Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-23 / 30. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 236. mennyiségben álljanak rendelkezésre. Föladata lesz továbbá az értékesítés elősegítése s e végből közvetítés a termelők és vállalkozók között, mintaraktárak létesítése, amelyek megrendeléseket közvetítenek; a termelés számon tartása, togyasztópiaczok keresése, termelő és értékesítő szövetkezetek létesítése, szállítási kedvezmények kieszközlésére szükséges adatok egybegyűjtése és feldolgozása. A mezőgazdasági háziipar keretébe tartoznak a faragóipar, kosár, gyékény-, sás- és szalmafonás, kefe- és seprű kötés, élelmíczíkkeknek a kereskedelem számára házilag való készítése. Tanítók gazdasági szakoktatása. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági kiképzése céljából folyó évi julius bó 15 tői augusztus hő 15-ig az adai, algvói, c-ákovaii, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczagi, kecskeméti, lugosi, szeibuagjszentmiklósi, limaszombati, szabadkai, szentimrei es pápai földmivesiskolában20—20, összesen 280 néptanító szárnál a négyhetes gazdasági tanfolyamokat rendez. A négvhet»s tanfolyam tartamára minden felvett néptanító 100 korona átalányban részesül. A főldmivelési miniszter a székeiy fürdőkért. Daiányi Ignácz dr., fuldmivelésügyí miniszter Bálványosfüled, Málnás és Élőpatak háromszékmegyei fürdők rószere népkönyvtár ikat adományozott. A föld erdősége. Statisztikát csináltak a fold •hátát borító erdőségről és e statisztika adatai azt mutatják, hogy az erdőség folytonosan és ijesztő nagy mértékben — fogy. Az európai államok már szinte kivétel nélkül mind szükségesnek látták, hogy törvény nyel akadályozzák meg a fa oktalan pusztítását, sőt már ÉszakAmerikában is tettek hasonló intézkedéseket. A föld legrégibb kultur államának Kínának a példája, a hol az erdők tökéletes kiirtása rettenetesen megrontotta az orsz ig klímáját, nagy ligyelmeztetés az összes müveit országoknak, hogy a fát kímélni és az erdőséget óvni kell. Európa nagyobb államai között Svédország a leggazdagabb, egész területének két ötödrészét lombos erdőség boritja. Utána következik Oroszország, a hol a terület 36 százalékát, Ausztria, a hol 30, Németország, a hol 23, Norvégia, a hol 21, Svájcz, a hol 20, Francziaország, a hol 18, Belgium, a hol 16, Itália, a hol 14, Spanyolország, a hol 13, Hollandia, a hol 7, Dánia, a hol 6 és NagyBritania, a hol csak négy százalékát boritja erdő. Magyarországot a statisztika, ugy látszik, belesikkasztotta Ausztriába. Legnagyobb bevitelre természetesen a fában legszegényebb Anglia szorul, a melynek évenként 240 millió korona értékű külföldi fára van szüksége. Sokat importál Németország is, több miut 300 millió korona árut, de ezt mind kizárólag ipari czélokra, mig Angliának a tűzifája se kerül ki otthonról. Az európai államok közül csak Svédországnak, Norvégiának, Oroszországnak, Ausztriának és Magyarországnak van annyi fája, hogy kivitelre is jut. Az importra szoruló államok szükségletét azonban legnagyobb részben Amerika fedezi. De mert azerdőii tástmár isjott szükségesnek látják törvénynyel korlátozni, a fa alkalmasint egyre drágább lesz. Annyi bizonyosnak látszik, hogy tüzelőszernek száz év múlva már nem fogják használni. Kétezer éves kutyalábnyom Krisztus előtt 195. az V-ik maczedouiai légió a potaissai, most tordai castrum sánczai között állomásozott a rab népeknek osztogatva a parancsot, bányászva az aranyat és villogtatva a győzhetetlen Róma fényes fegyverét. A kétezer esztendő során elenyészett a hatalmas nép, elpusztult Potaissa is és helyén felépült Torda városa. Talán sehol az országban nem ásnak ki annyi római régiséget, mint e városban, kőkoporsók, téglák, ékszerek, fegyverdarabok hirdetik a letűnt idők nagyságát. Á napokban, midőn a megyeházának a fundamentumát ásták, irja az Aranyosvidék, több római régiségre akadtak, igy többek között találtak egy mécsest, egy korsót és több darab súlyos és nagy épület-fedő cserepet. Egyik cserépen egy kutyanyom látható, mely kétezer év előtt végig szaladt az akkor még puha masszán és ott maradt lába helye. A tégladarabokon az V. M. L., vagyis V-ik maczedoniai légió jelzés látható. Nem Lengyár, hanem Lánczgyár van tervbevéve Körmenden. Mult számunkban vaa ez a sajtóhiba. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Különfélék. A Magyar Paizs egyes példányait meg lehet venni Breisach S. könyvkereskedésében s a vasútnál 8 fillérért. Kérjúk az előfizetőket, jelentsék az esetleges lakás változtatást, nyaralás helyét, mert a lapot pontosan odaküldjük. A magyar kereskedelmi levelezésnek egy aktája. Jákob Berger és Armiu Berger nyomatott nyílt levelet küld Z.-egerszegről Szombathelyre. A czimzés oldalán kivül ez van. „Tek Geiringer Vilmos ur Szombathely" két filléres bélyeg 8 rajta a postabélyegző nyoma: „Zalaegerszeg 903. jun. 7. N. 11." A túlsó oldalon: „Szombathely 903. jun. 7. N5. F. 1 F." Belől pedig a következő szöveg: „Zalaegerszeg, Dátum des Posttempels. P. T. Es gereicht mir zum Vergn'jgen meinen geehrten Gescháftsfreundeii zur gütigen Kenntuisnahme mittheilen zu können, dass ich dasseit 23 Jahren persönlich gelűhrte Agentur- und CommissionsGescháft wegen vorgerücktem Altér und leidenden Zustande, meinem Sohne und laugjáhrigen Mitarbeiter Herrn Ármin Berger am heutigen Tage übertiagen habe, welcher es unter der handelsgerichtlicheren protokollirte Firma Jákob Berger's Sohu weiterführeu wird. Bei dieser Gelegenheit danke ich verbiudlichst für das mir geschánkte Wohlwollen und gestatten Sie zu hoffen, dass Sie daselbe auch der neuen Firma, welche stehts bemüth sein wird, das in ihm geschátzte Vertrauen in jeder Hinsicht rechtfertigen übertragen werden und zeichne hochichtungsvoll Jákob Berger. Zalaegerszeg, Ditum des Postempels. P. T. Bezugsnehmend auf das obige Gircular, erlaube ich unseren geehrten Gescháftsfreunden die ergebene Mittheilung zu machen, dass ich das seit 23 Jahren von meinem Vater geführce Agentur- und Commisions-Geseháft übernommen habe, und ich dasselbe unter dei handelsgerichtlich protokollirte Firma Jacob Berger's Sohn auf eigene Rechnung wjiterführen werde. Indám ich höfl. ersuche, das meinem Vater geschenkte Vertrauen der neuen Firma auch gütigst überragen zu wollen, versichere ich Sie, ím Vorhinein das ich stets bemuth sein werde, die Interesse meiner Comittenten gewissenhaftest zu warnen •und bitté schliesalich von meiner untén notirteu Firmazeichnuug gütigst Kentnisnehmen zu wollen und zeichne hochachtungsvoll Ármin Berger. Ilerr Ármin Berger wird zeichnen : Berger Jakab fiát." — A kit érdeke!: Az az értelme, hogy Berger J. átadja öregsége miatt az üzletet a fiának, Bergerssohnnak, ez meg átveszi — s mindketten kérik a támogatást. A német levelezésre a mult számelső czikkében tettük meg észrevételeinket. Kivitelünk Ruscsukba 1iuscsuki konzulátusunk jelentése szerint a Magyarországból érkező öblös üveg nem mindenben felel meg az ottani kívánalmaknak. Gyárosainknak a csomagolásra nagyobb figyelmet kellene fordítani, mivel e tekintetben többszörös panaszok merültek fel; továbbá figyelembe volnának veendők az ott megszokott formák, úgyszintén az ottani űrmértékek. Május hóban magyarországi lánczok be vitelével jó eredménynyel kísérlet tétetett. E hóban még hordók, kádak, különösen pedig 18 számú székek kei ültek bev itelre Magyarországból együtt mintegv 10 —12,000 frt értékben ; felsőbőr is érkezett Magyarországból, azonban ezukor több hozatott be Auszriából mint Magyarországból. Egy ruscsuki czég ujabban szelelő rosták gyártását kezdte meg, melyekből május hóbau 300 drbot készítet és drbját 120 fik árban el is adta. Rostái olcsók és állítólag jók is, minélfogva azoknak eddig kizárólag a monarchiából eszközölt bevitele megnehezitettik. • • Lisztkivitelünk Scutariba. Scutari-í főkonzulátusunk 1902. évi jelentése szerint a magyar lisztnek az ottani piaezon jó piacz kínálkozik; kiviteli czégeinknek azonban nem volna szabad a nehézségektől visszariadni, melyek kezdetben a bevitelnek útjában állanak. A magyar lisztnek az olaszországi és marsielle-i liszttel szemben nagy előnyére szolgálna, ha abból, legalább addig mig ismertté válik, az ottani piaezon mintaraktár létesíttetnék és mérsékelt szállítási díjtételek mellett közvetlen kapcsolat létesíttetnék. Árlejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok u illető hivataloknál aaetenkint pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A tordai államépitészeti hivatalhoz folyó 0TÍ julius 30 íg, az oláh dellői állami elemi iskola, tanítói lak és melléképületek telepítésére 11,463 kor. 62 fill. összeg erejéig. Bánatpénz 5" o. A sepsiszentgyörgyi méntelep parancsnokságihoz f. évi augusztus 26 ig az 1903. november 1-től 1904 október végéig szükséges keuyór, zab, széna, alomszalma és tűzifa szállításának biztosítására. Báuatpíuz ö^o. A trencséni államépitészeti hiáatalhoz. folyó évi julius 31-ig. a viszolájí róm. kath. templomon ós paplakon teljesítendő helyreállításra a hitközség részéiől természetben kiszolgáltatandó esetleg Í03 korona 36 fillér készpénzért mígváltható 113 kézi, 5 igás napszámon felül 1348 kor. 43 fillér, összeg erejéig. Bánatpénz 5°o. A zilahi államépitészeti hivatalhoz folyó évi augusztus 3 ig a zálnoki állami elemi iskola és melléképületeinek felépítésére, összesen 11.079 kor. 85 fillér készpénz ós a község által természetben leszolgálandó 100 ós 200 kézi napszám erejéig. Báuatpénz 5°o A szegedi kir. tanfeliigyelöséghez folyó ó/i augusztuz l-ig a Kiskun-Üorosma község határában levő átokházai és seregélyen dülőkbin emelendő két tanyai állami elemi iskola ós hozzátartozó melléképületek, kutak ós árnyékszákek felépítéséhez szükséges föld, kőműves, kofaiagó, ács, cserépfedő, vas, bádogos, asztalos, lakato3, mázoló, üveges és kárpitos munkák elkószitósere és szállítására. Bánatpénz S^o. A m. kir. országos posta- és távírda, gazdi• szati hivatalhoz f. e. augusztus 14 ig, a pjsta távirdaliszteknek ós szolgáknak járó égyenruháza'hoz 1903. óv augusztus hó 1 tői síámitva három, esetleg hat éven át szükséges kellékek szállítására. A marosvásárhelyi államépitészeti hivatalhoz f. évi augusztus 10-ig a Sítdon építendő állami elemi iskola építésére 11,913 korona 50 fillér összeg erejéig. Bánatpénz 5°^ Vasúti menetrend. Érvényes 1903 májas 1 tál. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó P ó. P Kisczel felé regjei*) 5 54 9 15 Csáktornya felül reg. - „ reggel**) 9 29 8 24 „ „ est« „ „ délntán 4 12 8 39 Kisczel felöl reg. Csáktornya felé reg. 4 49 5 45 „ esta „ „ este 5 52 9 47 Zalaszcntivánra NagyZalaszentivánról Nagykanizsa és Bécs***) kanizsa Bécs felől felé reggel 6 10 7 57 » "g. „ n M 11 54 1 45 „ déli. „ „ délután 2 33 4 48 n n n „ „ este 6 30 7 52 * «stí *) Ukkon csatlakozik a 7 óra 53 perczkor induló keszthelyi vonathoz, mely Keszthelyre 10 óra 47 perez és Balatonszentgyörgyre 12 óra 21 perczkor érkezik. **) Ukkon csatlakozik a délutáni 3 óra 43 perczkor induló keszthelyi vonathoz. Érkezik Keszthelyre 6 óra 46 perczkor este. ***) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni á Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti Bécs felé indulóhoz. — Este a Csáktornya felől érkező vonat kimegy Kisfalud-Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiván 10 perci alatt elérhető.