Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-01 / 22. szám

1905 április 27. MAGYAR PAIZS 1 'ugrani, de előbb bedobja az Iluska p:rából nőtt "virágot. Hát! ez az élet vize vala s a virágból ime életre keltiaviz Iluskát. Királyi pár lesz belőlük még a tündérek között is — olyan szépek és jók mindaketten. Szép tündérmeséje ez a gyermekkedólyü nép nek. A néptől tanulta s a nép számára teremtette Petőfinek a ragyogó phantaziája. Ebből csináltak s/inmúvet. S ebből a szép meséből meg a mai kérődző ós százrétü bendővel «mószlő korszaknak a gyermeke is jó színművet tudott csinálni. A szinmű nyomon kíséri a mesés történetet. A kisebb változta'ások is több helyt ós nagyobb mértékben inkább előnyére válnak, mint hátrányára. Hátrányára van megváltoztatva az a kedves jelenet, melyben a pásztorfiu kicsalogatja Iluskát a patakból s ezerszer megcsókolja. Félreérti Petőfit a színműíró. A színműíró leülteti a szerelmeseket a mbára, mintegy beviszi a mezőről a szalonba s evvel elrontja, hogy ne mondjam, elpiszkolja Petőfi gondolatának s a népköltészet ártatlanságának naiv tisztaságát. Legalább is felkelti a gyanu

f. Tudom, hogy az operette elnevezésben rejlő czél kívánja ezt, de épen ennek vagyok én az ellensége. Mindjárt szólok erről is. Nem tudom különben, hogy a szerző rendeli e igy ezt a jelenetet, vagy csak a színész alakítja igy, — de látom, a hogy szerző nem tiltakozik ellene, talán azért, meit gondolja, igy jobban gyül a pénz. Pedig, én ugy gondolom, az eiedeti gondolat kivitele szerint sem maradna pénz nélkül. — Egy másik hiba a/, hogy a szin-iró Bagó trombitást, ezt a közönséges embert is belépteti tűndérországha. Ez a képzeletben is ab*urdum teheti aztán operetté vagyis bolond históriává a szép mesét. De mikor éppen erre van szüksége a mai szinműirónak. Pedig én itt is azt mondom, hogy enélkül is jött volna pénz elég. Azonban ezt a kis mellékes fólszegséget alig is veszi észre az ember a fő dolgoknak a szépsége miatt. Kár volt tehát ezért operettnek nevezni. Mert kétségen kivül épen a változtatással nagy előnyök is vannak benne, még pedig nem operettszerüek. A szerelem megdicsőülését még kifejezőbben feltünteti a szinnaű, kivált a II. felvonásban, hol a hős fiu hirt vesz kedvese haláláról. Olyan igaz fájdalom mai gyászolja a halottat, mintha Etelka sírján látnók a Czipruslombokat. De nem esik kétségbe, sőt felmagasztosul, mert hisz' a szerelemnek a síron tuli erejében is, s mindenhatóságának örök életében. És a szerelemnek ez a halhatatlansága megnyugtatja. Még van egy nagv előnye a színműnek. Mig Petőfi csak egyik eszmét, a szerelem szépségét és erejét festi hatásosabban, a színműnek egy másik kiemelkedő része is van: a honszeretet nek ellenállhatatlan hatalma. Itt a tündérkirályságra emelkedett János vitéz lluskájával együtt ott hagvja fényes országát, mert haza csalja őket a faluba a fuiulyaszó s az aratók vig danája. És evvel együtt a szerkezet iá megnyerte nagyszerű plasztikusságát Petőfi János vi'éze a képzelet fokozódásával három lépcsőt jár meg egy irányban : a szolga legényből király lesz, s királyból tündérek fejedelme. S kiemelkedőbb módon egy eszmét grórifikál, a sseielmet. Bakony szin uiivében is ez a három fok van, de a második eszmével gazdtgabb a tartalom; s ugyaa e második e-zraéiek a kapcsával ir le olyan szép költ a cselekvés, hogy visszatér cda, a honnan kiindult. S a műalkotásnak ez a módja jobb ifi. És ezért tisztelettel kell lennünk azuj szerzők iránt. Noha iit sem nélkülözik mesterüket. Mert egy Petőfitől s egy Beiangeríől tanulhatják azt a nótát, melyet, a Párizsból hazakívánkozó paraszt űu dalol: Százszor látom a hófúvást, vihart s ha Vadállatok nyájunkra törtenek . . . Adjátok vissza, vissza falumat, S botom, s a barna kenyeret! Oh nagyon jó ez a János vitéz czimü színdarab. Pompás a zenéje, meiyet Kacsoh Pongrácz szerzett; szépek a versei, miket Heltai Jenő iit; kitűnő a sserkezete, melyet Bakonyi Károly alkotott, — és felemelő az egészben a lélek, az eszme, a magyar szellem, melyet mindhárman leheltek belé. Csupán egy hiba van — nem benne, hanem körülötte. Miért nevezik el a faját operettnek ? Mintha azt mondanák a fiuiól, hogy leány. Hiszen a János vitéz egészséges magyar elmének, magyar képzeletnek a szüleménye. S a magyar még nem tartozik a kiélt népek sorába. Az operett pedig olasz termék. Még pedig olyan iutti-frutti. Még ha gjíimölcs volna ex az ezerféle keverék! De van benne minna, bókanyál, patkószeg és nadragulya. Egyenlően enni valók mind Az operett az operából (dalmű) fajzott, avagy fakadt ki, mint az egészséges fa oldalán a seb. Az indó európai nemzetségek fiatal korukban é3 egészséges voltukban képzeletükkel isteneket teremtettek, az istent emberré alakították s az embert az istenek sorába állították. A képzeletnek ez még rendes játéka. De aztán elfáradt a. képzelet. Hanem e gyengeségében is eiőlködik vala s ilyenkor idétlent szül: félig ha'-, félig ló alakot. Magok az emberek saját magokat is ö'sze'évesztik. Nem tudják vala magukról, hogy fiu vagy leány. Ennek a kiélt nemzetségnek beteg agyvelejéből született az operett nevű irodalmi műfaj, ez a monstrum. És jönek az olasz és franczia kisasszonyok Magyarországi a és ültetik, vetik, plántálják, ápolják i;t nálunk is a bolondgombát. Nálunk még nincs jogosultsága a; operettnek. Mi még egészséges k vagyunk. Egészséges embernek a kép/elete is egészséges s nincs benne képtelenség — épen azéit, mert képes beszéd van benne. Hogy János viréz egész hadseregeket íe ver a levágja a sárkányt és eljut Tündérországba: ez nem absurduro. Mert a mesélő és hallgató falusi legénynél van a faluban még kétszerte erősebb legény is; a láthatatlan János vitéz pedig lehet ezerszerte is erősebb és bátrabb és szebb. U megteheti mindazokat. De aki nem olyan, mint János vitéz, az nem juthat el Tündéi országig. Azéit nincs mit keresnie Bagó trombitás katonának Tündérországban. Azt még kevésbé hiszi el a magyar mese közönsége, hogy János vitézt egy asszonynép helyettesítheti. Hanem azért eljön hozzánk O'aszországból és Fra< cziaországbol Operett kisasszony, felöltözik János vitéznek s megbolondítja egészséges képzeletünket. De a szinműirónak pénzt szerez ez a perverz fiu-leány operett. S ez a fő. Az előadást dicséretes buzgalommal s megnyugtató eredménnyel jvógzi nálunk is a Szilágyi Dezső táisulata. A szépségeket feltüntetik. A mi benne nem jó, az nem a színész hibája. Iluskát Lendvay Feiike tünteti fel kedves módon; János vitézt Aranyossy Bella és Jáftzay Miriska játszák, előbbi nagyobb könynyedságge', utóbbi féi fiaeabb méltósággal, mindenik egyenlő előnnyel. Borbély György. C3afclornya monográfiája. Ziinyi Károly Csáktornyái tanár régen foglalkozik már Csáktornya leírásával. Most bevégezte a nagy gonddal összeállított munkát, a előfizetésie hívja fe! a közönségei A könyv ára 6 korona. Csáktornya nevezetes hely a határszélen. Nevezetes a JZrinyiek váráért, a Zrínyi-k emiekeért s a szél-magyarságnak kulturális viszonyáért. Nemcsak a zalaiaknak de a távolabbinknak is lelkesen ajánljuk a könyvet. A könyv az 1901. ki népszámlálás alapján áll. Meglepő éidekességek vannak b

Qnue a magyarság fejlődésére nézve. Foglalkozik a vár történetével, a város múltjával és jelenével, a lakosság neve ível s egyebb viszonyaival — mely rósz fontos forrás lehet a csalicdi összeköttetésekre nézve. A könyvet 45 kép dis.ziti a magyarázatok mell ti s 25 ívre terjed. Szerkesztőségünkben is van gyűjtő iv s szívesen közvetítjük a megrendeléseket. Uj lap. Kaposvárt ma „Somogyvármegye» czimen uj politikai i?api lap induit meg. „ Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőz ődést szereztek, hogy az hazai gyártmány". Különfélék. Árlejtések, magyar iparra. A közölt árlejtésekre von átkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m, kir. Kereskedelmi Muzeumba'u is megtudhatók.) A budapesti áll. rerndőrség főkapitányához jun. 20-ig fazekas munkák ra. — A budapesti állami hidak felügyelősőgéhe^z junius 17-ig a Lánczhid vas és faalkatrészeine.k mázolására. —A székesfehérvári törvényszék elnökéhez julius 3-ig stearin gyertya szállítására. T — A nagyváradi törvény székhez junius 2 4-ig javítási és helyreállítási munkákra. — A szekelykereszturi állami építészeti hivatalhoz j^unius 6-ig hidak helvreáliitásárs. — Az aradi - állami építészeti hivatalhoz junius 26-ig tatarozási munkákra. — A barcsi dohánybeváltó hivatalhoz junius 22 ig tatarozási munkákra. — A soproni törvényszék elnökéhez julius 21-ig stearingyertya szállítására. Eladd vivószerek és egy konyhai jégszekrény jó állapotban a Korona vendéglőben Domokos Ignácz vendéglősnél. (3-0) A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Máj. hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 26 765 9 ragy. é. — 27 767 8 rag\. é. dér itt-ott 28 770 7 ragy. é. — 29 767 8 der. ó. — 30 7f6 12 bor. é. — 31 763 12 der. é. — jnn. 1 — — — — — Időjárásunk a lefolyt héten át szép derült, de hüvós vala, még a tociogók kiirül dér is volt itt-ott, de kárt nem tett sehol. Az időjárás képe f hó 30 án reggel 7 órakor Zalaegerszegen volt 12 c meleg, Árvaváralján 14, Budapesten 12, Kolozsváron 14, Bukarest 14, Bécs 16, Krakkó 15, Szentpétervár 13, Moszkva 14, Berlin 19, Páns 16. Kóma 17, Fiume 17, Szarajevóban 12 fok meleg Bk. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Taliy R. Utéda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. 279. és 323. tzám 1905. árverési hirdetmény. Alulitt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmeben ezennel közhírre teszi, hogv a zalaegerszegi kir. járásbíróság VI 138 es VI. 115 számú végzése által M. Gibiáu és M. I. Schmeidler végrehajtató jav. ra Dergács Károly ismeretlen far;ózkodásu ellen 127 kor. 48 filí. 240 kor. 35 fill. tőke, ennek 1905 évi február hu 28 tói járó 6°/o kamatja, ugv járulekai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le fogalt 927 kor. 80 fillér íe becsült kesztyűs munkák és bolti felszerelvényekből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Zalaegerszegen leendő eszközlésére 1905 ik év junius hó 15 ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik é.s ahho; a venni sdndéj kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, j hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul iseladatni fognak. AZ elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zalaegerszegen, 1905 évi május hó 24. napján. Nemes Sándor kir. bírósági végrehajtó. j borbély- és fodpász=ier6iT|! Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására adni, hogy a Zalavármegyei takarékpénztár házában — borbély- és r: fodrász-üzletet nyitottam. — Kérem a nagyérdemű közönségnek nagyre becsült pártfogását. Mély tisztelettel