Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-12 / 15. szám

6 MAGYAR PAIZS 1906. márczius 4. jegyzőt a taliándörögdi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké a belügyminister kinevezte. A pacssi ulbiztooi állás betöltésére pályá­zati hirdetmény. A nyugdíjazás folytán meg­üresedett, főispini kinevezés utján betöltendő ós évi 1000 kor. fizetés (mely 6 6 éveukint 100­100 koronával 1300 koronáig emelkedhetik (240 üor. évi lakbér 24 kor. évi iroda átalány 20 kor, évi szer tárbér és a kezelésére bizott utvonalak minden Ir. roetere után évi 6 kor. 60 fi'I. uti általány élvezetével összekötött pacsai ucbiztosi állás betöltésére ezennel pályázatot hirdetek. Fel­hívom a pályázni kívánókat, hogy az 1 kor. bé­lyeggel ellátott s előképzettségüket, jelenlegi al­kalmaztatásukat, életkorukat egészségi állapotukat feltüntető okmányokkal felszerelt pályázati kér­vényüket legkésőbb f. évi május hó l-ig Zalavár­megye főispánjához czimezve alulirottná' nyújtsák be. Csakis magyar honos é3 a magyarnyelvet szóval és írásban bíró. továbbá törvényesen előirt (40 év) életkorukat még nem haladó pályázok kérvényei vétetnek figyelembe. Az igényjogosultságal bíró igazolványos altisztek alkaimazásáia vonatkozó 1873 évi II tcz. ezen állás betöltésénél alkalma- . zást nyer, valamint azon pályázók, kik az utmeí,teri j iskolát sikerrel elvégezték előnyben rószesittetnek. j A kinevezés csak ideiglenes s egy évre szól, mely­nek eltelte után az utbiztosi vizsga sikeres ki­állásától és egyébként is a szolgálatra alkalmas voltától tétetik a véglegesítés függővé. A vég'e­gesen kinevezett utbiztos a vármegyei töi -h. nyug­díj intézetnek hivatalból tagja s mint ilyen nyug­díj jogosultsággal bir. Zalaegerszegeu 1906 már­czius 30-áo. Alispán helyit: Arvay Lajos Zdavái- ! megye főjegyzője. Márczius 15. Göcsejben. Későn jött tudósitá- • íunk számot ad arról, milyen lelkes emlék ünne- ; péht to.itottak Barabásszegen az idén, hol eddig még nem igen gondoltak tá. A levél igy szól : j Kegyeskedjék a „Magyai Pauszban közzétenni a j barabássze<ji máiczius 15 iki emlékünnepélyünk mikénti lefolyását, amikor is a Ciár.y-szoboraiapia is újból gyűjtöttem néhány fillért. de ehhez irég i gyűjteni óhajtok, amit kósubb fogok Szerkesztő ! úrhoz a kis összeggel beküldeni. Barabásszegen máiczius 18-án tartotta meg a „Barabásszegj : Olvasó Gazdakör" Gueth Gjula ev. ref. lanitó i rendezésével és a Kör egy két tagjának odaadó ') segítségével az 1848-iki márczius idusának em- ; léküunepét. Az ünnepély az ev. ref. szentegyház- : ban volt megtartva, ahol igen nagyszámú hivő . ajkáról, orgona kíséret mellett zengett a hazafias ; ének. Az ünnepély a közönséget könnyekig meg­hatotta. 15-ikén ki volt függesztve az ev. ref. templom tornyára, a gyaszíátyoílal bevont é3 magyar czimerrel ellátott magyar nemzeli lobogó, melynek látása is felvillanyozta a hazafias híveket. Hirdette tehát cz a magyai lobogó, hogy a hol leng, azaz „Isten háza" a ehhez a fegyveres erőnek semmi köze. A mi hatalmas fegyverünk, pedig ugjis felettünk lebeg és megvéd bennünket, nagy küzdelmünkben, mert kérjük őt, hogy : Haidd imánkat Égnek ura, Egv nemzet ee-d és kérve kér, Előtted a porba húlivj. Hazájának gzent üdveért, Imája ez : áldd meg honit, Tartsd meg örök időkön át. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődött, melynek sorrendje a következő volt : 1. „Nemzeti ima" Bartay Edétől. Énekelte orgona üiséret mellett az Olvasó Gazdakör. 2. „Hymnus" Erkel Ferencz­tői. Éoekelte orgona kiséret mellett az Olvasó Gazdakör. 3. „Ünnepi beszéd." 1906. márczius 15. irta és olvassa Gueth Gyula ev. ref. tanitó. 4. „Egy gondolat bánt engemet" P-t'fi Sándortól. Szavalja Mészáros János. 5. „Honvédtüzéi teme­tése" Népdal a szabadsághaicz idejéből. Énekli az Olvasó Gazdakör. 6. „Magvarok Istene" Petőfi Sácdoitól. S/avalja Mészáros Sándor. 7. „Talpra magyar" Petőfi Smdoitól. Szavalja Gueth Gyula ev. ref. tanító. 8. „Jöjj el végre valahára" Petőfi Sándortól. Szavalja Móricz György. 9. „Csatadal" Petőfi Sándortól. Szavalja 1 óth Ferencz. 10. „Nem­zeti dal." Petőfi Sándortól. Énekli az Olvasó Qazlakör. 11. „É'ő szoboi" Vörösmarty Mihálytól. Szavalja Baán Kálmán. 12. „Bég veri már" Petőfi Sándoitól. Szavalja Baán Lajos. 13. „Ezer esztendeje annak" népdal a szab haicz idejébő'. Énekli az Olvasó Gazdakör. 14. „Csatában" Petőfi Sándortól. Szavalja Császár György. 15. „Póksiné" Gyulai P.-tól. Szavalja Qrünfeld Terus­ka k. a. 16. „Egy árva" Madách Imrétől. Szavalja Grünfeld Bözsike,k a. 17. „Magyarok dala" népdal a szab. harcz idejéből. Énekli az Olvasó Gazda­kör. 18. Alkalmi költeményeket szavalt: Salamon Julii, Baán Irma, Móricz Rozália és Póczi Gyula iskolás gyermekek. 19. „Bezáió beszéd" irta Gueth Gvula. Olvasta Mészáros Sándor. 20. „Szózat" Egre-sy B. tői. línekli az Olvasó Gazda­kor, 21. Felvonulás az uj vendéglőbe, útközben „Csatadal" Lányi Ernőtől. Énekli o? Olvasó Gazdakör és a Kossuth nótát többször. Ünnepély után társas vacsora volt, hol az ifjúság tánezra ia p?rdü ;t. Közli Baán Ferencz. Vasati menetrend­Érvényes 1905 október 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 óia 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 psrez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óia 54 petcí. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 ira 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szomba fhíly felé. Délután 5 óra 9 perez. Csat­lakozás S ombathely felé. Este 8 óra 40 perc. Csatla­kozás Kanizaa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk, felöl: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 54 perez, este 9 óra 13 perc/.. Csáktornya felöl: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Z'daszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óia 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Külföldi árut vásárolni hazánk elleni bün. Távoliak. Az „Emke-gyujtó' ós a Temesvári gjujíó gyár r.-t. Bátran az ország iegnepszeiübb ípai­czikkének nevezhető az Emke-gyujtó. Valóságos ipartörténelmi nevezetessége van, mert propagá­lásával kezdődött as a páratlan nagyarányú tás­sadalmi akczió, mely a magyar ipar fejlődésének hatalmas lendületet ado't. Hogy a kis Emke­gyújtó mit miveli, ezt a statisztika aditai mondják legélénkebben. 1899-ben a gyujicbehozata! országunkban 1,071.840 korona értékű volt. a kivitel csupán 670 108 koronát tett ki, ugy, hogy kereskedelmi méi legünk ezen czikkben 401.632 koronával paóöiv volt. — Ugyanez évben kezdte az Em'<e ipari akczióját az Emke gyújtók propagálásával lépétről lépésre vbrzaszoiitotta a külföldi be­hozatalt, ugy, hogy az 1904. évi statisztika szerint a behozatal lement 690.228 koronára, a kivitel emelkedett 1,040 866 kor.-ára 03 a keres­kedelmi mérlegünk rövid 5 óv alatt 350 638 K-val aktívvá vált. A Temesvári Gyujtégyár Rísz.v.-Társaság 1897. dtc^mb r hó 1-rn alakult 400 000 korona lész­venytőkévei. Gyártelepe jóformán szakadatlan fej­lesztés és befektet.es folytán ina nemcsak az or­szág. de Európa tgvik lesfejlettebb gyuj'ógyárának mondható. A telep 28058 négyzetméter területen fekszik, 9 főépületből és sok melléküpületböi áll. Van két, összesen 150 lóerejü gőzgépé, 2 kazán 180 m 2 felülettel, 4 dynamo 40 lóerővel és több mint 100 munka gép, mely íi gyujtó^zs lak hasi- I tását, a dobezok készítését, a gyufas/.álak imp­regnálását, mártását, töltését ós csomagolását automatikusan végzi. A gyár 400 munkást fog­lalkoztat és évente körüibalü* 240.000 korona munüabiit fizet. A napi gyáitás átlag 30 millió darab gyújtószál és 2Ó0.000 doboz. E-en úiiási mennyiség daczára, a gyártmány kitűnő minősége folytán a szükséglet alig fedezhető. Az Emke-gyujtók a következő faj'ákban ké­szülnek: 1. Emke-Svéd, fehér fa, barna fej, nor­mális alak. 2. E nke-Svéd, vörös fa, sárga fej, angol alak. 3. Emke-Svéd, vötös fa. sárga fej, zseb alak. 4. Emkp-Szalon, fehér fa, vöiös fej, j noimáüs alak. 5. Emke-Család-Svéd, fehér fa, | barna .tej, nagy aiak. Az. átl.igos bolti eladási ár i az első 4 fajtánál: 10 doboz számára 16 fillér, j a nagy 5 ös doboz 120 fiUér. Keresktdők, termé­, szetesen, engedményt kapnak. | Naponta fogv az országban átlag 100 000 doboz Emke-gyujtó. Ott van minden magyar haztai­j tásban. Szeretik, kedvelik jó minőségénél fogva | és mert úttörő muukát végezve, szakadatlanul ! gyűjti a filléreket egyformán a magyar kultura és a magjar ipái számára. Tehát terjesszük és követeljük mindenütt az Emke-gyujtót. Halál. Tokaji Aladár a szászvárosi Kun-kollegi­um tanára meghalt, Kolozsvárt. A gácsi posztógyár gyártmányai a budapesti píaczo". a következő czégeknél kaphatók: Fischer és Kohn Erzsébet-tér, Kramz Adolf Erzsébet-tér, Modern és Breitner Erzsébet-tér, Schwarz Lajos Deák Ferencz-u'cza, Storer Győző Váczi-utcza. A Nagypénteki Református Társaság főnye­reménye Lőw Sándor budapesti ékszerésznél a napokban elkövetett vakmerő betörés alkalmával a Nagypénteki Református Társaság jótékonyezélu sorsjátékának 10000 kor. értékű főny eremén vét, melv közszemlére volt kiállítva, szintén elvitték; ebből azonban a társaságot kár nem érte, mert az ékszer biztosítva volt s Lőw Sándor már néhány nap múlva az újonnan elkészült, teljesen azonos főnyereményt a társaság rendelkezésére bocsájtja. A „VeztlT" kitörése. Messze a szép Olaszor­szágban vau ilyen nevü tűzhányó hegv, a mely hosszú pihenése után hamu, és izzó kőesőt zúdí­tott a közelében levő falukra ós városokra. Bosco Tre Case helységet már teljesen eltemette. Nápoly városban a nagy vásárcsarnok a rá hullott hamu súlya alatt leszakadt és 200 embernél többet agyon nyomott. Tegnapi távirat szerint Sarno városát, amely mintegy 20 000 lakost számlál, a hamueső elpusztította. Nápolyban összedőlt a dohánygyár, a romok S00 munkást temette el. Móg további kitörésektől tartanak. Irodalom. Művészet. * Az E K. E. honismertető folyóirata. A XV. évfolyamba lépőEidély legújabb 1-2. száma ezut­tai a nemrég elhunyt nagy turista : Czírán Gyula emlékének van .'.zentelve, kinek élethű aicz­képe az első lapon látható. Terjedílmesebb elet­és jellemrajzát Síádeczky Gyula dr., a Sibiseli vízesésekhez rendezett utolsó társas kirándulását Ruzitska Béla di. nagy közvetlenségei írták meg. Utóbbi közleményt, mely egy eddig móg le nem iit vadregényes vidéket ismerte:, a szerzőnek négy sikeiült fényktp-felvétele ilusztiá!ja. Ezen­kívül versben ós prózában változatos elmefuttatások váltják fel egymást Apathv István dr., Tanác3 József, Ekefalvi tollából. Ez a füzet közli egyút­tal Gíárán Gyula turista írói hattyúdalát, illetőleg a Turi-hasadékról szóló utolsó cikkelyét, melyet 5 kép díszít. A különfélék rovatában halála, temetése, emlékének megörökítése körülményeiről olvasunk. A díszesen kiállított emlék-füzettel az E K. E. egy nagy természetbarát, a közmüvelődéslankadat­ian terjesztője s a havasok és rengetegek fárad­hatatlan föltárója, mint az E K. E. tiszteleti tagja iránt rója le a kegyelet adóját, kinek a révi-szorosban felállítandó emlékművére gyűjtés is indult. (Pénzadományokat az E. K. E. köszönet­tel fogad és nyugtat.) Az Erdély 6 korona tagdíj fejében megrendelhető Kolozsvárt, az E. K. E. Mátyásházi iiodáiában. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. ÁprilisaiBarm. m/m hó I reggel j Hőms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 6 770 2 ragy. — — 7 771 2 der. — — 8 769 4 bor. — — 9 768 8 bor. — 10 771 7 i ragy. é. Időjárásunk kezd javulni, a hideg, szántó szelek megszűntek, kellemes meleg az idő egész napon át. Az időjárás képe í. hó 3 án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 8 fok meleg, Árvaváralján 0 h, Budapesten 13, Kolozsváron 3, Bukarest 10, Prága 6 m, Krakkó 6 ro, Szenpétervár 1 h, Moszkva 7 m, Bécs 9 m, Berlin 8 m, Páris 6 m, Róma 9 m, Fiume 15 m, Szerajevó 6, Konstanti­nápolyban 12 fok meleg volt. Bk. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahj R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom