Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-05-10 / 19. szám

1906 május 10. MAGYAR PAIZS 5 ?obb karját vágták le, Simon Józsefnek pedig a fejét verték össze veszedelmesen. Kiviilök még mintegy harmincz ember szenvedett sérüléseket. A vérengzés hire, amely Vasvárott a késő éjjeli órákban terjedt el, nagy megdöbbenést keltett. Mikor az első halottat meghozták, az izgatott közönség nagy tüntetést rendezett a Dominikánusok kolostora előtt. Másnap délelőtt Babos József járásbiró ós Valkó Miklós biiósági jegyző kiszálltak Újlakra, hogy a vizsgálatott megtartsák. A vizsgálat eredményeként husz embert letartóztattak akiket erős csendőrfedezet kisárt Vasvárra. I

rt mintegy ezer ember várta a foglyokat. Megérkezésükkor tüntetés kerekedett. A községi elUljáróság átiratot intézett a megyéspüspökhöz s a temetésre vidéki pap kiküldését Mérte A temetésre a csendőrséget is kivezényelték, Zí. izgatottságot sikerült lecsendesíteni. Irodalom. Művészet. Állandó műkedvelői kiáilitás. Főúti kötökben mozgalom indult meg egy jótékonyczélu állandó amateur kiállítás létesitesitése czéljából. Az alkalomszerű rövidtaitamu kiállítások által eddig eleit eredmények igazolják a tervezett á'landó kiállításnak a létjogosultságát. A kiállításon rés/t vehet a legszerenyebb munkával is minden műkedvelő, annak tagja lehet minden magyar honpolgár. E kiállítások nemcsak serkentik a műkedvelők ambiczióját, hanem cselekedetre is késztetik, miáltal azok fokozatos fejlődése sem maradhat el. A szervező- bizottság felhívja mindazon műkedvelőket, akik a kréta, szén és tusrajz, az az apuareií, olaj, porczellan és üvegfes^észet, a szobrászat, a faégetési munkák, nem különben a kézi ügyességre ^alló egyéb munkák egyikével foglalkoznak, jelentsók be czimüket Hohlfe'.d Lajos földbirtokosnál a szervező- bizottság elnökénél Budapest, Vas utcz- 15. szirn aiat>, a'ii a tervezettt kiállítás iránt érdeklődőknek piospektust szívesen küld. t Magyar hölgyek! Nem fáj a lelketek? 1904-ben 1 millió kor.-ért. női ruhát hozattatok. be Ausztriából s ugyanabb az évben 170 ezer ember vette kezébe a vándorbotot. Különfélék. Köszönetnyilvánítás. Elvesztettük a legjobb, legszeretettebb családfőt, az apát. — Az általunk tapasztalt közrészvét óhajtott gyógyszer a mély sebre. A kik ezen súlyos csapás idejében részvéíöket bármely uton és mudon tanúsítani szíveskedtek, ez alkalomból fogadják hálás köszönetünket. Zalaegerszeg, 1906 május 6. A gyászoló Kovács család Boldogitó örökségei. X. Károly 27 éves várisi hivatalnok volt, mikor váratlanul nagy ötökség birtokába jutott. Ugyanekkor egy barátja utolsó óráit élte ós a gazdag örököstől a következő szavakkal bucsozott: „Tudod, hogy leánynővérem szegényen marad hátra. Iteád bizom őt!„ s miután barátjának szavát adta, hogy K. Lujzáról minden tekintetben gondoskodik, barátja nyugodtan lehunyta szemet. Károly magával vitte a 17 éves leányt legénylakásába, ahol társalgónőjóvel külön lakosztályokat rendezett be részére. A szép leány és a gazdag fiatal ember megelégedésben éltek együt, mintha testvérek lettek volna és a vonzalom már szerelemmé változott mindakettőben, anélkül, hogy egymásnak ezt elárulták volna. X. Károly nem akart visszaélni helyzetével, Lujza pedig Rzegény volt s nem is mert arról álmodni, nogy Károly valaha elveszi feleségül. Egy napon Lujza ebéd után elmerült az újságolvasásba és egyszerre felkapta az újságot, kiterítette az asztalon s hangosan felsikoltott: ..Károly ! a sorsjegy, melyet Török bankházában vásárolt nekem, megnyerte a 600,000 koronát. Most már nincs akadálya annak, hogy egymáséi legyünk„ és szenvedélyesen átölelte boldog barátját. „ Való hát... Teljesen ... egészen örököltelek?

4 kérdé Károly. „É* én", válaszolt a leány csengő hangon, „nem a sorsjátókon nyertelek-e meg?" Nincs most boldogabb pár e világon. Az iparpártolás egy az ipar megteremtésével és fejlesztésével! Földmivelés. Állattenyésztés. 0C A kié a föld azé az ország! -api Gróf Károlyi Sándor meghalt. Hevesen lüktető vére nem buzog többé ! Nagy gondolatoktól telt agya pihen. A magyarságot rajongásig szerető szivéből elszállt az élet. Hogy ki volt 0: azt a magyar kisgazdáknak nem kell mondanom. Törhetetlen akaraterőt sejtető jóságos arczvonísai oda vésődtek a sziklánál is szilárdabb magyarszivek táblájára. Az ő alakját nem kell érezbe önteni, mert alkotásai az érczuél sokkal tovább fogják őrizni az 6 emlékét. Csodálatos szervező képességének segítségével vájjon hány magyar embernek adta kezébe a magyarföld termette kenyeret? Sok-sok azoknak a száma. A jólét egyedüli eszközének a szövetkezést tartotta. 1884-ben vetette fel az eszméjét. A legelső szövetkezetet Pestmegyében: „Községi hitelszövetkezet" néven 1886-ban alapította. Mint a nMagyar Gazdaszövetség" einöke hozta létre a ,.Ilangya- fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, a mely a megalapítást követő évtől fogva mindig hatalmasabban hódítja a magyarságot a szövetkezés táborába. 8 esztendő alatt 400 fiók szövetkezetet hozott létre ez a hatalmas alkotás. A magyarokat a kereskedelemre tanítja. A gyengéket erősiti az élet harczában. I)e nemcsak ez az egy életképes alkotás dicséri az ő lángbuzgalm.ít Gróf Károlyi alkotta meg a falusi gazdaszövetségeket és gazdaköröket is. Hát ezeknek a felállításával mit tett 1 A magyar kisgazdák lelkébe ezekkel vitte be az egészséges gondolkodási módokat és az általános művelődés iránti előszeretetet. Azóta olvas a magyar gazda, azóta tudja a kétszerkettőt, mert hetenkint egy délutánját — a vasárnap délutánt a lelki művelődésre szenteli. Azóta láthatók a kisbirtokokon az okszerű gazdálkodás nyomai; azóta ültet gyümölcsfát a magyar paraszt; azóta nyul olyan kereseti források kihasználásához, aminőkről azelőtt nem volt tudomása. A legeslegnagyobb haszna pedig ezeknek a gazdaszövetségeknek és gazdaköröknek az, hogy felvértezte a magyar kisgazdákat a bitang nemzetközi szoczializmus orvtámadásai ellen: tudással és hazaszeretettel. És mindez egy embernek a munkája. Igaz. hosszú életet élt — 74 évet, 5 hónapot, 15 napot — élt, de ezen hosszú életen at sohasem szűnt meg szeretni hazáját és nemzetét. Dicsősséggel teljes 48/49-iki szabadságharczunkból is kivette a részét; nem csak egyszer nézett szembe a halállal, de a mi Istenünk megvédte az ő életét, hogy későbbi hatalmas alkotásaival emelje nemzetünk fényét. Ne szégyeljük a sirhalmára hulló könnyeinket, hiszen ugy sincsen egyebünk, amivel áldásdús működését meghálálhatnak. Legyen áldott az emléke! Lengyel Ferenc». Csak egyesült erő tehet valamit a hazáért. Egyesüljünk I hazánk fiai, hazánk érdekében a honi ipar fellendítéséért! 3STy±l-b-ti©x** Nyilatkozat. i. A Ganz-gyárial szemben a villanyvilágítás tárgyában meginditott mozgalom kapcsán a közönség körében lappahgó módon s a nélkül, hogy a terjesztőjére reá lehetne jutni, — olyan híresztelések terjesztetnek, mintha nekem a villanyvilágitási szerződés megkötése körül a Ganz-gyár által u. n. sáp juttatott volna. Kijelentem, hogy nekem a villaayvilágitási szerződés megkötésééit sem közvetlenül, sem közvetve, sem a Ganz-gyártól, sem annak megbízottjától, sem bárki mástól egy lillér sem adatott, ilyent sem magam nem kértem, sem más által nem kérettem; ilyennel meg sem kináltattam, s ha megkináltattam volua, vagy csak arról is tudnék, hogy mást ilyesmiben részesítettek, as illetők ellen bünfenyitő feljelentést tettem volna, 8 a tárgyalást a Ganz-gyárral nyomban megszakítottam volna. Ezek után kérem a nagy közönséget, amint ezt már a f, évi április 28-án tartott közgyűlésen is kijelentettem hogv a fenti aljas rágalom teíjsztőjat hozza tudomásomra, hogy azzal a hitvány, rongy gazemberre! méltóképpen elbánhassak. Zalaegem g, 1906 május 10. Várhidy Lajos, polgármester. II. Gyűlölettől és boszutól tajtékozó ellenségeim, akik a „Szálló levelek" hasábjain becsületemre tőitek, majd hazug híresztelésekkel hivatali ieputatiumat akarták aláásni, továbbá a törvényes közmunka leszolgálása miatt az ipaiosifjuságot és napszámosokat, ingerelték ellenem, hogy személyi biztonságomat koczkára tegyék, most hazafiságomra törnek s azt hiíeszceiik, hogy nekem magasabb hivatali állás (alispán, árvaszéki elnök) igértetett s azért a váiosi közgyűlés tilalma ellenére önérdekből jelentem meg a királyi kéziratot tárgyaló s f. évi márczius hó 31 ón tartóit megyei közgyűlésen. Ezen tendenciosus, hazug hírekkel szemben kijelentem, hogy óu sem nem kértem magasabb állást, sem a királyi biztossal erről nem tárgyaltam. Porteleky László engem is ugyanazon jegyzőkönyi kérdésekre hallgatott ki, mint a vátmegyei tisztviselőket s kijelentettem előtte, hogy más, esetleg magasabb állást nem fogadok el, mivel ezen válságos időkben fér has köteíesí egemnek tartom, hogy polgármester maiadjak s a várost Cierbe ne hagyjam. Az emiitett közgyűlésen pedig azért jelentem meg, mert a közgyűlés 799/1906. s<. egyhangú határozatával a városi tisztviselőket az ellenállás kötelessége alól kikapcsolta, az önkormányzat bizottság az emiitett megyei közgyűlésen való megjelenésie egyenesen utasított.. Ezen közgyűlésre én Csertán Károly Zaiavármegye törvenyes alispánjának aláírásával ellátott meghívást kaptam, Szulyovszky Dezső kir. biztos pedig azon az alapon, hogy a törvény szerint hivatalból tagja vagyok a törvényhatósági buottságuak, szigoruaa fölhívott, hogy azon okverlenül megjelenjek a megnyugtatásomra azt mondotta, hogy az alispán ur megígérte neki, hogy az egész megyei tí3ztLkarral meg fog jelenni azon a megyei közgyűlésen, valamint azzal ijesztgetett, hogy a várónak vele szemben követendő miga

fartasától függ, hogy a megye székhelyét Nagykaniísára tegye. Egyébként pídig kijelentem, hogy ezen ügvbsa magam ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelését kértem. Aki ezen kijelen.ésemned ellenkező hirekat terjesztett, vagy terjeszt, az rágalmazó, ostoba gazember. Zalaegerszeg, 1906 május 10. Várhidy Lajot, polgariaeatsr * Ezen rovat alatt fsözlöttekért felelősséget ne n villa), a szerkesztő. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahy L Utóda könyvnyomdájában Zalaegeriiegfta