Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-12-03 / 49. szám
Klőfizetési ár: Egy évre 4 koron*. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. Suyes szám 8 fillér. Zafósqers^eg, 1903. deczemher* 3. 49. ssásra. Hazai iparczikkek hirdetése félárou: Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEQ-JELEISriIK: HETENKÉNT C S ~£r T Ö ÍR T ÜKÖN ESTE. i gazdasági isnjéílö iskola a nemzeti ügy szolgálatában. A mult század három nagy örökséget kapott elődjetői, a XVIII. századtól: a politikai, a szocziális, és a goudolat-szabadságot. Ez utóbbit lefoglalta a német, az elsőt az angol és a szocziális szabadságot a franczia. Ezeknek a jegyében született és lett nagygyá Európa három leghatalmasabb nemzete. A magyar nemzetnek, ha élni s élvén boldogulni akar, eme nagy örökségeket kell szem előtt tartania. Nemzetünk megosztva, egyenként egyiknek a jegyében nem lehet nagy. Neküuk birnunk kell mind a hármat és minden eszközt s minden alkalmat megadnunk arra, hogy ama bázisok körül kijegeczesedjék a második ezer év magyar nemzeti Magyarországa. Ennek a szolgálatába kell beilleszteni minden intézményt, mely a fejlődésre kiható erővel bir. Mielőtt valamit létesítenénk, gondolkozzunk a felett, hogy az emiitett eszközök valamelyikének megfelel-e? S ha megfelel, akkor nem szabad visszariadni semmi akadálytól. Nemzeti létünk fenmaradásáuak fenttimlitett hármas alapkövére az intézmények egész sorozata van épitve. Ezek közül egyik legerősebb darab a magyar nemzeti népoktatás. Mondhatni, hogy ez a legújabb kő az egész építményben. Olyan gránitdarab, mely nem csak fényesedik a folytonos csiszolás alatt, hanem tömegében gyarapodik, És mint a márványban az erek, ugy futnak össze ezen gránitsziklában a tudásnak, s ezzel a politikai és szocziális szabadságnak gyökerei. Ez természetes is, mert a nén, mely tudás nélkül él, elvész. Ám a politikai szabadság alatt nem kell a hétköznapi kortesbeszédeket, vagy hasonlókat érteni, valamint a szocziális szabadság alatt sem a vagyonközösség, a vagyonfelosztás stb. demagóg elveket. Hiszen ezek hirdetői maguk sincsenek legtöbbször tisztában tanaikkal, mert az nem szocziálismus, amit ennek a kifejezésnek: „szocziális" tulajdonítanak, hanem kommuuizmus. És hol van ennek legegészségesebb ellenszere ? Nem a fegyverek csövén, és a szuronyok hegyén, hanem a népiskolában, melynek egyik tagozata a gazdasági ismétlő iskola. Ez az intézmény, melynek munkája és gyümölcse messze kihat s melyre egy késő nemzedék hálával íog gondolni. Ez erős vára a magyarosodásnak és a boldogabb megélhetésnek. Az elemi iskolában megtanulja a gyermek a magyar nyelvet, de innen visszakerül ismét a családba s elfeledi a mit tanult. Ámde, ha a gazdasági ism, iskolába megy, ott ismét csak a magyar nyelvet hallja 15 éves koráig. Ez pedig az az idő, mikor a benyomások maradandóbbak, a képzetek világosabbak. Ha már most egyegy ilyen fiúgyerek a honvédséghez kerül katonának, akkor annyira vérévé lesz a magyar nyelv, hogy egé?z életén át magmarad. Igy kell nevelni néhány nemzedéket és akkor nem kell a magyarosítás problémáján gondolkozni. De nemcsak a magyarosodás, hanem a vagyonosodás is sarkalatos tétele a gazdasági ismétlő iskolának. A magyar közgazdaság egyes ágai közül éppen a mezőgazdaság az, mely mögött ezeréves mult áll. Hisz tudjuk, hogy honfoglaló elődeink s leszármazó utódaik az ezredév első századaiban uem kereskedtek, ipart nem űztek, hanem a mennyire a hadviselés engedte, mezsi g&iádáKíöü.tSóai -ío^laikoziak s igy e nemzet zöme, erőforrása még ma is a mezőgazda. Ezek két nagy csoportba oszthatók. Egyik a nagybirtokosok, a másik a kisbirtokosok csoportja. Az előbbi kezében van Magyarország mivelés alatt álló területének 53°/o utóbbién 47°[o-a. Az egyik gazdálkodik belterjesen gőzzel, mely szánt és csépel a villanylámpák ragyogó éjszakájában, a másik pedig dolgozik ugy, a mint apjától látta. Pedig nagy területet mivel. Közel két és fél millió holdat. Ilyen nagy területet kellett a második ezerév hajnalán meghódítani a magyar mezőgazdasági kultura részére. Erezték már ezt régebben, mert egy évtizedek előtt Kassán megjelenő gazdasági lap hangoztatta a népiskolában a gazdasági tárgyak tanítását. De ez csak óhajtás maradt, miről igen kevesen vettek tudomást. Pedig millióknak a jobblétéről, nemzeti vagyonosodásról és a magyar faj erősbitéséről volt szó. Arról a magyar kisgazdáról volt szó, kit a vallásos hit egy neme a bölcső és a sir, a szerelem és elmúlás költészete, a haza és a nemzet, erkölcsi eszméinkkel egybeforrott évezredes intézményeink a földhöz, a hullámzó rónákhoz, a zöldelő vetésekhez fűznek. Elhangzott a szó. És nem jött felelet. Talán korai volt az eszme, hogy a vezetők, hogy a társadalom nem tudták megérteni. Vagy talán el sem olvasták. Akárhogy történt, ez oly mulasztás volt, mit csak nagy nagy munka, erély és pénzáldozat tudnak legalább részben pótolni. Ezért véste be ujabb nemzeti mivelődésíink történetébe a gazdasági ismétlő iskolák megteremtője a nevét. Utat, módot és alkalmat ad arra a Lajthától az Öltig s a Kárpátok tengerszemétől az Adriáig minden egyesnek, hogy két kalászt termeljen ott. a hol eddig csak egy termett. Éppen ezért erős és hatalmas tényezője marad a gazdasági népoktatás a magyar nemzetnek. Naponkint és órankiut néhány ezer iskolában százezreknek hirdetik az okszerű gazdálkodás elvét és módiát, a takarékosságot és a krajczárokkal való elszámolást, minden szabad időnek a házi ipari czikkek készítésére való felhasználását. Ez az igazi életiskola. Ez nevel népet, mely tud anyagilag boldogulni, saját erejéből gyarapodni s igy észrevétlenül bár, de politikai szocziális és gondolat-szabadságra megérni. Anyagilag független nép tud csak erkölcsileg független lenni s nemzeti ideálokért lelkesedni. Pedig a nemzeti ideálért való lelkesedés tartott fenn minket ezer éven át. Ezt kell ápolni, erre kell törekedni, mert történelmünk szomorúan igazolja, hogy valahányszor ettől eltértünk, mindig ellepte az országot az idegen érzések, idegen gondolkozások, idegen vágyak, idegen törekvésele és idegen erők serege. Ezért látom a gazdasági népoktatást nemzeti ügynek, s a nemzeti ügy szolgálatában állónak. Az a gondolkozó agy, mely ezt megteremté, s melyet mindnyájan jól ismerünk, teljes tudatában volt annak, hogy hiányt pótol, nemzeti ügyet szolgál a népoktatás gazdasági irányával melynek élnie és virulnia kell. Cs. Péterffy József. Előfizetési felhívás. Minden nemzet igyekszik megismerkedni más nemzetek irodalmával, de leinkább remekiróva?, mert minden müveit ember érdeke sőt kötelessége ismerni a világirodalom lángelméd, koszorús költőit. Más nemzetek igyekeznek is a népszerüs té^, a megismerés e módját felhasználni, s az angol, olasz, francda, némeí anthologiák nagy száma mutatja, hogy a leghelyesebb ut megkedveltetni az irodalmat, az anaely a költők életét röviden, Van szereucsém a t, gazdaközönség tudomására hozni, hogy a műtrágya, kénsav és Vegyiipar - részvénytársaság • HEun^arist" ICIÉ 35" képviseletét egész Zalamegyére kiterjedőleg átvettem és kérem, hogy a műtrágyaszükséglet fedezése ügyében bizalommal hozzám fordulni szíveskedjenek. — Legolcsóbb árszámitásról és !_ 8 figyelmes kiszolgálásról biztosítva a t. gazdaközönséget, maradok kiváló tisztelettel Eeiclieiifeld Gyula nSTagy-lsiaxxizsániL.
