Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-25 / 52. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. deczember 11. Zsófi, Mariska, Miklós és Dénes családi nevének »Sugár«-ra kért átváltoztatása megengedtetett. Vásárelnapolás. A kereskedelemügyi minister megengedte, hogy Zala*zentgróthon az eddig minden év november 13 án esö országos vásár ezentúl állandóan minden ér november 11-én tartassék meg. Agyonütötte fa. Ütrosa Márton cserencsóczi lakost f. hó 10-én a Fekete erdőn favágás köz­ben egy ledülö fa agyonütötte. Öngyilkos. Baka Ignácz baksai lakos f. hó 15-én éjjel öngyilkossági szándékból magát agyonlőtte. Zala vármegye állatbetegsége. Lépfene van 4 udvarban Veszetség: 3 ban, Takony ós bőrfé­reg : 1 ben, Ragadós száj- és körömfájás : 13 ban, Ivars'/ervi hólyagos kiütés : 7 beu, Rühkór : 4 ben, Sertésvész : 147 udvarban. Vasúti menetrend. Érvényes 1902. íktóber 1-tíl. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó P 1 * P KÍSKÍI feli reggel „ » délutái 9 4 29 12 9 8 15 24 Ciíkterija felel reg. Csáktornya felé reg. n 4 5 49 52 30 54 !<3 ÍS 8 5 7 1 4 7 39 45 Kistzel fái! reg. „ «rU Zalasz«ntivánra Nagy­kanizsa és Bére* felé reggel » >7 dél „ „ délután „ * este 6 11 2 6 49 52 30 54 !<3 ÍS 8 5 7 1 4 7 56 17 48 25 Zrluzutimril Kag?­kanim Bret leiül „ „ déli. B D 8 MT« *) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz. Este a Csáktornya felöl érkező vonat kimegy Kisfalud-Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiván 10 perez alatt elérhető. Távoliak. Leníonó és szövőgyár Rajec.en. Sudnay István zsolnai főszolgabíró Rajeczen felállítandó lenfonó és szövőgyár érdekében fáradozik. Amint értesülünk, meg lesz az eredménye. A telep lé­tesítéséhez 60 000 korona, üzemben tartásához 300 hold lentermő told szükséges A kereske­delmi minisztérium hír szerint 30.000 koronával hajlandó a vállalatot támogatni., a többit vala­mint a földet is szövetkezés utján igyekeznek összehozni. A főszolgabíró legközelebb megala­kítja e szövetkezetet, amelyhez elegendő számú részvényes jelentkezett. Iparkiáüitá3 Zsolnán. A zsolnai ip ro iknak az a mozgalma, hogy Zsolnán 1903-' m ipai ki­állítás rendeztessék, a megvalósulás stádiumába lépett. A kiküldött előkészítő-bizottság befejaz­vén munkálatait, f. hó 7-ikére gyűlésre hívta össze a kis- és nagyiparosokat és az. ügy iránt érdeklődő polgárokat. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a Jludnay István főszolgabíró mint bi­zottsági elnök által előterjesztett javaslatokat, amelyek szerint a kiállítás 1903. aug. 15-étőí szeptember 20-áig tart; a zsolnai és megyei ipart tiz csoportban mutatják be, melyek elhelye­zésére 1660 négyszögméter nagyságú pavillont építenek. A zsolnai posztógyár és esetleg más nagy gyárak külön pavillonokat emelnek. A költ­ségvetési előirányzat 25,000 korona, amely ösz­szegböl 15,000 korona állami és egyéb segé­yekkel, 10,000 korona pedig |egyéb bevételekből fedeztetik. Fura iparpártolás. Nagyvárad város tanácsa az 1903—1905. évekre szükséges irodai szerek szállítására e hó 3-án árlejtést tartott. Ahelyett azonban, hogy ezt az alkalmat is fölhasználták volna a különösen ebben a szakmában fejlett hazai ipar pártolására és a helyi, nagyváradi, versenyképes kereskedelem támogatására — amerikai papirt, angol és bécsi <ollatt, budweisi irónt, bodenbachi és londoni ntát szerzett be a bölcs nagyváradi tanács, i /. ellen most egy nagyváradi papirkereskedö-czég folterjesztést in­tézett a belügyminiszterhez, az árlejtés megsemmi­sítését kérve. — Ez a város is szégyelhetné magát. Osztrák gyártmlny magyar czéyér alatt Ismét napfényre került egy visszaélés, a mely a magyar ipar nevével törtónt. A Magyar Korona parirrol van iszó, melyet egy bécsi (gyáros R. Pollák budapesti bizományos utján egész Magyar­országon forgalomba hoz. A levélpapír ós boríték nemzeti szinü szegélylyel dobozban, a magyar koronaval ellátva és Magyar Koronapapir föl­írással kerül a vevőközöuség kezébe. A kereske­delmi miniszter egy ilven példányt leküldött a budapesti iparhatósághoz, mely ezeket a papí­rokat lefoglalta ós a bécsi czég ellen a kihágási eljárást megindította. A tárgyalás folvamán azzal védekezett a bizományos, hogy a levélpapír ez alakjában az osztrák kereskedelmi kamarával védjegyezve van. A koronának, valamint a nem­zeti színeknek díszül való használására pedig azt hozta fel, hogy az nincá törvényileg megtiltva. A budapesti iparhatóság pedig ez alkalommal ismét tanújelét adta gyengeségének és tudatlan ságának, mert a bécd gyárost a kihágás alól egyszerűen felmentette. A felmentés pedig maga után vonja, hogy ezentúl továbbra is vásárolha­tunk magyar nemzeti szinü, magyar koronával ellátott — osztrák papirost. ("M. ság.) Királyi kegyelem. A szombathelyi kir. törvény­szék annak idejér 6 havi fogházra Ítélte Gruber Mátyás, körmendi ezukrászt kótnejüség vétsége miatt. Nevezett már egy hónapot le is töltött büntetéséből de legfelsőbb kegyelem utján t. hó 16 án szabadon bocsátották. „Az Anker" Ezen társaság a biztosítási eszme úttörője volt hazánkban. Vagyonából több mint 2 miliő korona van magyar órrékekben elhelyezve ós az igazgatóságban legkiválóbb lőuraink fog­lalnak helyet, A társaság, ugy ezen körülmények valamint nagy vagyona köve fkeztében feltétlen biztonságot nyújt es minden c-taládapa nyugod­tan biztosithat ott caját maga, nije v.gy gyer­mekei javára. A székely akczió veszedelme. A székely kis birtokosok legégetőbb szükséglete, hogy az uzso­rások karmai közül kiszabadulhassanak. A Magyar Földhitelintézet, Sz.ekelyndvarhelyt megkezdett működésével, valósággal áldásosán szolgálta ebben az irányban a székelység érdekét — de sajnos, az erre a czélra előirányzott három millió már elfogyott és — mint értesülünk — a Magyar Földhitelintézet nem fogad el ujabb kérvényeket. Az l'dvarhelyvármegyei Gazdasági egyesület e hó 9-én tartott ülésén nagy sajnálattal tárgyal­ták a földhitelintézetnek azt a jelentését, hogy a székelyföldi kirendeltséget bevonja és elhatározta, hogy a földhitelintézet további működésének biz­tosítása érdekében fölkéri az összes székelyföldi törvényhatóságokat, hugy a vármegyék központi yénztárainál kezelés alatt levő állandóbb jellegű pénzeket jövőre földhitelintézeti záloglevelekben kam:it"€kssák és az igy kölcsönadott pénzeket a székelység fölhasználhatná. Bizonyos, hogy a székelyföldi törvényhatóságok készséggel tesznek eleget ennek a kérésnek. Mocsári szabad'áboa A körmendi botrány ügyében ismét fordulat állott be. A gvőri kir. Ítélőtábla dr. Czifrák János ügyvéd, mint Mocsári védője felebbezésére, Mocsári szabadlábra helye­zését rendelta el. A kir. ügyész pénteken olvasta fel a vádlott előtt az Ítéletet, ki azonnal szabad­lábra helyeztetett. Az ítélet ellen beadott feleb­bezés ügyében f. hó 81-ón dönt a kir. tábla. A Hirsch ;zsók. A napokban fogták el Zala­egerszegen Ilirsch Izsót, aki pancsovai diáknak a czimén gyűjtött a diákoktól. Persze, országos csaló. Rá egy hétre Mezőkövesden egy Pollák nevü 18 éves ifjú gyűjtötte a pénzt „supplikans" módon késmárki diáknak adva ki magat. Kolozsvár és a magyar ipar. Fadrusz mester bizonyára elröstelli magát, ha a N. Fr. Presseben elolvassa Szvacslua Géza kir. tanácsos uram, Kincses Kolozsvár polgármestere hirdetését. A polgármester ur figyelmét, ugy látszik, dicső Mátyás szobra hívta fel Bécsre. Csakhogy a pol­gármester ur nem hódító szándékkal vesztegeti a kolozsváriak adófilléreit a bécsi lap hirdetéseire. Ellenkezőleg! A polgármester ur Bécsben meg­hódolni akar. Meghódolni az osztrák ipar előtt a magyar ipar rovására! S ezen szégyenletes meg­hódolástépp oly téren végzi a polgármesten ur, mely téren a magyar ipar messze túlszárnyalta az osztrák ipart. Elektromos berendezéseket keres Kolozsvár polgármestere Ausztriában, holott nekie tudnia kellene, hogy ezen a téren — a magyar technika dicsőségére — mi vagyunk a mesterei a külföldnek. Sorainkra talán azzal vála­szol a polgármester ur, hogy ő nem rendelt meg semmit, csak hirdet. Hát igaz, hogy hirdetés még nem megrendelés. Csakhogy már a külföldön való hirdetés maga is megalázó és sérti a ma­gyar ipart. Máshol hirdetni és keresni oly dolgo­kat, melyeket jobban itthon is megkaphatunk, nem hazafias dolog, polgármester ur! Irodalom. Művészet. Szerkesztőváltozás. A Keszthelyen megjelenő Balatonvidék szerkesztését Németh János ottani káplán vette át. A lap tovább is az ediggi tu­lajdonos, Bontz Jó/sef biitokábau marad. Czetz tábornok buc3nzik. C/.etz tibornok le­mondott a reményről hogy hazájába valaha visz­szatérhessen. Orvosai nem tartják lehetségesnek, hogy kibiija a hosszú utat. E miatt fájó szívvel bár, lemondott arról, hogy hazáját viszont lát­hassa. A kolozsvári országos történelmi ereklye muzeum elnökéhez intézett levélben megható han­gon vesz bucsut honfi társaitól. Köszönetet mond Széli Kálmán ministerelnöknek, a miért hoz­zájárult, hogy hátralevő napjait anyagi gond nél­kül élje le. A muzeum a Kolozsváit megjelenő „Történelmi Lapok" deczember számában tette közre az erdélyi hadsereg még élő, rangban leg­magasabb katonájának levelét és közli család­tagjainak arcképét. A muzeum a tavasz elején egy bizottságot küld Czetz tábornokhoz, a mely a bucsu levélre elő szóval fogja tolmácsolni a nemzet fiainak tiszteletét és szeretetét, valamint őszinte háláját. E/.en kivül még sok érdekes cikket közöl a Történelmi Lapok, melynek előfizetési ára ne gyedévre 2 korona és megrendelhető Kolozsvárt. A Magyar Néplap Karácsonyi és újévi aján­dékul 1903 ra Szent. István Naptárt küldött mindenik előfizetójenek. A „Szálló Levelek"' újság, mint egy értesítés mondja, hosszasabb szünet után, újra megindul e hó végén Nyirádon Polgár Béla szerkesztésében. Tanárok, tanitók figyelmébe A Magyar Világból már három szám jelent mag előkelő írók czikkeivel. Benedek Elek a vezérczkkeibetk gyönyörű programmot ad a magyarság ápolására és fejlesztésére nézve? Jakab Ödön egy bensö­ségteljes költeményuyel jelzi a honszerelmet. Földes Géza főmunkatárs és mások szintén köz­vetlen czikkeket írtak főképpen a tanügy érde­kéheu. A Magyar Világ politikai napilap; két sarkalatos fő, jellemvonása van : a tiszta magyar­iránti szeretet éa a tanügyért, a tanügy emberei­ért való küzdelem. - A lap azért is népszerű mert olcsó, évi előfizetése 16 korona. Tanárok­nak, tanítóknak érdekében van hogy minél tö­megesebben pártolják és pártoltassák a publikum­mal, mert a tanügy szeretetét, legalább az érdek­lődést be kel! már egyszer vinni a magyar kö­zönség lelkébe. Különfélék. Kérőnk olvasható írási. Stutz Bili bazdíni gyógvszeiósz egy vényen „p. cascar" (pilullae cascarae) helyett „pas corros" (pastillí corrosivi) szolgáltatott ki 8 ez a betegnek halálát okozta. A szerencsétlenséget az orvos rósz irása ökocí.a. A rosz irás betűinek megismerése egyéni képesség, Stutz Bjla elnézett egy betűt, ^agy annak nézte, aminek más is olvasta volna s — becsukták. Igen. egyiket becsukták, a másik meghalt az orvos­nak kényelmes irása miatt. Kérünk tehát olvas­ható irást. (m-ság.). A magyar közönséghez. Minden magyar em­ber tegye a szivére a kezét és vallja meg őszintén önmíiguiak, szabad-e tétlenül néznünk tovább, hogy ebben az ezeréves magyar hazában hogyan hanyat­lik a magyar faj uralma? Pusztuluuk anyagilag, Külyedüuk erkölcsileg és lépésről lépésre veszít­jük a talajt lábaink alól. Visszavonásba és vi­szálykodásba merülünk ; hciott minden erőnket egyesítve kellene megfeszíteni arra hogy a mienk, a magyar fajé legyen az uralom földben, ipar­ban, kereskedelemben, pénzügyben, politikában, egyszóval a nemzeti élet minden megnyilatkozásá­ban. De ha ezt akarjuk, akkor a léha közömbös­ségnek, az unott nembánomságnak egyszer már véget kell szakitanunk. A magyar társadalmat, a müveit magyar kö­zéposztályt e tekintetben súlyos mulasztás ter­heli. Évtizedeken át tűrte azt, hogy agyába,

Next

/
Oldalképek
Tartalom