Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-23 / 30. szám

1903. junius 237. MAGYAR P A IZ S 5 A szerk. levele. (?. Gy. Marosvásárhely. A hivatkozott levélről nem tudok. — L J. Csáktornya. Ugy cselekszünk. — Cmv. Csáktornya. Örömmel veszsziik mindkét rendbeli igéretét. Akkor tessék a 8. oldalra fölvétetni magát. Kolozsvárott mi is otthonosak vagyunk. — K. Helyt. Az eszme jó lenne. Helyes az is, hogy három strófában kell kifejezni. De az előadása nem elég könyed. Több kiforottfág, természetesebb előadás. — Th J. Háromszoros üdv ! Iparvédelem. A Magyar Védő-Egyesület alapszabályai. (IV.) Az ügyvezető bizottság. 28. §. Az ügyvezető bizottság az egyesület ügykezelését vezeti és intézi az egyesület összes folyó ügyeit; alkalmazza a főtitkár előterjeszté­sére az egyesület alkalmazottait és azok szolgá­lati viszonyát, ügyköret ós fizetését ügyrendben szabályozza. 29. §. Az ügyvezető bizottság áll: a) az elnökségből; b) az igazgatóság által választott legalabb 10, legfeljebb 20 rendes és 4—6 póttagból. A szám­vizsgáló bizottság elnöke, a főtitkár, a főosztá­lyok elnökei és az első fokozatba tartozó szak­tudósitók hivatalból tagjai az ügyvezető bi-ott­ságnak Az igazgatóság által választott tagok megbí­zatása öt évre szól. Az alakuló közgyűlés által választott tagok közül minden évben négy kilép. Az első négy évben kilépő tagok meghatározása sorshúzás utján történik, az ötödik évben a meg­maradt tagok lépnek ki. A kilépettek újra meg­választhatok. Az évközben elhunyt vagy kilépett választott tagok helyett a póttagok megválasz­tásuk sorrendjében hivandók be. 30. §. Az ügyvezető bizottság havonta legalább egyszer összehívandó. Az összehívásnak rendszerint három nappal az ülést megelőzőleg kell történnie. Rendkívüli és sürgős esetekben az elnök ettől a határidőtől eltérhet. 31. §. Az ügyvezető bizottság üléseit az elnök -vagy helyettese, jegyzőkönyvét a főtitkár vagy helyettes vezeti. Érvényes határozathozatalra öt tagnak jelenléte szükséges. 32. §. Az űgyv. bizottság hatásköre a követke zőkre terjed ki: a) intézi az egyesület ügyeit s azokban eljár; b) előkészíti a közgyűlés elé terjesztendő ügyeket; c) intézkedik a közgyűlés határozainak végre­hajtása iránt; d) megállapítja a mérleget, az évi jelentést és a költségelőirányzatot; e) kezeli az egyesület al pját és annak föl­használása tekintetében rendelkezik; g) választja 5 évre az egyesület főtitkárát és kinevezi a titkárokat, előadókat és jegyzőket; h) határoz azokban az ügyekben, a melyeket az igazgatóság eléje terjeszt és intézi egyáltalá­ban az egyesület folyó ós személyi ügyeit; i) saját, valamint a többi egyesületi közegek eljárásának szabályozására ügyrendet dolgoz ki; j) az első és máíodik fokozatba tartozó szak tudósítók kinevezése az ügyvezető bizottság javas­latára történik ; k) a fiókokat, bizottságokat és szakcsoportokat létesiti. Az igazgatóság. 33. §. Az igazgatóság áll : a) a közgyűlés által választott legalább 20, legfeljebb 60 rendes tagból es 10—20 póttagból; b) az ügyvezető ós a számvizsgáló bizottság tagjaiból. c) a második fokozatba tartozó szaktudósi­tókból; d) az egyesület kötelékébe belépett testületek és társulatok és a vidéki fiókok által kiküldött tagokból. A szakcsoportok elnökei és alapítók az igazgatóságnak tanácskozási és szavazati jog­gal biró tagjai. 34. §. A közgyűlés által választott tagok megbízása öt évre szól. Az alakuló közgyűlés által választott tagok egy ötöde azonban minden évben kilép. Az első nógy évben kilépő tagok meghatározása sorshúzás utján történik, az ötödik évben a megmaradt tagok lépnek ki. A kilépet­tek újból megválaszthatók. 35. §. Az igazgatóság negyedévenként legalább egyszer hívandó össze. Azonkivül két héten belül összehívandó, ha az ügyvezető bizottság szüksé­gesnek látja, vagy ha az igazgatóság 10 tagja az ülés tárgyának megnevezésével az összehívást Írásban indítványozza. 36. § Az igazgatósági üléot az egvesület e'nöke hivja Ö38ze, mely összehívásnak "nyolcz nappal az ülést megelőzőleg kell történnie. Ér­vényes határozatra a tagok legalább egy ötöd­részének jelenléte, szükséges. 37. §. Az igaztóság ülésein az elnök vagy helyettese elnököl. Az ülések jegyzőkönyvét a főtitkár vagy helyettese vezeti. 38. §. Az igazgatóság elé terjesztendők: a) az ügyvezető bizotcság, a főosztályok, fiókok, szakcsoportok és szaktudósitók működéséről és az egyesület felterjesztéseinek elintézéséről szóló je'entések; b) a közgyűlés elé terjesztendő jelentések ; c) esetleges indítványok. 39. § Tagok fölvétele fölött az igazgatóság határoz, ő választja a levelezőtagokat. A vidéki fiókok szervezetét megállapítja és előkészíti az ügyvezető bizottság elé terjesz'endő ügyeket. Elnökség. 40 §. Az elnök kepviseli az egyesületet ható­ságok es harmadik személyekkel szemben ; össze­hívja a közgyűléseket az elnöki tanács, az ügy­vezető bizottság és az ;gazgatóság üléseit ós azokon elnököl; aláír a főtitkárral együtt minden kiadványt; utalványozza a szükséges kiadásokat a megállapított költségvetés keretében. Költségve­tésen kivül az ügyvezető bizottság jóváhagyásáig 200 koronáig utalványozhat. 41. §. Az alelnökök száma legalább 6, legfel­jebb 12, az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt sorrendben helyettesitik és vezetik a főosztályokat. A főosztályokat érintő kiadmá­nyokat a főosztályok elnökei is aláírják. Az elnöki tanács. 42. §. Az elnöki tanács legalább 30 választott tagból áll. Az előadó titkárok tanácskozási joggal birnak. Az elnöki fanács ülését az elnök vagy annak helyettese, névre szóló meghívókkal hivja egybe. 43. §. Az elnöki tanács feladata az egyesület vezetőségét, az egyesület anyagi és szellemi ügyei­nek intézésénél támogatja és véleményt mond az elnök által hozzáutalt nagyobb fontosságú országos ügyekben. Az elnöki tanács jegyzőkönyvei külön könyvbe vezettetnek be és az ülésen elnöklő ós a főtitkár vagy előadó titkár hitelesitik, az ügyvezető bizottságnak berautatandók, de az egyesület hivatalos lapjában csakis különös esetekben és kivonatosan közöltetnek. Földmivelés. Állattenyésztés. 8®- A kié a föld, azé az ország! "3&B Aratási gondolatok. Irta: Szalay Károly. A magyar föld aranykalászos rónáin peng a kasza, cseng a sarló, s az áldott anyaföld dúsan ontja a rendeket, nehéz verejtékezéssel küzdő gyermekeinek. Mint egy gazdagon teritett asztalon fel van rakva a szent természet áldásainak s a fáradságos munka jól kiérdemelt jutalmának éle­tet fentartó garmadája; s a szív hálás érzelmei mellett vidám dana fakad a nap keltétől nap­nyugtáig izzadó munkásnép ajakán. A munka gyümölcse egy nemzet anyagi léte­iének válik biztositékává s az ebből eredő jólét s boldogulás talaján a nemzet fentartó szellemi és erkölcsi erők tovább építhetik magyar fajunk, államiságunknak ezredekre szolgáló hatalmas épü­letét. Igy válik a munkában megkérgesült kezek szorgalmának gyümölcse az államélet közvetlen hatóerejévé s a nagy gépezet legkisebb alkotó része igy végzi hasznos munkáját az egésznek rendes működésben tartására. E pontnál egyenlitendők ki az ellentéteknek látszó munkakörök sokszor félreértett fontossága, s a föld fiának verejtékes homlokát ekkor sugározza be a nemzetfentartó erős küzdelem dicsőségének fölmagasztositó gló­riája. Hozsánna nektek, jó ós balsorsban nemesen küzdő véreim! Áldás szálljon fejetekre s kezetek munkájára; hiszen ti vagytok e haza legerősebb támaszai, ti vagytok e nemzet örökóletónek semmi mással nem pótolható letéteményesei, biztosítékai! A ti szenvedéstek honunk szenvedése, a ti nélkülö­zéstek nemzetünk szegénysége, bánatotok mind­nyájunk fájdalma, keserüségtek mindannyiunk reménységének haldoklása. Az sors hatalmá­nak veletek szemben elkövetett minden mél­ratlansága a nemzet élő testén ejt sebet; titeket sújtva elviselhetetlen terhekkel, a nemzet életét teszik kérdésessé, s a ti erősbödéstek a haza felvirágzásának válik megdönthetetlen tartó­oszlopává. A ti véretek szerezte és mentette meg e drága hazát ezerév viharai között, a ti hosszú türéstek, önfeláldozástok daczolt a sors erős megpróbál­tatásaival, a ti lelketekből fakadt e földön jog, igazság, nemzeti önérzet s az édes hazai nyelv minden drágasága, s a költészet a dicső mult hagyományainak kimerithetlen gazdag kincses­háza a ti sziveteknek, a ti dalos ajkaitoknak köszönheti minden ékességét. A ti alacsony sorsotokból emelkedtek ki koron­ként nemzetünk prófétái, messiásai, szalmafedésü házaitok küszöbén,átléptek,közénk hazánk irányt­jelölő nagy szellemei s a sokszor megritkult nemzet kormányzó elem széthúzó soraiba ti állí­tottátok be a nemzet geniusának legihletettebb s önzetlenebb kifejezőit a romlatlan magyarság ékesen szóló erős harczosait. S mit kaptatok mindezekért cserébe hosszú idők óta? Minek soroljam fel, hiszen o't ég a pír az arczotokon, ott lobog a harag tüze szemetekben, de egyúttal a megadás, a hazáért mindig s mindent eltűrő örömteljes szenvedés érzelme is ott lobog szivetekben, lelketekben. Nem is a szenvedés, nélkülözés fáj ti nektek. A fa ágát eltöri a fergeteg szele, a jég, aszály, áradás megsemmisítik nem egyszer keserves munkátok gyümölcsét; az állam föntartás nélkü­lözhetlen követelményei sokszor betevő falatoto­kat utolsó testi ruhátokat viszi el tőletek, de a muló bajok kemény megpróbáltatások csak meg­edzik izmaitokat, megaczélozzák munkabíró erő­töket s a jobb jövőbe vetett reménység Noé | galambjai mindannyiszor visszahozzák számotokra i a békességes tűrés zöldelő olajágát s örömmel | hordjátok tovább a nyomasztó igát, mig ez által | az édes szülőhaza sorsának látjátok biztosítását. i Más az, a mi fáj tinektek, s minden igaz < magyarnak e hazában. Fáj a nemzet önállóságá­! nak, függetlenségének nélkülözése, a nemzet erői­; nek idegen érdekek javára történő kiszipolyoztatása, í Fáj a nemzet fiainak szenMobogónk, nemzeti ? czimerünk s mindennél drágább édes anyanyei­j vünk lenézése, rideg elutasítása, nem ritkán meg | csufolása. S talán minden egyébnél jobban fáj az, hogy magunk közt is igen gyakran meghasonlís, széthúzás, önérdek hajhászás ördöge üti fel fejét s a győzelemmel kecsegtető küzdelem derekán gyanús szemmel kisérjük egymás munkáját s a magyar faj alapjellemet képező bölcs mérséklet szószólóiban ellenséget látunk s a mindet meg­ölő gyanú epéjét kenjük azokr?, kik nem a czélra, hanem legfelebb a czél elérésének eszkö­zeire nézve térnek el a mesterségesen felizgatott közfelfogástól. Mig áldott rónáinkon, mezőinken peng a kasza, cseng a sarló, s gazdag rendekben dől a termé­szet áldása a nemzet munkásfiainak erős kezétől: a magyar törvényhozás büszke palotájában a nemzet létérdekei felett folyik a bősz tusa életre halálra. Nem félünk a harcz eredményétől, a hatalom bármint fenekedjék is ellenünk. E nemzet elég érett arra, hogy miga legyen ura sorsának s vezetőinek szeplőtelen hazafisá?a, bölcsesége, mérséklete hisszük, reméljük, megvárjuk, hogy elvégre is elvezeti e nemzetet a szabadság ós nemzeti önállóság rég óhajtott igéret földére. Ezért dolgozunk mindannyian s e muakánkuak is eljő gazdag aratása. A műtrágyák alkalmazásáról. Számos esetben volt alkalmam már hallani egyes gyakorlati gazdától a miitrágyafólókre tett azon megjegyzést, hogy azok nem érnek sokat, alkalmazásuk hiábavaló pénzkidobás s jelentősé­gük nincsen, viszont ugyancsak tapasztalt ós in­telligens gazdáktól azoknak sikeres alkalmazásáról értesültem. Vájjon mi okozza ezen nagy nézet­eltérést? Bizonyára semmi más, mint azoknak egyik helyen rendszeres, okszerű, mig a másik helyen helytelen alkalmazási módja. Ha azon alapelveket, a melyek minden trágyázásnál szem előtt tartandók, ismerjük és ezek szerint alkal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom