Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-01 / 35. szám

1904. szeptember 1. M A G Y A R P A I Z S tüfestószet. Orsolyiták intézete — hímzések, porczelláu festészet, fafaragványok, olajfestmények, agyagkorsó stb. Pannuska Fine — kézimunka. Petiik Iiona tanítónő — kézimunka. Pickhart Berta — moire hímzés. Pickhart Leona — selvemhimzés, vánkos. Polster Adél — kézimunkák. Prikler Matild — kézimunkák. Purtschy Teréz — virágkosár. Riedl Vilma — csipkés fehérnemű. Rupprecbt Rizaés Teréz— kezimunKák. St ff»r Kriaztinia — papirvirágok. Schmidt Erzsebef — veit, csipke. Weber Vilma-féle vairóiskola — függönyök, babák, asztalterítő, fehérnemüek. Wenzel Margit — kézimunka. Zimok Károly — tükör, babaágy. Soproni állatvédő Egyesület (Krump Miklós vezetésével) (kitüntetve), — kitömött madarak, kelepelek, oklevelek, czimtábla, madaretetők, fészkelők, természethü famadarak stb. — Soproniak. Miszory Béla — hatalmas csillár lombfüiógzettel. Zalaegerszegi. Engelits G>örgy tanitó — ruhafogas, varró asztal, papirkos r (kitüntetve) Küllői. Fleischer Sándor — gyékénytonat Beösárkányi. Hermán Matild tanitonő — kéz.imunkák. Kismartoni. Holzhofer Mihály földműves — kép. Agfalvai. Hőveji asszonyok csopoitos kiállítása — fehér himze8ek. Hővejiek. Kapuvári asszonyok csop. kiállítása — kézimunkák. Márk Irma — művirágkosár. — Sefl'er Margit — hímzések. Kapuváriak. Kovács Mária (vak varrónő) — ruha és fehérnemű. Sopron-nyéki. Loskay Gábor né — párna. Nyitrai. Miksitz Tamás (kitüntetve) — szalma és nádfonatok. Vulkapordányi. Ringbauer József — lepkék. Bánfalvai. Özv. Rotterman Mária — paravent, fali tányérok. Félszer falvai. Seffer Ilona felsőleány isk. tanítónő — himze8ek. Modori. Simon Ella — kézimunkák. Réprzeszemerei. Gazdasági Egylet — különböiő szalmakosár. Sopronkövesdi. Steiner Hermina — törülköző, asztalterítő. Nagymartom. Weisz és társa — gazdasági eszközök. Pécsi. VIII. csoport. Kertészet. Biehler Antal (ezüstéremmel és oklevellel) — konyhanövények. Blaschek Antal — havasi virágok. Eckstein Rezső közönséges és dísznövények. Fofonka Venczel (kitüntetéssel) — c erépvirágok. Kladler Mátyás — dísznövények. Panuska József — cserépgyümölcs iák, gyümölcs. Raíféiispprger Ferenez — konyhanövények. Sopron város erdészete — erdei facsemeték. Steiner Károly mükerte^z — dísznövények, virágok, csokrok. Schöster József — gyümölcs, dísznövények. Szabó Ferenez — Pálma. Soproniak. Faragó Béla magpergető gyáros, csász. és kir. udvari szállító, 14 első'endü kitüntetés tulajdonosa, faiskola tulajdonos — erdei vetőmagvak, disz, ezüst fenyőesemerék, csiráztató készülékek stb. Háuk Ferenci — koszorú, bokréta. Zalaegerszegiek. Staiufcí Gyula magpeigetőgyáros, sok elsőrendű érem tulajdonosa, csász. és kir. udvari szállító — erdei magvak. Körmendi. Gürtler Károly fölbirtokoa — levágott kaktus pálmavirágok, pálmák és egvéb különfőle dísznövények és ujdouságok. Gagijhdtori (Abaujtorna!anegye). Janda Károly mükertész, faiskola tulajdonos — disznövönyek. Nagykanizsai. Bachler Károly — főzelék, gyümölcs. Szanyi. Dahner Samu (Gróf Niezky főkertésze) — levél és virágnövények. Ligvdndi. Fekete István — gyümölcs. Sági. Koglbauer Ferenez — gyümölcs. Sopron-nyéki. Kunz Károly — disz és cserépvrrág. Nagyczenki. Uleár György (gróf Zichy Mesko Jakab kertészete (több díszoklevelet nyert) — cserépvirágok, gyümölcs, konyhanövények. íülesi. Prerowszky Lajos —faiskolai tárgyak. Horpácsi. Szórady Kálmánné gőzmalomtulajdonos — konyhanövények, gyümölcs. Szentjánosi. (Moaonmegye). Zednik Lenárt püspöki főkertész — virágszőnyeg, gyümölcs, zöldségféle. Rákosi. (Sopronm). íme, ezek láthatók a soproni iparkiálliuson, mely négy dunántuli vármegye lakosainak jobb műveit, termékeit tünteti fel. Közel 500 embei dolgozott e kiállításra. (Múltkor tévesen irtunk csak 420-at). A műfajok száma megháromszorozódik s a, tárgyak száma megtízszereződik, meghuazszorozódik. Lelki gyönyörűséggel lehet látni a magyar elmének, a magyar kéz ügyességének produktumait. Felesleges dolog a kiállítások hasznáról hosszain beszólni. Nem elégséges valamit tudni. A tud í t közzé kell tenni, nyilvánosságra kell hozni, értékessé kell tenni az emberek között. A bib'ia szerint, is nem azért van a gyertya, hogy veka ala rejtsük, hanem, hogv világoljon az embereknek A kiállítások atyja, Kossuth Lijos azt monda az 1842-iki pesti első kíáLitáson: ,,A honi műipar előmozdítására szükséges mindenekelőtt a jelen állapotnak az ismerete". Erre alapithatjuk a jövőt. Vajha felébredne dermedtségéből Zilaeger&zeguek is négyszáz iparosa! Borbély György. Heti hirek. Helyiek. A Magyar Paizsban magyar iparos és kerestoedő előfizetők állandó ingyen hirdetést nyernek 4—5 sorig A Magyar Paizs heti lap évi dija 4 korona, 2—0 A soproni kiállítás rendezői zalaegerszegi iparosaink közül biráló bizottsági tagoknak választották Kováts Lászió ipartestületi elnököt, Vöiös Gyulát, Neufeld Izidort, és Faragó Béla képvise lőtét, Neumayer Pált. Tankerületi iőigazgatók változása. Nem hivatalosan ugyan, de járt a szájhir a nyáron, s most egyik székesfejervári és az Alkotmány lap is irja, hogy Spickó Lajos székesfejervári tankerületi főigazgató, kinek hatósága alá tartozik a zalaegerszegi főgimnázium is, a pestvidéki tankerülelbe megy s helyébe Váradv Károly debreczeni kegvesrendü kath. főgimnáziumi igazgatót nevezik Síékesfejérvária. Áthelyezés. A vallás és Islzoktatásügyi miniszter Fülep Imre zalaegerszegi és Bencsik János nagybányai főgimnáziumi tanárokat saját kérelmökre kölci-önösen áthelyezte. Bencsik tanárnak lelkes munkásságáról nagy jóindulattal irnak a nagybányai lapok. Fülep tanár szintén érdekeltséget keltett távozásával. Millennáris iskolánknak kezdet óta tagja 8 egyike azoknak, kik az iskola jellegzetes irányításában részt vettek. A társaságokban páratlanul kedvelt embert veszített benne városi közönségünk. Halál Kontor Mihály zalaegerszegi '>llami elemi iskolai nyugalmazott tanitó es 1(3 éven át volt zalaegerszegi róm. kath. kántor 51 éves áldásos működés után, nyugdíjaztatása 3. — életének 74 évében elhunyt'» Zalaegerszegen. A tanító testület gyászjelentést adott ki emlekére. Vasárnap volt díszes temetése. Jelen volt fia, Kontor is, fővárosi tanár, zeneszerző. A sírnál megható beszédet tartott Paukovich György elemi iskolai igazgató, Katona Bánkbánjából véve a kezdetet.- „Nincs a teremtésben vesztes, csak én, nincs árva más, csak az én gyermekem". Szépen búcsúztatta el a tanitótestületi tagot, a tanítót s a jó barátot. „Felszabadult a nyomasztó gyanú alól " Avval kezdjük, a mivel laptársunk végzi, ho^y : „felszabadult a nyomasztó gyanú alól." Kicsoda? Domokos Ignácz jónevü első vendéglősünk s városi képviselő tag. Még ezt is mondja laptársunk : „ . . . örülünk, hogy az eljárás Domokos Ignácz teljes ártatlanságát igazolta." Ráütő rímként mi is mondjuk, hogy örülünk. De azonkívül mi még egy kicsit méltatlankodunk is a méltatlan sőt embertelen eljárás miatt. Hogy is volt ez ? Elmúlt kétéve is. A városon átvonuló katona tisztek eltartását a város fizette a kiállított cédulák szerint. De Hartl István szállás mester több czédulát állított ki a kelleténél s igy a város a kelleténél többet fizetett, tehát károsodott 1600 koronával. Rájöttek s a szállásmester bünbánólag félrevonult. A katonatisztek ebédeltek volt a Korondban is, Domokosnál * a Bárányban is, Fridriknél. A város fizetett tehát Domokos vendéglősnek is, Fridrik vendéglősnek is. De minthogy több katona ebédelt a Koronában, m nt Báránvban, ennélfogva Domokos több pér.zt kapott, mint Fridrik. Ekkor volt ideje a Bárány vendéglő bérbeadásának. Az emberek csúnya gyanút keltettek az emberek között, hogy a szállásmester czéduláival Domokos is összeköttetésben állott. A város kára 1600 korona. A gyanú terjed, mint a tüz lángja, a gyanú égett, a gyanú mar. Jól emlékszem a városi közgyűlésre, A gyanú a levegőben kóválygott, mint sötét hallószárn/ Az egyik rész, az emberségesebb tábor azt monda; ne csináljunk nagv lármát már a város érdekében sem, ne temessük el élve az embert. Da ez az emberséges elbánás is égető pofoncsapás volt, mert ott lappingott a hollószárny, a gyanú. A másik rész pedig egyenes nyílt dikeziókban bélyegezte nemcsak az esetet, de magát az embert is. És sürgette a dikezió a következmények levonását, hogy a város közönsége evvel az emberrel szüntesse meg az Ö3zszeköttetést. Jegyző könyvre nem vették. De a dikezió elhangzott. Egyetlen ember nem volt, aki azt mondta volna : függesszük fel a vélemény nyilvánítást, várjunk az ítélettel! A Bárányt bérbe kellett adni. Domokos többet i ,ért a kikötött bérnél is pár száz forintal. Szóba sem álltak vele. A város tenger összeget kiadott a hirdetésekért. Bérlő nem akadt. Domokos újra jelenkezett. Szóba sem álltak vele. Pedig Domokos kitűnő vendéglős. Előkelő magatartású. Képviselő testületi tag. A városnak egyik derék adófizető polgára, már 14 óv óta Szóba sem álltak vele. Mert a levegőben kóválygott az irtózatos hollószárny, a sötét gyanú. Domokos a gyanúban levő 1600 koronát azonnal leletbe helvezte, s hangsúlyozta, hogy a szállásmesterrel semmiféle gonosz összeköttetésben nincs, ós uem volt. A bíróság Domokosnak adott igazat. Két óv múlva. A kir. ügyész sem semmiféle bizonyítékot nem talált, amely Domokos ellen szólt vo'na, vádot nem emelt s a vizsgáló bíró az eljárást megszüntette. Domokos tisztán áll. A Bárányt azonban — azonközben — kivette egy győri vendéglős, a kivánt 12 ezer koronánál olcsóbban is. Hol keressen és hol találjon most Domokos elégtételt az anyagi károkért s a kétévi erkölcsi marczangolásokért — mindamellett, hogy mi örvendünk. A Magyar Paizs egyes példányait 8 fillérért meg Idhet kapni Breisach könyvkereskedéseben a lőtéren, Liránth György fűszerüzletében a Kossuth utczában, Fülöp János könyvkötő és papir üzletében a Körmendi utczában s Törötnél a vasutnal. A zsidó templomnak ma van ünmpólyes felszentelése jeleztük programm szerint. A részletes lefolyást jövő héten írjuk meg. A déli vasat üzletigazgatósága helyesen tenné, ha egy kissé embersegesebben gondolkoznék azokat az áll. tisztviselőket pedig akik fé'jegyért folyamodnak ide, figyelmeztetjük, hogy utazási idejött előtt nagy idővel folyamodjanak, mert hoppon maradnak. Egy tisztviselő pinaszolja, hogy ő nvolez nappal előbb folyamoiott fé'jegyórt. a válaszra is elküldte a postabélyeget. Az instancziához hozíá csatolta azt az instancziát is, hogy — kivetelesen bár — tegyék lehetővé, hogy nyolez nap múlva válaszoljanak, vag/is szepf. 19 re, mert a 20-án megnyitandó soproni kiállításra akar menni, csakis erre .»züKséges a féliegy. A kérést azonban ugy teljesita'ték, hos>y 22-en intézték el, s az illető megkapta 23-án, mikor már el is felejtette a kiállítást, miután már megjárta az utat egész jeggyel s végig hallgatta a déli vasúti tisztviselőknek gorombaságait. — Ehhez hozzátesszük, hogy kérni lehet, adni nem muszáj. A déli vasútnak sem muszáj, hogy kegyeket gyakoroljon ; azonban az sem illik tőle, hogy lóvá tegye a közönséget. Vagy ad, vagy nem ad, teljesen az ő doiga legyen; de ne tartsa függőben az embert s ne akkor adjon, amikor nem kell. Az előbbi eljárásával ugy néz ki, mintha a postabélyegekkel jövedelmi szaporodást akarna csinálni az országnak. Ez elég szép egy felől, de ezt az ilyen üzletet szépen megköszöni a közönség é3 nem kór be!ő!e. Helyi heti piacz. Buza 20—40, rozs 14—40. árpa 14—50, zab 14—40, tengeri 19—20 krumpli 8. kor., Megyeiek. Vasútépítési engedély meghosszabbítás. A kereskedelmi miniszter Győríy János nagykanizsai lakosnak a Baktól Murakeresztur állomásáig építendő vasútra az engedélyt 1 évre meghosszabbította. Felakasztotta magát Kustán Pál sárhidai 23 éves fegény a pölöskei erdőben. Muraközben dühöng a magyarellenes izgatás. Röpiratokat, újságokat szórnak az izgatók a nép közé, most ujabban a muraköziek számára takarékpénztárát alapítottak Varasdon, hogy igy a pénzt is bevonják mint alkalmas eszközt az izgatás fegyverei közé. Jövő számban errő! bővebben lesz szó (F.)