Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-09-20 / 38. szám

1906. szeptember 13. MAGYAR PAIZS 3 be. Esküdtek: Szakái István, Tóth János, Tuss Antal, Udvardy Vincze főnök, Koiler Ferencz, Nagyfi József, Fábián Károly, Soroncz József, Sebeházi Sándor, Zombori Andor, Vörös Feiencz, Császár János, Farkas János pótesküdt. — III. Szerda. Szécsiszentlászlón Kámán Pál összeveszett az apjával 8 dulakodás közben ugy fejbe ütötte az öreget, hogy ez mátnap meghalt. Dr. Hajós Ignácz védelmezte. A védőnek nehéz helyzete volt, mert I

tiszta ténnyel állott szemben, s az ügyész, Dr. Rézler is nagyon rendbe szedett beszéddel vádolt. Hajós ugy tett, mint Arany-Toldi: „Hogyha nő a veszély, nő a bátorsága." Tudásának erejét felÍ

kasználta s a lélektan alapján plasztikus szép és erős védelmet tartott egy órahosszat. Azonban nem sikerülhetett megmenteni. Kámán öt évi fegyházat kapott. A védő semmiséget jelentett be. A főtárgyalást Dr. Degré Miklós tszéki elnök vezette. Birók: Rohonczy István, Skóday Aurél, jegyző: Dr. Tenzlinger József. Esküdtek: Skublics Imre, Dr. Károlyi József, Weisz Tivadar, Eitner Jenő, Vörös Ferencz, Dr. Ruzficska Kálmán főnök, Tuss Antal, Tosch Károly, Baján Ferencz, Koiler Ferencz, Sümegi József, Ródei András, pótesküdt: Tóth János. Vendéglő változás. Nagy Dezső vendéglő

8 megvette a Rákóczy utczában a Szalay féle polgári vendéglőt s október elsején tartja ott az ünnepélyes megnyitást. Nagy Dezsőt régi helyén is becsülte és pártolta kivált a polgári közönség jó konyhájáért és tiszta italáért. Megyeiek. A sümegi ipartestület mogalakult s f. hó 13-án megkezdte működését s a szükséges iratokat a helybeli szolgabiróságtól átvette. A testület hivatalos helyisége ideiglenesen Horváth József ipartestületi jegyző lakásában van. A Tapolcza alatt levő barlangot ismertettük már. Mondják, hogy a városnak a milyen nagy nyensége lehetne ez a barlang, sokkal nagyobb veszedelmére is válhatik a városnak, mert bent az üregben hallatszik felülről a konyhai működé sek zaja s inog a hely, ha szekér fut végig az utczán, olyan közel van a föld felszíne az üreghez, melyben egy nagy tó van s odább még nagyobbak lehetnek. üj körjegyzőségek. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága a mult héten tartort közgyűlésén az uj körjegyzőségek szervezése tárgyában végleges határozatot hozott s a következő községekbő' alakított uj jegyzősógeket: az alsólendvai járásban uj jegyzőségekké alakittatnak 1. Bratoncz, Deklezsin, Ganicsa és Lippahócz községek; — 2. Zorkóháza, Brezovicza, Kis- és Nagypalina községek; — 3. Resznek, Jakabfa és Baglad községek. — A csáktornyai járásban egy uj körjegyzőség lesz Nagyfalu, Drávaóhid, Édeskut, Tótfalu és Zrinyifalva községekből. — A keszthelyi járás két uj jegyzőséget kap és pedig Szentandrás, Felsőpáhok, Köszvényes és Egregy községekből körjegyzőség lesz ; Zalavár pedig nagyközséggé alakittatik s önálló jegyzőséget kap — A let*nyei járásban Borsfa, Báza, Tolmács, Vakonya ós Kerettye községekből alakittatik uj kör. — A novai járásban Gutorföld, Náprádía, Csertalakos és Szentpéterföld községek kapnak nj körjegyzőséget. — A pscsai járásban Felsőrajk és Pötréte községek, — a sümegi járásban Kis- és Nagygörbő, Döbröcze és Vindornyaszőllős községek, — a tapolczai járásban Alsó-, Felső- és Kisdörgicse és Akaii községek, — a zalaegerszegi járásban Bonczodföld, Böde, Kávás, Hottó, Szentmihályfa és Teskánd községek alakíttatnak külön körökké s kapnak körjegyzői hivatalt. Terbócz ur kastélya. A Nemzeti Iskola „Saját kérésére" czim alatt a követkeíőt irja: Történt 1904. november havában, hogy Terbccz István, nyugalmazott honvédelmi miniszteri tanácsos feljelentésére Zalamegve közigazgatási bizottsága Czinczek István ráczkanizsai tanitó ellen fegyelmit rendelt el. De fegyelmit indítottak a felesége ellen is, meit nem tanította elég szorgalmasan a kézimunkát. A tanitó ellen a vádpontok aprólékos, kicsinvességek voltak, de sokat nyomott a latban, hogy Teibócz képviselőjelölt is volt s a tanitó az ellenpárthoz tartozott. A fegyelmi során kideiült, hogy a tanitó felesége tanította a kézimunkát, de nem kapta meg érte a fizetését s Í

a tanitó ellen a kir. ügyészség indítványa szerint a vádak csak »az ellenséges indulatu vinczellér hitelt nem érdemlő bemondásán alapulnak.« S a következés? A miniszter áthelyezte »saját kóréBére és saját költségén . . .« Hej, de türelmes az a papiros, mely ezt a hazugságot már olyan sokszor tűrte I Ez az ügy a régi korszak sötét munkája volt s igazán csodálatos, bogy az uj korszak emberei mégis ugy fejezték be, mint ahogy a hatalomban elvakult emberek kezdették. Itt politikai üidözés van s ezt meg kellett volna látni, legalább akkor, mikor a tanitó panaszára a költözködés árát megadták." A Zalamegyei Ált. Tanítótestület „Muraközi Tanitóköre" ez évi XXXIII. rendes — az aradi vértanuk ünneplésével egybekötött közgyűlését — október 6 án délelőtt 10 órakor Drávavásárhelyen tartja. Az aradi vértanuk emlékére beszédet mond az elnök. Tizenhárom. Költemény Váradi Antaltól, szavalja Grau Géza tanitó. A tanulóifjúság énekel. Tanügy : A népiskolai uj tantervet és utasítást ismerteti Pollák István perlaki tanitó. A közgyűlésre, melyet az aradi vértanukért 9 órakor tartandó önnepies gyászistentisztelet előz meg, a „Muraközi Tanítókor" tagjait és a népoktatás ügyének barátait tisztelettel meghívja Csáktornyán, 1906. szeptember 15 én Brauner Lajos a „Muraközi Tanítókor" elnöke. Közgyűlés után társasebéd a „Vadászkürt" vendéglőben, 2 koronáért. A boldog tanitó. Csakhogy egyszer ilyenről is írhatunk! Tavaly télen megirtUí Fónyy Ödön kemendi tanítónak az esetét, hogy nem volt fája, pedig hideg volt. Nem gondoskodott róla sem a község, sem a kegyúr. Hát egyik jó szomszédja megsajnálta s adott neki fát kölcsön, de éjjel visszalopta. . . Na, hála Istennek, most jobb sorsa van ennek a tanítónak. A kememend-ollári határ ugyanis Gr. Festetics birodalom. Szily Dezső itt a főbérlő ós nagybirtokos. Dúsgazdag ember. Ha poéta fia volna, elénekelhetné apjáról, mint egykor a jó fiu az öreg Petrovicsról, hogy: „Háza, hertje, földje, pénze, mindene van. . . Aiig tudja számát ökrének, lovának. . ." S csakis így történhetik meg, hogy amennyire teheti, segítségére van — az ottani tanítónak. Ez ugyanis egy kis rétet kér a földesúrtól. A földesúr nemcsak hogy szívesen ad, de sokkal jutányosabban adja, mint másnak. Más ember csak ugy kap szénát, hogyha hatodába lekaszálja s ráadásul ad a földesúrnak egy napszámot és két csirkét. A tanítótól azonban elengedi a földesúr a napszámot arra való tekintettel, hogy a tanitó már intelligens ember, még sem illik, hogy egy barázdában kapáljon a bagozó emberekkel; sőt elengedi a tanítónak a két csirkét Í3, arra való tekintettej, hogy a tanitó csirkéit elragadta a kánya (hogy a kakas rúgja meg a kányáját!). Most már a kemendi tanító holdvilágos éjfeleken majd ki kijár a rétre, lekaszálja a hat szekér szénát s igaz, hogy ebből csak egy szekér lesz az övé, de meg van az előnye, hogy nem kell még ráadásul adni egy napszámot, és nem keli adni két csirkét. Aztán nem bolond közmondás ó az, hogy „quem dii odére"? Említésre sem mélió már az az apró baj, hogy egyik szobájában nincs kályha, a másikban össze van törve. Elégedjék meg avval, hogy megmarad a két csirke, amelyeket elragadott a kánya. Hogy a kakas csípje meg a kányáját! A zalai íiu Amerikában. Egy Magyar Vincze nevü novai fiu kínlódik Amerikában. Dolgozott, mint egy állat, de volt egy kegyetlen főnökp, aki vérig sértette. A fiu ftjbe találta kólintani a „larmert." Halálra ítélték a szegény gyermeket az emberölésért. De az ott lakó magyarok hirtelen nagy mozgalmat indítottak, a pert. újra kezdik, pénzt, gyűjtenek a védő ügyvédnek s valahogy még kimenekül a bajból. Jobb volna neki Novában szorgalmasan kapálni a krumplit. Kitüntetett gazdasagi cseltd Lelkei és megható ünnepely folyt le f, hó 16-án Zalabéren özv. Kozáry Aurélné úrnőnél, szorgalmáért, hűségéért és hosszú érdemes szolgálatáért Nagy Tamás gazdasági cselédet magas kormányunk 100 korona jutalomban részesítette és emléklappal tüntette ki. Őnagysága szép ünnepély kere:ében ünnepeltette alkalmazottjaival az érdemes embert, a járás derék és kedvelt főbírája rövid ós lelkes szavakat intézett az ünnepelthez, majd Schneller Jenő — a főispán képviseletében — gyönyörű beszédben buzdította tettre és hasonló példára intette a jelen volt cselédeket. Szives szavai-kai üdvözölte az úrnőt, kinek ily kitartó mankása van; köszöntötte az ünnepeltben a hű cselédet, ki oly kitartón szolgálta úrnőjét a hosszú esztendőkön át. — Délben az összes cselédség e jubiláris nap emlékéül ebédet kapott, majd rázendült a banda és mindvégig derült jó kedvben telt el az idő. Megdöbbentő öngyilkosság. Dénes Zsigmond i badacsonyi bazalt bánya igazgató tekintélyes em| ber, családapa, ismeretlen okból Budapesten főbe ! lőtte magát. Badacsonyba temették el. Fölakasztotta magát. Szegényes külsejű, kopott | ruhás vándorló barangolt Zalabér községben 16 án j (vasárnap) a reggeli órákban alamizsnáért könyörögve. Ugy 11 óra tájban ogylátszik megelégelte e földi nyomorúságot, felment a „nemes" temetőbe — „mint nemes ember", mert neki is talán a jobb sors ezt rendelte — és ott egy magasan álló keresztre felakasztotta magát. Arra járó-kelők vették észre, de már akkor halott volt. Rongyos, j kopott ruhái között megtalálták munkakönyvét, melyből kitűnt, hogy Jeskó Fülek Józsefnek hívják és Laász községi illetőségű, Trencsén megyéből. — Kalaposnót fogott. Egy kapornaki iparos útlevelet váltott magának és feleségének Amerikába. Kapta magát s a szomszéd kalapos feleségével ment Amerikába s a maga feleségét itt hagyta a kalaposnak. TávoliaK. 42—33! A magyar államnak 42 forintjába kerül egy-egy rabja a tömlöczben; és 33 forintjába kerül egy-egy magyar tanitó. — Nemzeti iskola. Fiaméból és nem Triesztből, se ne Amsterdamból! Déli gyümölcsöket, fűszerárukat, kávé, tea, rum, tengeri hal s többeőéle étel, italnemüeket ha már idegenből kell vennünk, ne idegen országon keresztül hozassuk, hanem legközvetlenebbül a mi magyar városunkból, Fiúméból. Ezekből a gyarmatárukból hires nagy raktárt tart Fiúméban egyik anyaországbeli magyar polgártársunk Gál János. A kik eddig tőle vásároltak, mind dicsérik a czikkeknek eredeti jóságát és olcsóságát. — Gál János pedig panaszol, hogy itt-ott a nevében vigéczek járnak s az ő jó raktára nevében holmi triesztbeli, vagy más kézen forgott silányabb portékát adnak a közönségnek. Forduljon a közönség egyenesen Gál János raktárához, ő nem tart vigéczekeí, levezelező lapon lehet rendelni eleget minden gyarmatáruból. Vám és bórmenteseu küldi, de 5 kilónál kevesebbet nem küldhet. Országos ipar és mezőgazdasági kiállítás Pécsett. A Dunántul legnagyobb városában, a Mecsek alján elterülő ősi városban, Pécsett, a jövő évben május 15 tői szeptember 15 ig terjedőleg országos ipar ós mezőgazdasági kiállítást rendezneK Pécs iparosai, kereskedői és mezőgazdái. A kiállítás fővédnöksógót ő Felsége hozzájárulásával Baranya vármegye legnagyobb birtokosa, Frigyes főherczeg és neje Izabella főhet czegaszszony ő császári és királyi fenségeik vállalták el, a védnökök díszes sorában pedig helyet foglalnak Baranya vármegyével közelebbi összeköttetésben álló nagynevű főurakon kivül dr. Wekerle Sándor miniszterelnök, Kossuth Ferencz, dr. Darányi Ignácz. gróf Apponyi Albert miniszterek és Szterényi József, Popovics Sándor, dr. Mezőssy Béla államtitkárok. A kiállítás 28 kat. hold területen 32,000 m

2 fedett területtel épül s a 2500 m

2-es iparcsarnokon, az 5000 m

2 gépcsarnokon kivül mezőgazdasági, köziekedósügyi, erdészeti, vadászati, halászati, bányászat ós kohászati, közoktatásügyi, borászati, háziipari és néprajzi, időleges kiállítási stb, csarnokokat, valamint az állatkiálíitásokra 10,000 m

2 nagyságú istállókat, azonkívül 2 angolmérföld kiterjedésű sport és torna versenypályákat, megfelelő tribünökkel foglal magában. Az állandó kiállításon kivül borkostoló, három időleges kertészeti, továbbá segéd és tanonc? munka-, méhészeti ós állatkiállítások, orsz. vajverseny, nemzetközi léghajó verseny, különfeie sport ünnepélyek, tornaversenyek, léghajó fölszállások ttb. is fognak rendeztetni. Sőt az iparosokra különös jelentőséggel bír az a körülmény. hogy a kiállítás tartama alatt fog megtörténni az első magyar iparos szobor, a Zsolnay Vilmos szobor leleplezése is éa ugyancsak ez alkalommal leplezik le a pécsi közönség által a Pécsett elhunyt nagy Napoleon katonáinak emelt emlékoszlopot, melynek ünnepélyén részt vesz a franczia kormány is. A tulipános óra osztrák óra. Az órások szakiapja irja: A magyarnak Pécs, németnek Bécshez czimzett pécsi ékszerész, Scbönwald Imre (van-e ki e nevet nem ismeri?) hirdetésének legujab szövege ez: „A mai kor kívánalmainak minden tekintetben megfelel Scbönwald Imre pécsi óra és ékszerüzlete. Talál ott mindenki egyaránt az Ízlésének és