Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-12 / 19. szám

19ü4. május 12. magyar PAIZS s A pogányoknál ismeretlen nemzeti jog létrejött, ez eny hiti még a háborúnak kegyetlenségeit is, ápolásban részesiti a sebesülteket. A régi Európa igy nyert uj jelleget. Igaz hogy minden nyomoiuság ma sincsen eltávolítva, de a népek mégis kiszabadultak az elvadulás örvényéből Igazi műveltség és kultura által pedig teljesíthetik majd magasztos, embeií hivatásukat. Cselkó József. Országgyűlés. Szombaton nyitották meg az országgyűlés harmadik időszakát. Máig azonban semmi fontos dolog nem történt. Megválasztották a bizottságokat, elbúcsúztatták a nemzet nagy költő-halottját. És várják a Kossuth pártnak igért ellenzéki beszédeit. Heti hirek. Helyiek. Jókai Mór meghalt. Meghalt május 5-én este 10 orakor s eltemették 9-én hétfőn d. u. a Kerepesi temetőbe. Majdnem 80 esztendőt élt. 1825-ben született. Két évvel még fiatalabb volt, mint Petőfi Sándor. Jókai is egyik büszkesége a nemzetnek. Olvasóink közül mindenki tudja jellemezni Kossuthot, Petőfit, Széchenyit, Jókait s a többieket. Petőfi pl. az idaális szabadságnak nagy mestere. Kossuth realizálni is akarja a szabadságot. Széchenyi a reális közgazdaságnak a legnagyobb tanítója Magyarországon. Jókai nem. De jiem kisebb ember Széchenyinél. Igazában és csakis a szellemi dolgokkal foglalkozik. De evvel ugy foglalkozik, mint senki más. Gyermeki kedélyének a fantáziája nem vénült meg soha. 19 éves korától 79 esztendős koráig. Ót a képzelet éltette s ő a fantáziát kultiválta. Regényeit legrövidebben az jellemzi, hogy embert étet, vasat gyurat, lehetetlent vitet végbe embereivel. Erre ő azt mondja s evvel legrövidebben és legjobban jellemzi maga magát, hogy más poétának a regényei talán erősebb lábon állanak, mint az övéi, — de hol vaunak a szarnyak? Igaza van. Más had termeljen ugorkát, ő virágot tenyészt. Meg vau mindeniknek egyenlően a maga értéke s meg van mindeniknek külön a mestere. Jókai nem praevalikált a más kertjében. Egyszer tette csupán, mikor politizált. Meglakolt érte. Megérdemelte. Az aradi nők nemzeti történelmi jelentőséget állapítottak meg politikája ellen. De Jókai kibékült „Az aradi hős nők"-kel s az aradi nők kibékültek Jókaival. Sem a veteményes föld, sem a politika nem neki való volt. Ha szabad merész mondatot mondanunk, akkor Jókai a magyar nemzetnek egy második országát, a fántazia országát teremtette meg. Csak Petőfinek lehetett nagyobb képzeleti teremtő ereje mint meki. Hogy ilyennek magmaradt volna é, vagy nem, azt nem tudjuk; de hogy az övé megmaradt és munkálkodott, az bizonyos. A költészet mezején ez a tulajdonsága bámulatra méltó. De jobban meg kell jegyeznünk a másik tulajdonságát. Nemzete számára a fantázia birodalmát nemzeti kövekre alapította, nemzeti talajra építette. Mesés fantaziájával a magyar nemzet történelmét bokrétázta fel, s fajszeretetével a magyar mesék bokrétáiból csinált nemzeti karaktereket. Magyar irodalmi müveket teremtett Magyarországon. Tegyétek le kalapotokat a nemzeti géniusz előtt. Ez a szeretet elfelejteti minden emberi és minden politikai bűnét. Mert van. mindenkinek van, Jókainak is volt hibája — Petőfi szerint s még sokak szerint. „Ha a költő is odahagyja — ki küzd ak'-o~r a jó ügyért? ! Nem én tépem le homlokodról, magad tépted le a babért." Monda Petőfi Vörösmartynak s összeveszett vele. Es ezért összeveszett — nem Yöröszmartyval, hanem Petőfivel, Jókai is. Mert később Jókai is a többséggel szavazott, ugy mint Vörösmarty. De hagyjuk ezt. Nem a maga, mások kívánsága szerint lépett a politikai térre Említettem a csudálatuak, említettem a szeretetnek az okát. Minek nevezzem? a csudálatnak, a szeretetnek s a tiszteletnek az okául hozom fel, hogy Petőfi a versekben, Jókai a prózában tette leghajlékonyabbá, varázshatalommá a magyar nyelvet. S a krónika okáért megemlítem, hogy 19 évés korától 79 éves koráig, 60 esztendőn keresztül ápolta bűbájos szavával ezt a megrugdalt szegény magyarnyelvet. Némelyik esztendő soványabb volt, csak egy két könyvet termelt. De némelyik mesésen pazar. 1861-ben, 36 éves korában — ugy látszik, az emberi életben ez a legerősebb, —- nagyobb kötetekben és kisebb füzetekben összesen mintegy 170 drb. könyvet irt. Összes müvei jókora könyvtárt tesznek. S a nemzetuek ez egy derék testamentuma. — S hogy még mondjak róla valamit. 48-as kortársa és barátja, Petőfi Sándor meghalt gyermek-férfi korában. De a gyermek, ugy, mint Arany Jánost, őt is megillette „szellem-ujjával,"• és sokszor beszélt róla, a gyermekről, és ilyenkor mindig lángra gyúlt az öreg ember. (1.) Zalavármegye törvényhatósága közgyűlést tartott e hó 9-én hétfőn d. e. 10 órától kezdve d. u. V«2 óráig Hertelendy Ferencz főispán elnökletével. — A rendes tárgysorozatnak 116 pontja volt, de ehez jött még a 112 pontból álló pót-tárgysorozat, s a 228 ügyet d. e. 10 órától d. u. l

1/^ óráig letárgyalták tapintatos vezetéssel, melyet nem nélkülözhetett az egyikmásik tárgybau levő kényesebb természetű tartalom. Hertelendy főispán megnyitja a gyűlést s megemlékezik a közelebb történt hároui nagyobb mérvű országos eseményről: a király őfelségének magas elhatározó óhajáról, hogy II. Rákóczy Ferencz porát haza kell hozni, továbbá a Jókai Mór haldiáról s végre a vasúti sztrájk miatt levő országos nagy kárról. Az első pontra Csertdn Károly alispán indítványa után a törvényhatóság hódoló feliratot küld őfelségéhez köszönetül. A tárgyhoz hozzászólott Szily Dezső bizottsági tag avval a költői fájdalmas tartalommal, hogy mi 11. Rákóczy Ferencznek nem érdemeljük meg a porát sem. A nagy Jókairól Barcza László b. tag mondott búcsúbeszédet. A törvényhatóság jegyzőkönyvben örökíti meg a nemzet nagy halottjának emlékét. Koller István b. tag s orsz. képviselő a vasúti sztrájkról tart beszédet. Mélyen fájlalja és elitéli a sztrájkot a mérhetetlen károkért, — könnyedén s nem teljesen körültekintő okadatolással elítélve azokat a hírlapokat és újságírókat is mind, akik a vasutasok érdekében szólva mintegy pártul állottak s evvel mintegy élesztették a pusztító tüzet. Azért mondjuk könnyedén való ítéletnek, mert akik a vasutasok pártján állóknak látszottak, nem mindnyájan helyeselték a vasutasok boszuját, sokan közülök a bajnak az okát fürkészték és csak azt hibáztatták emennek a helyeslése nélkül. Indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki nagy sajnálatát és hibáztatását a vasutasok sztrájkja miatt és — indítványának második pontját visszavonja, melyet előbb emiitett volt föl s mely abból állana, hogy a törvényhatóság mondjon bizalmat a kormánynak a vasúti sztrájk elnyomásáért. A kiejtett szóra kemény és erős zúgás és ellenvetés moraja zúgott végig a teremben s ezért mire tárgyalás alá került volna, visszavonta az indítványt. Elfogadta azonban a közgyűlés az előbbi pontot, magának a sztrájknak a rosszalását — egy központi javaslat elfogadásának a kapcsán. Ez a negyedik tontos pont pedig az volt, hogy kéri a törvényhozó testület a képviselő házat, hozzon törvényt az iparosok s másnemű munkások úgynevezett összebeszélésének (összeesküvés, bujtogatás, sztrájk, stb.) érvényesülhetése ellen. Muraköznek a szombathelyi egyházmegyéhez való visszacsatolási ügyét Arvay Lajos főjegyző indokolta meg erős érveivel, mely ügyet már részletesen ismertettük a Magyar Paizs 15-ik számában. A közgyűlés egyhangúlag, lelkesedéssel fogadta el az országosan tontos iditvánvt, melyet az országgyűlés lesz hivatva méltóképen végérvényesen tárgyalni. Az úgynevezett beruházási alapból törvény alapján a megyei törvényhatóságoknak 34 millió koroja van előirányozva utakra s hasonfaju közlekedésekre. Ebből Zalavármegye 5 milliót kér a maga szükségletére. Határozatot hozott a közgyűlés a vándorczigányok ügyében újólag is. Föliratot küld az orsz. képviselőtestülethez, hogy hozzon törvényt a czigányok czivilizálására s a letelepült lakosok védelmére. A czigányoknak lótarthatására addig is megyei szabályt alkotott a törvényhatóság. Pártolja a közgyűlés a közigazgatási bizottságnak azt az átiratát, mely a lövő fegyverek forgalomba hozatalát szabályozni kívánja, hogy t. i. csak a kinek bizonyos lövészeti engedélye van, csak az vásárolhat lövő fegyvert. Szabályrendeletet hozott a fuvarosokra nézve, hogy járó-müveikre névvel ellátót jelző táblát tegyenek. Intézkedett a marhahajtásról és marhahajtó utakról egy-egy meghatározandó irányban. Szabályozta az ebtartást, hogy ezután kivétel nélkül mindenféle kutya után adót kelljen fizetni. Pártolja a közgyűlés a Magyarországi Bortermelök és Borkereskedők Országos Szövetségének a keresk. miniszterhez küldött olasz bor elleni feliratát. Ezek valának a nagyobb fontosságú ügyek a kebli és kisebb személyi ügyek mellett. Közgyűlés után a bizottsági tagok részint Hertelendy főispánnak, részint Csertán alispánnak vendégeiként ebéddel fejezték be a közgyűlési napot, melynél nem felesleges megemlítenünk, hogy az ui főispán tudomást vesz a helybeli hírlapokról is. A főispán ebédjén jelen volt, ilyen alkalommal először, Legáth Kálmán apát-plébános is, mint aki legújabb tagja a zalavármegyei törvényhatóságnak s ennek kifejezést is adott pohárköszöntőjében. Zalavármegye közigazgatási bizottsága Hertelendy Ferencz főispán elnöklete alatt folyó hó 10-én tartotta havi rendes ülését. Az alispáni jelentés szerint áprilisban a felnőttek egészségi állapota jó volt; a gyermekeknél azonban kedvezőtlen volt, a járványszerüen fellépett heveny fertőző betegség miatt az iskolákat is be kellett zárni. A hasznos házi állatok egészségi állapota elég kedvező volt. A megve területén áprilisban előfordult tüzesetek közül ezideig bejelentetett 6, melyeknél a^ A magyar királyi államvasutak gépgyárának vezérügynöksége BUDAPEST, V-ik kerület. Váczi-körut ===== 32. szám. — gőzcséplőkészleteket, ipari czélokra alkalmos Compound lokomobilokat. ajánlja a magyar királyi államvasutak gép> gyárában készült uj szerkezetű MELLE! fűkaszáló*, marokrakó- és kévekötő aratógépeket, Tl'I^'^lT—