Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-26 / 21. szám

8 MAGYAR PAIZS 1904. április 26. A földmivelő és munkás nép, nem különben az iparos osztályunk nagy szegénységgel küzd, A gazdákat fojtogatja a börze és határidő üzlet, melylyel mesterségesen akadályozzák meg, hogy a kereslet és kínálat nemzet gazdasági elve a maga teimészéteeségében érvényesüljön; — a munkásokat a kereset nélküliség és magára hagyatottság, iparcsaiukat a szabadipar erkölcstelen versenye, az erösebb osztrák ipar, a védelem- és kellő pártolás hiánya : de azért mégis fokozzák miiidt-nünen a terheket, de jövedelmi forrásokról nem gondoskodnak, hanem azért mégis lehet mindenkinek a fizetését emelni, a hadügyi kiadásokra az eddigieken felül ujabb százhatvan millió kcionát fordítani stb. S ez mind attól van, mert nem ismerik azok, kiknek ismerniük kellene a földmiveio nép, a munkások es iparosok szegényseget, s nyomoruságát. Nem ismerik pedig azért, mert nem foglalkoznak velük. De hát erdemes velük a nagv uraknak foglalkozni?! Mint látni fogjuk: igen! (Fol; t. köv.) Dr. Kele Antal. Tűzrendészet. Ha tigvelemmel kísérjük a napi esemenyeket szomorú képet nyújt — a gyakoií tűzvész — a tűzrendészet mai állására. A tüzesély az ipar es technikával párhuzamosan fokozódik, de annak nieggatlásáia, egyedül eredményes tüzrendeszeti intezkedés nem tart lépést, sőt sok esetben hanyatlik. Kisebb és nagyobb községek szomorú tüzrendeszeti viszonyairól csak akkor értesül a nagy közönség amikor már könyöradományokat gyűjtenek egy-egy elpusztult község számara. holott igeu kis befektetési a tüzek 85 s^á'aléka gyors beavatkozás mellett nem fajulnának tüzveszekke. Jól befektetett tűkének bizonvul tüz esetén egy egy legszükségesebb tüzolto szei a melynek beszerzésére a kormányrendelet (1888. évi) kötelezi ugyan a községeket, de a melyet a községek közöny és takarékosság miatt be nem szeieznek. Sajnos addig nem fektetnek súlyt a rendészetnek eme fontos ágára amig nem pusztít a bősz elem s nem követel emberáldozatot is. Jellemző a tüzveszedelemre az, hogy mily intézkedések válnak szükségessé nagyobb városokban is, nagjobb tüzesetek után, a melyek addig az illetekes intézkedek ré-zéről figyi lembe nem vétettek; holott az aria hivatottak ieszéről nem egyszer történ

1 figyelmeztető felszólalas. Nem szomorú tény é a mult evi párisi áiuház (Budapest) katasztrófája? a hol elhamarkodva a tűzoltókat okozták, holott azok, tekintve Budapest közigazgatási területét (20 198) tehát működésük nagy kiterjedesét, a legprimirivebbek — létszám tekiuteteben. A város rohamosan fejlődött, az intéző köröknek mindenre kiterjedt a figyelmük a tűzvédelmet kivéve mert ezzel, nem tartottak lépést — anyagi okokból. Teljesen megvilágítja az állapotokat azon körülmény ie, hogy pl. Budapesten a fenti katasztrófa u^án végre meghallgatták a legilletekesebb factoxt a tűzoltó parancsnokot s belátták azt, hogy intézkedésükkel oly annyira késtek, hogy most már nem létszám emelésről, hanem létszám megkétszerezésről lehet csak szó. Hasonlóak á viszonyok a vidéki városokban is. Az országnak 9—10 városát kivéve szomorúak az állapotok s daczára az országos tűzoltó szövetség hatható? működésének a tűzrendészettel csak elvétve foglalkoznak, kiadnak vármegyei rendeleteket, de a községek azokat figyelembe nem veszik, holott vész eseten legerősebb fegyverünk az ha a tűz készenlétben talált. Tekintve e vázolt viszonyokat még hálát adhatunk, hogy a tűzvészek a melyek egész községeket pusztítanak el, nem érik el a mostaniak számának háromszorosát. A tűzoltóságok nagy része csak papíron létezik s azok tagjai ugyan foglalkoznak szo galmasati ünnepélyek, zászlószentelések stb. rendezésével s csak egygyel nem — a tűzoltással Ugy a hatóságok mint maguk a tűzoltó testületek hibásak nagyobbrészt, hogy tüzrendészeti viszonvunk nem kedvezőbb. Nézetem szerint a hírlapok is hivatva vannak ezen elhanyagolt nemes intézmény felett éber figyelmet gyakorolni a köz jó erdekében. Ha minden városban, községben e lényegtelennek látszó rendészettel odaadóbban foglalkoznának ugy akkor kevesebb emberáldozatot és nemzeti vagyont pusztítana el e bősz elem. Uprimny Mihály. Mnravidéki levelek. Horvát hangzású helységnevek. Szóljon hát ezekről is a nóta. De legyen ez egyszersmind requiem is, a mely sirba a feledésbe kiséri őket. T. i. a horváthangzásu muraközi helységneveket. Tűnjenek el már a föld színéről. Semmi szükségünk sincs rájuk. Legyen minden muraközi község magyar nevü. Ezzel is egy lépéssel közelebb leszünk czélunk felé Miért lehetett az egyik járásban (a csáktornyai járásban) megmagyarositauí a községek neveit. Még itt is található horvát hangzású név. Miért ne lehetne pl. Peliczának valami magyar neve. Hiszen csak nem olyau különös történelmi név az a »Belicza,« hogy a helyett egy szép magyar nevet ne lehetne használni? Miért lehetett „Nedelisce"-böl Drávavásárhely? Pedig Drávavásárhelyhez elég történelmi emlék is fűződik. Annyi azonban bizonyos, hogy a csáktornyai járás községeinek legtöbbje magyar nevü. Am nem igy van a dolog a perlaki járásbeliekkel. Itt még igen sok a horvát uevu" község. Dekanovecz, Draskovecz, Hodosán, Vulária, Oporovecz, Szoboticza stb. stb. még mind horvát nevüek. En nem tudom, miért ne lehetne ezeket megmagyarositani. Semmi, a világon semmi sem akadályozna minket abban, hogy ezeknek a községeknek magyar nevük lehessen. Munkálkodjunk már tettleg is és ne kéuy elmeskedjünk. Ezzel is áldozunk a ho/.a oltárán. Tudom, hogy sok község népe szívesen fogadná a megmagyarositást. Részint azért, mert vannak olyan községi nevek is a melyekhez ostoba mende-mondák fűződnek, részint, mert az alsómuraközi szívesen tüntet magyarságával. Kivétel nélkül jó alfóldies neveket lehetne adni az alsómurakózi községeknek. Szoboticza pl. úgyis Kisszabadka lelt már. Az állomás Kisszabadka, hát miért ne lehetue maga a község is az. És most forduljunk azokhoz, a kiknek tehetségükben állana legjobban, hogy a községek magyar nevet kapjanak. Különösen pedig a jegyző urakhoz. Kérve-kérjűk, ne nézzék csekélynek ezt a dolgot. Nézzék egy oly eszköznek, a mely bennünket közelebb fog vinni czéluukhoz. Beszéljék meg együtt ezt a golgot. A ztán cselekedjenek. Egyszerű az egész. §e hiszen ónok maguk is tudják azt. Nem is szándékom utasításokat adui. Csak arra akarom fig> elmeztetui, hogy a nevek megválasztásánál kerüljék a cikornyaságokat. Egyszerű, jóhangzásu, magyar neveket válasszanak, megfelelöeket a község jelenlegi nevéhez, mert igy a nép hamarább megszokja. Kérem vegyenek annyi fáradságot maguknak, tegyék meg ezt hisz hazafias dolgot mivelnek általa. De aztán, ha már törvényesen is meg lesz engedve a magyar név, lépjenek fel a jegyző urak teljes szigorral, hogy az minden téren használtassék. Csak röviden irtam meg e felhívást. Nem azért mintha hicsínyelném e dolgot, hanem mert azt hiszem, hogy ez is elég lesz a magyarosítás megindítására. Tanácsokkal sem szolgáltam, mert hisz a jegyző urak úgyis ismerősek a helyi viszonyokkal és körülményekkel. Hiszem és reménylem, hogy a muraközi horvát nevü községeknek nemsokára magyar nevük lesz. Bizom az erre hivatot tényezőkben, a kiknek haz.afiságát ismerem. Ha azonban az egyesek nemtörődömsége miatt csalódnom kellene, aUkor ezt annak idején tudatni fogom k. olvasóimmal. Ligeti. Országgyűlés. Most inkább csak a bizottságok dolgoznak. A képviselőháznak nagy szünetjei vannak. Mikor gyűlés van, akkor is karikacsapásra megy minden. Ellenzék most alig van. A királ_? őfelsége is Pesten van most s ott is ül, írják, amig e»y pár fontosabb ügyet s a czivil stá; megszavazzák, aztán távozik. A Kossuth Ferencz.-féle ellenzék megint nagv harczra készül a crivilista és egyéb javaslatokkal szemben. Heti hirek. Helyiek. Esküdtszék Tegnap és ma két bűnesetet tárgyaltak a kir. törvényszéken. Az egyik eset Pakod mellett a tőlcsányi majorban történt 1903 deczember 23-án. Valics József csikós haragudott Vacskó Miklós majorgazdára s a sötétben rákóllíntott, de helyette Pál Károlyt találta megütni még pedig ugy, hogy Pálnéhány nap múlva meghalt. A törvényszék dr. Fritz József biró elnöklete mellett Skodav Aurél s Rohonczy István szavazó birákból állott. Jegyző Domby Imre. Közvádló dr. Rézler Kornél, védő ügyvéd dr. Hajós ignácz. Az esküdtszék tagjai: dr. Tarányi f erencz,Udvardy Vincze, dr. Marik Pál, Tivolt J. (póttag), Németh Jenő, Sándor Zsigmond, Tikk László, Páll Viktor (főnök), Stefanek János (póttag). Vargha Vilmos, Sándor Zsigmond, Németh Zsigmond, Molnár Mihály, Radó Pál. — Az esküdtek bűnösnek mondták ki Válicsot, enyhítve felhevült állapotával. A törvéuyszék a védő álláspontját foglalva el a 307. §. szerint négy évi börtönre ítélte. 11. Ma rablógyilkosságot tárgyalnak. Gosztola község erdejében Zsemlye István sárhidai 30 éves és Vizmati Imre kanászok Takács József pórszombati lakos dísznókereskedőt agyonütötték, s elrabolták 410 koronáját, f. évi április 5-én. Zsemlét Mihálovits Károly ügyvéd, Vizmatit dr. Grünwald Samu ügyvéd védelmezi. Orvosszakérto: dr. Brunuers dr. Józsa. Közvádló: Schneider G. A törvényszék : Sztaniszlavszky Adolf elnök, Skoday Aurél és Sperlágh Géza szavazó birák. Jegyző Galló Istváu. Az esküdtszék tagjai: dr. Tarányi F. főnök Zathureczky .Mihály, Tivolt János (póttag), Murkovics János, dr. Kellemen Károly, Fülep Imre, Sándor Zsi^mood, Pánczer Gusztáv, Stefanek János, Kiss Lajos, Hann János, ifj. Nyáry Kálmán. Németh Jenő. — Lapunk zártakor van az ítélet. Zsemlyét kötélhalalra. Vizmatit pedig 15 évi fegyházra ítélték. Mihálovits semmiségi panaszt jelentett, dr. Grünwald megnyugodott. Pünkösd a róm. kath templomban. Pünkösd napján a zalaegerszegi rom. kath. templomban, Schill I nre kántor, mint anmis/or, ugy most is. ma^as nívón álló, kellemes vegyes kartót előadott magyaros egyházi énekkel lepte meg hallgatóit. Nem kímélvén sem időt, sem fáradságot nap nap után tanította be Schill ur az enekkart, mondhatni művészi kart. A fáradság nem veszett kárba. Az enek számok hatást keltők, lélek emelők, áhitat gerjesztők voltak. Kiemelendő özv. Dr, Stökl Adolfné urnő „Tanturo ergo" es az Off

jitoriumra előadott szolója, mely mesteri mi, az eiőadó úrnőnek eddigi elért sikereihez méltán sorakozik. A pTantum ergo" után a vegyes kar a legszebb ünnepek egyikének legszebb énekét „Jöjj el Szentlélek Isten" kezdetű pünkösdi éneket adta elő. Mély megilletődést, igazi áhií.a'ot gerjesztett az enek felemelven a jelenlevőknek lelkivilágát. A következő szám, egy szép, Szűz Mária ének, „Szeretet szava" volt. melynek különösen szép szövege és zenéje érdemel említést ós tett nagyhatást. Végezetül „Krisztus teste" c^imü éneket adta elő a vegyes kar, mely hasonlóan kedves hátást 'ett a jelenvoltakra és szerzett dicséretet a ®üködőknek és örömet Schill Imre urnák fáradozásáért. Schill Imre kántor tiszteletére estélyt rendez az énekkar, főleg abból az alkalomból, hogy a pünkösdi templomi ének igen szépen sikerült Junius 1 ón tartják meg ezt a kaszaházi kertben. Az ünnepély rendezői Pásztor Károly, Kristóf!/ Kálmán és Tóth János, akikhez fordulhatnak az éideklődők. Adótiszt vizsga. Kovács Ferencz zalaegerszegi adóhivatali gyakornok e hó 15 én jó sikerrel letette az adótiszti vizsgát. Eljegyzés. Szabó János zalaegerszegi pénzügyi számtiszt, akit jeles tisztviselői volta miatt jelenleg a Zalavármegye területén működő egyenes adórendező bizottságnak a számvevőjéül tettek meg, s ki a Magyar Paizsnak is egyik derék munkatáisa, e hó 29 én tartja eljegyzését Pacaán