Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-26 / 26. szám

Különfélék. Kik lakást változtatnak, nyaralóba vagy fürdőbe mennek, szíveskedjenek jelezni ataitózkodási helyet, hogy a „Magyar Paizst" odaküldjük. — A mai számunkhoz csatolt UTALVÁNYNAK szives felhasználását tisztelettel kéri a kiadó. Téves hit a szövetkezetekről. Némely vidéken különösen Erdélyben azon téves hír ter jedt el a szövetkezetekről, hogy azok azért alakulnak, hogy útiköltséget adjanak az Amerikába kivándorlóknak, sőt többen egyenesen azzal fordultak a központhoz, hogy ily szövetkezeteket alakítson. Természetesen ez a hír minden alapot nélkülöz, mert a szövetkezetek segítenek a szegény embereken, de nem ugy, hogy elküldi a hazából a messze, ismeretlen, idegen távolba, honnan rendesen az ott jártak teljesen tönkre téve, koldusszegényen térnek vissza és még örülnének, ha csak legalább oly dolguk volna, mint kimenetelük előtt volt. íly czélra a szövetkezetek föl nem használhatók, hanem ellenkezőleg kötelességük az ilyen ügyben hozzájuk fordulóknak az előbb erolitett veszélyekre figyelmeztetni. Szamosvölgyer — Szamos thaler. Magyarosodunk! A „Szamosvölgyer Eisenbahn Direk tion" most jutott anuak a tudatára, hogy ő valójában rosszul van bejegyezve az anyakönyvi protokoluraba. Minthogy nem akar inkognito utazni, hát helyesbiti a nevét. Magyarnyelven ugy hivják: a Szamosvölgyi vasutak igazgatósága. De minthogy ezt a szót; — szamosvölgyi sokkal stílszerűbben lehet lefordítani németre igy : Szamoshalter, hát a régi „Szamosvölgyer" elnevezést elvetette és kupéinak a falán a Figyelmeztetésnek a német részét ezután nem a Szamotvölgyer Eisenbanh Direktion, hanem a „Szamoshalter E. D." adja. Nyilt levél Szávay Gyula úrhoz, Debreczen. Magyar Ipar a magyar Iparkamarákban. A debreczeni kerületi kereskedelmi ós iparkamarától 1902. junius 24-ről keltezve egy köiirat jutott kezembe, mely szép szavakban kéri a magyarországi könyv- és papirkereskedőket a hazai gyártmányú tollak, irkák, füzetek, papírok stb. terjesztésére és bevezetésére. Szávay titkár ur érdemeit a magyar ipar fejlesztése ügyében kifejtett tevékenysége emeli. Örömmel tölti el szivemet ezen körirat tartalma i?, habár magam részéről eddig is mellőztem a mellőzhető osztrák és külföldi árut. A dologban az a bökkenő ám, hogy nagy meglepetéssel vettem észre az egyszeri pap esetét a titkár ur szavaiban megújítva, mert ő is vizet prédikál és bort iszik. Ugyanis, mint szakember, a levél átolvasása után a papir minőségét néztem s megdöbbenéssel látom, hogy a nagy dobot osztrák bőrön ütjük, vagyis a hazafias felhívás a LeykamJosefsthaler osztrák papírgyár három csillagos papírján van írva. Nagyrabecsült titkár ur, Ön nem tudja, hogy Magyarországon versenyképes, kitűnő anyagú papírt gyárt az hXsö Magyar Papírgyár, vagy a a fiumei papírgyár, a hermaneczi, nagyszlabosi stb. gyárak ? Hiszen ha ezt látom, akkor feltételezem, hogy ön ezen felhívást — lábán mődlingi czipőrel, fején bécsi kalappal, testén brünni szövetruhában, birmíBghami tollal, bodenbachi tintával irta ! Mél yen tisztelt titkár ur, ez a magyar ipar átka; önök prédikálnak mellette, de nem fogyasztják. Üzletünknek úgyszólván értéktelen áruját képezi a magyar toll, a magyar irón, mert önök nem veszik, de hogy a debreczer.i iparkamara még a papírnál is az osztrákot használja, ezt ntm hittem vo.na és rosszul esett róla meggyőződnöm. — Nyíregyháza, 1902. junius 18. Borbély Béla. Különféle vallásúak Magyarországon. Az általános népszámlálás most közzé tett adai szerint Magyarországon a római katholikus vallás összes népességünkben 9,919.913 hivőt számlál, több mint felét az egész lakosságr.ak. A görögkeletiek száma 2,815.713-at tesz, az evangelikus reformátusoké 2,441.142-őt. Egy millión felüli hivője van még a görög szertartású katholikus vallásnak, 1,854.143; és az ágostai hitvallású evangélikusoknak : 1,288.942. Az izraeliták 851.378 an vannak, unitáriusok 68.567-en, mig egyéb felekezethez tartozók és felekezeti köteléken kivül állók 14.760-an. 2 MAGYAR PAIZ

S Mi a laikus? Pompás feleletet, adott erre egy szegedi öreg pallérember. Most építik Szeged uj muti állomását s a eserepezóssel már elkészülték, mely több pallér felügyelete alatt folyt le. A napokban a* építést vezető mérnök szemlét tartott a munkálatok fölött, hogy jól mentek-e a dolgok ? Az egyik pallérnak azután azt mondta: — Hailja-e barátom, ez a rósz nem jó. Rossi rajta a cserepezés. Az öreg pallér szeme szögletével megvetően mérte végig a mérnököt s a pipáját a fogsora másik oldalára tolva megszólalt: — Má rossz? Oszt mé ? — Hát csak látom. A/, egész c»tíifeptjz.és roiísz ezen a darabon. — Ugyan no. Maga ahhoz laikus. A mérnök megharagudott, hogy miért nevezi ez a pallér őt laikusnak? Le akaita főzni az öi eget: — Hát tudja mnga, mit tesz az: laikus — kérdezte gúnyosan — Már honne tudnám — nyögte ki vállvonogatva az öreg pallér — b^zou tudom. — Hát azt teszi hogy . . . marha ! Talált kulcsok. Egv nagvobb és egy kisebb pinczekuicsot találtak s átadták a rendőrségnek, a hol azokat a tulajdonos a hivatalos órák alatt átveheti. Heti piacz mm. kor. fill Buza 16.80-tói 17 60 Rozs 13— 14 — Árpa . 13— 13 — Zab 13.80— 14 20 Kukoricza 13 — Krumpli 5 — Vasúti menetrend. Érvényes 1902. májas 1-től 1902. julius 31. IndLl Zalaegerszeg Érkezik Csáktornya felé Kisczell felé Kanizsa—Bécs 0 P 1 4 59 í 5 « 5 54 9 -) 4 -2 1 m 6 35 11 5

4'! 2 3.1 8 30; 0 P 9 15 8 2\ 8 39 5 45 9 a 7 56 1 57 4 01 9 47 Csáktornya felöl \ Kisczell felöl Kanizsa- Bécs felől (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz a dé" vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az esti a nagykanizsaihoz.) A 3Z0rk. levele, S. O. Pakod. Ez év április 15-ig rendben van. T. B. Kanizsa. Nincs eset rá, háromfelé szakadni. A dolgozatok sem férnek el most. Majd lesz alkalom Szepetk. Igaza van. A tűzoltóság fontos dolog. Nem kellene kónynyelmüen venni. Kivált ilyenkor. Példák mutatják, hogy a mint a nyár beköszönt, rengeteg sok tűzvész van. Ha nincsen ott főparancsnok, szóljanak a tanítónak, a bírónak, vagy a jegyzőnek; majd ők szólanak a szolgabírónak, ez meg szól a főszolgabírónak s igy tovább, majd csak lesz valami. — Az egyletnek szóló leveleket, meghívókat, nemcsak illő, de kötelesség is a tagoknak tudomására hozni. Licsüng Baranya Köszönet s testvéri udr. Gyere haza minél elébb. Dr. B. Kézdivásárhely. Olyan lapot itt sem szerkesztenek. Merő talány csupa komédia — faregyebány. Egy jó családból való íiu tanulóul felvétetik özv. TAHY ROZÁLIA könyvnyomdájában. Keresnek egy kisbirtokot lakóházzal, együtt hogy bérbe kivegyék. Bővebb magyarázatot ad a kiadóhivatal és a Csáesiuteza 14. sz. ház lakója. 1—0. Minden magyar orvos magyar fürdőre küldje betegét! Magyarországon minden betegségre van gyógyító ásványforrás. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A központi igazgatóság közelebb tartott gyűlésének határozata értelmében felszólítja a fiókokat, azoknak összes tagjait, főleg a felügyelő bizo'tsági tagokat, hogy az eddiginél nagyobb szigorúsággal és lelkiismeretességgel nézzenek utána a fiókszövetkezet dolgainak, mert itt-ott lanyhaságot és pontatlanságot tapasztal a központi vezetőség. A napi biztosi teendőket, az ellenőrzést könnyelműen veszik. A könnyelműség miatt pedig — kivált a mai körülmények között — feltétlenül megbukik minden intézmény. A felügyelő bizottság tagjai nagy felelősséggel vannak terhelve erkö'csi ós anyagi téten. Felhívja a központ a fiókok vezetőit, hogy havonként tartsanak érte'-ezletet, minden tagot hívjanak meg arra, mindeniknek halgassák meg az észrevételét és esetleges panaszát — s ezekről tegyenek jelentést a központba. Így jó házból való fiu tanulóul azonnal felvétetik GSÁDEK JFórás "CLzle-céTaen. 'ín* v-t JÜSofs 5273/tk. sz. 902. Hirdeimény. Barabásszeg községre nézve az 1892. XXIX. tcz. értelmében a tényleges birtokosok tulajdonjogának a telekjkőnyvekbe való bejegyzése és a telekjkönyvi bejegyzések helyesbítése iránti eljárás befejeztetett s azzal a felszólással tétetik közzé: 1. hogy mindazok kik az 1886 XXIX. t. cz» 15 és 17 g§-ai alapján ide értve e § oknak az 1889 XXXVIII. tcz. 5 és 6 §-aiban és az 1891 XVI. t. cz. 15 §. a pon'jában foglalt kiegészítéseit ls, valamin' az 1889. XXXVllI. t. cz. 7. §. és az 1891. XVI. t. cz. 15. § b pontja alapján eszközölt bejegyzések vagy az 1889. XXIX.tcz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutathatják e végből törlési keresetüket hat hónap alatt vagyis 1902 évi deczember hó 15 napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek aki időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. hogy mindazok akik az 1886. évi XXIX. 16. és 18. §• áriak eseteiben ide értve az utolsó §-nak az 1889. XXXVIII. t. cz.5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit és a tényleges birtokos tulajdonjogának be.egyzése elenében ellenmondással élni kívánnak Írásbeli ellenmondásukat hat hónap alatt vagyis 1902. évi deczember 15 napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz ny ujtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé fagyelembe vétetni nem fog. 3. hogy mindazok, kik az 1. és 2. pontjában köiülirt eseteken ki\ül az eljárás és az ennek folyímán lörtént bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik — ide értve azokat is a kik a tulajdonjog arányának az 1889. évi XXXVIII. t. cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket e telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1902. évi deczember hó 15. napján bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta után az emiitett bejegyzéseket csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a kiküldöttnek eredeti okiratokat, adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A kir. törvszék mint tkvi hatóság. Zalaegerszeg, 1902. évi május 31-én. 3—3 Ratich. kir. tszóki biró.