Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-26 / 13. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. márczius 25. faszénnagykereskedő kezdeményezésére franczia tőkepénzesek építtetik, A gyár nem fog csatla­kozni a kartelhez. Tóta János cseléd Zalaegerszegről Sárvárra ment lakni, onnan Sopron megyébe, s Hohecker János gyórói molnártól 110 kor. értékű malom­szijat lopott s eladta Tompa Sándornak 24 K.-ért A csendőrség rájött a még többre is rájön. Malacz toivaj Bécsi Péter szepetki kanász Xalaegerszegen jártában Lukács Istvántól ellopott egy malaczot s eladta Kupovics kupecznek levél nélkül, de Fábián csendőr altiszt megcsípte. Versenytárgyalások eredménye. A zalaeger­szegi államépitészeti kivatal a cserencsóczi rom. kath. templom 5162 K 12 f. költségelőirányzat mellett eszközlendő helyre állítási munkálatok biztosítására folyó hó l4-én tartott versenytár­gyalásra egy ajánlat érkezett be Morandini Tamás zalaegerszegi vállalkozótól, 40 százalék áremeléssel. Az ajánlat felülbírálás végett a ral. és közoktatásügyi miniszterhez terjesztetett be. — Folyó hó 11-én ugyanott megtartott verseny­tárgyaláson a Csáktornya—kotormolnári törvh. kozut 34—35 km. szakaszán lövő 17. számú ta­hidnak 8229 K 65 f. költségelőirányzat helyre­igazítása érdekében. Mely alkalommal egy aján­lat érkezett be, Leopold Nándor zalaegerszegi vállalkozótól 15 százalék áremeléssel. A bizott­ság ezt az ajánlatot is felső helyre terjesztette elíogadás végett, Nagy kél. Nagypáli községben Németh György Sós József nagypáli s Nemeth János nagykutasi legények Fatér Gyula házánál mulattak, vesze­kedtek — s Németh Jáncs felkapott egy nagy j kést és Sós Józsefbe szúrta. — A seb életveszé­lyes. Az ügy az ügyészségnél van. ZalaTármegye áíla'.betegsége. lvarszervi hó­lyagos kiütés: Nagylengyel 1 u., Pókafa 3 u. Bühkór: Arács 1 u., Tapolcza 1 u. Sertésorbáncz: Lesenczetomaj 2 u., Nagypó.sely 4 u., Tapolcza 1 u. Se.tésvész: Baksa 12 u, Pülöskefőduzsnok 4 u., Keszthely 8 u., Csehi 8 u„ Rátka 1 m., Mikefa 1 u.. Nova 1 u , Pördefüld 2 u., Zebeczke 5 u., Háshágy 1 m. Pusztaederics 4 u. Söjtöi 3 u. Csak magyaFíeíirásü portékái vásá­roljátok ! Távoliak. Hymen. Dobay Sándor temesvári áll. főgym­nasiumi tanár, kit Barabási szegről neveztek ki oda, eljegyzési ünnepélyt tartott Németh Berta kisasszonyai. A m. kir. földmivelésügyi minister elren­delte, hogy a „Kolozsmonostori ra. kir. gazdasági tanintézet eddigi czime helyett ezentúl a „Kolozs­vári m. kir, gazdasági tanintézet" czimet viselje, A földmiveló ú miai3ter a magyar iparért. Darányi Ignác; földmivelésügyi minister átiratot k' : ,dött valamennyi viz szabályozó és ármentesitő társulatnak és valamennyi ily társulat élén álló miniszteri biztosnak, melyben utalt arra, hogy az érdekeit iparosok a rrunkahiány csökkentése végt'.t *Lubek közt azt a javaslatot is előterjesz­tették i.ogy a vizszabályozó és ármentesitő tár­sr.'atok tegezett beszerzéseik süigős megrende­lése felszólittatnának. Darányi miniszter mél­tánwha általános gazdasági pangástól érzekenyen sújtott haz^i ipar kedvezőtlen hely­zetét, a kereskedelemügyi minisztertől vett ez irányú felkérés alapjan felhhta a társulatok figyelmét arra, hegy a hazai iparnak jelentékeny segélyére lengének azáltal, ha fedezettel biró szükségleteiket — természetesen kizárólag hazai v» lantoknál — mielőbb beszereznék, illetve ui „re 1 uelnék. A miniszter intencziója dicséretes reméljük, hogy a társulato'* annak komolyan meg is fognak felelni. (M-lág.) Dj találmány a czementgyártás kőrtll. „A hegyek kincse" czimén tavaly irtunk már a tordai gipsz hegyekről. Most a tordai gipsz éa czcment gyár szabadalmat szerzett az égetés nélkül előállítható, u.n. trasz-czement gyártására. E czeraent előállítása által az építések költsége jelentékenyen fog csökkenni. Ezzel a czementcel égetés nélkül téglát lehet előállítani mely fél akkora összegbe kerül, mint a közönséges tégla. Előállítanak műkövet, tetőcserepet stb. Kemény­sége és tartóssága, fagy és tüzállósága, valamint vizáthatlansága nagyobb, mint a rómán vagy portland czement készítményeké. A műköveket, téglákat, tető-cserepeket tetszés szerinti Bzinben' elő tudják állítani. Jó volna, ha utczaburkolatnak alkalmas kocz­kákat készítene e gyár ós próbaképpen egy pár átjárót burkolna élénkebb forgalmú helyeken pl. Kolozsvárt és Tordán. Ha e czélra beválik, akkor az utczák burkolatára, tekintve az olcsóságot, nagy szolgálatokat tehet a gyár a városoknak. A borszéki borviz terjesztése érdekében el­határozta az igazgatóság, hogy ez év tavaszán kísérletképpen több magyarországi városban rak­tárokat állit fel, Igy pl. Egerben, Balassagyar­maton, Komáromban Pécsett stb. — Ilát jobb is volna ezt inni a cseh giszhübli helyett. Irodalom. Művészet. A magyar társadalmat mindig nehéz idők szokták összetömöriteni. Ha máskor ezerfelé van is szétforgácsolva, mikor szükség van a nemzeti védekezésre, lehullanak a válaszfalak a pártok ós felekezetek közt ós siet minden hazafias migyar lélek a nemzeti ügy védelmére. Most is az anyagi pusztulás és nemzeti jogaink ellen iutózett ki móietlen támadások tömörítik össze a nemzet sorait. Egy érzés hatja át ma már újra a magyar társadalmat. Az a tudat, hogy a tespedésnek, közönynek véget kell vetni, hogy védekeznünk kell és minden alkotmáuyos eszközt meg kell ragadnunk arra a czélra hogy a nemzeti pusz­tulásból kiszabaduljunk. Az egész országra ki­ható ezen nagy nemzeti harczban a sajtó orga­munok közt ma az első zászlóvivő a „Magyarország". Ez az újság ébreszti és rázza fel n^ról-napra közönyéből a nemzetet ós muukájának hatása már is meglátszik: reménység, öntudat száll a lelkekbe és az a bizalom, hogy egy 19 milliónyi nemzet igazságos ügyének elvégre győzni kell 1 De szükséges, hogy a magyar társadalom tömö­rüljön a nagy czél körül, hogy alulról is kife­jezzük együtt érzéseinket ós csatlakozásunkat a mozgalomhoz. Szükséges hogy támogassuk azt a hazafias nagy akcziót, a melyet a „M .gyarország" vezet, a nemzet jogaiért folytatott ezen országos küzdelemben. A „Magyarország" ólén IIolló Lajos országgyü'ési képriselő, mint főozerkesztő áll; kívüle Bartha Miklós az ország első publiczistája mint főmunkatárs, Lovászy Márton országgyűlési képviselő, mint felelős szerkesztő, Lázár Pál mű­egyetemi tanár, mint közgazdasági szerkesztő állanak a lap elén és mellettük a kiváló és illusztrisz munkatársaknak egész sora munkál kodik napról napra azon, hogy a „Magyarország" ne csak politikailag, hanem más téren is meg­nyerje és kiérdemelje a magyar társadalom tá­mogatását. Most a negyedév küszöbén különösen felhívjuk olvi8Óink figyelmét a magyar hírlapiro­dalomnak ezen nagy és előkelő organumára, amely­nek előfizetési áia negyedévre 7 korona, egy hóra 2 korona 40 fillér. Az előfizetések utalvány­nyal csak erre a czimre küldendők. .Magyar­ország politikai napilap Budapest." Más czimzós fölösleges. A kis emberek szószólója Ezt a nevet egy fővárosi lap sem étdemli meg olyan mértékben, mint a Magyar Viláy, amely deezemberben indult meg Bsnedek Elek szerkesztésében és amely fönnállásának rövid ideje alatt szinte páratlan sikert ért el. A Magyar Világot bátor szókimon­dás, lelkes hazafiúi érzés, törhetlen szabadelvü­ség jellemzik. Minden politikai párttól függetlenül küzd a nemzet jogaiért, igazaiért és különös figye­lemmel foglalkozik a nemzet zömét és igazi erejét képező kis embertk : az iparosok, kisgaz­dák, tanítók, tisztviselők érdekeivel. A Magyar Világot a hirlapirásnak kiváló munkásai írják. Amellett, hogy értesülései gyorsak, megbízhatók és a közleményei érdekesek," gondosan ügyel rá, még a hirdetések szövegében is, hogy minden családapa nyugodtan adhassa serdülő gyermei kezébe ezt a lapot. Tárczái, regényei igazi iro­dalmi becsű munkák. Ennyi előnye mellett a Magyar Világ, mely a fővárosban már esti 5 órakor megjelenik ugy hogy másnap reggelre már az oiszág legtávolabbi vidékein is ott van friss híreivel mégis a legolcsóbb napilap, mert ugyszóiván csak félannyiba kerül, mint a többi fővárosi újság, A Magyar Világ előfizetési ára negyedévre 2 forint, egy hónapra 70 krajezár. A Magyar világ kiadóhivatala (Budapest. VI., Váczikörut 23.) készséggel küld mutatványszámot minden érdeklődőnek. Különösen figyelmeztetjük az iparosokat, hogy a Magyar Világ, mely az országos iparpártoló szövetség hivatalos lapja, állandóan közli az ipari munkákra való szállítási pályázatokat. A szőlő helyes metszése A korán beköszön­tött tél ós nagy hideg az egész oiszágban meg­rongálta ós elfagyasztotta a vesz 0zőket. Eíórt nagy óvatossággal és körültekintéssel kell a ta­vaszi metszés körül eljárni. Ebben egyedül biztos utmutatást találunk „ \ szőlő helyes metszése" czimü átdolgozott és harmadik bővített kiadású könyvben, meiynek ára fűzve 2 kor. kötve 2 kor. 50 fillér, s megrendelhető az összeg előleges be­küldóie, vagy utánvét mellett Maurer János szerzőnél Kecskemét. — Ugyanezen könyv német nyelven is: „Der rechtige Rebenschnitt" czim alatt ugyanott kapható. Különfélék. Széflyeljók magákat I Először Wilhelm Mrhle K u. k. Hűfliterant — Twnesvárt, ki teljesen nóraetszövegü levelező lapokkal terjeszti a uémat szót Magyarországon, s neon rö->teü ilyen német szövegű kártyákkal jó mag\ar vevőit bo^zantaui, a kiknek jóvoltából él, s gazdagszik ,i czég. Leg­jobb, ha az ilyen magyarfaló cze^gel ugy bánik a magyar közönség hogy nem részi „Sauna, Spargelu, Erdberen, 0;tbáune, lleckensetzlioge, Blumenzwiebeln Sp3ci»ütá"-j«it. Másodszor szégyelje magát .Somogyi Gáza et comp" ki teljesen nőmet szövegű rrfklam iirdeté­seket bocsát világgá, az ő ,der Thierebeförnendes Nahrpulver"-jéről. Hier! A királyi tábla első büntetőtanácsa a mi­nap Frenreisz István elnöklésével három duhaj parasztlegény fölött ült törvényt, akiket egy korcsmai verekedés sodort a bajba. A tárgya­lásra a tábla nyolez tanút idézett meg, csupa tősgyökeres magyar fiut. Az elnök, mielőtt a tárgyalásba fogott volna, ezeknek a névsorát olvasta föl: Pap Ágoston, Nagy Yincze, Vállas Péter, Kovács István. Ilier! — harsogta a legutóbb megnevezett legény, miközben haptákba vágta magát. Maga most a magyar bíróság előtt áll, figyel­meztette szelíden az elnök a fegyelmezett tanút, itt tehát magyarul beszéljen. Instálom nagyságos főbíróság — mentegetőzött a legény — most ültem két napot, mivel jelent mondtam, hát attól tartottam, hogy itt is meg­büntetnek érte. Vasati menetrend. Érvényes 1902. ektóber 1-től. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó P P­ÍÍKWI felé reggel , , délután 9 4 2 9 1 8 .5 24 Csáktírnra felül reg. » EST« Csáktornya felé reg. » este 4 5 52 8 5 39 45 Kiscicl fslöl reg. » » Zalaszcntiváura fíagj­kanizsa és Béts* felé reggel n » dél „ „ délutál „ „ este 6 11 2 6 30 54 K 7 1 4 1 56 17 48 25 Zrlaszíntháiríl Nagy­kanizsa Bérs ftli'l » "8­„ • Jéln. n » » » est. *) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti a Kauizsa és Bécs felé indulóhoz. Este a Csáktornya felöl érkező vonat kimegy Kisfalud-Szentiváura. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiván 10 perez alatt elérhető. A szerk levele. V.Cserenczócz. Jó nó/en ve­tük a szükséges javitandókat. Mindenik pontját rendeztük. Megesik a legjobb akarat s a legna­gyobb buzgalom mellett is több ilyen tóvedóa. Világol, hogy az előfizetés megjött annak ide­jében. — B. N. kanizsa. Talán a jövőkor. S viszsaküldj'Jk a régiekkel együtt. — F. N. Len­gyel. kedves kis vsrs, de hát ugyan bizony mirevaló, ha csak költészetben is, olyan sötét szemüveget használni olyan fiatal leánykának ? Ez a kis vers egy lap kereténél szűkebb körre való, egyelőre. — Ch-né K. Gömör. Nagy lelki élvezettel s egyúttal lelki fájdalommal olvastuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom