Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-26 / 43. szám

magyar patzs 1905. október 26. Éltető levegőt A bujdosó küldött: Keletről, nyugfit'd, északiul ós délről Sóhajban, fohászban szállt a szellő haza, S érlelőül Rásütött az égről Isten szeme, a nap, Az igazság napja. Termékeny ez a föld, a magyarok földje, Mert az igazsággal, az ég királyával Öie.kei-ik össze. * Föltámadnak reudre. Ne higyjétek, hogy csak képekben, szobrokban S hiú képzeletben. Sarjad' ka vagyok Csánynak, Kossuthnak S a ti/enháromnak — Állítani merem. Földdel össztporlott csontjukból teiem a Borom és kenyerem. A mit ők szerettek, abból élek ón is, Magyar föld savából, Eszmét, gondolatot ez ad, s érzés nem kell Czenk, bitang fajtától. A mit ők szerettek, azt szeretem ón is: Ezt a dombot, völgyet, az' a hegyet, rónát, Csendes szelíd népe kesergő nótáját; A házat, az udvart, a várost a falut, Patak cstvegését, szeliő suttogását. Magas Kárpáfoknik zugó viharzását S lent a jámboroknak istenimádását. . , Érzem rokonságom. Panaszuk jajait belélegzem, s fáj is, Mikor hegyen völgyön szól fújja szerteszét, S a történelemnek veres berniből Lelkembe szívtam a R.ikócziak vérét. * Föltámadnak rendre. S ne higyj tek, hogy csak magok támadnak föl A hősök, a nagyok. Sohase higyjétek. Derék csapata van Batchyány és C-ány Magyar jellemének. S nem maradnak há'ia a büszke csapatok. Nézzétek, milyen a szilárd magyar jellem ! Erős családfa volt a C-ányak faja, Vértenger öntözte Apid csatájába

1 — A hcn szeizéstkor — S kiíenc/száz e.-zte.id5 sok kemény fejszése Balsorsként \ogdalta a kemény ágakat S mo3t ezen van a ior Erős ág ez az ág. N m is faág immár. Tengerben egy kószál. Vihar fújja, viz csapdo sa, E boríthatja a sós avagy vértenger: Nem mo dal, nem inog, rendületlenül áll. Megmarad egy helyben. Ez a magyar jellem. Most rajta volt a sor. . . S hozzá megy a botor. De kőbe \jgta a fejszéjét a hóhér, Mert Csány László el. Tanuk vagyunk leá mi ifjabb nemzedék, Százan, ezren, hogy még a lelke lángja é;. Ég s nh

jrre világit, mind köréje gyüüuk: Egy a hitünk vágyunk, egy a szab dságunk, Egy a mi Ltenünk. . . Vezeti bus tergét az alvilágban is Az aradi tizenhárom generális. S a mikor itt baj van, Fölhozza robajjal Mindenik az övé!. Fölkel a legnagyobb, legdicsőbb tábornok S zeng szava, mint ének . . . Csak egy ujját nyújtja nagy Kossuth az égre S kelnek ki a földből, jönnek a kunyhókból Lángpirosan égve A magyar honvédek. Megsimítja lágyan szellemujjával egy Béketűrő népnek bánatos orciájít, Mely az üdvét várja — Rácsokolja lelkét, a szabadság édes Mámontó csókját A magyar nemzetnek fenlö't homlokára: S nem marad a házban, sem a sírban senki,.. Terhétől ez a vén öreg föld megroppan, S csak egy nóta hangzik az egész világban, Egy nóta, hogy : „Mindnyájunknak el kell menni". Ha egj nagy jöi>, akkor lent senki sem marad, Ha Kossuth föltárnád, sokan föltámadnak. Mindenik vezeti a maga táborát. A vérzivatarban meglátod Zrínyit is, Két élü kardjával mint védi a hónát. S tudod, mit müvei a toll hatalma s a kard ? Egykor csak magi ezdt, most százezrek véle Zúgják, s megrázkódik a c-ontok velője, Miijomok menydörgik, hogy: „Ne bántsd a S a szent nagy csatának zugó lármájára |magyart!" Megnyílik az égbolt, A jó nagy Isten, az igazság s a Szabadság istene Leküldi ott hozzánk egyik jó gyermekét, Ki egykor miénk volt, Segítségül küldi: Dörgés, villámlás közt jön Petőfi Sándor S messziről kiáltja: Megyek, már ott vagyok! S amit 48-ban csak egy maga dalolt, Most égzengéikepen ezer szájból hallik S mint villámlás, a szó, a szivbe nyilallik: „Előre magyarok!" * Föltámadnak rendre. S mind bésorakoznak, magyar katonának. Oh. de nem ugy látom, nem ugv kép^e'em én, Hogy vérben fürödnek, karddal hadonáznak. Könyv iesz a sek kardból, a vér eszmét terem, Az egyenlőségnek, és a szabadságnak Tehát igazságnak az eszméjét terrai.J Miuden lelket, velőt egyenlőn járjon át A szellem hatalma, S „minden híz ablakán melegen süssön ba A boldogság napja". Mindenki dolgozzék, s minden ember egyék, Egyenlő legyen a j >g s a kötelesség. Jöjjön el egyszer a műveltség ünnepe. Tudomány a főben, a szívben szeretet, — Legelői a saját nemzeted szerelme — A mi aztán egy szent-akaratra vezet: S nem köll elkergetned, mert be s<;m fogadod A ki bitorlóként a házadba lépne, Vagy hazádra törne. Jöjjön el a lélek-m'jveltsóg ü inepe. Ennek az es'mének katonáit várom. Ez a hadsereg is tudom, hogy megjelen S a magyar nemzetnek igazságot vagyis Szabadsagot terem. Igen. Föltámad az ezreék hadserege. b ennek a kardja még fémesebben ragyog. Ile is eljön a menyorsz.ig küldöttje S leglelkesebb c-ata dalát itt mondja el: .Előre magvarok!" .. ,„ " Borbély György. Az első ezer. A 22 én tartott C ány-nzobor ünnepá'yen 302 koronát njeit a s/.iboralap s evvel a Maeyar Paizi-bun gyűlt összestcske elérte 09 meghaladta az. ezer koronát. Nem nagy összeg, nőt a cíélh^z kép t e'enyésző csekély-ég. De e' a szám, hogy ezer, m \<ij olyan s/ép tekintelws s/án! s egy ki-, t'u iJ ímentuninak m'gis már lurd .m^ntum. Nem mg* összeg mondom, s >k ember előtt, de előttünk, h íugyamunkások *-Intt, tekiu'elves nagy g.'áin. Nagv szám, ismételve mindegyre azt a iölténetet, hogy két izhen jött hozzá nagyobbocska összeg: egyik Eitner Zsigmond képviselő úrtól, a más'k e vasárnapi ünnepé'yből; de a többi igazán csak egv egy koronából s i kolás gyermekeknek és ip2io -tauonezoknak sok s/áz apró filléreihői való mirdo.ssze an év alatt, ügyesnek is tartjuk ezt a fi iéres gyűjtést azért, hegy része legyen b.-nne mindenkinek: azegényne ., gazdagnak, öregnek s ifjúnak, gyeimeknek. Hogy legyen benne mindenkinek egy egy li lérje s i.upc-o ódiek hozzá egy parányi érzése, egy-egv szál gondolata. Akkor mondhatjuk el igizán, hogy eitaz emleget Zalavármegye népe emelte. S a képre nezve majd Zalaváiingyenek mindenik embere elmondhatja, hogv én is benne vagyok, én is adtam hozzá egy fil'é t, r«y vágyat, egy sóvárgást, egy eszmét, egy érzé-t, egy gondolatot; s a műre-t ekintve, majd önéizettel elmondhatja, hogy a magyar ipaimfíjés/.etet tenger nagy pályafutásában elősegítettem egy lépé s-l; s a képre nó'.ve majd megnyugodva, mege'éged -tt«-n elmondhatja, hogy nem veszett kárba a ti lérem: kamatozolt és kamatozik szünteh n : kamatozik nekem, a gyermekemnek és unokáimnak. Mert a képre nézvést iám sugárzik Csány nagylelke n erre gyarapod.k és megerősödik bennem, a gyermekemben ós az unokámban a hazafiúi erény és az emberi vaskarakter .... . . . Megvan az első ezer. Gyüjtsük a többit. B. Gy. A Csany-szobor ünnepély. Az Aradi 13 vértanúnak és Csány László vértanúnak az emlékére e hó 22 én tartottunk gyász1 emlékünnepélyt Zalaegerszegen. Az ünnepély igen jól sikerült tartalmilag ós x czélra nézve is. A másik rovatban jelezzük, hogy a jövedelemből 302 korona jutott a Csány-szoborra. Az Arany Bárány vendeglő<e To;ch Káról készséggel átengedte e c élra in.-yen a nagytermet, s Mayersberg Frida táneztanitó mester is hazafiisságból 8'ivesea megengedte, hogy néhány perczet elvonunk a táncztanitásból. A város lelkes közönsége megtöltötte a nagy termet. A hivatalok főnökei is őszintén resztvettek, e kegyeletes ünnpályen. A kereskedő ifjak egyleta testületileg jelent meg. A szervezett munkások szakegylete Stern Pál vezetése alatt küldöttségileg jött el s hazafias érzelmei tolmácsolása mellett egy gyűjtött összeget adott át a nagy czélra, ezzel a megfogható jellel és megbotránkez íssal czáfolva meg azt ai <-lterjedt hirt, mintha ök valami kellemetlenséget akartait volna előidézni az ünnep ilyen, mert ez a hír járta; 8 egyúttal igazoltak "minket, akii e hirt hallva, nem is tartottuk méltónak ráhallgatni 8 teljesen kizártnak tartottuk. Sem alapja, sem oka, sem ciélja nem lehetett volna. — Az ünnepély 8ikerülósót nagyban elősegítették a következő rendezők eredményes bu'góságaikkal: Klosovszky Ernő, Fángler Gyula, itj. Czukélter Lajos, ErdŐ3 Gyula, Tóth János, Siposs Ernő stb. No, persze, meg a szereplők. Sándor Zsigmond mémö* vidéken hivataloskodott a s tizenkettőiik órában alig jutott neki 2—3 nap, hogy a művészeti kör ének és zeuekarát összegyűjtse, próbákat tartson, dí fényesen sikerült, mert azok már kitűnő iskolaban jártak. Időközben egy fenyes tehetaóaet is nyert az énekk:u\ Nemrégen jött váiosunkba Kosztrabszky Ferencz pénzügyi titkár s remek, iskolázott hanggal rendelkező kedves feleségét sikerült megnyerni az énekkar eg/ik tagjául. A megható Bánkbán-ima voP a nyitány. Azután Tuczy János tanár tartotta az Ünnepi beszédet, a szepen kidolgozott p'asztikus beszédet a/, aradi 13-ról s e lázas tárgyról tartott nyugodt formájú, de méiv tartalmú beszéde mindenkit erősen meghato't. Nemcsak mi, mindenki dicsérettel emlékezik meg róla. A beszédet mai számúak közli. Szalay Sámuel tűzzel szavalta A'irányi Emiinek amuyy is tüzes versét, a „Vértanuk napján" cimüt. S'tndor Zsigmond ének éi zenekarának majdnem a menyben jáio „Talpra magvar" ját Mkesen 'apsolva megismételtette a közönség. — Nóvák Mihá'y nyomda alá keszü'ő köiyvóből olvasta fel a C aavra vonatkozó részt. Resrlitesm ismertette a nagy vértanúnak utolso napjait, óráit. Közveil n az adtákból beazéit és konyakét lopott a szembe. — Ifj. Czukelter Lajos remek szavaló. „Fő tanúdnak" ke-detü rapszódia télét szavalr, melyet esak nem mondvacsinált, mondjuk: irt erre az alnalomra Boibély György. Nem is annyira költemény, mint rithiuusos beszed s neua is annyira kerek mű ér ésé!' igénylő vers, miat nond I it-töredekekbvjí állo irá : de C-uke!ter szavalata ertéke-sé tette. Előad uában kizárólag plasztikusan kidolgozta a C.-ányra vonatkozó neüány sort s emelkedett önérzeisel enenusiismasábm Csánvnak a jelen levő Car-ibis tele ele.nagysagu olajf stménvü kep?re icuta'va határozottan mély hatast tett a közönség 1 lkére. Szavalatának a s-övetret kö/li a mai tzáuiuni. — E ut in dr. Csák Károly, az Irodalmi és művészeti Kör irodalmi osztályának az elnö»e az ő ismere'es lelkes, tüzes szónoklataVJ! záita b* az ünnepélyt, megköszönve a közönségnek a megjelenést s kerve a hazafias erzése'inek a megőrzése'. DJ még volt egy záró, egy megható záió pont, az ének és zenekarnak a Hycnnusza, melyet áilvt haligattak meg. S meg nem állhatta a kö/öns-g, hogy még egy Kossuth nótát is el ne ének-ljen. I. Országgyűlés nincs. Tudjuk hogv deczember 19 én lesz. Addig azonban kinevezte a király a régebben kinevezett s közben lemondott minisztereket. Ezek közül csak György Endre nem fogadta el földm. miniszterségét. Helyébe jöct Br. Feilitzsch Arlhur. A most kinevezettek névsora tehát ez : Br. bejérváry Géza miniszteielnök, király meletti miniszter es pénzügyminiszter, mert kivált ez utóbbira senki sem vállalkozott. Lányi Bertalan igazságügy Vörös László kereskedelem. Kristófig József belügy. Lukács György vallás és tanügy. IK Feilitzsch Arthur földaaivelés. Bihar Frencz honvédelm. Kovacsevics István tárcza nélküli horvát-szlavondalmát miniszter.