Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-08-09 / 32. szám

1906. augusztus 9. MAGYAR PAIZS 7 A zalaegerszegi czipész- és csizmadia mestereket mult vasárnap értekezletre hivta össze Zámbolt Kálmán czipószmester. Délután 2 órakor körülbelül nvolczvanan gyűltek össze az ipartes­tület nagytermeben. Az értekezlet a bőiáruk folytonos emelkedése miatt beállt tarthatatlan állapotok javításán munkálkodott és kimondotta, hogy egv minden bőriparosra kötelező egységes árszabályt léptet érvénybe. — Az értekezleten Kasznár Márton, Lakatos István és Stern Pál önálló felszólalásaikkal vettek részt a vitában ós indítványukhoz képest kimondotta az értekezlet, hogy megalakítja a zalaegerszegi ipartestület czipész- es csizmadia iparosok szakosztályát, amely igy az ipartestület kebelében külön csoportot képezte lenne hivatva közö3 érdekeiket megvédeni. A szakosztály vezetesére nyomban megválasztattak, elnökké: Zárabolt Kálmán, jegyzővé: Stern Pál, pénztárossá: Lakatos István Választmányi tagokká: Strobol János, Bizsók István, Börcz János, VVeisz Vilmos, Jálics Ignác*, Sommer Gyula, Kolin Mór, Hári Károly, Kíszli György, Filimánics József, Pausa János, Kasznár Márton, Lövi József ós Kiss István. egy szakszervezet. Vasárnap délután a Barossligeti vendéglőben összegyűltek a vas és egyéb érez, fém munkások ; egy budapesti kikül­dött tartotta a beszédet, hogy szervezkedjenek ólet­fentartásuk érdekében. A segédek bóréiek a cse­kélységét emlegette főképen, hogy a heti 80 krajczár a teljes ellátás mellett is kevés. A kath leányegyesület vasárnap sikerült mulatságot rendezett. Az ág hiiv. ev. temp om előtt szombaton reggel V28 órakor fogja a toronyra felteendő keresztet Király Mátyás helybeli ev. lelkész rövid isteni tisztelet keretében megáldani. Nyári mulatság. A zalaegerszegi katholikus legényegylet 19-en a kaszaházi kertben nyári tánczmulatságot rendez, belépő dij szemólyenkint 1 korona. Kivonulás délután 4 órakor az egye­sület helyiségéből. Kedverőtlen idő esetén a mulat­ság augusztus hó 26 án fog megtartatni. Tűzvész riadalma vonult végig városunkon hétfőn este 8-9 óra között. Hangzott, hogy a Faragó magpergető gyára ég. A gyáron tul Szakouyi bérkocsisnak szénával telt mezei caürje égett le. Az idő csendes volt, a tüzet hamar elfojtották. Vigyázni kell a tűzre! Augusztusban s okott pusztítani az a romboló elem. Eljegyzés. Hanzlícsek Kristóf műkertósz elje­gyezte özv. Hauk Ferenczné ker. műkertósznót Zalaegerszegen. A közelebb lefolyt orsz. vásárról érdeket följegyezni valónk van. Feltűnő, hogy az általános drágaság mellett a szarvasmarha olcsó volt. Azért olcsó pedig, mert a nyugati külföld, hogy minket károsítson, nem akarja venni. Az a kórdós: meddig győzi? Mert ha mi nem veszünk csipkét, valahogy azért csak megélünk. De ő kelmék hanem vesznek hust és vajat, nem tudora, hogy élnek meg. A zalaegerszegi piaczon egy ablak kirakat­' i!* van ekövetkező : Distillerie Franco Hongroise R toarty & Comp. (Sociótó Anonvme.) Marty­Cognac Világos (Hongrie) s „Prix-Couraut" stb. A Drogueria ablakában volt. Le kell venni. Uj szülésznő. Kitűnő oklevéllel tér haza Zalaegerszegre Vajda Vendelnó a szombathelyi bába képző intézetből s a közönség pártfogását kéri (Kaszaházi utcza 25 sz..) Ha a magyar kereskedő, mint közvetítő a termelő és fogyasztó között, csak magyar árut tart, a hazai és külföldi árn között levő árkülömbség s« jön tekintetben! gen vizet. Mert hiszen ennél kitűnőbb a mi vizünk, a petánczi híres Széchenyi savanyúvíz. A vendég­lős persze elképedt, ő ilyent még sohasem hallott. Szógyen gyalázat 1 a magyar vendéglősök, mintha csak arra volnának berendezve, hogy a magyar kincseken átgázolva külföldről, osztrákiából hoz­zák nyakunkra a sört s a savanyúvizet, melyet p?dig tengermódra öntenek a mi hegyeink. Nagv urak ós kis urak, vegyetek példát a keszthelyi ebédről. Nem szabad vasárnap dolgozni. Báró Guttt­raannak Vicsori nevű majoriában vasárnap nagy égi háború volt, a vi'lám lec;apott ós 4 embert anyira sújtott, hogy 2 meghalt, 2 súlyos beteg lett. Mondják, hogy vasáruap rakták össze a behordott gabnát és ezért b'intetett a* Isten. — 600 kereszt buza is elégett. Jegyző urak figyelmébe. Szakavatott, képzett, közópkoiu egyén móltányos egészséggel elvállal catasteri, adó ós kapcsolatban tényleges birtoklási eljárás keresztül vitelével telekkönyvi teljes ren­dezést, azontúl segit az irodában. Személyes érintkezést czólzó ajánlatokat szívességből e lapok azerkesztősóge közvetít. Pénzügyőri siker. A stridói pénzügyőri sza­kasz éber ós tevékeny vezetője Berethalmi Sama szemlés? Czvitkovics Ignácz vigyázó közreműkö­désével Slogán Ferencz kerpóczi lakosnál 10 szál zöld dohány növényt, Neuman Simon határőrsi lakos kertjében 122 szál zöld dohány növényt, tilos termelésben talált, s azokat lefoglalta; a 1 pénzbírság biztosítva, kirovatott. Megszüntetett atmesteri aliások. Njgy vál­tozás lesz legközelebb az utmesteri állásokban, A kormány mintegy 70 állást megszüntetett. Zalában három szűnik meg. A keszthelyi, a nagykanizsai ós a muraszerdahelyi. A keszthelyi ós kanizsai járás állami ncait is Horváth János állami ut­mesterre bizzák. Trisznai Gyula keszthelyi utraes­tert a trencsónmegyei Predmérre, Szűcs János muraszerdahelyit Z^arnóczára (Barsmegye) helyezik át, Lacztn nagykanizsait pedig a zalaegerszegi j középpontba osztják be. Vasnti menetrend Érvényes 1906 májns 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk- Budapest felé: reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 51 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csat­lakozás Szombathely feló. Este 8 óra 40 perc. Csatla­kozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk, felöl: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 46 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felöl: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez, este 7 óra 52 perczkor. 1905-ben 254,305 magyar ember hagyta oda szülőhazá­ját, mert munkája után nem tudott megélni — az osztrák ipar pártolása miatt! Ha pedig jobbat, szebbet ós olcsóbbat akarok venni, akkor meghagyom a keieskedőnek, hogy ne zalaegerszegitől, de ne is ám a külfölditől, hanem Magyaroiszágnak többi czipészeitől, aszta­losaitól, rézöntőitől, posztógyárosaitól hozzon ne­kem ezt és azt. Kezembsn van a magyarországi gyárak, műhelyek névsora. Előkérem a kereske­dőtől a bizonyító számlát. Tegyetek ti is igy mind­nyájan. S minthogy mi vágjunk a vezetők, után­nunk jőnek s igy tesznek a többi asszonyok is mindnyájan. Aztán még arról kellene beszólni a gyűléseken, hogy az országos vásárokon azt a külföldről jött sok szemetet, rongyot hogyan lehetne érintetlenül hagvni, hogy menjenek vissza azok a hazájokba, amint jöttek. Gondolom, próbát lehetne csinálni egy sokszorosított kiáltványnyal; ezt a falakra kellene ragasztani, megyeszerte az újságokban közölni, hivatalokkal, testületekkel, papokkal, ta­nítókkal, körjegyzőkkel közölni, hogy tanítsák rá a népet. Világosítsák fel ezt a bolondságokra éhes népet, hogy ne vásároljon elkónyeaztetett gyermekének nyolez krajezáros aranyórákat az ószeren, a ne ékesítse háza falát japáni legyezők­kel .. . ad notam japáni legyező . . . Nagysá­gos asszonyaira! Beszélgessenek a gyűlésen arról, hogy én is letépem, te is letéped, ön is tépje le szalon szobájának a faláról azokat az ízléstelen papiros dísztárgyakat: a japán legyezőki-t ós kinai napernyőket! Dobjuk ki mindnyájan a szemét­dombra szalon-szobáink asztalairól azt a sok haszontalan cserép macskát, melyek diszitóssül eddig ott éktelenkedtek. Mert nem illetlenek ezek a mi magyar műveltségűnkhöz ós magyat Ízlésünk­höz. Hanem vásároljunk a helyett magyar festő­művészektől festményeket, magyar szobrászoktól szobrocskákat, magyar iparművészektől igazi dísz­tárgyakat és magyar remekíróknak a müveiket szerezzük meg s azokkal ékesítsük magyai házain­kat. - S minthogy ebben a városban mi vagyunk a vezetők, utánnunk jőnek többi asszonytársaink is. S végül ide irom egyik barátomnak is egy javaslatát, a mi a módok ós eszközök feltalálá sához vezet a módok és eszközök megteremtésére nem épen csak azok a hivatalos gyűlések szük­ségesek. Sőt hamarább czólra vezetnek a fejér asztalnál való beszélgetések. Időközönként, mórt ne hetenként egyszer — barátságos időtöltésre összejöhetnének férfiak ós asszonyok együttesen, belépő lehet mindenkinél a tulipán jelvény, némi költségek fedezésére adózhat mindenki 10—15 fillért, egy pohár sör mellett élénk eszmecsere indul, gyakorlatias, reális, a hasznost a kellé mecsei összekötve. Részletesebb indokolásokkal most nem állok elé. B. Gy. Gyüjtsünk a Csány szoborra! N. N — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (2238 K 51 f.) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 2239 K 31 fill' Az asztalosok közös gépműhelyének ügye. Annak a Bzeróny alapzatnak, az Ígéretnek, puszta Bzónak, amely nagyon is alkalmas volt arra, hogy haeznos érdeklődest keltsen, már látható jelei is vaunak A soproni kerületi kereskedelmi ós ipar­kamarától 7176 szám alatt Lendvay László asvtalos metteinek leitat jött, amelyben tudatja a kamara, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter ur iparosainknak állami gépeket külön-külön nem adományozhat, a többi 32 asztalos mester érdekeire való tekintettel., A leirat tovább igy szól: „Hajlandó azonban 0 nagyméltósága a zala­egerszegi asztalos-iparosoknak a közös gépműhely­szövetkezet létesítésére irányuló törekvéseit a leg­messzebb menő méltókben támogatni. Miután az ezen közös gépműhely-szövetkezet előmunkálataira vonatkozó utasításokat Ö nagyméltósága szakértő közege a zalaegerszegi asztalosmesterekkel a hely­színén taitott értekezletén már megadta, csak arra hívhatjuk fel t. Czimedet, hogy ezen, vala­mennyiük érdekét és javát szolgáló közös gépmű­hely létesítését minden tőle telhető módon elő­mozdítani szíveskedjék." Tehát csak tenni kell, erős szervezetet teremteni az ügynek, amely bizo­nyára nagy befolyással lesz az asztalos iparágra. Városunk díszpolgárai czimen fölirtuk a kül­döttség tagjait, kik átadták a díszoklevelet Budán a minisztereknek; de kimaradt egy sor, mely há­lom nevet tartalmazott: Kaszíer Sándor, Moran­dini Tamás képviseleti tagok 03 ott csatlakozva dr. Szúnyog Mihály orsz. képviselő, akik szintén je'en voltak. Megyeiek. Sokat beszélünk, de valamicskét teszünk is honi termékeink, magyar iparunk érdeké­ben. Az unalmasságig menő sok beszédünk érlelte meg a keszthelyi gazdakör némelyik tagjának lel­kében azt a gondolatot, hogy a közös ebéden visszautasítsák a stájeri borvizet s helyette pe­tánczit kérjenek. A keszthelyi gazdakör a nagy­vendéglőben fényes ebédet tartott. S oh be utá­latos látvány! a frakkos pinezórek hordják az asztalra a ratkeszburgi stájeri savanyuvize ! Az ebédelő uraknak eszökbe jutott, hogy tulipántos ; magyar világban vagyunk. Visszaküldték az ide­Távoliak:. Kossuth az iparpártolásról. Budgetbeszódóben Kossuth keieskedelmi miniszter megemlékezett az iparpártolás ügyéről is. Azt a programmot vallotta, hogy első sorban meg kell hódítani a hazai piaezot a hazai termelés számára. Ha direkte, nem is jelölte meg azokat a módokat, melyekkel czélját elérni akarja, utalt arra a körülményre, hogy gondozni kell a kereskedelmi hitel ügyét, hogy kereskedőink ne kapjanak hosszabb lejáratú hitelt Ausztriában, mint Magyarországon. Ha Kossuth ezt a kérdést igazán megtudj? oldani hervadhatatlan óidemeket szerez a magyar ipar­pártolás körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom