 1 K, Olvabhatatlan 20 f. Szigethy lihor ivén: Semetke József, Lintner X., Szigethv Nelli, Szigethy Margit, Szigethy Tibor 40—40 f. A IV. oszt. gyűjtése összesen 11 K 91 f. Majális. A főgimnázium tanulóifjúsága junius 7-én tavaszi mulatságot rendez a bozsoki erdő­ben. Hisszük, hogy városunk közönsége, másik­béli fiatalsága, a szülők, a barátok s az érdeklő­dők nagy számban és kedvvei fognak eljönni ebbe a gyönyörű szép erdőbe, mely e napon tele lesz világgal, hangos jó kedvvel. Szórakoztatások­jól a tanuiok s ellátásokról Tosch Károly, az ,Arany Bárány" vengéglőse fognak gondoskodni. A kerületi betegsegélyző egylet vasárnap tartotta meg közgyűlését másodszor (az első hatálytalannak Ítéltetett fellebbezés után.) Elnökölt Kováts László. A választás a következő. Igazga­tósági a tagnak munkaadókból : rendes tagul: Papp Alajos, Vörös Gyula. Póttagul: Lendvay László. A kötelezettagok sorából rendes tagul: Lendli Gyula, Latzer Pál, Schlesinger Pá!, Kovács Mór. Póttagul: Latzer Mór, Lukács Sándor, Magyar •Józset, Hirsehler Aithur, Pers Márton, Weisz Ferencz. Felügyelő bizottsági tagoknak: Eisner József, Janzsó Sándor, Miszori Bernádin, Nagy Ferenci, Ileiniich Dezső, Tischler József. Választott bírósági tagokul a munkavezetők sorából rendes tagul: Morandini Tamás, Jády Károly. Póttagul: Preilí-.r Henrich. A kötelezettagok sorából rendes tagul: 13iieli!er Pál, Schwarcz Arnold, Keazler Jenő, Szabó István. Póttagul: Varga István. Juniális. A Zalaegerszegi kereskedő Ifjak ön­képző egyletének majálisa 1906 junius hó 10-en lesz Kaszaházán fenyes műsorral, melyre az előkészü­letek nagyban folynak. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a vámház eliő és második emeleti mintegy 19 ablakának zsalukkal leendő ellátasa czeljából külön külön az asztalos lakatos és mázoló munkákra zárt írásbeli és ezt követő nyilvános szóbeli árlejtést hirdet. Az iiásbeli ajánlatok f, hó 22-ének d. u. 4 órájáig a városi iktató hi/atalnál nyújtandók be. A szóbeli árlejtés ugyancsak május 22 én d. u. 4 órakoi a városház tanácstermében fog megejtetni. A feltetelek Bienn Zoltán v. aljegyzőnél megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1906 május 12 én tartott tanácsülésből. Németh h. polgármester. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa »özhirré teszi, hogv az 1906. évi általános véd­himiő oltások f. évi április 28-tól kezdve minden szombaton d. u. 2 ólakor az uj ovoda földszinti termébeu, a/, újra oltások pedig f. évi április 27-től kezdve minden pénteken d. u. 2 órakor az elemi iskolában fognak a váiosi orvos által eszközöltetni. Felhívja a tanács &z érdekelt szü­luket, hogy oltásra kötelezeti gyermekeikkel, lehe­tőleg tisztán mosdatva és öltöztetve őket, a kitűzött helyen annál inkább megjelenjenek, mert elmaradás esetén egyszeri megintés után az 1887 évi XXll t.-cz. 11 § ában megszabott fokozatos büntetessel fognak sújtatni. Zalaegerszegen. 1906 május 5 ón tartott tanácsülésből. Várhidy Lajos 3. k. po lgármester. Főleg- az ipar és kereskedelem az, mely eláraszt él idegen nemzet adózóivá tesz, lia a miénket nem teremtjük meg párto­lásunk által ! Megyeiek. Letenyén e hó 23-án lesz a pótválasztás Bos­nyák Géza és Dobrovies Milán között. Mindkettő 4S-as és függetlenségi. Igy tehát elvek nem, csak személyek fognak küzdeni. A kik magasabb szem­pontból fogják fel a dolgot, hamar dönthetnének ugyan, mert azok azt nézik, hogy a válságos időben melyik ember fáradozott, többet a függet­Jenségi'zászló érdekében; s a mellé állanának. Dob­rovicsnak ellenben abban van előnye, hogy a letenyei kerület embereivel naponként' együtt la­kik. — A haicz heves és érdekes lesz, mi azt szeretnők, hogy a győzelem értékes legyen. Most halljuk, hogy Bosnyák visszalépett, mert ugy mond, s ez elég sajnos, Letenyén nem lehet tiszta válasz­tást csinálni. A Kanizsai Zala laptársunk sorsa. Ismeretes dolog, hogy Szalay Sándor isk. igazgató régóta lapszerkesztő Nagykanizsán. A Szulyovszky-Porte­ieky világban ráparancsoltak Szalayrá, hogy vagy legyen a lap Kristóffy-párti, vagy mondjon le a szerkesztőségről. Ha egyiket sem akarja tenni, akkor áthelyezik, Abrudbányára. Szalai levette a nevét a lap éléről, decsak két hétig volt erre szükség, mert két hót múlva Szulyovszkyék mentek Ebiud­bányára. Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Bubics Károly nagykanizsai kir. törvényszéki aljegyzőt a nagykanizsai kir. járásbírósághoz, dr. Stolczer László nagykanizsai kir. járásbirósági aljegyzőt pedig a nagykanizsai kir. törvényszékhez helyezte. Takarékpénztár megnyitás. A stridói takarék­pénztár részvénytársaság alakuló gyűlését nagy érdekiődés mellett május hó 6-án tartotta meg, a mikor tisztviselőit is megválasz fotta. Elnök : Jókó János, igazgató Bródnyák Antal, könyvelő pedig Korpics Itezső lett. Nevezett pénztár áldá­sos működését 60 000 kor. részvénnyel május 20 án kezdte metr. Adja az ég, hogy ezen pénz­intézet, mint Felsőmuiaköz népánek jóltevője — tevékeny ós ügybuzgó tisztviselői élén mielőbb felvirágozzék. Elfogott czigánykaraván ügye. Lapunk f. é. 16-ik számában közölt és Felsőmuraköz népét rettegésben tartó, annak életét és vagyonbizton­ságát veszélyeztető kóbor czigánykaraván által véghez vitt garázdálkodásai kiegészítéséül levele­zőnk még a következőkről értesít: Az elfogott veszélyes czigánybanda által elkövetett rablás ügye egyelőre befejezest nyert. A stridói csend­őrség étier legénysége Iiertelendi Lajos őrmester szakéitelmü vezetésével 23 renndbeli ós 2900 lorona kár éitékü betörósesiopást derített ki. Ezen lopásokból 2000 korona kár értékű bűnjel az említett csendőrség lázas és mindenre kiter­jedő tevékenysége folytán megkerült, mely anyag­halmaz 33 orgazdátó 1 koboztatott el. A össze­gyűjtött lopott tárgyak tulajdonosai részben Ma­gyar , részben Stájer es Horvátország területéről valók. Tehát a tervszerűen intézett vakmerő betöróseslopáisok gondosan szőtt fonala három ország földjét hálózta be, annak nyugalmát fel­zaklatta. Nevezett őrsön még most is számos bűnjel van őrizet aíatt, melyek tulajdonosainak kipuhatolása végett a nyomozás folyamatban van. Az elfogott és revolverrel, késekkel felvértezett czigányharamiábói 17 a nagykanizsai kir. ügyész­séghez, 10 pedig kisebb bűncselekmény miatt a csáktornyai szolgabírósághoz bekisértetett. Igy a 27 czigány — köztük a fökolomposok — elzá­rásával Muraköz vidéke megtisztult a veszedel­mes horda lelketlen garázdálkodásaitól, ezt az állapotot p -dig a stridói csendorőrsnek táradságot nem ismerő őrmestere 03 legénysége előmozdította, övek az t ;rd m. Vasúti menetrend Érvényes 1906. május 1-tól. Zalaegerszegről indul Czelldömőlfc- Budapest felé: reggel 5 óia 50 perez, delelőt: 9 óra' 23 perez, délután 4 óra 43 parcz. Csáktornya feié : reggel 4 óra 58 p<;rcz, e3te 5 óra 51 perez. Zalaszent.ivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csat­lakozás Szombathely felé. Este 8 óra 40 perc. Csatla­kozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czdldömölk, felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 46 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez, este 7 óra 52 perczkor. Miért koptatunk évenkint 14,637.000 korona értékű osztrák taípbört? Hogy igy önállóságunkat is elkoptassuk! ? Távoliak. A pécsi papnevelő intézet igazgatósága közhírré teszi, hogy a pécsi szeminárium növen­dékei közé fölvétetni kívánó tanulók felvételi vizsgálata ez évben juiiua 1. és 2. napján fog j megtartatni. Azon gimnáziumi tanulók, kik a > IV., ., VI, VII. osztályt jó sikerrel elvégezték, j vagy az érettségi vizsgálatot sikeresen letítték, | ós a kis3zemináriuaiba, illetve a VIII. osztályból I a hittudományi tanfolyamra fölvétetni akarnak, keiesztlevólleí és iskolai bizonyítvánnyal ellatva, f. ó. julius 1 én, lehetőleg a délelőtti órákban, a a szemináriumi vieerektornál jelentkezzenek, ahol a további teendők felől értesítést nyernek. A felvételi vizsgálat idejére a vidéki folyamodók a a papnevelő intézetben ingyenes teljes ellátást nyerhetnek, ha szándékukat néhány nappal előbb az intézeti vieerektornál bejelentik. Pécs, 1906 május hó 9 én. A papnevelő intézet igazgatósága. Emke-gyertya és szappan A Fióra-gyár 1867­ben alakult s már 1873 ban Bécsben a világkiál­lításon feltűnést keltett gyártmányaival és azóta is azámos kiállításon vett részt és mindenütt ki­tüntették. — 1896-ban részvénytársasággá alakult. 4,000.000 korona alaptőkével. A gyár fejlődését a következő jellegzetes adatok illusztrálják leg­jobban: Míg a gyár 1871-ban 150 munkást foz­Ialkoztatott, addig ma 310 munkásnak (ezek kö2t 120 nő) adja meg kenyerét. Meglepő haladás ez, ha tekintető; vesszük, hogy azelőtt a gyertyákat kézimunkával öntötték ós ma ezt a munkát kö­rülbeiül 100, gőzre és villamos erőre berendezett gép segélyével végzik — naponként átlag 200.030 gyertyát gyártva — es hogy ennek daczára a munkások létszáma ennyire növekedett, az csak azt mutatja, hogy a gyár termelése mily nagy arányokat öltött. Termelőképessége ma oly nagy, hogy az egész ország gyertyaszükségletót kópas volna egyedül is kielégíteni. — A gyár évi szük­séglete 1871-ben 24.800 q. volt, jelenleg pedig 100.000 q -nál többet fogyaszt. 1899. április 30-án nagy csapás érte a gyárat. Tűzvész folytán csak­nem teljesen elpusztult. De a Flora-gyár, mint Phönix a hamvaiból, megifjodva, nagyobbítva a legmodernebb berendezéssel felszerelve, a kö­vetkező evben megint üzembe jött és buzgóság­gal folytatja közgazdasági missióját: az oszt­rák gyertya- és szpapiu-gyártmányok beözonlésé­nfk gátat vetni ós azt a lehető legcsekélyebb mértékre redukálni. E végből kötött .szerződést az „EMKE"ve! is, mely egyesület ezen hazafias törekvésének lelkes támogatója. — .Közgazdasági feladatának sikeres teljesitésere azonban szüksége van a gyárnak a hazalias magyar közönség tá­mogatására is, mert sok helyen mig mindig küzdenie kell az evtizedek óta mággyökeresedect azon élői telette', hogy a magyar gyártmáncsak azéit, mert magyar, rosszabb, mint bármely 31­iány gyártmány —' hn az külföldi, holott egyszerű összeha-o ilitás, vagy kísérlet által mindenki meg­gyöződhu'ik arról, hogy a Flóra gyár termeiei nem maradnak mögötte a külföldieknek, sőt el­lenkezőleg, nyugodt ieialism;ietteí mondhatjuk, hogy azokat haiáiozotíaa fölülmúlják. A közön­ség nemtörődömségének egy másik jele, áogy még manapság is sok helyen Miily-gyertyát kér, mert kezdetben a steariia-gyertyát íeltaiálója, Miily mérnök neve után Milly-gyertyának is ne­vezték; de már évtizedek óta ez a név egy „osztrák" g*ár bejtgyzeft védjegye, mint a mi­lyen a „Flóra" és „Emke", czimkéí Ha tehát „Milly" „Apollo" v. „AustrU" gyertyát kér a közönség, akkor az osztrák ipart támogatja, pedig ez bizonyára nem a szándéka. Kérjünk tehát ezentúl mindig Erake-gyertyát és Emke-szappant, mert akkor biztosak lehetünk arról, hogy kifo­gástalan árut kapunk ós megnyugvássá! mond­hatjuk, hogy a hazai ipart támogattuk. Döntés előtt! Mai számunk Dorge Közlönyének egy külön kiadását tartalmazza. Tisztelt olvasó­inknak ajáljuk sorsjegyeiker. ezen a szerencsétől különösen kedvelt bankházban beszerezni, mely központját május 1-én Kossuth Lajo3 utcza 4. sz. alá helyezte át. Egész Budapest ott vásárolja sorsjegyét, mert az ismert közmondás „Uj ház, uj szerencse." Allalános a vélemény, hogy a 18 ik sorsjáték nagy nyereményei a Döige Frigyes bankház t. vevőinek jut osztályrészül Csak a ki azonnal rendel, számithat még egy Dórga féle szerencse szám megkaphatására. Török A. és Társa Budapesten. Ha körülte­kintünk a magyar kir. szabadalmazott oaztályaors­játók főeláru8ítói között, önykéutelenűl a Török­ezóg tüník fel előttünk. Ez a bankház a legnagyobb osztálysorsjegy főelárusitó ós a legtöbb sorsjegyet hozza forgalomba. Ez nem is csuda, mert e bauk­ház a játszó közönség kegyét minden egyes sors­játékban a legnagyobb mórtékben meghódította., i Azonkívül vevői hatalmas szerencsével játszanak, j I'eldáui e bankház szerencsés vevői egyedül egy i sorsjáték 6 osztálvában a két legnagyobb főnye­reményt ós pedig a 600 000, 400. 000 kononásat

Next

/
Oldalképek
Tartalom