Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-01 / 1. szám

8 MAGYAR P A I Z S 1903. január 1. szetben, keltjében, hol eliő sóiban óhajtatnak virágok, még nem mutatkoznak a tavasz szép hírnökei. De a modern virágtenyésztők, melyek közé nem egy szorgos háziasszony is tartozik, már őszszel gondoskodtak részit,t tavaszi magvak vetéséről, vagy e czélra már késő őszszel ülte­tett virágnövényekről. Kogy a kerttulajdonosok­nak kissé segítségükre legyek, felsorolom a leg­könnyebben tenyészthető virágfajokat. Ha beá 1 a szürke ősz éjjeli fagyjaival, melyek még az utolsó nyári és őszi világokat elfogyasztják, a virágkertek valóban s?omoru<in néznek ki; de ha szorgosak vagyunk, akkor már augusztus­szeptember hónapokban elvetjük a következő magvakat, hogy azok októberig már kis növé­nyekké fejlődvén, új virágágyakat készíthetünk és azokat fiatal növényekkel beültethetjük, a mi a kertet megint csinossá teszi, akár csak új élet kezdődnék a természetben. Augusztus—szep­tember hónapokban a következő magvakat vet­hetjük el: 1. Aivácska, Viola tiieolor, a legszebb és leg­korábbi virágzók, sokfele színben. 2. Nefelejts (Myosotís alpesti is). 3. Szakállas szegfű (Dianthus barbatus). 4. Harangvirág (Campanulla médium) 5. Otthonocska virág (Nemophylla insignis). 6. Sziléna (Silena pendula) stb Ezen 6 .taj pompás tavaszi virágzás elérésére már elegendő növényeket nevelni es azokat át­ültetni, az a következő egyszerű módon járjon el: a virágágyak eltakarítás után október közepe táján újonnan felásandók és minden ut stb. tisz­títandó. Az újonnan felásott s elkészített virág­ágyakba vessünk virágmagvakból 2cmmólysé-ü sorokban igen ritkán és azután a magvat takarjuk be körülbelül 2 fcm nyiie földdel: a sorok az alanti virágok növése szerint 15—25 crn-nyi távolságban legyenek egymástól é pofiig: 1. Kerti erdőmester (Asperula azurea), kek. 2. Búzavirág (Centaurea), különböző színekben. 3. Szarkaláb (Delphinium), különösen ajánlható tavaszi virág. 4. Szalagvirág (Ibeiis), fehér és vörö>. 5. Kerti bükköny (Lathyius), minden szin'> n. 6. Kerti mák (Papaver), egész pompás, lujos tavaszi virág. A legszebbek azonban az árvácskák, nefelejtsek, kerti mák ós s-.arkaláb sok szárny a iatukban. Van még sok más szép tavaszi világ, de a felsoioitak mégis a legszebbek és legajánlhatéb­bak, melyek minden embert elvarázsolnak. Tel­jesei! meg vagyok győződve, hogy minden ko: f­tulajdonos, ki egyszer oly kevés fáradsággal es kevés költséggel járó kerttel bir, azt nem ' iigtdi tönkie menni, mext nii.cs Fí-elb, egv ta\. /i, tolyton vnágzó, tiszta és csinos házikertnel. Ennek még az az előnye is van, hosy nemesük tiszta és virágzó kelttel rendelkezünk, hanem elegendő alkalmunk és időnk is van tav. zsz;d nyári virágok vetésére, melyeket cv juniua közepe táján kell elültetnünk, miv ta •/.! világok még junius közepéig, so o: junius végéig a legpompásabb virágzásban nnak. Tejtermelést iiző gazdaság berendez se. Ma, a midőn a gabonaár?k tekintetében évi <­évre rosszabb viszonyok állanak b*, mindinkább kényszerítve van már a gazda arra, hogy ter­melési rendszerének egyoldalúságát kiküszöb ve, változatosságra törekedjék s a gabonanemú'-k mellett egyiészt az ipari növények, má'-részt és különösen *a takarmánynövények termelésével is foglalkozzék, hogy igy az állattenyésztést, is szé­lesebb alapokra fektethesse. Gyakran merül fel a kéidés ily alkalmakkor, hogy minő vetésforgó alkalmaztassák pl. egy oly kisebb gazdaságban, < melv jövödelmet főként a tehenészetre óhajtja ' fektetn'. Feltéve pé'dául a- esetet, hogy egy birtok 250 hold szántóföldből áll és sem rétek­kel sem legelőkkel nem lendelkezik, a szántó­földnek legalább egy haimadán kellene takar­mányt: termelni a következő vetésforgó mellett; 1. Kapásnövény trágyázva. 2. 'iavaszi gabona. 3 Lóhere. 4. Ö;zi gabona. 5. Zabos bükköny műtrágyával. E szerint lenne 100 hold gabona, 100 hold takarmány és 40 hold kapás. Hogy ezen iendszer melle y darab tehén volna tartható, az termész .t'attól függ. hogy termelt takarmányból nraő átlagos termesek várhatók, továbbá attól, hogy szándékozunk-e részint szálas, részint póttakarmányt vásárolni? Feltéve, hogy magyar holdanként 6 q gabona, 10 q. szalma, 18 q. szálas takarmány ós 200 q. répa megteremne, a birtokon mintegy 45 darab szarvas marha volna tartható, s ebből körülbelül 30 darab tehén. Magától értetődik, hogy a hol a gazdasághoz rét és legilőterületek is tartoznak, ez a számítás móiiosiiást szenvedhet', s a rét, illetve legelo­teiület kiterjedéséhez képest jóval több szaivas maiha állítható be. Csarnok. ]jakodaimi szokások l£hinában. Ui 1 az úr Iíhinábau is, (Jsak a Beáját tátja . . . A menybeli birodalomban az ifjúnak nincsen megengedve magának, élettársat keresni: ezt helyette megcselekszik a szülők. Láai, minálunk meg az ifjak nem egyszer a skamasz*- éveikben is kiszemelik maguknak az »élettársat«. És mire megnő a bajszuk — akkorára már sok esetben meguuják vagy az életüket — vagy a i>társat.« Némelykor pedig mindakettöt... A kbinai szülék tehát, égy illő »parik« talál­nak, a leány szüleihez személyleirási iveket küldenek. És ezeken aztán'ki van tüntetve: a neve, a kora és az állása a házasulandó fiatal embernek. Valamint az apja, nagyapja, no meg a déd­apja is megvan nevezve és leírva egy külou­külön íven. Mikor ez megtörtént, akkor a leáuynak a szülei hasonló jegyeket küldenek az ifjú szüleihez. És e személyleirási-ivek alapján, mindakét részről megtórténuek a további beható nyomozá­sok. Ha mindakét fél még akkor is elfogadható­nak tartja a házasságot — akkor egy kitűzött napon, a fiatal embernek a leán/ családjánál okvetlen be kell mutatni magát személyesen. Ez alkalommal a kiuézését, ruházatát, sót némely esetben még az iroualmi tehetségét is alapos kritika alá vetik. Azonban ha az első találkozás kedvezően le­folyt, akkor egy jóst hivatnak, aki aztán Horoskopot állit az ifjú párról: ha a Uoroskop kedvezőtlen, akkor a házasságból nem lehetsemmi. De, ha minden rendben van — elküldik a menyasszonynak a „kisebb eljegyzési'' ajándékot, úgymint: két kis jogarat és két gyrüt. A „nagyobb eljegyzési" ajándék, valamelyik napon, nyolez »udvarhölgy* által át lesz adva a menyasszonynak, ami karkötőből, művirágból, sat. van összeállítva, és megfelelő ajánlással ellátva, mint pl.: .,kedved szerint alakuljou min­den", vagy pedig: „mindig az anyósodra hall­gass !" Klímában az egybekelés napját miuJenkor egy csillagász lüzi ki. Legcsekélyebb határidő husz nap. Fz alatt az idö alatt a többi nász-ajándékot is szokás éive küldeni, már mint: ruhát, ékszert, négy malaczot, négy bárányt, négy libát, négy ruczát és négy hordó bort. Tehát mindenből két párt. Sokszor még az úgynevezett „szerencse-gyü­mölcsöt" teszik hozzá; de körlét világért se! Mert „Li"-nek nevezik khinául a kortét. És ez a hasonló „li" szócskára omlékeztet, a mi annyit jeleut, hogy : »széjjel menni.« A lakoma előtt valamennyi vendég a vőlegény apjának egy piros papírba begöngyölitett pénz­darabot nyújt át, a mi pedig szerencsét jelent. A nász-lakoma után, még a következő dolgok küldetnek a menyasszony házához: egy piros selyem fátyol, egy faedény »szerencse gabonával" megtöltve, ^gy kis nyereg és egy iv, meg három kis nyíl. Azután az egyik »udvarhölgy« egy marmuta­taligán a menyasszony házához kocsizik. És őt követi a násznép. Ilyen sorrendben mennek a menyasszonyért: elöl a lámpavivők. Azután a zenészek és mögöt­tük a nászhordóágyat, a szolgák viszik. Mely tiszta vörös selyemből készült és a melyet a főterem ajtaja előtt tesznek le. A menyasszonyt erre leborítják a fátyollal, meiv az arczát egészen elfödi. Maga az édes apja — ha míg él — a hordágyra ülteti. És az egész menet vele megindul a vőlegény­nek a házába. A hol a menyasszony t a hordágygyal együtt egy nagy széntartón, amelyben tüzes izzó parázs van, átemelik ; eme proczedura által a gonosz lelkek örökre elűzetnek a háztól. A nagy teremben ekkor a vőlegény a feut­emlitett nyerget a földre leteszi, rá áll és hátrafelé fordítva az ivet, kilövi a három kis nyilat. Az egyik hölgy az alatt kissé szellőzteti a menyasszony fátyolát és eunnek a szájába egy almát tesz, melybe az köteles beleharapni. Erre a menyasszony két udvarhölgy által vezetteti magát a nász szobába. És egészen odáig vörös szőnyeggel le van borítva a padló. Megjegyzendő, hogy a gonosz lelkek e szobá­! ból már annak előtte alaposan kiűzettek... A nászszobában, a hová ez alatt a vőlegény is bejött, az egyik udvarhölgy két — két zsinórral egymáshoz kötött — serlegbe bort tölt és megkínálja a házaspárt vele. Az egyik serlegben fehér, a másikban vörös bor van. Egyidejűleg a borral, az if]u pár egyszersmind az úgynevezett „utódok lepényét" is fogyasztja. Az udvarhölgyek áldozatpapirt gyújtanak, és égé­sénél elmondják a szokásos imákat ... A nász­pár is imádkozik s eget és földet kér . . . És csak miután még számtalan hasonló czere­monián keresztül mentek, élvezhetik az együtt­lét gyönyörét . . . Reviczky Irma Vargát fogtam. Kora reggel, mikor ép a mosdótálhoz léptem, berohhan hozzám az én lábtyümüvész barátom, s keserves zokogás közt a keblemre borul. — Mi lelte önt, drága felebarátom ? szóltam hozzá ibolyas/.appanomat földre ejtve. — Oh, a legyek, a legyek! — Micsoda legyek ? — Jaj, hová legyek! Oh, a kutya legyek! — Ku»ya legyek, ha értem önt, drága feleba­rátom, — szóltam türelmemet vesztve s kibon­takoztam sirógörc&ös karjai körül. — Talán nem is látja? — Mit? — Itt! ordított, fel a majsztram s aiczáia mutatott. Most meg én ordítottam föl. — Ezer dikics és palavessző, mi lelte az ar­czát? Hát ugy kell kinézni anni'k az embernek a kit éu barátommá avattam föl? Hol veszi ma­gát az a sok pont az arczán ? Mit? — Oh a legyek, a kutya legyek ! — Hát igv jön ide? Hisze annyi pont vanaz^ar­czán, mint vízcsepp a csendes Óceánban, csil­lag az égen, pór a Zalában s zabszem Árvában! Nos? Nem beszél? Beszéljen drága felebarátom, mert látja . . . Mit is Iát ? — Oh, a kutya legyek! — Folytassa csak, — Hát amint fölkelek, mosdom, belekacsintok a tükörbe, hogv egészségemre kivánjam az éjsza­kai hivatalkodást. Jaj, szegény fejem. Jobb lett volna ha sohasem kacsintok. — Oidögöt! Talán nem jól jíll magának a kacsintás ? — Azt nem mondhatnám. — Nos? — Oh, a legyek, a kutya legyek. — Eszerint ön azt gondolja, hogy a legyek — Ne. mondja, ked\es barátom, ne mondja. Inkább adjon valarai tanácsot. — Vagy ugy? Legyen nyugodt, drága fele­barátom, ieg yen nyugodt. Ne féljen, semmit se féljen, van az ön baja ellen oivosság a kertben. író-asztalomhoz mentem os előkerestem Komáromy magyar nyelvtanát — második osz­tály ozámára. Íme, folytattam a szót, fogja ezt a könyvet. Olvassa föl abból az ön legyeinek a következő tételt: Csak bevégzett mondat végére kell pon­tot tenni. Remélem, az ön legyei nincsenek hi á­val aunak, a mit a mi tudósaink nyelvtani ér­zéknek mondanak, s nem fogják az ön érdemek­ben megránc/.osult aiczát — bevégzett mondat­nak tekinteni. Másnap, kora reggel, mikor az egyetlen egy pár czipőm lyukas volta miatt gondolatokba merültem, nagy örömrívallgás közt beront hoz­zám az én drága felebarátom, a csizmadia. — Nos, jobban érzi magát? — Szóltam hozzá a legszelídebb hangomon. Hölmi oivom hangulat fogott el az én drága felebarátommal szemben — s pulzusa után nyúltam. — Ide nézzen! — kiáltott ez, 8 tisztaságiét arczára mutatott. — Brávó! Tehát használt a nyelvtan! — Finoman használt. Evvel elbucsuztunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom