Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-20 / 29. szám

VI. év. Zalaegerszeg, 1905 juliu

s 20. 29. &zám. ' Előfiaatésá ár: Sgy érr» 4 koron*, fél érra 2 korona é<rr» 1 kor. S-/7M isám 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint. Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEO-JHLENIK HETENKÉNT CST^TTÖR TOKON jpuÉPm ESTE. Hagy iiók, Dagy művészek sikra lépnek a magyar iparért. Bartha Miklós a magyar jellegről Az újságolvasók emlékezhetnek, hogy ezelőtt öt évvel leginkább Bartha Miklósnak varázshatalmu írására indult meg a magyar ipar szeretetének a mozgalma Erre alakultak itt-ott iparvédő egyesületek es indultak meg magyar iparpártoló lapok. Akkor indult meg a Magyar Paizs is a magyar iparnak a általában a magyar faji sajátságoknak a véd el mezesére. S szeiény lapunknak már a legelső számát megtisztelte volt akkor Bartha Miklós ur egy szép levéllel. Többek közt arról is szól a levél, hogy müveinken nincsen kidomborodva nemzeti kharakterünk, sem irodalmi, sem ipari müveinken. Nincs, mert. fővárosunk internationalis zsgyvaságból áll: kerékbe törik a nyelvünket, s minden egyébben, iparban is majmolnak. Pedig „Hitem szerint — igy szol — a székely galamblúgos kapunak, a tornácz oszloprendjének, a somogyi kanász ostor nyelének, a miskolczi, debre ezeni, kolozsvári szűcsök mellrevalójának, a szűrszabók diszitményei' ek őstipuszait még Ázsiából hozták az elődök. Ezeket a vonalakat, színeket, formákat és jellegeke' egyetlen európai népnél sem kapjuk meg. Ezek tehát sajátosak; a nemzeti termőképesség biztosítékai; a népizlés mértékei. Ezeket már régen fejleszteni és alkalmazni kellett volna a könyvkötésen és bútor, n kei éve az ipar legkülönbözőbb ágainál De e helyett másoltunk" . . . Szeiény lapunkban hatonm éve már, hogy hangoztatjuk az elvet, emeltetjük a zászlót, a magyar ipar páitolásának a zátzlóját, magyar faji kharakterünknek az elvet Ugy látszik, most megint egy nagyobb hullám • verés k rekfdik ebben a mozgalomban. A Magyar Védő Egyesület élénken kezd dolgozni Bpesten. Egészen uj dolog pedig az, hogy eléállott egy nagjnevü művész, nemcsak prédikál, mint az ajságiró, hanem egy nagy szövetséget akar te remteni az önálló vám'eiületnek, a magyar ipar emelésének az érdiében s a B>rtha Miklós szellemeben a magyar jellegnek, az egeszseges magyar ízlésnek a müveken való kidomboritása ér= dekében. Nem kisebb ember ez a művész, mint Itsüty Áipád, aki magyar lelkének egész erejével szól egy köi'evelü felhívásban az Írókhoz, müvésztársaihoz és újságírókhoz, hogy szóljanak hozzá a dologhoz ós kezdjenek hozzá „ipari füg getlensógünknek jövendő harczához". A felhívást ismertetem a jövő számban. Ehhez a Feszty féle mozgalomhoz Nemzeti ipar czimen Bartha Miklós most a következő czikket írja. Budapest, 1905 julius 13. Feszty Árpád felhívást intézett a magyar Írókhoz és a magyar művészekhez. Nem csupán a szabályszerűen beiktatott írókhoz és és művészekhez, hanem mindazokhoz, akiknek szivében elevenen lüktet a hazafiság lelki ismerete. Ezen az alapon éD is érintve érzem magamat. Ebben a felhívásban egy nagy festőművész csinál nagy művészi politikát. Izmos kézzel ragadta meg a nemzeti fellendülés robogó kocsiját, hogy a megvalósítandó értékek közé elhelyezze iparműv szeti ideálját. Azt akarja Feszty, hogy irók, művészek, gyárosok, mesteremberek hatalmas szövetségre lépjenek a ba?ai ipar nemzeties fejlesztése czéljából. Nagy idők tulajdonsága a termékenység. A vágyak és törekvések lázas álmaiban gondolatok fogannak meg, miként megfogannak a .magvak a termőréteg fermentácziójában. Nincs kétségem aziránt, hogy nemzetünk most nagy időket él. Még kevésbbé kételkedem abban, hogy a Feszty gondolata eme nagy idők termékenységének egyik legszebb hajtása. Bizonyítani kívánok. Nemcsak a néplélek jellemében, nemcsak a hagyományokban, a múltban, a nyelvben, az irodalomban találhatók nemzeti vonások, íme a zene. Minden jófülü ember meg tndja különböztetni az olasz zenét a pémettől, a francziát az angoltól és valamennyit a magyartól. Nem kell ehhez sem hangtani aritmetika, sem generál-basszus. Csak némi hallás és némi izlés kell. Tovább megyek. Másként halász az angol, másként az olasz, másként fogja a pisztrángot a székely a Vargyasban és más'< ént a román a Hidegszamosban. Mivelhogy mindenik nép a saját természetét viszi bele a halászmesterségbe Még messzebb megyek. Állítom és bizonyítani tudnám, hogy a magyar házi állat: sertés, birka, ló, szarvasmarha bátrabb, mint a német, olasz, franczia házi állat. Még a kutya is bátrabb, ha magyar. Sőt a tyúk is bátrabb. Állitásom groteszknek látszik. Pedig a magyar ló különleges bátorságát már ismerik is a porosz huszártisztek és komolyan méltányolják. Honnan ered a bátorságnak ez a fokozata? Ered a hatásnak abból a minőségéből, melyet a gazda a házi állatra gyakorol. Az állandó érintkezésben megszokja az állat, hogy ne féljen, mivel a gazdája sem fél. Azt akarom ezzel mondani, hogy még a háziállatban is van nemzeti vonás. Eredményezi ezt a szokás, az életrend, a táplálék, a bánásmód, az égalj. Egészséges érzésű nép a saját külön ízlése, igénye, felfogása és szüksége szerint rendezkedik be. Alkot tehát magának külön jogrendet, külön igazgatási szerveket, külön véderőt. Epit házat, falut; készittet ruhát, bútort Mindezt ugy, hogy minél otthoniasabban találja magát. Ezer éve. hogy egy hazában lakunk a tótokkal. Mégis minő különbség van a zólyommegyei és a kiskunsági falu ábrázatja között! Ez a különbség feuáll a lakások berendezése és népviselet között is. Miért? Azért, mivel a nemzeti vonások jelentkeznek a házépítésben, a lakásberendezésben, a ruházatban. Minél több nemzeti vonást őriz meg egy faj: annál erőteljesebb a nemzeti lélek működése, mert a világversenyeken annál terjedelmesebb a védelmi vonala. Mikor látom, hogy a bő gátját plundrával, a kontyot kalappal, az árvalányhajat csinált virággal cserélik föl, mindig elszomorodom, mert ugy érzem, hogv bontogatják a nemzeti eredetiség várfalait. Hát még, ha látom, hogy a czim halmot rézinstrumentum váltja föl! Mit akar Feszty ? Meg akarja őrizni az iparban a nemzeti vonásokat és iparunk berr %. következő fejlődésének magyaros irányt akar adni. Szétszórt kincseket akar gyűjteni és azokat alkalmazni akarja a nemzeti munka sokféleségében. Az ó'művészi lelke fölfedezte a magyar nemzeti stilus alkatelemeit a járomfőben, a bordiczában, a szűrben, a subában, a gShtwÖhúgós kapuban, a székely tornácz oszlopában, a varottasban, a ost írnyélben. Fölfedezését a fejlődő magyar ipar tényezőjévé akarja tenni. Nagy feladat. Magyaros mivoltunknak gondolata ez. Egész emberek számára való munkatér. Fesztyt egész embernek tudom. Sok munkatársra lesz szüksége. Az én napszámosi erőm rendelkezésére áll. Fenséges terv: az iparban is magyar képet adni a hazának. A közízlésnek állítanánk örökbecsű védvámot. Hagyományos színeket, vonalakat, formákat mentenénk meg az eikallódástól. A nemzeti stillussal együtt belevinnők a gyárakba és a műhelyekbe és a boltokba a nemzeti érzéseket. Ha jön majd az idegen: nem német majomcsordát fog itt látni, hanem magyar nemzetet. Isten adjon Feszty Árpádnak kitartást és jó szerencsét! Bartha Miklós. A szombati városi gyűlés. Mondhatni, a kaszárnyai pöczegödör miatt jött egymással erős konfliktusba Zalaegerszeg polgármestere és Zalavármegye alispánja. Még a mult 1904. évi október hó 1-én történt, hogy Zalaegerszeg rendezett tanácsú városa képviseleti közgyűlést tartott volt Várhidy Lajos polgármester elnökletével. Sokan s némelyek élesen kritizálták a városi ügyeket 8 a polgármestert is. Többek között Csertán Károly alispán választott képviseleti tag is felszólalt s a város érdekében körültekintőbb tevékenységre szólította fel a polgármestert, felemlítve azt is, hogy Boér őruagy térparancsnok panaszolt nála — az alispánnál — hogy a honvéd kaszárnya pöczegödrei nincsenek kitakarítva, ene pedig ügyelni kell, mert a katonaság csak ilyen apró dolgok, ürügyek miatt is nem lehetetlen el fog helyeztetni, a városnak nagy kárára. Erre Várhidy elnök Csertán szavait visszautasítja, ő a polgármester nem bibás, ő kiadta a rendeletet Kesseldorfernének, a takarítónak, az a hibás, ha nem takaiitott, a kapitánvt is felszólifo'.t.a, hogy a sintórt karhatalommal is szorítsa. Erre óriási zaj, lárma lett, Csertán oít hagyja a gyűlést s még ez október 8-án levélben betesjesztetfe a képviseleti tagságról való lemondását avval az indokolással, hogy noha ő a közügynek i-peczialisan a városnak érdekében szólalt fel, de olyan tapintatlan vezetés mellett a közügyet nem lehet szolgálni, méltatlan megtámadtatást nemcsak tűrni nem, de szemlélni stm tud. A polgármester fegyelmi vizsgálatot kélt maga ellen a pöczegödrök miatt. Ebben a kettős ügyben volt most szombaton a városi közgyűlés. Tárgy : 1. „2234/kig. Váihidy Lajos polgármester jelentése vizsgálat elrendelése iránt." 2. „3146/kig. Csertán Károly városi képviselőnek a városi képviselőtestületi tagságáról való lemondása." Németh Elek városi főjegyző elnökölt. A jegvzőkönyvet Kováts László és dr. Rosenthal Jenő hitelesitik. Fülöp József jegvző előadja az 1. tár