Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-26 / 21. szám

8 MAGYAR PAIZS 1904. április 26. A földmivelő és munkás nép, nem különben az iparos osztályunk nagy szegénységgel küzd, A gazdákat fojtogatja a börze és határidő üzlet, melylyel mesterségesen akadályozzák meg, hogy a kereslet és kínálat nemzet gazdasági elve a maga teimészéteeségében érvényesüljön; — a munkásokat a kereset nélküliség és magára ha­gyatottság, iparcsaiukat a szabadipar erkölcstelen versenye, az erösebb osztrák ipar, a védelem- és kellő pártolás hiánya : de azért mégis fokozzák miiidt-nünen a terheket, de jövedelmi forrásokról nem gondoskodnak, hanem azért mégis lehet mindenkinek a fizetését emelni, a hadügyi kiadá­sokra az eddigieken felül ujabb százhatvan millió kcionát fordítani stb. S ez mind attól van, mert nem ismerik azok, kiknek ismerniük kellene a földmiveio nép, a munkások es iparosok szegényseget, s nyomoru­ságát. Nem ismerik pedig azért, mert nem fog­lalkoznak velük. De hát erdemes velük a nagv uraknak foglal­kozni?! Mint látni fogjuk: igen! (Fol; t. köv.) Dr. Kele Antal. Tűzrendészet. Ha tigvelemmel kísérjük a napi esemenyeket szomorú képet nyújt — a gyakoií tűzvész — a tűzrendészet mai állására. A tüzesély az ipar es technikával párhuzamosan fokozódik, de annak nieggatlásáia, egyedül eredményes tüzrendeszeti intezkedés nem tart lépést, sőt sok esetben ha­nyatlik. Kisebb és nagyobb községek szomorú tüzrendeszeti viszonyairól csak akkor értesül a nagy közönség amikor már könyöradományokat gyűjtenek egy-egy elpusztult község számara. holott igeu kis befektetési a tüzek 85 s^á'aléka gyors beavatkozás mellett nem fajulnának tüz­veszekke. Jól befektetett tűkének bizonvul tüz esetén egy egy legszükségesebb tüzolto szei a melynek beszerzésére a kormányrendelet (1888. évi) kötelezi ugyan a községeket, de a melyet a községek közöny és takarékosság miatt be nem szeieznek. Sajnos addig nem fektetnek súlyt a rendészetnek eme fontos ágára amig nem pusztít a bősz elem s nem követel emberáldozatot is. Jellemző a tüzveszedelemre az, hogy mily intéz­kedések válnak szükségessé nagyobb városokban is, nagjobb tüzesetek után, a melyek addig az illetekes intézkedek ré-zéről figyi lembe nem vé­tettek; holott az aria hivatottak ieszéről nem egyszer történ 1 figyelmeztető felszólalas. Nem szomorú tény é a mult evi párisi áiuház (Budapest) katasztrófája? a hol elhamarkodva a tűzoltókat okozták, holott azok, tekintve Buda­pest közigazgatási területét (20 198) tehát műkö­désük nagy kiterjedesét, a legprimirivebbek — létszám tekiuteteben. A város rohamosan fejlő­dött, az intéző köröknek mindenre kiterjedt a figyelmük a tűzvédelmet kivéve mert ezzel, nem tartottak lépést — anyagi okokból. Teljesen megvilágítja az állapotokat azon körülmény ie, hogy pl. Budapesten a fenti katasztrófa u^án végre meghallgatták a legillete­kesebb factoxt a tűzoltó parancsnokot s belátták azt, hogy intézkedésükkel oly annyira késtek, hogy most már nem létszám emelésről, hanem létszám megkétszerezésről lehet csak szó. Hasonlóak á viszonyok a vidéki városokban is. Az országnak 9—10 városát kivéve szomorúak az állapotok s daczára az országos tűzoltó szövet­ség hatható? működésének a tűzrendészettel csak elvétve foglalkoznak, kiadnak vármegyei rendele­teket, de a községek azokat figyelembe nem veszik, holott vész eseten legerősebb fegyverünk az ha a tűz készenlétben talált. Tekintve e vázolt viszonyokat még hálát adha­tunk, hogy a tűzvészek a melyek egész községeket pusztítanak el, nem érik el a mostaniak számá­nak háromszorosát. A tűzoltóságok nagy része csak papíron létezik s azok tagjai ugyan foglal­koznak szo galmasati ünnepélyek, zászlószentelések stb. rendezésével s csak egygyel nem — a tűz­oltással Ugy a hatóságok mint maguk a tűzoltó testületek hibásak nagyobbrészt, hogy tüzrendé­szeti viszonvunk nem kedvezőbb. Nézetem szerint a hírlapok is hivatva vannak ezen elhanyagolt nemes intézmény felett éber figyelmet gyakorolni a köz jó erdekében. Ha minden városban, községben e lényegtelennek látszó rendészettel odaadóbban foglalkoznának ugy akkor kevesebb emberáldozatot és nemzeti vagyont pusztítana el e bősz elem. Uprimny Mihály. Mnravidéki levelek. Horvát hangzású helységnevek. Szóljon hát ezekről is a nóta. De legyen ez egyszersmind requiem is, a mely sirba a feledésbe kiséri őket. T. i. a horváthangzásu muraközi helységneveket. Tűnjenek el már a föld színéről. Semmi szükségünk sincs rájuk. Legyen minden muraközi község magyar nevü. Ezzel is egy lé­péssel közelebb leszünk czélunk felé Miért lehetett az egyik járásban (a csáktornyai járásban) megmagyarositauí a községek neveit. Még itt is található horvát hangzású név. Miért ne lehetne pl. Peliczának valami magyar neve. Hiszen csak nem olyau különös történelmi név az a »Belicza,« hogy a helyett egy szép magyar nevet ne lehetne használni? Miért lehetett „Nedelisce"-böl Drávavásárhely? Pedig Dráva­vásárhelyhez elég történelmi emlék is fűződik. Annyi azonban bizonyos, hogy a csáktornyai járás községeinek legtöbbje magyar nevü. Am nem igy van a dolog a perlaki járásbeliekkel. Itt még igen sok a horvát uevu" község. Deka­novecz, Draskovecz, Hodosán, Vulária, Oporovecz, Szoboticza stb. stb. még mind horvát nevüek. En nem tudom, miért ne lehetne ezeket meg­magyarositani. Semmi, a világon semmi sem akadályozna minket abban, hogy ezeknek a köz­ségeknek magyar nevük lehessen. Munkálkodjunk már tettleg is és ne kéuy elmeskedjünk. Ezzel is áldozunk a ho/.a oltárán. Tudom, hogy sok község népe szívesen fogadná a megmagyarositást. Részint azért, mert vannak olyan községi nevek is a melyekhez ostoba mende-mondák fűződnek, részint, mert az alsómura­közi szívesen tüntet magyarságával. Kivétel nélkül jó alfóldies neveket lehetne adni az alsómurakózi községeknek. Szoboticza pl. úgyis Kisszabadka lelt már. Az állomás Kis­szabadka, hát miért ne lehetue maga a község is az. És most forduljunk azokhoz, a kiknek tehet­ségükben állana legjobban, hogy a községek magyar nevet kapjanak. Különösen pedig a jegyző urakhoz. Kérve-kérjűk, ne nézzék csekélynek ezt a dolgot. Nézzék egy oly eszköznek, a mely bennünket közelebb fog vinni czéluukhoz. Beszéljék meg együtt ezt a golgot. A ztán cselekedjenek. Egyszerű az egész. §e hiszen ónok maguk is tudják azt. Nem is szándékom utasításokat adui. Csak arra akarom fig> elmeztetui, hogy a nevek megválasztásánál kerüljék a cikornyasá­gokat. Egyszerű, jóhangzásu, magyar neveket válasszanak, megfelelöeket a község jelenlegi nevéhez, mert igy a nép hamarább megszokja. Kérem vegyenek annyi fáradságot maguknak, tegyék meg ezt hisz hazafias dolgot mivelnek általa. De aztán, ha már törvényesen is meg lesz engedve a magyar név, lépjenek fel a jegyző urak teljes szigorral, hogy az minden téren használtassék. Csak röviden irtam meg e felhívást. Nem azért mintha hicsínyelném e dolgot, hanem mert azt hiszem, hogy ez is elég lesz a magyarosítás megindítására. Tanácsokkal sem szolgáltam, mert hisz a jegyző urak úgyis ismerősek a helyi viszonyokkal és körülményekkel. Hiszem és reménylem, hogy a muraközi horvát nevü községeknek nemsokára magyar nevük lesz. Bizom az erre hivatot tényezőkben, a kik­nek haz.afiságát ismerem. Ha azonban az egye­sek nemtörődömsége miatt csalódnom kellene, aUkor ezt annak idején tudatni fogom k. olva­sóimmal. Ligeti. Országgyűlés. Most inkább csak a bizottságok dolgoznak. A képviselőháznak nagy szünetjei vannak. Mikor gyűlés van, akkor is karikacsapásra megy minden. Ellenzék most alig van. A királ_? őfelsége is Pesten van most s ott is ül, írják, amig e»y pár fontosabb ügyet s a czivil stá; megszavazzák, aztán távozik. A Kossuth Ferencz.-féle ellenzék megint nagv harczra készül a crivilista és egyéb javaslatokkal szemben. Heti hirek. Helyiek. Esküdtszék Tegnap és ma két bűnesetet tárgyaltak a kir. törvényszéken. Az egyik eset Pakod mellett a tőlcsányi majorban történt 1903 deczember 23-án. Valics József csikós haragudott Vacskó Miklós majorgazdára s a sötétben rákóllín­tott, de helyette Pál Károlyt találta megütni még pedig ugy, hogy Pálnéhány nap múlva meghalt. A törvényszék dr. Fritz József biró elnöklete mellett Skodav Aurél s Rohonczy István szavazó birák­ból állott. Jegyző Domby Imre. Közvádló dr. Rézler Kornél, védő ügyvéd dr. Hajós ignácz. Az esküdtszék tagjai: dr. Tarányi f erencz,Udvardy Vincze, dr. Marik Pál, Tivolt J. (póttag), Németh Jenő, Sándor Zsigmond, Tikk László, Páll Viktor (főnök), Stefanek János (póttag). Vargha Vilmos, Sándor Zsigmond, Németh Zsigmond, Molnár Mihály, Radó Pál. — Az esküdtek bűnösnek mondták ki Válicsot, enyhítve felhevült állapotá­val. A törvéuyszék a védő álláspontját foglalva el a 307. §. szerint négy évi börtönre ítélte. 11. Ma rablógyilkosságot tárgyalnak. Gosztola község erdejében Zsemlye István sárhidai 30 éves és Vizmati Imre kanászok Takács József pórszombati lakos dísznókereskedőt agyonütötték, s elrabolták 410 koronáját, f. évi április 5-én. Zsemlét Mihálovits Károly ügyvéd, Vizmatit dr. Grünwald Samu ügyvéd védelmezi. Orvosszak­érto: dr. Brunuers dr. Józsa. Közvádló: Schneider G. A törvényszék : Sztaniszlavszky Adolf elnök, Skoday Aurél és Sperlágh Géza szavazó birák. Jegyző Galló Istváu. Az esküdtszék tagjai: dr. Tarányi F. főnök Zathu­reczky .Mihály, Tivolt János (póttag), Murkovics János, dr. Kellemen Károly, Fülep Imre, Sándor Zsi^mood, Pánczer Gusztáv, Stefanek János, Kiss Lajos, Hann János, ifj. Nyáry Kálmán. Németh Jenő. — Lapunk zártakor van az ítélet. Zsemlyét kötél­halalra. Vizmatit pedig 15 évi fegyházra ítélték. Mihálovits semmiségi panaszt jelentett, dr. Grün­wald megnyugodott. Pünkösd a róm. kath templomban. Pünkösd napján a zalaegerszegi rom. kath. templomban, Schill I nre kántor, mint anmis/or, ugy most is. ma^as nívón álló, kellemes vegyes kartót előadott magyaros egyházi énekkel lepte meg hallgatóit. Nem kímélvén sem időt, sem fáradságot nap nap után tanította be Schill ur az enekkart, mondhatni művészi kart. A fáradság nem veszett kárba. Az enek számok hatást keltők, lélek eme­lők, áhitat gerjesztők voltak. Kiemelendő özv. Dr, Stökl Adolfné urnő „Tanturo ergo" es az Off jitoriumra előadott szolója, mely mesteri mi, az eiőadó úrnőnek eddigi elért sikereihez méltán sorakozik. A pTantum ergo" után a vegyes kar a leg­szebb ünnepek egyikének legszebb énekét „Jöjj el Szentlélek Isten" kezdetű pünkösdi éneket adta elő. Mély megilletődést, igazi áhií.a'ot gerjesztett az enek felemelven a jelenlevőknek lelkivilágát. A következő szám, egy szép, Szűz Mária ének, „Szeretet szava" volt. melynek különösen szép szövege és zenéje érdemel említést ós tett nagy­hatást. Végezetül „Krisztus teste" c^imü éneket adta elő a vegyes kar, mely hasonlóan kedves hátást 'ett a jelenvoltakra és szerzett dicséretet a ®üködőknek és örömet Schill Imre urnák fáradozásáért. Schill Imre kántor tiszteletére estélyt rendez az énekkar, főleg abból az alkalomból, hogy a pünkösdi templomi ének igen szépen sikerült Junius 1 ón tartják meg ezt a kaszaházi kert­ben. Az ünnepély rendezői Pásztor Károly, Kristóf!/ Kálmán és Tóth János, akikhez fordul­hatnak az éideklődők. Adótiszt vizsga. Kovács Ferencz zalaegerszegi adóhivatali gyakornok e hó 15 én jó sikerrel le­tette az adótiszti vizsgát. Eljegyzés. Szabó János zalaegerszegi pénzügyi számtiszt, akit jeles tisztviselői volta miatt jelen­leg a Zalavármegye területén működő egyenes adórendező bizottságnak a számvevőjéül tettek meg, s ki a Magyar Paizsnak is egyik derék munkatáisa, e hó 29 én tartja eljegyzését Pacaán

Next

/
Oldalképek
Tartalom