Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-28 / 35. szám
1902. augusztus 14. MAGYAR PAIZS 28 FöldmiYelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! Műtrágyázás. A sajtó ujabb időben bámulatos kitartással nógatja a magyar földmívelő gazdát, hogy gazdaságát műtrágyával tegye belterjessé. Igen ám, ha a műtrágya nem volna ol>an méreg drága. A mütrágyagyárosok is csak gyárosok. Ők sem tudnak megelégedni kis haszonnal. Inkább kevesebbet produkálnak, de portékájukat olcsón nem adják. Szokás nálunk mindenhez a törvényhozás és a kormány intézkedését követelni — és méltán. Hisz azok kezeben van az ország sorsa. Azok vezetik sorsunk boldogulásunk hajóját és ha e hajó most zátonyra jutott, legyen rá gondjuk azt oiman kieviczkéltetni. Ezért most én is csak Őket hivom fel, hogy a közgazdák által mcfct már lépten nyomon b°Dgsuljozott műtrágya gyártását vegyék kezükbe. Vegyék kezükbe oly czélból, hogy az mint belterjes fö'dmivelésünk létföltétele mesés olcsóvá válha.ssék. Hogy pedig az olcsó lehessen nem kell egyebet tenniök, mint felhasználni hozzá az úgy is fizetett és béke idejen mondhatni tétlen katonai munkáét őket. Azokkal lehetne szépen kiépíttetni és üzemben is tat tani annyi műtrágya gyárat, a mennyi csak szükséges. A katonaság könnyen beoszthatja idejét, úgy, hogy abból gyakorlatozásra, szórakozásra, pihenésre, ós hasznos munkára is kiteljen. Hiszen látjuk, hogy idejük legnagyobb részét csak sétálással, kártyázással, mulatozással, lovaglással töltik el és még ennek daczára is borzasztón unatkoznak. Bizony kár azt a sok munka erőt, azt a sok fényes, tettre vágyó szellemi tőkét ugy parlagon hevertetni. Nem ugy tettek hajdan Caesar Traján,Laudon hádverő seregei. Azok béke idején csatornák, sánc/.ok ásásával, müutak, merész hidak építésével edzették erejüket. A burok is azért verték ugy az angolokat, mert bámulatos gyorsan tudtak fánczot ásni. A hasznos munka nem fog megárthatni sem a hadsereg szellemének, sem a tisztikar tekintélyének, sőt inkább minden tekintetben emelni fogja őket. Hogy azonban ebben a munka nélküli korban a fegyházak példájára a katonaság is munkájával áldatlan versenyt ne okozzon a czivil világnak, arról persze szintén nem volna szabad megfeledkezni ós azért törvénybe kellene iktatni, hogy katonának produktív czélokra a hadügyminiszter minden jelentkezőt köteles befogadni. Hogy jára csábítani, de K. nem az az ember volt, kit meggyőződésétől el lehetett téríteni, sőt mennél inkább átlátta, mily fontos szolgálatokat tesz hazájának, annál inkább erősebb lett; a kormány erre erőszakhoz nyúlt, lefoglaltatta könyvnyomdáját, sőt midőn ez uton sem ért czélt 1836. május 2-án hogy az ellenzék terjedésének gátot vessen, feloszlatta az országgyűlést. Az ifjúság ellenzéki köre azonban nem engedte elaludni a demokratikus eszméket, a kormány eltiltotta Kossuthot a lap kiadástól, de K. nem engedelmeskedett, a tilalmat nyilvánossá tette, s tiltakozott a kormány erőszakoskodása ellen. A kormány hogy K.-on kifogjon 183Ö. májns 5-én elfogatta. Két évi vizsgálati fogsága után 3 évi várfogságra ítélték épp úgy, mint a szabadság másik bajnokát: Veselényit. De nem töltötte ki egész fogságát, azon évben, melyben elitéltetett 1839-ben összehivatott az országgyűlés s K. 3 évi elzáratás után 1840. április 30-án börtönébél kiszabadult. Fogságában még inkább meggyőződött alapeszméjének a jobbágyok felszabanitásának szükségességéről, mert vizsgálati fogsága alatt könyvei nem levén elég idejét arra használta, hogy megvizsgálta hazája intézményeit; annak jó és rossz oldalát, levonta belőlük tapasztalatait, s ezen szerzett véleményét s meggyőződött hogy helyes uton jár, s ezóta a demokratikus eszmék teljes hive ; később azért mondja : az lesz Magyarország 2-ik alapitója, ki ezen administratori rendszert alkotmányosan reformálja. pedig daczára ennek a létszám magasabbra ne rúgjon az önként jelentkezők arányában haza kellene bocsátani mindazokat, kik haza kívánkoznak, kiknek kezehiányát otthon a pusztuló birtokon siratja a vén szüiő. Miért ne lehetnének az ilyenek azonr.al pár heti, vagy több téli kiképeztetés után azonnal póttartalékosok vagy felkelők? A történelem ós a legújabb idők jellenségei egyaránt bizonyítják hogy nehéz időkben néma hadsereg kötelékében, az exercirozásban e'töltött idő hanem a szabadság táplálta testi és a szellemi eiő csinálja az igazi katonát. Nem tulság, ha mondjuk, hogy a nemzetek további anyagi ós szellemi fejlődése azon probléma megoldásától függ, tudjuk-e az állandó hadsereget, mely most a népeknek annyi áldozatába kerül, béke idejére productiv hasznos nemzeti szervvé átalakítani, nagy alkotási feladataink megoldásához felhasználni vagy nem. Szövetkezeti magtárak, müutak, öntöző és lecsapoló csatornák, iskolák ovodák, kórházak és lelenczházak ügye, mindaddig csak ábránd, mig a hadseregben és a munkanélküliek tömegében parlagon heverő óriás munkaerőket merész szervezéssel harmóniába és működésbe nem hozzuk. De egyelőre ne beszéljünk csak a műtrágyázás és a városi hulladékok, szemetek sarak komposzttá alakításának égető szükségéről. Ezeket a hadsereg mesés olcsó áron tudná előállítani és akkor meglátnák a kedves nemzetgazdák, hogy hő vágyuk és ideáljuk a műtrágya és a városi kompost alkalmazása a magyar paraszt megrögzött szokásává válnék. Ismerjék már el egyszer Uraim ott a hatalom magaslatán, hogy a munkanélküliség és a kivándorlás megszűntetésére az egykori jeruzsálemi keresztények socialismusán kívül ennél jobb txpediens ez idő szerint sem elméletben sem gyakorlatban nem létezik. Át lehet látni, hogy a munka nélkülieknek a hadseregbe való beosztása ós a hadseregnek productiv alkalmazása még többet érne mint az általános lefegyveiezés, mert hisz ez a leszerelés a munkanélküliek számát csak megnövesztené. Kubina András. Heti hirek. Helyiek. Meghivó. Zalavármegye törvényhatósága szept. 1-én a vármegyeházán az országos gazdasági munkás és cseled segélypénztár szervezetéről ismertető előadást fog tartatni, melyre a Gazdasági egyesület t. tagjait is meghívta. Az egyesület áthatva azon magasztos czéltól, melyet ezen intézmény maga elé tűzött kívánatosnak tartja, hogy ezen intézmény Zalavármegye munkásnépe Hogy Shakspere 16 sora minő angollá, s Mocnik számtana, hogy tették pénzügyminiszterségre képessé — maga beszélte el, s kitartása akaratának fényes bizonyságai. 1841. junius 2-án indította meg a pesti Hírlapot, melynek minden sorában lelkesedes varázs szólt a nemzethez, s melynek minden sora új, szabad, demokratikus eszmékkel, uj gondolatokkal, reformokkal volt tele, de most már nemcsak a kormány, hanem honfitársai is aggódva nézték működését s a többi közt a legnagyobb magyar: Széchenyi. Ez éles jós tehetségével megérezte K. törekvéséből a forradalmat; s ettől borzadt, de K. diadalai senkit se bántottak jobban mint a kormányt, el is követett mindent lefegyverezésére, megvásárlására mindent, de nem használt semmi, sőt K. látta, hogy Ausztria miként szipolyozza ki Magyarországot, a közgazdaság, a honi ipar emelésére, védőimére vetette minden igyekezetét, védegyleteket alapított, hazai ipar czikkek fogyasztására, s a külföldi áruk kiszorítására. A mozgalom nagy hatását megérezte a bécsi kormány, Ausztria mely a kereskedelem ezen önállósítása folytán nagy veszteségeket szenvedett, megtett mindent ellene, de megbénítani működését még sem sikerült. Az 1847-iki országgyűlés K.-t mint kitűnő hazait, jó szónokot, s nagy politikust tünteti fel. Zemplén, Pestmegye gyűlései, s tanácskozásai tanúskodnak ékesszólásáról, s népszerű befolyásáról, előharczosa a demokrata eszméknek a testvériség, egyenléség és szabadságnak; s ezt által minél inkább felkaroltassék s igy különös súlyt helyez arra, hogy ezen értekezleten a gazdaközönség minél nagyobb számban jelenjék meg. Ez uton kéri fel tehát az egyesület tagjait az értekezleten való megjelenésre. A helyi fögymnasiumhoz a közoktatási miniszter ur, a mint most már hitelesen tudjuk a neveket is, kinevezte h. tanároknak dr. Kovács Gyulát, dr. Urbánek Károlyt és dr. Várdai Bélát. Lajos napja. Kossuth Lajosnak is Lajos volt a keresztneve s augusztus 25-én volt a nevenapja. Boldogok a Lajos nevüek, hogy aug. 25-én ünnepelik nevök napját, mikor eszökbe juthat nagy névrokonuk; mert a név emlékéhez némi szellemi emlék is szokott járulni. .. Városunkban ások Lajos között felemlíthető Árvay Lajos vármegyei főjegyző, Thassy Lajos főszolgabíró, Várhidy Lajos polgármester, Medgyesi Lajos főgimn. igazgató, Kiss Lajos tanár stb. kikhez üdvözletekkel járultak tisztelőik, barátaik. Az üdvözlök legnagyobb ostromának vala azonban kitéve Czukelter Lajos vármegyei első aljegyző, kihez, a hivatalos tisztelgéseken kívül ujvárosutczai lakására, valóságos ember-áradat tódult a társadalomnak minden rétegéből, a gratulacziók kifejezésére. Czukelter Lajos meg is érdemli ezt a nagy népszerűséget. Ide s tova 30 éve, kogy a vármegyei szolgálatban van, de most is mint 30 év előtt fiatalos élénkséggel és jó kedvvel legfeljebb több tudással állja hivatalát s változhatatlan rokonszenvvel él az életben felsőbbrendűek és alsóbbrendüek előtt egyaránt. Lutheránus egyház Zalaegerszegen. Mint előre jeleztük volt, az ágostai evagelikusok e hó 20-án gyűlést tartottak Zalaegerszegen, hogy több szomszéd községgel együtt egyházzá alakuljanak. Vargha Gyula esperes és Lányi Kálmán világi felügyelő elnökölt. A gyűlés Vértesi Sándor zalaistvándi lelkésznek jegyzőkönyvi köszönetet szavazott, amiért a üókegyház lelkészi ügyeit díjtalanul is nagybuzgósággal végezte. — Á fiók egyházból megalakult az anyaegyház a következő szomszédos községek egybevonásával: Zalaegerszeg, Alibánfa, Boczföld, Botfa, Alsó és Felsőbagod, Kiskutas, Ördög és Petőhenye, Ságod, Teskánd, Zalaszentíván, Barabásszeg, Csonkahegyhát, Gombosszeg, Gyórfiszeg, Iborfia, Kustáuszeg, Liczkóvadamos, Nagylengyel, Zalanémetfalu, Paisszeg, Petrikeresztur. Szilvágy, Bucsa, Bucsuszentlászló, Bőrönd, Ormándlak, Andráshida, Kaszaháza, Egervár, Boldogasszonyfa és Gősfa községek. — Felügyelő lett Lányi Kálmán, jegyző Istók Zoltán, pénztárnok-gondnok Magyar Lajos, s választottak még tiz egyházi tanácsost. Táncztanitás. Mayersberg Frida pápai lakós okleveles táncztanitó, a magy. kir. opera balettkarának volt tagja, a ki városunkban már éveken ál jó sikerrel működött, a jövő szeptember hó 9-én táncztanfolyamot nyit az »Aranv Bárányi nagy vendéglő dísztermében. Ugyanott esz közölmegértetui, ezt az összes nemzet közkincsévé tenni, s az áldozatot, az előjogokról a kiváltságokról lemondani s a népet jogokkal felruházna az alkotmány sánczaiba bevenni, s a közneme st is adófizetés alá vonni: K. érdeme. Pest válas z. totta követévé ; a 48-ik időkben ez fontos szer ep volt, mert ekkor sötét felhők tornyosultak a láthatáron; a bécsi kormány bujtogatta a nemzeti, ségeket s félelmes sereggel készült hazánkra törni; de felette örvendetes eieménynyel kenődött, a király V-ik Ferdinánd magyarul nyitotta meg az országgyűlést; s 1848. márczius 3-á n, a becsi bank megingása ügyében tett indítvány tárgyalásánál lép ki K. egész nagyságában a nemzet szine elé midőn megragadja az alkalmat felemelni politikánkat az események színvonalára, s egy kész feliratot terjeszt be, melyben fölkérik a királyt, hogy felelős tanácsadókat küldjön, a közigazgatás külön ágainak megtelelő számban az országgyűlésekre, kik a nemzetet a korona szándékai iránt tájékoztassák, az országgyűlés tanácskozásaiban személyesen részt vegyenek, s a hozandó törvények végrehajtását eszközöljék. Ebben fejezte ki K. a felelős minisztérium eszméjét, s a király Bathány Laj o st nevezte ki miniszterelnökké. Ez országgyűlésen hozták a jobbágyok felszabadításáról , a teljes jogegyenlőségről, a papi tizedről, az ősiség eltörléséről, a népképviseletről, az évenkénti Budapesten tartandó országgyűlésről, a vallás felekezetek egyenjogúságáról, a nemzeti őrségről, a sajtó szabadságról, Erdély s Magyarország egyesítéséről szóló törvényeket.
