Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-25 / 26. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 25. Vasúti menetrend. Érvényes 1903. május 1-től. Indul Zalaeg erszeg Érkezik ó P ó. 1 PKisczel felé reggel*) 5 54 9 15 Csáktornya felől reg. „ „ reggel**) 9 29 8 24 » este „ „ délután 4 12 8 39 Kisczel felöl rog. Csáktornja felé reg. 4 49 5 45 „ este „ este 5 52 9 47 ,, !» JJ Zalaszentivánra fiagjZalaszentivánról (íagjkanizsa é« Bécs***) 10 kanizsa Bécs felől felé reggel 6 10 7 57 « reg. » „ dél 11 54 1 45 „ „ délu. „ „ délután 2 33 4 48 n n 'Í r n esto 6 30 7 52 „ este *) Ukkon csatlakozik a 7 óra 53 perczkor induló keszthelyi vonathoz, mely Keszthelyre 10 óra 47 p^rcz és Balatonszentgyörgyre 12 óra 21 perczkor érkezik. **) Ukkon csatlakozik a délutáni 3 óra 43 perczkor induló keszthelyi vonathoz. Érkezik Keszthelyre 6 óra 46 perczkor este. ***) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs télé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, —• az < sti Bécs felé indulóhoz. — Este a Csáktornya felől érkező vonat kimegy Kisfalud Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiván 10 perez alatt elérhető. Földmivelés. Állattenyésztés. oc A kié a föld, azé az ország! 7H Luezernások élettartama. Hallja az ember néha hogy husz esztendős luezernások még mindig kielégítő termést adnak. Ezen adatok legfejlebb ott lehetnek igazak, hol megvan a luczernatermelésnek minden kelléke: mély, száraz és gazdag talaj. Általában meg lehet az ember elégedve, ha luczemása 6—12 évig kielégítő hasznot adott. Hiányozzék azonban egyike a feutemlitett tényezőknek, akkor luczeinás enn>i ideig sem tart ki, vagy olyan kicsiny lesz a hozam, mely mellett a luezerna termelés nem igen fizeti ki magát. A luezernának talaj és éghajlat iránti igényei igen nagyok és ott ha annak természetes életfeltételei nincsenek meg, termelése nem erőszakolható. Maga az a tény, hogy a luczernatermelós csak olyan helyen fizeti ki magát, melynek közép nyári hőmérséklete 18—20° C tehát olyan minőt a szőlő követel, szűkebb határok közé szorítja a teimelést, ámbár a hőmérséklettől való eltérés inkább a termés eredmény mennyiségére van hátrányos befolyással, mint a luezernások élettartamára. Ez utóbbira főleg a talaj alakzata és összetétele van befolyással. Ha a talaj nem száraz és nem bir a kellő mélységgel, rajta a luczernatermelós sikerrel nem űzhető. Magasabb tele tfénytartalom sem látszik előnyösnek, tapasztalati tény ugyanis, hogy televényes talajon csak nehezen, vagy egyáltalán nem tenyeszik a luezerna. Sokkal nagyobb mértékben mint a túlsók televénytartalom, befolyással van a talaj mósztartalma a luc más élettartamára Ha ugyanis a luezerna hamuját tekintjük, a 7.5%-nyi hamu, körülbelül 30% mész, ennélfogva a luezerna fejlődéséhez igen nagy mennyiségű meszet igényel s az évenként learatott luczernával nagyon sok meszet veszünk el a talajtól. Ha tehát a talaj már eredetileg nem birt igen nagy mésztartalommal, vagv ha ezen hiányt nem pótolják mesterségesen, gyorsan beáll a kimerülés és ennek következtében a luezerna kiveszóse. Előfordul az az eset is, hogy daczára annak hogy a luezerna életföltételei mind meg vannak az mégis elpusztul, Ennek oka az időjárás mostohaságában keresendő, ha télen sok a hó a luezerna alatta megfulad, az ellenkező eseben meg kifagy. Ha azt akarjuk, hogy luezernásunk hosszú ideig jól termő legyen minden második, vagy harmadik évben s/uperfoszfátgipszszel vagy esetleg kiizönseges gipszszel kell a»t megtrágyáznunk, olyan módon, hogy kat. holdanként 5—6 m.m. szóratik rá igen kora tavaszszal, legczélszerübben még a hóolvadás előtt. A cseresznyehullás kérdésére. — Feleletül adja az Erdélyi Gazda. A korai gyümölcshullás okai. (III.) Innen is — onnan is gyahran hallunk panaszt, az iránt, hogy egyik másik gyümölcsfa termését idő előtt lehullatja. A panaszszal egyidejűleg jön a kérdés is, hogy mitévő legyen a gazda ilyen esetben. Választ adni a kérdésre csakis akkor lehet, ha ismerjük a baj okát, mert elleneseiben bármily orvoslást használjunk is, az sikertelen marad. Alábbiakban foglalkozunk röviden a terméshullás okaival, megadván egyúttal az orvoslást is. Lehullhat a gyümölcs. 1. Azért mert férges; ez esetben a férgek pusztítására kell figyelmünket fordítani, a mi a rovarfogó csapd d< felállításával, továbbá a lehulló férges gyümölcsök naponként való összegyüjté sével és megsemmisítésével érhető el. Igaz ugyan hogy a férgeket nem irthatjuk ki rövid egy-két év alatt, de másrészt az is tény, hogy tetemesen megkevesbíthetjük. 2. Lehullhat a gyümölcs azért, mert a talaj kedvezőtlen összetételű, pl, nincs meg benne a kellő mésztartalom. E bajon vakolat törmelék, vagy trágyagypsz felszórása van hivatva segíteni. 3. Lehullhat a gyümölcs a talaj soványsága miatt. Ez e-etben a hígított trágyalénak alkalmazása ajánlatos: és pedig akkor, midőn a föld fagya kiengedett. Minden fának adunk 3—6 kanna fahamuval kevert hígított trágyalét, a szerint, hogy a fa idősebb e, avagy fiatalabb. Egy 4 — 6 éves fának elegendő lesz 3—4 kanna, idősebbnek 5—6 kanna. Ezzel kapcsolatban öszszel tanácsos lesz még érett istállótrágyát is alkalmazni, vagy ennek hiányában komposztot műtrágyával kapcsolatban. 4. Oka lehet a termés lehullásának a talaj szárazsága is, a mely a bajon természetesen csak öntözés segíthet. Megjegyezzük végül, hogy az, ki a gyümölcsfa koronáját kellően ritkítja, a törzsön és ágakon képződött kérget és mohokat tisztogatja, a fa alját gondosan porhanyitgatja, aligha fog panaszkodni a miatt, hogy hull a gyümölcse. K. B. Kiről lehet megismerni, hogy régi-e avagy friss a tojás. A frissen tojt tojás, ha a világosság felé tartjuk, a közepén a legáttetszöbb, a régiebbek pedig a végeik felé. Minél régiebbek, annál erösebben elváló kisebb nagyobb sötét pontot lehet bennük észrevenni, melyeknek száma a tojás korával szaporodik. Romlott tojások teljesen átlátszatlanok. Ha a tojások hosszabb időn át érintetlenül feküsznek, akkor sárgájuk egészen egy oldalra ülepedik le és pedig annyira, hogy csak egy igen keskeny tehérnyeréteg választja el azt a kemény kéregtől, ugy, hogy feltörésük alkalmával, ha épen azon a ponton törjük tel, nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a fehérnye és sárgája a tojásnak, a gazdasszony nagy bosszúságára összevegyül. Ha pedig keményre főzzük az ily tojást s például töltött tojásnak akarnók felhasználni, nem lehet, mert a vékony fehérnyeréteg a töltésnél azonnal átszakad. Ilyenek rend szerint a mészben eltett tojások s azért nem jók; ha csak nem olyan edényben voltak eltéve, amelyet időnkint egyik oldaláról a másikra lehet forgatni, mert forgatás által a tojás sárgáját bármily hosszú időn át is meg lehet a közepén tartani. Azért "mészben mindig ugy tegyük el, hogy koczka alakú keményfa ládát használjunk hozzá, amely jól záródik s egyik számozott lapjáról a másikra fordítható. A piaezon vásárolt, mészben eltett tojás azonnal felismerhető, ha kissé sötétszinü ruhánkhoz dörzsöljük, mert ilyenkor fehérre festi azt. E. O. Csarnok. Várjatok . . . Csak várjatok ! Közétek visszatérek, Sötét erdő — mosolygó kék halom . . . Úgyis mióta — onnan — távol élek, Nincs nyugodt ójjem, — nincsen nappalom I Csak várjatok ! repülni már közétek, Órák múlva — örömmel én fogok ! Már aiig várom, azt a perczet, órát, Hogy láthassak ott, szegényt 8 boldogot. Csak várjatok! ti édes jó barátim . . . Kiket szerettem: kicsinyek, nagyok .. . Lássátok meg, hogy nem vagyok már [gyer mek .. _ Ha annak hisztek — ne is várjatok ! Horánszky Mar lt. Felelet Kostyán Ákos vádjára. Kostyán Ákos dráskoveczi tanitó a »Magyar Paízsban® súlyos vádat emelt ellenem. — Éq a vádat visszautasítom, mivel az egyrészt a való tény elhallgatásán, másrészt felindult elfogultságon alapszik. Á midőn Kostyán ezelőtt 3 hónappal Dráskoveezre jött, az iskolaszék felszólította öt jegyzőkönyvileg, hogy az eddigi szokás szerint az isteni tisztelet alatt kötelessége a növendékekre fölügyelni, s hogy a n ivendékek a magyar nyelvű imádság mellett az iskolában anyanyelvükön is imádkozzanak. A dolog nagyon világos. A két nyelvű imádkozás ugyanis szokásban van nemcsak Muraközben, hanem a nemzetiségi vidékeken általában el van terjedve. Ezen törvényes szokás ellen még a legerőszakosabb sovinizmus sem emelhet szót, mivel különben tagadnia kellene az iskola legmagasztosabb rendeltetését: a vallás-erkölcsi nevelést. Miután Kostyán az iskolaszék rendelkezését nem teljesítette, az iskolaszék május hó 31-ik gyűlésén, a hol Feczek György egyházkerületi tanfelügyelő is jelen volt, újból figyelmeztette Kostyánt a fenti kötelezettségére. Kostyán azonban kijelentette, hogy nem köteles a növendékekkel a nyári hónapokban tzokásos naponkinti isteni tiszteleten megjelenni, s hogy imádkoztatni sem fog két • elven. Ezért én junius 3-án az iskolaszéki elnök megbízásából előadás után be mentem az iskolába, a hol nem „illetlenül u — mint Kostyán mondja, — hanem minden feltűnés nélkül, nyugodtan megkértem Kostyán urat, hogy a növendékek a. magyar ima után horvátul is imádkozzanak. — Csodálom, hogv Kostyán ezért »botránynak« nevezi, s hogy engem ezért följelentett a hatóságnál, holott nekem kellett volna Kostyánt följelentenem ama tanítóhoz nem illő magaviseletéért, a mit ez alkalommal tanúsított. Kostyán tovább megy: kétsegbe vonja az én magyarságomat. Én ünnepélyesen tiltakozom ezen. alaptalan gyanakodás ellen, mivel hazaszeretetemről mindig, szóval ugy mint tettel, tanúbizonyságot adtam. A többi között hivatkozom Kossuth Lajos születési évének 100-ik fordulójára, a midőn Per lak nagyérdemű közönsége előtt lelkes szavakkal fejeztem ki hatám iránt táplált szere-, tetemet. Kostyán Ur! En szeretem hazámat, de az erőszakos sovinizmusnak nem vagyok barátja. Az ilyen erőszakos irány nem más, mint ököljog, a muly arczul csapkodja a természeti törvényt; az erőszakos magyarositás nem sevel patriótákat, hanem sírba dönti a nemzeti érzést; mesterséges csinálmány, alapnélküli épület, üres nyelvtani kedvtelés, a mely megöli az erkölcsi alapot, boldogtalanitja a nemzetet, marakodást szül, nem honfiakat, hanem rabszolgákat nevel. Vadla Tamás dráskoveczi káplán. *) E rovatban közlöttekért nem felel a szerk.