Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-03 / 49. szám

Klőfizetési ár: Egy évre 4 koron*. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. Suyes szám 8 fillér. Zafósqers^eg, 1903. deczemher* 3. 49. ssásra. Hazai iparczikkek hirdetése félárou: Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEQ-JELEISriIK: HETENKÉNT C S ~£r T Ö ÍR T ÜKÖN ESTE. i gazdasági isnjéílö iskola a nemzeti ügy szolgálatában. A mult század három nagy örökséget kapott elődjetői, a XVIII. századtól: a poli­tikai, a szocziális, és a goudolat-szabadságot. Ez utóbbit lefoglalta a német, az elsőt az angol és a szocziális szabadságot a franczia. Ezeknek a jegyében született és lett nagygyá Európa három leghatalmasabb nemzete. A magyar nemzetnek, ha élni s élvén boldogulni akar, eme nagy örökségeket kell szem előtt tartania. Nemzetünk megosztva, egyenként egyiknek a jegyében nem lehet nagy. Neküuk birnunk kell mind a hármat és minden eszközt s minden alkalmat meg­adnunk arra, hogy ama bázisok körül kije­geczesedjék a második ezer év magyar nem­zeti Magyarországa. Ennek a szolgálatába kell beilleszteni minden intézményt, mely a fejlődésre kiható erővel bir. Mielőtt valamit létesítenénk, gondolkozzunk a felett, hogy az emiitett eszközök valamelyikének meg­felel-e? S ha megfelel, akkor nem szabad visszariadni semmi akadálytól. Nemzeti létünk fenmaradásáuak fenttimli­tett hármas alapkövére az intézmények egész sorozata van épitve. Ezek közül egyik leg­erősebb darab a magyar nemzeti népoktatás. Mondhatni, hogy ez a legújabb kő az egész építményben. Olyan gránitdarab, mely nem csak fényesedik a folytonos csiszolás alatt, hanem tömegében gyarapodik, És mint a márványban az erek, ugy futnak össze ezen gránitsziklában a tudásnak, s ezzel a poli­tikai és szocziális szabadságnak gyökerei. Ez természetes is, mert a nén, mely tudás nélkül él, elvész. Ám a politikai szabadság alatt nem kell a hétköznapi kortesbeszédeket, vagy hasonlókat érteni, valamint a szocziális szabadság alatt sem a vagyonközösség, a vagyonfelosztás stb. demagóg elveket. Hiszen ezek hirdetői maguk sincsenek legtöbbször tisztában tanaikkal, mert az nem szocziális­mus, amit ennek a kifejezésnek: „szocziális" tulajdonítanak, hanem kommuuizmus. És hol van ennek legegészségesebb ellenszere ? Nem a fegyverek csövén, és a szuronyok hegyén, hanem a népiskolában, melynek egyik tago­zata a gazdasági ismétlő iskola. Ez az in­tézmény, melynek munkája és gyümölcse messze kihat s melyre egy késő nemzedék hálával íog gondolni. Ez erős vára a magyarosodásnak és a boldogabb megélhetésnek. Az elemi iskolában megtanulja a gyermek a magyar nyelvet, de innen visszakerül ismét a családba s elfeledi a mit tanult. Ámde, ha a gazdasági ism, iskolába megy, ott ismét csak a magyar nyelvet hallja 15 éves koráig. Ez pedig az az idő, mikor a benyomások maradandóbbak, a képzetek világosabbak. Ha már most egy­egy ilyen fiúgyerek a honvédséghez kerül katonának, akkor annyira vérévé lesz a magyar nyelv, hogy egé?z életén át magmarad. Igy kell nevelni néhány nemzedéket és akkor nem kell a magyarosítás problémáján gon­dolkozni. De nemcsak a magyarosodás, hanem a vagyonosodás is sarkalatos tétele a gazdasági ismétlő iskolának. A magyar közgazdaság egyes ágai közül éppen a mezőgazdaság az, mely mögött ezer­éves mult áll. Hisz tudjuk, hogy honfoglaló elődeink s leszármazó utódaik az ezredév első századaiban uem kereskedtek, ipart nem űztek, hanem a mennyire a hadviselés en­gedte, mezsi g&iádáKíöü.tSóai -ío^laikoziak s igy e nemzet zöme, erőforrása még ma is a mezőgazda. Ezek két nagy csoportba oszt­hatók. Egyik a nagybirtokosok, a másik a kisbirtokosok csoportja. Az előbbi kezében van Magyarország mi­velés alatt álló területének 53°/o utóbbién 47°[o-a. Az egyik gazdálkodik bel­terjesen gőzzel, mely szánt és csépel a villany­lámpák ragyogó éjszakájában, a másik pedig dolgozik ugy, a mint apjától látta. Pedig nagy területet mivel. Közel két és fél millió holdat. Ilyen nagy területet kellett a máso­dik ezerév hajnalán meghódítani a magyar mezőgazdasági kultura részére. Erezték már ezt régebben, mert egy év­tizedek előtt Kassán megjelenő gazdasági lap hangoztatta a népiskolában a gazdasági tárgyak tanítását. De ez csak óhajtás maradt, miről igen kevesen vettek tudomást. Pedig millióknak a jobblétéről, nemzeti vagyonoso­dásról és a magyar faj erősbitéséről volt szó. Arról a magyar kisgazdáról volt szó, kit a vallásos hit egy neme a bölcső és a sir, a szerelem és elmúlás költészete, a haza és a nemzet, erkölcsi eszméinkkel egybeforrott évezredes intézményeink a földhöz, a hullámzó rónákhoz, a zöldelő vetésekhez fűznek. Elhangzott a szó. És nem jött felelet. Talán korai volt az eszme, hogy a vezetők, hogy a társadalom nem tudták megérteni. Vagy talán el sem olvasták. Akárhogy tör­tént, ez oly mulasztás volt, mit csak nagy nagy munka, erély és pénzáldozat tudnak legalább részben pótolni. Ezért véste be ujabb nemzeti mivelődésíink történetébe a gazdasági ismétlő iskolák megteremtője a nevét. Utat, módot és alkalmat ad arra a Lajthától az Öltig s a Kárpátok tengersze­métől az Adriáig minden egyesnek, hogy két kalászt termeljen ott. a hol eddig csak egy termett. Éppen ezért erős és hatalmas tényezője marad a gazdasági népoktatás a magyar nemzetnek. Naponkint és órankiut néhány ezer iskolában százezreknek hirdetik az okszerű gazdálkodás elvét és módiát, a takarékosságot és a krajczárokkal való el­számolást, minden szabad időnek a házi ipari czikkek készítésére való felhasználását. Ez az igazi életiskola. Ez nevel népet, mely tud anyagilag boldogulni, saját erejéből gyarapodni s igy észrevétlenül bár, de poli­tikai szocziális és gondolat-szabadságra meg­érni. Anyagilag független nép tud csak erköl­csileg független lenni s nemzeti ideálokért lelkesedni. Pedig a nemzeti ideálért való lelkesedés tartott fenn minket ezer éven át. Ezt kell ápolni, erre kell törekedni, mert történelmünk szomorúan igazolja, hogy vala­hányszor ettől eltértünk, mindig ellepte az országot az idegen érzések, idegen gondol­kozások, idegen vágyak, idegen törekvésele és idegen erők serege. Ezért látom a gazda­sági népoktatást nemzeti ügynek, s a nem­zeti ügy szolgálatában állónak. Az a gon­dolkozó agy, mely ezt megteremté, s melyet mindnyájan jól ismerünk, teljes tudatában volt annak, hogy hiányt pótol, nemzeti ügyet szolgál a népoktatás gazdasági irányával melynek élnie és virulnia kell. Cs. Péterffy József. Előfizetési felhívás. Minden nemzet igyekszik megismerkedni más nemzetek irodalmával, de leinkább remekiróva?, mert minden müveit ember érdeke sőt kötelessége ismerni a világirodalom lángelméd, koszorús költőit. Más nemzetek igyekeznek is a népszerüs té^, a megismerés e módját felhasználni, s az angol, olasz, francda, némeí anthologiák nagy száma mutatja, hogy a leghelyesebb ut megkedveltetni az irodalmat, az anaely a költők életét röviden, Van szereucsém a t, gazdaközönség tudomására hozni, hogy a műtrágya, kénsav és Vegyiipar - részvénytársaság • HEun^arist" ICIÉ 35" képviseletét egész Zalamegyére kiterjedőleg átvettem és kérem, hogy a műtrágyaszükséglet fedezése ügyében bizalommal hozzám fordulni szíveskedjenek. — Legolcsóbb árszámitásról és !_ 8 figyelmes kiszolgálásról biztosítva a t. gazdaközönséget, maradok kiváló tisztelettel Eeiclieiifeld Gyula nSTagy-lsiaxxizsániL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom