Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-12 / 50. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. deczember 12. elhatározták, hogy deczember egyik napján a r. kath. iskolaépületben levő tanoneziskolában bor vásárt tartanak. Azt remélik, hogy ily módon nagyobb árakon tudják borukat eladni. A bortermelők bizottsága különösen nagyobb vendéglősöknek és külföldi borkereskedőknek küldött meghívókat. Téli gardasáoi iskola A békéscsabai m. kir. állami földmivesiskolában a földmivelésügyi miniszter által engedélyezett téli gazdasági tanfolyam f. évi november 20-án megnyílott; a tanfolyam, mely jövő évi január 16 ig tart, teljesen ingyenes, a hallgatók lakást ós teljes el

!átást az iskolában kapnak. A tanfolyam hallgatója lehet minden gazda, a ki 18-ik életévét betöltötte. Ajánljuk e tanfolyamot minden gazda figyelmébe mert ezen nemcsak a legfontosabb gazdasági alapismereteket sajátíthatja el, de megtanulhatja a kosár-, seprő ós hazsur kötést, is. A ki a tanfolyamra belépnt akar, küldje — minél hamarabb — keresztlevelét és községi erkölcsi bizonyítványát az iskola igazgatóságához. —Mindenütt mozognak. Vájjon Zala mikor indul meg ? A sütemény. Elég fzégyenletes biz az, hogy a gabonatermő Magyarországnak sok lakója még a pogácsát is külföldről — Sziléziából, Morvából, Olmützből s isten tudja honnan hozatja. Ha már nem elég jó, amilyen pogácsát saját feleségeink sütnek : ennél finomabbat is csinálnak az aira hivatottahbak. Városunkban is két czukrász sütemény készítő van. Elég finom tea süteményeket készítenek. Hires teasüteményeket készitnek Győrben is Koestlin L. és Társai, s n ncsenek kivül az ország határán. A szerk. levele. H. J. Fhahút. Tévedés, liogy a Tánczos biró ur feleletét nem irtok ki a Magyar Paiz9ba, s hogy a Krompaker ktanitó telszólamlásait hűen kiírtuk volna, Krompakernek «gy betűjét sem láttuk. Legfeljebb az ő pártjáról jött felszólalás s ebből sem közöltük azt, ami nem odayaló s a Tánczos feleletéből is közöltünk mindent, a mi odavaló, pl. a 48. számban. Téli vasnti menetrend. Érvényes 1901. október 1 tői. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó P 1 ó. P Csáktornya felé / l 4 5 59 62 9 8 14 24 | Csáktornya felöl Kisczell felé { 9 4 29 12 8 5 39 45 j Kisczell felöl Kanizsa—Bécs felé • 6 11 2 8 42 42 33 30 8 1 4 9 05 57 01 47 Kanizsa- Bécs felől (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz, a déli vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az esti a nagykanizsaihoz.) Az aláhúzott számok az éjjeli időt jelzik este 6 órától reggel 5 óra 59 perczig. Zalavármegyei Iparvédö Egyesület. A magpergető gyár Zalaegerszegen. A laikus fejemmel én azt gondoltam, hogy a Faragó Béla ur magpergető gyára annyiból áll, hogy valami készülék, tehát valami gép összeroncsolja a fenyötobozokat s a mag kiugrik. — Mindennap elsétálunk a gyár előtt s csak a hatodik esztendőben jöttem rá, hogy meg kellene nézni belül is. Mert a mag kiugrik ugyan, dg nem épen ugy, mint Minerva a Jupiter koponyájából s nem olyan primitív módon, mint abogy a medvebocs rálép s szétmorzsolja. Zalaegerszeg délkeleti részén a több apró kéményü s egy 30 méteres kéményü gyárnak szép és igen terjedelmes és igen költséges berendezése vau — csupán azért a tühegynagyságu fenyőmagocskáért. Akkora a gyár, hugy másfél óráig kell benne mászkálni, hogy mindent megnézzen az ember. Sajnos, hogy laikus létemre még sem tudom ugy megismertetni, ahogy kellene s a hogy szeretném. Azért megjegyeztem valamit. A mint magyarázta Faragó ur a gőznek holt erejét, fáradt erejét s istentudja mijét, hogy ez, meg az hová megy: azon gondolkoztam, hogy bizony jó volna ezeket megmagyarázni minden pazarlónak. Menynyi viz van az országunkban: tavak, patakok, folyamok, kistenger; s milyen kevés gyárunK van! Faragó urnák az udvarán elég, ha egy medencze viz van. Abból gőzt csinál. A gőznek az élénk ereje hajtja a gépet, a fáradt gőz fűti a levegőt s a kihűlt párát visszavezeti a rnedenczébe, hogy újra meg újra felhasználja. Ez a magpergető gyár központi légfűtéssel, Tropham-féle tárnakemenczékkel, új szerkezetű tóldalatti csatornákból álló szellöztetővel és egy Bostelmann-féle hó ellenőrző villamos készülékkel van fölszerelve. Előlkezdem. Az udvarra lépve egy csemetés kert figyelmeztet, hogy itt erdőgazdasági dolgokkal foglalkoznak. Az udvar közepén nagy halom fenyötoboz van. Az irodában hárman dolgoznak. A tulajdonos nemcsak az irodában dolgozik, hanem érti és vezeti a gyári gép zakatolásának a menetét is s szakszerűen műveli az erdészeti ismereteket is, minthogy mindez a magpergető gyárhoz tartozik. Faragó Béla 1895-ben alapította ezt a gyárat, mely az okszerű erdőgazdaságra megbecsülhetetlen. Külföldön, Németországban s különösen Ausztriában igen sok magpergetögyár van. Nálunk Kcrmenden Kirnbauernek van s Kassán egy társaságnak és vanLeibnitz-Késmárkon is. A kincstárnak is van Liptóujvárt. Az egerszegi gyár a második. Ez mind összesen is kevés s csak a legújabb időben keletkeztek, amint törvényhozásilag is kezdtek hazánkban intézkedni az erdő kultiválásról. Az 1879. évi 31-ik t.-czikk szól erről alaposabban. A Faragó gyára, amint neve mutatja uFenyömagpergető gyár«, legfőképen fenyömagvakat: erdei, luez, jegenye, fekete és vörösfenyők magvát gyűjti és árusítja. Foglalkozik ugyan mindennemű erdészeti, gyümölcs és cserje tamagvak kereskedésével. Mintegy négyszázféle maggyüjteménye van. De a gyár főképen a fenyőmag kezelésében, konservalásában speczialis. Hydropatlikus készülékben próbákat tesz a magnak a csírázó képességére s ennek alapján 75— 85°/o-ig szavatol a csírázó képességre nézve. A valóság azonban az ő kitüntetésére magasabb fokot is elér. Legújabban a budapesti magvíszgáló állomás e gyár magjának csírázó képességét 93°/o-ban állapította meg, ami igen kitűnő eredmény. Egy füzetkében különböző előkelő helyekről 48 elismerő levelet láttam, s ezekben 80—85, 90, sőt a csepregi erdőgondnokság levelében 95% csiraképesség megállapítása látható. Ez arra enged következtetni, hogy a gyár berendezése mintaszerű s a magot nagy gonddal, illó hőfok mellett ugratják ki. Erdő, mezőgazdasági tekintetben, hogy milyen fontos egy ilyen gyár nálunk, ebben az erdős és erdotlen országban: azt a gyermek is tudja. De azt már nem tudják a gyermekek, hogy a magyar fenyömagpergetö gyárhoz inkább csak az ujabb időben kinevezett erdészek folyamodnak vagyis, hogy a régebbiek az ausztriai maggal akarják még mindi?, beültetni Magyarországot. Mert sok, fával beültetni való hely van Magyarországon : a nagy alföld, a kis alföld s az erdélyi mezőség. De hála Istennek, mondja Faragó ur, az újabb erdész urak elég hazafiasak, hogy a hazai gyárhoz fordulnak s elég okosak átlátni, hogy roppant mezöségeink mellett rengeteg erdőségeink is vaunak, a hol fa-mag is van elég. S bizony a részben levő hazafias magyar érzelmű erdészeknek köszönhet e gyár mindent, mert nílkülök bizony alig-alig ha existálhatna. Mert igen sok nehézséggel kell ennek a gyárnak megküzdenie. Előnyei is vannak. Először az, hogy a kormány segélyezi. Egy ilyen közgazdasági gyártól nem lehet sem sajnálni, sem irigyelni. Második előnye, de ezt már nem Faragó ur mondja, hanem mondhatjuk mi közönség, hogy Faragó ur bátor vállalkozó, szakképzett és munkás ember. Ezek az előnyök. De nehézségei is vannak ám bőven. 1. A régi erdészek — talán nem annyira hazafiatlanságból, hanem csak azért, mert megszokták, az osztrák gyárakhoz mennek. 2. Zalaegerszegen csinálta a gyárat Faragó ur, azért mert idevaló. Pedig az északi vidékeken vagy a csíki hegyeken sokkal jobb helye van ennek ; mert van, van itt ís fenyőerdő, de nem ugy mint amott. Ebből pedig az következik, hogy a gyenge években, mint a milyen pl. most is volt, a felfogadott munkások közül csak egyharmadot foglalkoztathat, mert nincs elég toboz e kevés erdő miatt. 3. Az emberekben még vannak bizonyos ősi hajlamok. A gyártulajdonos kibéreli az erdő telepeket, honnan a tobozt szedesse, több ezer koronát ad ilyen erdőbérletekért, de sok erdőbirtokos drága pénzért sem engedi át a haszon-talan toboznak a szedését, hogy evvel ne riaszszák el a vadakat. Szóval még sok olyan terület van az országban, mint a Schönborn uradalma, ahol drágább a vadkan, a medve s a disznó, mint az ember, s mint akár egy nemzet, vagy az ország. Több nehézséget nem is hozok fel. Elég ez a három. Az már magától értetődik, hogy az osztrák gyárakkal nehéz a verseny s hogy évente csak 4—5 hónapig lehet dolgozni. Hanam azért Faragó Béla urnák a zalaegerszegi fenyömagpergetö gyárára fogadni lehet, hogy biztos és erős jövője van. Mert a vállalata közgazdasági, hazafias, és mert a vállalkozó kitartó, munkás ember. A amit leghátul hagytam, meg van az az erkölcsi előnye, mint más gyáraknak is, hogy nagyot enyhít a társadalmi nyomorúságon. A gyárban 40 emher dolgozik rendes körülmények között s az erdőben a tobozt több száz szegény ember szedi, kik evvel munkát és kenyeret kapnak . ,. A Zalaegerszegi Faragó-féle magpergető gyár a legutóbbi párizsi kiállításon ezüst érmet nyert. Elnyerte az orsz. iparegyesület érmét is 1900ban, 1889-ben a brüsseli világkiállításon ezüst érmet nyert, 1899-ben Szegeden oklevelet, 1898ban Marosvásárhelyt dicsérő aranyoklevelet nyert. Eddig csak épített — nagy rizikóval — de jövője van. Borbély György. Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet. Értékesítő szövetkezetek. (60. Folytatás.) Tagság. A szövetkezet tagja: a) alapítók, b) üzletrésztulajdonosok. c) biztositottak. Ezen szetkezet ismertetéséből közöljük még a következőket: Mig más államokban a mezőgazdasággal foglalkozók köréből indult ki a tüz- és jégbiztosításnak szövetkezeti alapon való szervezése, addig nálunk e jellegzetes mezőgazdasági államban a biztosítással részvénytársaságok foglalkoznak, melyek előtt első sorban a befektetett töke mentül magasabb kamatoztatása lebeg. Évtizedek óta fizeti a magyar gazda azt a nagy adót mely az évi tüz- és jégbiztositási dijakban ránehezedik anélkül, hogy e tetemes áldozatokkal saját javára munkálkodott volna anélkül, hogy a felhalmozódott tartaléktőkék az ő tulajdonát képeznék, s illetve hozzájárulnának a biztosítással járó terhek csökkentéséhez. Sőt ellenkezőleg. A biztosító részvénytársaságok kartelje a dijak fokozásával elviselhetlenné tette a terheket. A verseny megszűnésének természetes következménye lett, hogy a gazdák a biztositástyl tartózkodnak. Különösen jégbiztosítástól, mely a múlthoz képes visszaesést mutat,, emelkedés helyett. A jégkár ellen biztosított érték 355 millió korona volt 1899-ben, holott csak a búzatermés értéke 600—800 millió korona értéket képvisel s az összes jégkár ellen biztosítandó érték Magyarországon meghaladja a 3000 millió koronát. A tűzkár ellen biztosított érték 1899-ben 7000 millió korona, ennek is a fele külföldi biztosító társaságoknál, Ha ezzel szembeállítjuk hogy Bajorországban a kir. biztosítási kamaránál 7200 millió korona érték van biztosítva épületekben és felszerelési tárgyakban, tehát mezőgazdasági terményeken kívül, holott Bajorország terjedelemre csak Vs-e Magyarországnak, akkor fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy mily sok érték vár még biztosításra. A szövetkezet megalakulásával tehát nemcsak védelmet nyújt egészséges versenykeltésével a magyar gazdaközönségnek a biztosítási kartel önkényü díjemelésével szemben, de egyúttal másik föczélja lesz a biztosítás nyújtotta előnyöket széles köröknek hozzáférhetővé tenni, s ez-állal is elősegíteni a dijak csökkenését.