Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-09 / 28. szám

1903. julius 9. MAGYAR PAIZS 5 Vasúti menetrend. ÉrTényea 1903. májas 1-től. Indul Zalaegerszeg Érkezik * P ó. PKisewl felé reggel*) 5 64 9 15 Csáktornya felül reg. „ „ reggel**) 9 29 8 24 „ este „ „ délután 4 12 8 39 Kisczel felöl reg. Csáktornya felé reg. 4 49 5 45 B „ este » » este 5 52 9 47 »> » » Zalaszentiránra NagyZalaszentivánról Nagykanizsa és Bécs***) kanizsa Bécs felöl feló reggel 6 10 7 57 « «>g. „ » d«l 11 54 1 45 * délu. „ „ délután 2 33 4 48 » » i „ „ este 6 30 7 52 „ este *) Ukkon csatlakozik a 7 óra 53 perczkor induló keszthelyi vonathoz, mely Keszthelyre 10 óra 47 perez és Balatonszentgyörgyre 12 óra 21 perczkor érkezik. **) Ukkon csatlakozik a délutáni 3 óra 43 perczkor induló keszihelyi vonathoz. Érkezik Keszthelyre 6 óra 46 perczkor este. ***) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti Bécs felé indulóhoz. — Este a Csáktornya felől érkező "vonat kimegy Kisfalud-Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szeutiván 10 perez alatt elérhető. Iparvédelem. A Magyar Védő-Egyesület alapszabályai. ii. A» egyesület szervei. 9. §. Az egyesület szervei: 1. a tagok; 2. a szaktudósitók; 3. a szakcsoportok; 4. a bizottságok ; 5. a főosztályok és fiókok ; 6. az igazgatóság; 7. az ügyvezető bizottság; 8. az elnöki tanács; 9. az elnökség; 10. a közgyűlés. A tagok. 10. §. Az egyesület tagja lehet nemre való tekintet nélkül mindenki, úgyszintén jogi személy is. (Lásd 13. §.) A tagok az egyesület kebelébe a belépési nyilatkozatnak aláírása, illetve alapító oklevél kiállítása, az alapítvány befizetése, fogadalmas tagok a díj lefizetése alapján vétetnek fel. 11. §. Az egyesületi tagok feloszlanak : a) örökalapító, b) alapító, c) tiszteletbeli, d) levelező, e) pártfogó, f) rendes, g) közreműködő, és h) fogadalmas tagokra. a) Örökalapitó tag az, a ki legalább 1000 kor. alapítványt tesz az egyesület czéljaira. Ezen joga mindenkor az alapító családi nevét viselő utódra száll át, még pedig arra, a kire azt vagy az örökalapítványt tevő, vagy a többi örökós érvényes rendelkezési okiratban átruházza. Alapító tagok, ha 1000 koronára kiegészítik alapítványi tőkéjüket, örökalapitókká lehetnek. b) Alapító tag az, a ki az egyesület számára legalább 500 korona tőkét biztosit. Az alapítótagság az örökösre egyszer átruházható. c) Pártfogó tag az, a ki magát évi 50 korona tagsági dij fizetésére kötelezi. d) Tiszteletbeli tagokká az egyesület közgyűlése oly kitűnő egyéneket választ, a kik külö nősen az egyesület, vagy általában a hazai termelés védelme és fejlesztése körül kiváló érdemeket szereztek. Külföldiek csak a belügyminiszter jóváhagyásával választhatók tiszteletbeli tagokká. e) Levelező tagokká az egyesület igazgatósága mindenkor három évre oly érdemes egyéneket választ, a kiknek közreműködése az egyesület érdekében kívánatos. f) Rendes tag az, a ki magát évi 10 korona tagsági dij fizetésére kötelezi, fővárosi ipartestületek tagjai csak két korona évi dijat fizetnek. Egyesületek, szövetkezetek, kaszinók, körök és vidéki ipari testületek és köztisztviselők tagságát és járulékait esetról-esetre az ügyvezető bizottság állapítja meg. g) Közreműködő tag az, a ki magát évi 5 korona tagsági dij fizetésére kötelezi. h) Fogadalmas tag az, a ki évente tetszés szerinti összeget fizet az egyesület pénztárába. A tagok jogai12. §. a) az egyesület közgyűlésein, a főosztályi és a szakcsoportok ülésein minden tagnak megjelenési, s a levelező, közreműködő és foga dalmas tagokat kivéve tanácskozási, índitványozási és szavazati joga vau. A szakcsoportok ülésein a levelező és a közreműködő tagok is gyakorolhatják ezen jogukat. A közgyűlésen és üléseken csak azok a tagok szavazhatnak, a kik magukat tagsági jegyükkel igazolják. A szavazati jog csak személyesen gyakorolható és senki sem gyakorolhat egynél több szavazatot. Tagegyesületek, szövetkezetek, társulatok, hatóságok és egyéb erkölcsi testületek megbízottjuk utján gyakoroluak szavazatot. b) az igazgatóság nyílt ülésein megjelenési joga van minden tagnak, szavazata és tanácskozási joga csak az igazgatóság tagjainak van; c) az egyesület minden tagját az üléseken az ügyrend keretén belül inditványozási jog illeti meg; d) az örökalapitó, alapító, pártfogó, rendes és közreműködő, valamint a tiszteletbeli és levelező tagok az egyesületi pecsét alatt kiállított ós az elnök és a főtitkár által aláirt díszes tagsági oklevelet kívánhatnak 2 korona 'kiállítási dij lefizetése mellett. A tagsági oklevél kiadása a tiszteletbeli és levelező tagok és alapítók részére díjtalan; e) fogadalmas tagok díszes tagsági igazolványt igényelhetnek, lásd g.); f) azon örökalapitó és alapító tagok nevei, a kik alapitványaikat befizették, az egyesületi tagok névjegyzékében örök emlékül s alapitványaik nyilvántartása végett haláluk ulán is vezettetnek ; g) a tagok, továbbá az örökalapitó ás alapító tagok, a kik alapítványukat még az egyesület pénztárába be nem fizették, tagsági kötelezettségük teljesítése után évi tagsági jegyet kapnak (fogadalmas tagok igazolványát az ügyrend szabályozza) ; h) azon örökalapitó és alapító tagok, kik alapítványukat befizették, továbbá a tiszteletbeli tagok állandó tagsági jegyet kapnak; i) az egyesület tagjai »a Magyar Védő-Egyesület tagja« czimet használhatják. j) Minden tagnak joga van az egyesület támogatását és irodájának közreműködését minden az egyesület czéljaival egyező ügyben igénybe venni az egyesület által létesített vagy kezdeményezett intézményekben az ezekre nézve szerkesztendő kölön szabályok szerint résztvenni, k) A tagok kedvezményéi a fogadalmas tagokat is megilletik. A kedvezményeket az ügyrend állapítja meg. A tagok kötelességei. 13. §. a) Az évdijas tagok az igazgatóság által megállapított nyilatkozat aláírásával kötelezik magukat az egyesület czéljainak szolgálatára és a tagsági dij pontos fizetésére. A kötelezettség, ha az aláírás a naptári óv első felében történt, az óv elejétől kezdődik és egész évre szól; ellenben, ha az aláírás a naptári év második felében történt, akkor a kötelezettség és jog ugyanazon év julius elsejétől veszi kezdetét; tart pedig mindeuik esetben 5 év lejártáig. Ha azonban az évdijas tag az 6-ik év második felében kilépését az igazgatóságnál irásbau be nem jelenti, akkor olyannak tekintetik, mint aki tagságát hallgatagon ujabb 5 évre megújította; b) tagsági dij fizetését minden tag legkésőbb márczius hó végéig köteles teljesíteni. Az ezen határidőt mulasztók ellen jogában áll az egyesületnek a hátralékos évdijakat a per tárgya és értéke szerint illetékes és általa szabadon választandó bíróság elótt szóbeli eljárás utján behajtani; ö) tiszteletbeli és levelező tagok évi tagdíj fizetésére nem kötelezhetők, a már elvállalt tagdíj, örökalapítványi és alapítványi kamatok fizetése alól azonban fel nem menthetők ; d) szaktudósitók működésűk tartama alatt tagsági dijat nem fizetnek, de portóköltségeik megtérítését nem igényelhetik. Földmivelés. Állattenyésztés. wtr A kié a föld, azé az ország! -w§ iratnak. Legboldogabb napjai volnának a magyar1 nak az aratás napjai, ha boldogok volnának. Ezek volnának ünnepnapjai egy földművelő nemzetnek. Ám nem teljes az ünnep. Valamelyik csapás csak meglátogatja a gazdát minden évben. Sőt van állandó csapás is. Most van az aratás. A rozsot javában vágják, pár nap múlva a búzára is rákerül a sor, Az átlagos eredményt az előzetes jelentésekből is lehet tudni. Jégverések, rendkívüli nagy]országos csapások most nem jöttek ránk, de sokat pusztitott a fagy, legjobb esetben is megharmadolta az eredményt, a mely igy csak tűrhető, de nem teljesen kielégítő! Zalai vidékünkön a ki jó korán vetett az őszszel, annak nem pusztult ki a gabonája és szép termést nyert. Nagyobb része várta a száüazság megszűnését s ezeknek a megkésetteknek aztán ártott a tavaszi hideg. Ez a rész örvendhet, ha a reménye kétharmadrészben valósul. S ugy látszik, hogy a zalai rész egy kisebb alakban való képe az egész országnak. De van ennél egy nagyobb csapás a gazdára nézve is, a fogyasztó közönségre nézve is. Ha szűk a termés vigasztalhatná magát a gazda avval, hogy hát akkor valamicskével drágább lesz az eladásnál. De ez a vigasztalódása is csütörtököt mond. A gabona az ő kevés volta mellett is olcsó. Nagyon olcsó. Hiszen öt-hat forint az ára. Evvel nincs megfizetve az a munka, amelylyel létrejött, s az adó, mely a fáradtságnak ráadása. Ám vigasztalódhatik, ugy e, a nagy fogyasztó közönség!? Mert ha már a szegény földturó gazdanép kénytelen olcsón eladni a gabonáját, hát legalább olcsón jut hozzá a nyomorult tisztviselőségnek nagy tábora" Ugy e?! Dehogy ugy! A gazda olcsón adja el s a tisztviselő drágán veszi meg. Lehetetlennek tetszik. De ugy van. Mert a fogyasztó közönség nem érintkezik közvetlen az őstermelővel. Közbül áll a közvetítés. Ez vásárolja meg a gabonát olcsón, aztán átjár a gabona hetedhét országon, istentudja hány közvetítőn keresztül, hol a zsírját kiszívják, vesznek el belőle s tesznek hozzá, egy év múlva visszakerül liszt formában, fejér színében, kövér galamb alakjában, sovány csóka zsírjában, s méreg drágán veszettül vásárolja a tisztviselőség nagy tábora, sőt vásárolja maga az őstermelő is, a ki szántotta, vetette. S szegényedik a földművelő nép is, szegényedik a tisztviselők tábora is. S ez a szomorú csapás van rajtunk, ha volt jégverés, ha nem volt jégverés, ha bő volt a termés, ha szűk volt a termés. Ez a magyarázata annak, hogy miért szomorodik el a szivünk, ha széttekintünk Kanaán földünknek dús halmain és völgyein, melyek mégis csak eléggé ontják az áldást