Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-28 / 39. szám

1905. szeptember 21

. nem eszerint vállalnák el a kormányzást, mert akkor kimondhatatlan nyomor, inség és szenvedés hárulna fenyegetőleg a magyar nemzetre. A mint a napilapokból látjuk, a főváros népe zajong, mint a fölzaklatott méhkas és már öklelő.-nek is; távolabb az ország népe is forrongásban vau; nem „forradalmi" szándókkal; csak a lelkek íorrongása van ott. És nem a fenyegető szenvedéstől vaió félelmében, hanem — ugymondják — mert az audienczia alkalmával a vezéiek utján sérelem esett magán a nemzeten. Mert nem törvényes, nem alkotmányos, mondják, hogy a Korona szabjon feltételeket a nemzet képviselőinek, a leendő kormánynak. Ezt ugyan avval enyhítik mások, hogy hozzá vannak Bécsben szokva, mert 30 éven át igy volt, csak nem tudta a yilág. Sokan azon ig tépelődnek, hogv ki adhatta a királynak azt az öt pontú tanácsot: Goiuchovszky ?, Beck?, Pietrich?, Paar?, Bollfras? vagy melyik bécsi bizalmas? Avagy Kuhen Hérderváry, vagy gróf Tisza István magyarok? Többen a két utebbira gondolnak, mevt már régen Iléderváry mondta: — Megdermed a vér ereimben, ha a következő szenvedésekre gondolok. Gróf Tisza litván a golyót és akasztófát emlegette s ezeknek folytatásául most Ő Felsége a kimondhatatlan szenvedéseket teszi kilátásba, melyek mind összefüggő események. Az esemény miatt a fővárosnak b az országnak a hangulatát eléggé jelíemzi csupán két eset. Budapesten óriási tömegekben járják be az utczákat, lelkes díkeziós tiintetéáeket rendeznek a koaiieziós vezérek mellett B az elienzeki lapok mellett. Fölkeltek az úgynevezett Jakab-fele szoeziálisták is, a hazát nem ismerő czuczilisták, abczugoíják a magyart s széttépik a nemzeti lobogót. A czuczilistákat megvették az utczán. A másik eset vidéken, Tiszaiőkön történt, ahol Pap Zoltán a képviselő. Mikor meghallották a vezéreknek s igy a nemzetnek Bécsben történt kudarczát, meghúzták a torony harangját, a nep a templomba ment s az örök Isten szine előtt tett szent fogadá&t, hogy a vezérektől kimondott nemzeti érdeket bárkivel és bármivel szemben vérök utolsó csöpjóig védelmezi.. — Az ország minden részéről erős elítélő hangok hallatszanak a bécsi eljárás ellen s biztató és bizalmi nyilatkozatok a vezérek msl'ett. — ji bécsi audienczia azért tűnik fel a nép előtt különösnek, mert a iegtamáaabbak is azt hittek, hogy most a király félnapos, vagy egész napos behaló tanácskozásokat fog folytai ni a nemzet vezéreivel, tehát a nemzettel, s szóhoz sem juttatta őket 472 perez alatt stb. Az újságok is erős hangon imák erről, írják, hógy az az öt ember magánemberként is nagy emberek, hát még mikor egy nemzetet képviselnek ! s irják, hogy tehát nem veit illedelmes dolog rendeletiéi elküldeni őket. A „Független Magyarország" például „Ferencz József ökle" czimen közöl egy verset, melyért ezt el is koboztatta az ügyészség s felségsértési pör lesz belőle. Sőt még az Újság czimü újság is törvénytelennek es alkotmánytalannak mondja ezt a kihallgatatlan kihallgatást. A mi lapunk nem mond semmi eredeti véleményt, csak a másokét sorolja fel. Mert nekünk nem szabad politizálni. S ezt mindig hangoztatom előze'es védeimül, nehogy valaki pulin.záíásnak nézze mások véleményének a felsorolását. Bizony nyomorult ember az ember, ha ugy kell félnie, mint egy tolvjjnak. Nekem nem szabad politi zálni, mert nincs ötezer forintom a „biztosítékra". De egyébert sem szabad. Nem szabad azért, mert én tisztviselő vagyok. Állami tisztviselő. Nemzetem javára dolgozom. Gyermekeket nevelek a hazának. Leikökbe is beleoltom a józanságnak, a jóságnak, a becsületnek ós a hazaszeretetnek teimő ágait. Ennélfogva nekem nem szabad nyilvánítanom a saját véleményemet. Egészen másként áll a dolog Izrael Jakabékkal. CU is dolgoznak, de csak a saját zsebökre. Ubi bene, ibi patria. Nem c

jak nem ismernek hazát, hanem a magya hazának nyilt ellen^ógeül tüntetik fel magukat; nyíltan demonstrálnak az idegen nótákkal, tüntetőleg mellőzik a magyar nótát: nyilt kiabálásokkal abczugoíják a magyar nemzet érdekeit, — szent jelvényét, a három szinü lobogót rongynak tartják s ha még sem rongy, széttépik, hogy az legyen, szóttépik az ország fővárosának az utczáin. Ennélfogva nekik szabad politizálniok, megostromolják az ország házát s törvényt akarnak diktálni a törvényhozóknak. Hát csak természetes, hogy nekik több joguk van a politizáláshoz, a magyar politikához, mint nekem. B. Gy magyar pai

zs 3 Heti hirek. Helyiek. Október 6. Szóba jött, hogy meg kell ünnepelni október 6-ot, az aradi vértanuk gyászos emlékét. De olyan furcsán vagyunk mi evvel, hogy rettenetes! Ki ünnepelni meg? Vagy kinek az indítványára? vagy kinek a vezetésével ? Senkinek, mert mindenki vagy hivatalnak, vagy evvel valami összeköttetésben álló ember. Hát nézzük: a tanárok? tanitók? pénzügyi tisztviselők? vagy talán a törvényszéki birók ? az állami erdőhivatalnok ? vagy a mérnöki osztály ? a megyei hivatalnokok épen ugy; a városiak összéköttetésbea vannak a megyével. Hát talán az egyesületek ? Melyik ? A korcsolyázó egylet? Annak is a királyi főmérnök az elnöke. A Kaszinók! Ott a főispán az elnök. A kereskedők Kaszinója? Hát ez Kaszinó czimen ugyan, de inkább kereskedői ügyekkel foglalkozik. Az úgynevezett uri Kaszinó meg épen semmivel sem foglalkozik, legfeljebb, hogy kormos vagy nem kormos é a füstölő lámpa. Volna egy pár ügyvéd. Hivatásuknál fogva csupán ők a független ;k. De egy idssé ők is . . . hogy is kellen i mondani! egy teremben tárgyalnak a birokkal. Független ember igazán csak a földműves ember; de ők a város szélein laknak. Nó még függetlenek és igazi urak volnának az asszonyok. Ők talán megünnepelnek az aradi vértanukat. Hozzá még elég lelkesek is, és hazafiasak. Nekik itt nncs olvasó egyletök, ami elég jó Czjim lehetne. Han na ennél nagyobb baj az, hogy szereplésökkel rossz hirbe hozhatnák hivatalos férjeiket. — Ezer menykő! Hát igazán két részből áll minden magyar ember? Egy hallgatólagos magyar hazafiból és egy p

;aczi hivatalnokból ? Hát igazán nem fér össze a magyarság szeretete a tisztviselőség munkájával? Az ördög látott ilyent- A főgimnáziumi ifjúságnak önképző köre azonban megünn

ap!i — amint halljuk — október 6-ikát. Ők nem hivatalnokok. A városon is lesz azért ünnepély Csáay Lászlónak és az aradiakntk vértanúi emlékökre. A független polgároknak egy társasága rendezi. Október 6. helyett 8 án lesz az emlékünnep, mely elég közelesik 6-ikához s Csány 10-én szenvedett vértanúi halált. Ez ünuepélyt egyúttal a Csány szobor alapra is rendezik. — Ennek részletéről jövő számunkban többet is elmondunk. Kinevezés. Mayer Marianna okleveles tanítónőt kinevezte a kir. miniszter rendes tanítónak a zalaegerszegi áll. elemi iskolához, hol már a mult évben is sikeresen működött megbízottként. Itélet-idŐ vonult el városunk fölött kedden éjjel és csütörtök kora hajnalán : folytonos dörgés, szakadatlanul tüzlángok közt " ömlött az özönvíz, ugy, hogy még a bátrabb szívűek is azt hitték néha, már-már lángba borul a város ós vidéke a beállott végitéletben. Kínos 2 óráig tartott e rémséges idő, mely a szép szőlőtermést félig tönkretette, s több heiyen gyújtott, égetett hulló menyköveivel. Bk. A villamvilágitás telepe számára, megvette a város a Bakonvi telkét a Wlassics utczában, a Ganzgyár szakértője azonban nem találja alkalmasnak az alant fekvés miatt. Tehát nem itt lesz a telep. A város azért, felhasználja ezt a telket iskola építésre, s villamtelepre más helyet vásárol. A községi és körjegyzők ünnepe. Zalamegye jegyzői 25 éves jubileumára gyűltek össze ma Zalaegerszegen. Csertán alispánnal az élükön 10 órakor templomba mentek s 11 órakor a megye dísztermében Kováts Gyula (Légrád) elnök nagytartalmu elnöki megnyitót tartott a mai jegyzői hivatás nagy fontosságáról. Lehet áldás és lehet átok a népre. A mai qualiíikált jegyzőség áldás. Vass Miklós Keszthely polgár városi jegyző felolvasta szépen megirt történetét e 25 éves életnek. Több egylettől és egyesektől, köztök Hertelendy Ferencz főispántól is jött üdvözlet a jegyzőknek. Elhatái ózták, hogy ez ünnepélyről Emléklapot adnak ki, melyben Vassnak kido'gozott története főként, benne lesz. Az idő s a hely kicsinysége miatt most csak e vázlatos ismertetést hozhatjuk. Délben Domokos Ignácznak a Korona cz. vendéglőjében volt a társas ebéd, melyen mintegy 80-an vettek részt. Felköszöntőt mondott: Kováts Gyula elnök, Cserfán alispán, Dr. Ruzsicska, Zábó Gyula, stb. Elveszett egy urns alakú emukor doboz, a zalaegerszegi-andráshidai crazáguton. Aki megtalálja, tegye le a kapitányi hivatalba s illő váltságdíjat kap özv. Skubíics Jenőné úrasszonytól. HZ © -fc ± jp ± Sb c z . ) Buza Rozs Árpa Zab } Burgonya i Zsir J Bab Kukoricza Alma Kórte Szőllő Szilva friss 14.60—15-20 12- -12 40 / 12J- —12 4 12- 13. 11-40—is 5-7 V 2'40 11-40—13.-7 1-40 16-22 15-16 10-16 4—8 40—50 8—10 Gyüjtőiv a Csány ssoborra! Mai számunkhoz a következő t&rtalinu ivet mellékeljük. A kinek a kezébe kerül ez a kis gyüjtőiv feltesszük arról, hegy jó magyar hazafi s tiszteletben tartja a dicső mult dicső férfiainak emlékét. Arra kérjük tehát ne sajnálja a fáradságot, gyűjtsön ez iven, ha csak néhány fillért is, s küldje el a Magyar Paizsnak. Itt van a nagy alkalom, okt. 6. aradi vértanuk emléknapja, okt. 6. Négy nap múlva okt. 10., mely napon a Kossuthhoz hasonló magyar szellem, Zalavármegye dicső bajnoka, bitófán halt meg. Ezeken a napokon tartsanak mindenütt emlékünnepélyeket — hárman-négyen is egy társaságban s ez alkalommal gyűjtsenek a Csány szobrára — akármi keveset. Sok kicsiből lesz a nagy. A Magyar Paizs nyugtázza és kamatoztatja a beküldött összeget. Gyüjtsünk aCsány szoborra! Özv. Gráner Mihályné 10 koronát adott. Mai gyűjtésünk 10 kor. Hozzáadva a múltkori (609 K. 71 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 619 K. 71 fill. a szárnyasoknak 9jZ Éro. magasabb a műit hónapi áraknál. „ Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai gyártmány". Megyeiek. Körorvos választás. A muraszerdahelyi körorvosi állásra folyó hó 15-én Viola Vilmos csáktornyai oivost választották meg. Kinevezés. A közoktatásügyi királyi minisfer Móréné Mahisch Mária baksai állami elemi iskolai helyettes taniónőt ugyanoda rendes tanítónővé nevezte ki. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Samuéig O'.tó és Pilch Ernő nagj kanizsai kir. törvényszéki aljegyzőket jegyzőkké nevezte ki. — A vall. és közoktatásügyi kir. minisztev Major Aladárt a sümegi reálisko'ához ideiglenes rendes tanárrá nevezte ki, Hölszky Sándor sümegi reáliskolái tanárt Nagyszebenbe helyezte át. Anyakönyvezetök. A kir. belügyminiszter kinevezte az örvényesi anyakönyvi keiületbe Csárv Zoltán helyettes körjegyzőt teljes hatáskörrel nnyakönyvvezetővé, továbbá a galambokiba Fiala Imre segédjegyzőt, a baksagyőrfaiba Molnár József segédjegyzőt, az alsólendvaiba Perenyi Ödön aljegyzőt, teljes hatáskörnél anyakönyvvezető-helyettesekké, a tüokeszentgy őribe Juhav Antal segédjegyzőt, a mura vidékibe Töiök János jegyző-gyakornokot és a zalabéribe Gulner László segódjegyzőt, a születési és halotti anyakönyvek vezetésére szorítkozó hatásköriéi, a baki anyakönyvi kerületbe Horácsek János jegyző-gvakornokot, a lángvizibe Horváth Sándor jegyzőgyakoínokot, a nemesapátiba pedig Szabó Lajos jegyzőgyakornokot anyakönyvvezető helyettesekké.