Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-15 / 37. szám

MAGYAR PAIZS 1904. szeptember 15. elhnuyt. Széleskörű rokonság gyászolja a munkás asszonyt. Helyi heti piacz. Buza 20—40, rozs 14—40­árpa 14—50, zab 14-40, tengeri 19—20 krumpli 8. kor., A húsár szállott, a te] emelkedett. Terjesszétek a „Magyar Paizst!' Megyeiek. Zalai hirlapirók szövetsege. Sági János a Keszthelyi Hírlapnak, s általában megyénk hirJap irodalmának egyik legélénkebb és eszesebb mun­kása azt indítványozza, hogy alakítsuk meg a Zalamegyei hirlapirók szö .etségé f. E czélra össze is hivta a hírlapírókat Keszthelyre szept. 25-ére, délután 4 órára a városház tanácstermébe. A mozgalomnak meg van az oka ós meg van a jó czélja. Mi helyeseljük. Legyenek jelen minél többen. Áthelyezés. A közoktatásügyi miniszter Degró Etel polg. ifck. tanítót Csáktornyáról Kézdivásár helyre, a fóldmivelósügyi miniszter Sztankovits János gazdasági tanárt Keszthelyről Debreczenbe helyezte át. A csáktornyai tanitó képző intézet e hó 5-én fennállásának 25 éves emlékét megünnepelte a már jeleztük sorrend szerint. Ott volt Csertán Károly alispánunk is, és Di.Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő, aki szívhez szóló beszédeket tartott. Az intézetnek jelenlegi Igazgatója Margita; József felolvasta az intézet történetét. Szerepelt még Vargha György gyöngyösi isk. igazgató, Huzják Lukács iglói képző intézeti tanár, Brau­ner Alajos a murakö-i tanítói járás kör elnöke, Honli Lőrincz zrinyifalvai, I'oredos Anta* csák­tornyai ós Csiszár József zalaegerszegi tanító, kör elnök. Változás a keszlhe'yi íőtimnasium tanari karában. A csornai prépostpraelatus Köhulmy Márton, Molnár Szaniszló és Grátzer Alfonz premontrei tanárokat a keszthelyi kath. főgim­násiumhoz kinevezte. Varga Ignácz viiá^ji tanár államszolgálatba lépvén, Keszthelyrői eltávozik. Jegyző választás : Hajdú Lajos okleveles jegyzőt kotori másod jegyzővé választották. Anyakönyvvezetők kinevezése Sáf-ir Gergely községi Írnokot a szepetki, Missuth htván jegyzői gyakornokot a drásko^c/i anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyetessé nevezte ki a miniszter. A tapolczai vinczellt rhkola igazgatósága az 1905 év január l én kr/dőüő eg'eves t an­folyamra pályázalo' Iliidet : Felvételi kellékek : 16 éves életkoi. Irui es olvasni tudás 3 Fedhet­len élet. Egészség. S ülői beleegyezés. Névváltoztatás : Sehlesinger Lipót nagykauizsai „Szegőre u-re, Kohn Izidor Móiic* sümegi és kiskoiu gyermekei Olga, Lász!ó és Lenke „Kovács a-ra változtatták a nevöket. Állal betegség. Lépfene : 4 u. ; Kór és b ">­féreg : 3 u ; Száj és kör >mfájás : 109 u ; Hó­lyagos kiütés : 8 u; Sertésorbdncz : 122 u; Sertésvész : 445 u. Minden magyar honpalgár, magya? iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi termékíi használjunk! fi Távoliak. Föltámad a Magyar védő Egyesület és föl­támad a Magyar védő Egyesülettel a Kossuth szelleme. Gr. Somsich Tihamér és Dobjeczky József szétküldték a régi és új alapszabályokat és a felhívásokat. Ari a szólítanak fel minden vidékieket, hogy szervezzünk vidéki fiókokat. Az egylet a magyarországi iparc/ikkekre átengedi védő­jegyét és hitelét. Jövőkor bővebben ismertetjük a dolgot. Igaz, hogy nehezebben megy a dolog, mintha a Kossuth Lajos lángszellem vezetné. — Azonban bízzunk ós higyjünk. A Tisza folyam is kicsiny még az ő fakadásánál. A marhasó árát egy kissé leszállították. Le kellene szállítani az emoer-só árát is. Annyi só van Magyarország hegy-gyomrában, f mennyi egyet len országban sincs a föld hátán. Ha kevés az ennivalója a szegény embernek, ez a kevés leg­alább ne legyen sótalan. A szengothárdi óragyár mint, értesülünk, új­ból felépül. A< építéssel Láng József ós Bobula Istváa vannak megbízva. Szilágyi és Diskánt rciskolczi gépgyáros czég kitűnő borsajtóira, valamint legújabb „Viliim" centrifugális bogyózó 03 zúzógépére felhívjuk ol­vasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a czég által feltalált és készített „Kincsem* és „Hegy­alja" borsajtók nem különben a nagy üzemű préseléshez készített kettős kosaru sajtók, a me­lyeknél a rég: világ fából készített prése geniali­san egyesítve van a modern teknika vívmányával. A sajtó felső resze aczél, alsó része faszerkezet Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasré­szekkel, hanem csak a fával, a must szinét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban is köny­nven ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári, az 1902. évi egri ós pozsonyi II mezőgazdasági orszá­gos kiállításon a czég borsajtóit első dijjal arany éremmel tüntettek ki. A czég ízléses árjegy­zékét kívánatra mindeu érdeklődőnek megküldi. Uj gvárak. Kerepesi cserép téglagyár r. t. czég van alakulóban Budipesten. — Villamos világítást akar bevezetni Orosháza. — Lutz Ede festékgyárat létesít Budapesten. — Harisnya­gyárat létesítettek Temesvárott. — Textilgyárai lefessenek Lúgoson. — Ó-szivácson gőzmalom lenz. Hirdetmény. A cs. és kir. közös hadügyminisz­térium nyilvános árlejtést hirdet a cs. és kir. közös hadsereg 1905. évi bőrnemü ruházati és fölszerelési czikkeiből s hazai kisiparnak fentar­tott mennyiség szállításira. Szállítandó külöufóle lábbeli bakancs és csizma, továbbá szűcs-, szíj­gyártó-, gombkötő-, kötélverő- és egyéb munka. Az ajánlatok legkésőbb f. évi október hó 31­ikéig kamaránknál nyújtandók be. | A Magyar Paizs nem politikai lap de azonkívül mindenkitől és mindentől teljesen független társadalmi újság. Irodalom. Művészet. Hazánk. 1904. október hó elsejével új előfize'ós nyílik a Budipesten megjelenő egyedüli magvar agrárpolitikai napilapra, a Hizánkra, melyet Buday Barna szerkeszt. Különösen most ajánljuk a ma­gvar gazdaközönségnek a Hizánk olvasásit, mert. ez a lap közli lúgkiumritőbben és legjobban azokat az inté/ked^-ket is határozmányoUkal, melyek az idei nagy szárazság folytán előállott nagy takarmány hiinv és az idei szűk termésnek minél könnyebben való elvlselhetését czélozzák. A Hazánk előfizetési ára negyedévre 7.-k. Ingyen k;»i ják meg a II izéink előfizetői hetenkint a Vasárnap czimü szépirodalmi hetimellékletet, mehet Prém József és a Szőve,kezh c.imű gaz­dasági és szocziálpolitikai folyóiratot, melyet Brmát István dr. a Magyar Gazdaszövetség igazgatója szerkeszt. A* ev végén pedig az Agrár Albumot kapja meg a Hazánk minden elötii.retojé. Mutatvány;/.ámot kívánatra 6 napon át ingyen készséggel küld^MMH P'St VIII., Szentkirályi u. a kiadóhivatal. 28 V Buda­1-3 Különfélék. A karieltörv ny javaslat és Doitor Miádéi Pal. Nagyon buta ember lehet Magyarországon az az ember, aki nem tudja, hogy milyen lehet ez a javaslat. Valamint én láttam Csemegi urat sohasem (nvu^szik is már szegény) s az irott törvényekkel s^m vagyok ismeretségben, mégis tudom hogyan csinált törvényt Csemegi ur a magyarok számára: a^onkepen mindnyájan tud­hatjuk, milyen törvényjavaslat a Daktor Mandel Pál ur javaslata. Doktor Mandel Pá! ur nevét nem Jégóta halljuk az újságokban, hogy országo képviselő, hogy az agraristáknak, fogyasztóknak szövetkezeteknek ellenfele s a merkantilistáknál vezére, a kereskedői szövetkezeteknek, vagy k> telnek bnrátja. Tehát c csinált javaslatot. A reskedeimi miniszter megbhta (gondolom nj ajánlkozott s kérte a megbízatást) hogy jon karteltörvényt. Persze, hogy javasr ^ Magyarország icmert^tésébő! vesszük ismertetést Lázár Pá! közgazdasági iróna^j.­után. E szerint a javaslat készitő őszintér^" J' hogy a kar lelek czélja a jobb dralaku^ '' rinte az árak lenyomása illetéktelen hc• ^ j? ' a fogyasztóknak; az illetéktelen A° sj|f 0„ va ÁL vonása pedig kárt nem jelenthet: « L illetéktelen haszonnak megvond — Gyere tehát kartel! < m cga k ^ A többi tételeit nem is isme e z' t a c,ji £k ei | S figyelmeztetem az olvasómat. " sem politikai, sem gazdasági szempontból nem irom, hanem csupán csak a tudomány szempont­jából szólok hozzá Mandel ur elmélkedése össze-vissz* mássza ós rugdossa a logika tudománví.nak gyöngyszemeit, mint az illetéktelen majorság az udvaron a tiszta buzaszemet. Mandel ur felsorol egy sereg hamis tételt s ebből hozza ki az igazságot. II > mis a prop >ziczio majorja, hamis a propo'iczio m ;iorja. Nem lehet jó tehát a concluziója sem ,,A kditel jobb áralakulást csinM­-. Mit ért jobb alatt? Ugy-e azt, hogy: nagyobb ár! A nagyobb ár jó a kereskedőknek, de ro3z az óriási fogyasztó közönségnek. S ezt mondja jobb-nak. Ha pedig a ho ;dbeli állapotban volnánk, hogy Magyarország küldene ki több portókát, akkor a magas ár a közönségnek csakugyan jó volna. De ez J kereskedőknek rosz. Ilyet pedig nem csinál sem a kereskedő, sem Mandel Pál ur. Eboen bizonyosak lehetünk. Az idealismus hiányában, a közügy szeretetének a hiányában mindig ellenté­tes érdeke van a fogyasztó közönségnek ós a kereskedőknek. Ezt jobban tudja Mandel Pái ur, mint én. Jobb áralakulást a kertel c->upin csak az egyik felnek teremt. Mindenki tudja, hogy melyiknek. Azonkívül a kartel nem a szabid kereskedelem egyéni szabadságának a védelmére termett. Nagyon zavaros tehát a beszéd, hogy: ,jobb áralakulás.' 1 .,Az árak lenyomása illetéktelen hasznot nyújt a fogyasztóknak." Felette hamis tétel e*. A miben nincs kára a kereskedőnek, abban nem lehet illetéktelen a tömeg haszna. Mért nem teszi oda Mandel ur azt a feltételt, hogy : ha a kereskedő a saját kárával adja el a portékát . . . akkor illetéktelen haszna va.i a közönségnek. Ez már bizonyos. De hol van ez ? Látott már ilyet valaha Mandjl ur? Nem látott. Nem is fog látni soha. Ugyan ki para.tcsoija a kereskedőnek, hogy saját kárával adja el porté­káját? „Illetéktelen haszna a közönségnek!" Nagyszerű okoskodás! uiias kifejezéssel. Illeték­telen ! Az ezerekből álló közönséget Mandel ur szerint nem szabad, hogy haszon illesse; az egy­két kereskedőt mar törvényesen iileti a haszon. Ez a haszon-illetéknek az igazsága, egyenlősége es Mandei-féle tudománya! MiutÁn púdig Dolitor M».J»lol ur c a-ját főjé­ből mintegv a tudománynak ősi kutforrúsaból kimentette azt a rettenetes bölcsességet, hogy az olc-ió vásárlással a közönsíg illetéktelen hasziot huz: mindjárt melleje t;izr azt a íőcétek is, hogy: Ai illetéktelen hatóinak megvonása kárt nem jelenthet. Köve'kezk tehát, hogy : A megvo­nás törvényes. No hát eu csudálnom, hogy ezt az elmélke­dést nem fogják íel'gy Uj filozotúi iskola rend­szeréül; hogy írnánk uj ethikát, uj iugikát, uj filo obic s rendezlek uj iskolát az uj ta más uj tankönyvekkel „Az illetekte a haszonuik mígvoná*a kárt nem jelenthet" Persze, hogv nem u jelent tart. tíz bizonyos találok egy zac.no pmzt a bar­langban. Tal a i*tárok felejtettéi volt itt. Nincs gazd)- Karvallott nin^s. D s eu illetékte­len haszon" 1 ji-otUm. Legyen ez igaz. Tenát l el kell ve 1' téléin, mert károm nincs benne. i Fölséges-^oskodás. UJ legyen törve,ry ez is. t Oda ke adiu a szouii/ednak, vagy magának a i törvén ozónil k' '^ndel Pal umak ugy-e? EÍ s is tö' n v L csak kérem, szíveskedjék megmondani, ' hot' d kartel tör yéay-javaslatban van-e pont . a r, hogy a miben sem a közönségnek, sein a I ^skedőnek kára nincs, az a fölösleges haszon • vá megy, vagy hová menjen. Mert az én elmé­. tem szerint annak a gazdátlan zacíkó pénznek, <a már tőlem elveszik, a kózpénztároa, al oroiág 'kincstárába kell hogy menjen, és nem a szom­széd zsebjóbe, sem a pap zsákjiba, sem a keres­kedő pudiijába. Isten mentsen meg minket attól, hogy a ma­gyarok számára a Doktor Mandel ur logikája j csináljon törvényt. A Magyarország irója azt mondá, nem hiszi, hogy ez a javaslat győzzön Mi is azt mondjuk, hogy nem hisszük, ha van meg egy kicsinyke kis optimismusunk. látó. Eladó jó állapotban levő' zongora. Czim a kiadóhivatalban. „ , I u—1> Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahy Rozália könyvnyomdájában Zabgerstegea I

Next

/
Oldalképek
Tartalom