Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-05-29 / 22. szám
8. OLDAL MAGYAR KATONAUJSÁG 1942 MÁJUS 29. Kitüntetett legénység arcképcsarnoka: Hőslelkű önfeláldozás Kiváló példát mutatott az önfeláldozó kötelességteljesítésre Kürti Sándor, egyik hegyi tüzérosztályunk honvédje. 1941 június 29-én lőszert kellett előrevinnie a Zharytól délre levő ütegéhez, amely heves harcban állott az ellenség túlerőben lévő ütegeivel. Kürti honvéd kötelessége teljesítése közben egy közelében robbanó ellenséges lövedék repeszdaarabjaitól két helyen is megsebesült: karján és fején. Fejsérülése különösen súlyos volt. A hőslelkű magyar katona mégsem rettent vissza kötelessége pontos teljesítésétől, hanem súlyos sebesülése s a még hevesebbé fokozódó ellenséges tűz ellenére is, elvitte lövegéhez a lőszert és csak azután gondolt sebeinek ellátására. Ugyancsak az önfeláldozó kötelességteljesítésre mutatott kiváló példát Bán Imre szakaszvezető is. A Dnyeper déli folyamszakaszán az ellenséges tüzérség, október 3-án löveg-ponttűzzel lőtte annak a gépvontatású ütegnek a figyelőállását, amelyben Bán Imre teljesített szolgálatot. A hőslelkű szakaszvezető a rendkívül heves és közeli becsapódások ellenére is kitartott figyelőállásában s nyugodt, bátor magatartásával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy tüzérségünk egyre hatásosabban lőhesse a Zaporozsje városát védő vörösöket. Négy nap múlva, mint felderítő járőrparancsnok teljesített szolgálatot. Eközben ellenséges aknára lépett s a robbanás következtében ballábfejét elvesztette, jobbszeme pedig megsérült. Súlyos sebesülése ellenére is hősies lélekkel példát adott bajtársainak a rettenthetetlen kötelcsségteljesítésre és a fájdalmak elviselésére. Példás magatartás A szovjet ellen vívott harcokban számos ízben kitüntette magát vállalkozókészségével és példás magatartásával Bazsó Lajos géppuskás szakaszparancsnok. Felderítő osztagok élén nemcsak feladatait teljesítette mintaszerűen minden egyes esetben, hanem több alkalommal vakmerő lendülettel az ellenségre törve, összesen mintegy 300 foglyot ejtett. Az ukrajnai Solgutov előtt különösen leleményes ügyességgel derítette fel a szovjet erők helyzetét, majd jelentéseinek hátraküldése után, felismerve a birtokába vett tereppont rendkívüli jelentőségét, ott a leghevesebb ellenséges tűzben is kitartott mindaddig, amíg a jelentései alapján előnyomuló erősebb honvédkötelékek beérkeztek s részben megsemmisítették, részben pedig foglyul ejthették az ellenséget. EMLÉKEZTETŐ a magyar katona dicsőséges napjaira 1848 május 31. A galíciai Mariapol községből a Würtenberg-huszárezred 2. százada a haza veszélyének hírére Lenkey János százados vezetése alatt Máramarosszigetre érkezett, hol örömujjongással fogadták. 1485 június 1. Mátyás király a kiéheztetett és elfoglalt Bécs városába fényes kísérettel bevonult. 1705 június 2. A kuruc csapatok bevonultak Eger várába. 1915 június 3. Przemysl várát magyar—bajor— osztrák csapatok visszafoglalták az oroszoktól. 1746 június 4. A «Kökényesdys>, később 34. gyalogezred az olasz Rivalla városkát a franciák elszánt védelme ellenére rohammal elfoglalta. 1446 június 5. Hunyadi Jánost, a nagy törökverő hőst és hatalmas hadvezért Magyarország kormányzójává választotta a rákosi országgyűlés. 1566 június 6. Várpalota hős védője, Thúry György Arszlán budai pasa seregét elkergette a vár alól. A Csáktornyái csárdás Irta: Sáfrán István. Ezerkilencszázhúsz júniusában történt, amikor Zrínyi népe felett is elsötétedett az égbolt, s a Csáktornyái öreg vár előtt álló Zrínyi-emlékmű talapzatán hiába kerestük a «Zrínyi»-felírást. Zrínyi népe férfiasán viselte nehéz sorsát. Százezres létszámával önerejéből nem helyezkedhetett szembe a reánehézédő erőszakkal; de azért minden alkalommal megmutatta, hogy érzésvilága nem azé a hatalomé, amelyet Trianon reá kényszerített. Elüldözték vezetőit; gyermekeit szerb iskolába járatták. Hivatalokban tilos volt a magyar szó. A cigány is csak szláv nótát húzhatott. Ha itt-ott egy kis búf ele j tőre ültek össze, vagy az ifjúság egy kis talp alá valóra vágyott, akkor is ott volt a tilalomfa. Tilos volt a magyar tánc, a csárdás. A csárdás táncolása államellenes cselekedet volt, s büntetés, elesukás, internálás járt érte. Már pedig a muraközi népnek csak egy tánca van, s ez a csárdás! Ez viszont magyar. Ezért féltek tőle a «jugoszláv ok». * A Csáktornyái vár tövében fekvő ligetben a Csáktornyái önkéntes tűzoltótestület az évi rendes nyári mulatságát tartotta. Ott volt az ősi város egész polgársága, de ott voltak az új urak is, a Dráván túlról betolakodott jugoszlávok, az új vezetők. Nehezen indult a mulatság. A látványos számok után, az asztalokat körülvéve, a jövevényektől elkülönülve ültek a csáktornyaiak. A közönség mintha várt volna valamire. De mi ez? Mintha valami súgdolódzás kezdődne! Tényleg. Először súgva mondják egymásnak, majd mindhangosabban, végül hangorkánként kiáltják: Csárdást! Csárdást! Sztrahonja Pepi, a tűzoltóparancsnok, nem sokat gondolkodik. — Csárdást! — adta ki a parancsot. A fúvósok egy pillanatra mintha megszeppennének. De azután annál szívesebben zendítenek rá a muraköziek kedves dalára: «Aki a babáját igazán szereti» szövegű csárdásra. Ami most következett, azt leírni nem lehet. Védő embergyűrű vette körül a zenészeket. Az asztalok üresen maradtak. Idős-fiatal mind egy szálig ott táncolt, szíwel-1 élekkel, kipirult arccal, lángoló szemekkel. Örömtől könnyes szemmel figyelték az öregek a magyar nemzeti hitvallásnak ezt a soha nem látott módját. Az öröm nem tartott soká. A predsztojnik — a jugoszláv főbíró — gyorsan előkerített csendőrséggel kereste és szedte öszsze a lázadókat. Tíz percen belül üres volt a liget. Egy sereg embert lecsuktak. Sztrahonja Pepi két hetet ült; s elcsapták a tűzoltóparancsnokságtól . Többünk menetlevelét másnap állították ki, a nóvipazári internálótábor felé! * Én nem táncolok, de ettől az időponttól kezdve egészen más szemmel nézem a csárdást, amely oly nagyszerűen tudta kifejezésre juttatni Zrínyi népének, a muraközi népnek törhetetlen magyarságát. A VITÉZI REND ZRÍNYI CSOPORTJA közreműködésével szerkeszd: vitéz Rózsás József alezredes. A kiadásért és szerkesztésért felelős: vitéz M e z e y Dénes. Kiadja a VITÉZI REND ZRÍNYI CSOPORTJA MUNKATÁRSAINAK IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI SZÖVETKEZETE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Reviczkyutca 4/b. — Távbeszélő szám: 143—448. Megjelenik hetenként. — Előfizetési ára: negyedévre 1.30 P, félévre 2.50 P, egy évre 5.— P. Jogi személyeknek (vállalatoknak) évi 36 P. A lap a 22.220. sz. postatakarékpénztári csekkszámlára (bianco-csekklapon) történő előzetes befizetés útján rendelhető meg. Csak válaszbélyeggel és megcímzett borítékkal ellátott levelekre válaszolunk. — Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Az egyes szerzők (cikkírók, rajzolók és fényképészek) nevét általában nem közöljük, de a magunk számára és hivatalos használatra nyilvántartjuk. Közleményeink utánnyomását csakis a forrás pontos megnevezésével engedjük meg. Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, V., Honvéd-utca 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató. V. ISTVANFFY ELEK ht. alhadnagy Magyar Ezüst Érdemérem hadiszalagon. HERCEG JÓZSEF ht. őrmester Magyar Bronz Vitézség! Érem. LÉGRÁDI JÁNOS ht. őrmester Magyar Kis Ezüst Vitézség! Érem. GAJZAGÓ ARISZTID hdp. őrmester Magyar Nagy Ezüst Vitézség! Érem. DÓRA ISTVÁN törzsőrmester Magyar Nagy Ezüst Vitézség! Érem. GARAS LAJOS szkv. Magyar Bronz Vitézségi Érem hadiszalagon. KATUZA FERENC őrvezető Magyar Bronz Vitézségi Érem. SCHIFF MIHÁLY honvéd Magyar Bronz Vitézségi Érem.
