Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-28 / 48. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. deczember 12. Teli vasúti menetrend. Érvényes 1901. október l-től. Indul Zalaeg erszeg Érkezik ó P ó. P Csáktornya feíé j 4 5 59 52 9 8 14 24 ) Csáktornya felöl ) Kisczell felé { 9 4 29 12 8 5 39 45 ] Kisczell felöl j Kanizsa—Bécs felé 6 11 2 8 42 42 33 30 8 1 4 9 05 57 01 47 1 1 Kanizsa- Bécs felöl (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz, a déli vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az esti a nagykanizsaihoz.) , Az aláhúzott számok az éjjeli időt jelzik este 6 órától reggel 5 óra 59 perczig. mindig ellenségünk, de azért amft most írunk, az mégis örömünkre szolgál. A hazai gyufagyártásról van szó, melynek haladásáról örvendetesen értesülünk. Elértük ugyanis azt az időt már, hogy többet viszünk ki gyufából külföldre, mint amenynvit behozunk. A statisztika — ha ugyan megbízható, azt magyarázza, hogy az 1900-ik évben 15.555 métermázsa s 781.950 korona értékű gyufát hoztunk be, mig a kivitelünk 20.204 métermázsa és 929.384 korona értékű volt. Ez arány megmaradt az idei első félévben is, ami főleg az iparpártolási mozgalomnak köszönhető, mert ezelőtt csak 4—5 évvel is csak nagyon csekély kivitelünk volt az óriási behozatallal szemben. Ugy látszik az iparpártolási eszme erre a kicsinségre hatott leginkább. Sárczipők. A bulgár piaczokon a sárczípőüzletet az orosz gyártmány dominálta. Október havában Várnába, mint ottani konzulátusunk jelenti, 4726 kg. sárczipő érkezett Bécs-Trieszten keresztül. A monarchia beli gyártmányok közül csakis a jobbfajták volnának versenyképesek. Sobri Jóska kulacsa. Művészi becscsel biró érdemes kulacsot kapott Darnay Kálmán sümegi muzeuma Kósa József z.-szántóhegyi lakostól. A kulacs egykor a Dunántul romantikus rablóvezérének, Sobri .ló«kának tulajdona volt. Mint a lajtalevő évszámból kitűnik, 1815-ben készült és nyilván mint a rajtalevő faragások mutatják j családi kulacsa volt a rablóvezérnek. Sobri Pap József baltavári kanásznak volt s fia, igy a kulacson czimerképpen a középső mezőben egy szépen fejlett siskafülti disznó látható. E fölött a mult jezázad elején divatozó ruhában egy kanász alak van faragva, jobbjában kanász fejszét, balkezében füstölgő pipát tartva, fejében kucsmaszerii sapka látszik. ránczo8 gatyája szélesen ki van rojtozva. A képet az ágakon csüngő disznóeleség, a makk fogja körül. A mult század első felében gyakran járt Sobri Sümeg vidékén ós nem egyszer az erdő között fekvő Szántóhegyen vert tanyát, apjával, az öreg Pap Józseffel komaságban álló Öreg Kosánál. Ilyen látogatása alkalmával hagyta ott e kulacsát, hogy mire visszatér, tele legyen jóféle szántói murczival. Gyakran megtöltötte Sobri a kulacsát Kosánál 03 mint Kósa elbeszélte, oJyan testi ereje volt a rablóvezérnek, hogy a 15 iccés kulacsból félkézzel felemelve tudott inni. Egyszer mégis rajta vesztett. Eeti piacz métermázsánként kor. fill. buza 16 — rozs ; 7 .? : '.' / ... 14 — árpa 13 — zab 14 — kukoricza 13 — krumpli 4 — káposzta százankint 8—16 — ZaiaYármegyei Iparvédő Egyesület. Az asztalos-, bognár-, kovács- és koesifényező iparról. Elismerést érdemel Jády Károly ur a szabó iparról irt czikjcrt. Nekem nem szakmám a szabóipar, az igaz, de én is érzem, ha valamely iparos társamnak hátrányára halmozzák el a bécí-i nagy kereskedők a helybeli kis kereskedők boltjait kész ruhaneművel s igy nem csudálom, ha van panasza a helybeli szabó iparosoknak; az igen tisztelt fogyasztó közönség roszul fogja fel, ha azt állitja, hogy a bécsi vagy gráczi készítésű jobb, vagy szebb volna, mint a mi helyi iparosainké. Tessék megengedni azt az egyet az igen tisztelt fogyasztó közönségnek, hogy iparos társaira közül bármelyik szakmából is igen sokan vannak, akik nagyobb fővárosokban több évekig sok szép munkát készítettek; azt hiszem akkor Egerszegen is tudnak. Elég sajnos hogy igy nyilatkoznak. Azt hiszem kevés iparos van, aki ne érezne valamely hátrányos dolgokat, melyek meg nehezítik helyi iparosaink előhaladását. Igy van ez a faiparnál is. Azt hiszem felesleges mondanom, hány elismert kitűnő asztalosmester működik helyben, — kitűnő munkájukért aianv éremmel, elismerő oklevelekkel vannak kitűntetve s ennek daczára helyi bútor raktárosaink mégis a bécsi össze tákolt munkákat hozatják nyakukra,Csudálni való ekkor, ha valamely iparos nem bir eléggé mozogni iparában ? én azt hiszem mindig előuyösebb volna és nemes tett volna az, ha helyi iparosainktól szereznék be fent említett ruha ós bútor szükségleteiket már azéit is, hogy ha esetleg valami mozdítani való fordulna elő, mindenkor meg találja azon munka darabnak elkészítőjét s végül eleget tett mindegyik hazafiúi köteleségének; mert nem helyi adófizetőket pártolni helyiek felett, nem helyes dolog. Nálunk bognár iparnál nem tartanak szaktársaimon kivül kész munkát senki s igy nem is lehet anuyiia panaszunk és mégis van. Zalaegerszegen vagyunk öten bognárok, akik egy árut készítenek az ugy nevezett gazdasági munkákat; e? anyiban háttérbe van némileg szorítva, hogy vásárok alkalmával ide hoízák a falusi bognárok készítményeiket s fele árban adják a kész munkát s igy a fogyasztó közönség ez alkalommal szerez be egyes darabokat; minden esetre nekünk ez hátrányos, mert nekünk az anyagot mesziről és drágán kel megvenni és a nagy adó miatt sem bírjuk oly árban adni, mint fent említettek. A bognár munka két osztályra oszlik: amint fent emiitettem, a gazdasági munkát egyaránt készítjük, de az ugy nevezett kaszni munkát illetve kocsi korbákat helyben csak hárman készítünk. Ezen utóbbi munkára van egy kis megjegyzésem. Vannak kocsi megrendelők vidékünkön, még pedig sokan, akik azt állítják, hogy hiába! Egerszegen nem birnak olyan kocsit elő állítani mindt pl. Bécsben és Gráczban. Egyik azt állitja, bognár nincs, a másik hogy kovács, a harmadik kocsi fényező nincs. — Nyugodt lehet bármelyik kocsi megrendelő: bármilyen kivitelű kocsi felépítéséhez : bognár is, kovács is, kocsi fényező is van elég, s vagyunk elegen. A bognárok neveit nem említem; naponta lehet helyben látni kocsifa alkat részeknek a müveit, megemlítem a mi a kovács munkát illet', hogy a kocsi munkánál eléggé szakavatott és gyakorlott kocsi munkás Lukács István kovács mester, a ki helyben már igen sok szép kocsit állított elő. Bátran merem állítani, megnézheti munkáját bármely fővárosi kovács mester; továbbá 'tt van Hegyi Károly kovács mester, aki igazán lehet mondani hogy szakmáját meg tanulta mert kifogástalanul dolgozik; nem kevésbé marad háttélben Zsuppán József aki fővárosokban több évi tapasztalat folytán szerencsés volt kitűnő elismert nagy műhelyekben dolgozni ; remekül dolgozik, az igaz meg is fizetteti magát, mert jó munkát csinál. Ifjú Kaszás Pál szintén érti a kocsi munkát, de nem igen szeret vele vesződni; mert bőven van neki más munkája is; a mi pedig a kocsi fényező munkát illeti: Csík László azt hiszem mégis elismert szakember ezen a téren ugy mint Parapatics Benedek, a ki csak a tavasz folyamán jött Egerszegre; ő is igen jó kocsi fényerő; hozzá még igeu jó nyerges és szíjgyártó. Tehát ezzel befejezem észrevételeimet. De ismételten nyugodt lelkiismerettel azt mondom, hogy mindent meg lehet iparos társaimnál kapni, s mindenkor olyan jót és szépet, mint bárhol, csak egy kis bizalmat kell helyezni iparosainkba, és még egyet akarok mondani, azt hogy a hazai iparosokat aki annyira emelni akarja, ki az? Az a Magyar Paizss annak tisztelt szerkesztője. Azért iparostársaim, illő, hogy megbecsüljük és támogassuk azt a lapot, mely minket támogat. Tisztelettel maradtam iparos társaimnak tisztelője és barátja Kaszás József bognár mester. „Zalaegerszegi kőzp. fogy, és ért, szövetkezet." Értékesítő szövetkezetek. Üzletriszek, üzleti felesleg, tartalékalap. (58. Folytatás.) Az üzletrészekre eszközölt befizetések, a szövetkezet alaptőkéjét képezik, és az üzlet vezetésére berendezésére, alapítási költségekre fordíttatnak. Az alapítási költségek azonban öt év alatt teirandók. Az üzletév lezártával fenmaradt üzleti fölösleg a következőkép osztandó fel. Első sorban az üzletrészekre befizetett összegekre eső kamat, a mely azonban 5°/o-nál magasabb nem lehet, elégíttetik ki. Ennek levonása után a fenmaradt összeg képezi az üzleli tiszta nyereséget; ebből legalább 10% a tartalék-alap javára ősik, lf)°/o az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központjával együttesen megállapítandó szövetkezeti czélok előmozdítására fordítandó, a többi felett pedig az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés határoz. Az üzletrészek után eső kamatok nagyságát* ha azok az üzleti feleslegből 5°/o-ot ki nem tennének, az igazgatóság javaslatára a közgyűlés állapítja meg. A tartalékalap rendeltetése az esetleges üzleti veszteségek pótlása. Mint a fentiekből kitetszik, ezen szövetkezet tagjai közé, — tekintettel az üzletrészek nagyságára, — leginkább a nagy- és középbirtokosok léptek hé, de annyiban segíthet a kisemberekan is, hogy ezek szükségleteiket első rendű czikkeiből vagy közvetlenül, vagy pedig a vele összeköttetésben levő Vidéki szövetkezetek utján legméltányosabb feltételek mellett elégíthetik ki. Ha a nagyobb gazdák szükségét érezték az ily szövetkezetnek, mennyivel szükségesebb az. a kis embereknek. Ezen szövetkezet hazánknak egyik legéletképesebb szövetkezete, mi a következő adatokból is nyilvánvaló. Az 1899/1900 évi nyolczadik üzleti jelentése szerint 1900 évi jun. 30-án tagjainak száma 719, részjegyeié pedig 2143 volt, mi által alaptőkéje 428,600 koronára emelkedett. A tartalék tőke 160 ezer korona volt. A hadügyi kormányzat részéről az elmúlt évben is megfelelő szállításokkal bízatott meg ezen szövetkezet, amennyiben a szállítások egy részét • az ajánlati tárgyalásokon, mint a legkedvezőbb ajánlattévő nyerte el. Kívánatos is, hogy ugy a hadügyi kormányzat, mint a honvédség és az összes széna, szalma, zab, gabouanemü stb. szükségletét a szövetkezetek utjáu egyenesen a termelőktől szerezze be. Csudálatos, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara e miatt felszólalt, de helytelenül. Részt vett ezen szövetkezet a mult évi párizsi világkiállításon is, a tagjai által rendelkezésére bocsájtott szép gabona-, vetőmag- és gyapjú gyüjteméuynyel, mely a legnagyobb díjjal, a »Grand Prix«-vel lett kitüntetve. A jelentés fölemlíti a következőket is: »A hazai ipar előmozdítása érdekében megindult pártoló mozgalom folytán inditatva érezzük magunkat azon, bizonyára t. tagjaink által is helyeselt kijelentés megtételére, hogy kötelességünknek ismertük mindig a gazdáink részére szükséges anyagoknak és gépeknek elsősorban is hazai forrásból való beszerzését, s e tekintetben megnyugvással tudathatjuk hogy nagy mennyiségű szükségleteink legnagyobb része belföldi, gyártmányokból állott. Nem kerülhettük el azonban azt, hogy részint a belföldi gyártás elégtelensége, részint és főleg, annak nem megfelelő minősége miatt kénytelenek voltunk némely árucikket a külföldről hozatni legtöbbnyire tagjaink egyenes kívánságára. Azt hiszszük, ez által gazdatársaink irányában tartozó kötelességünknek teszünk eleget, a mennyiben részünkre nagy körültekintéssel, mindenből a lehető legjobbat igyekszünk beszerezni, mi hogy rövid idő alatt hazai forrásokból is kivétel nélkül lehetséges leend, magunk is reméljük és kívánjuk.« Ugy ezen eljárása valamint azon intézkedése,^