Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-11-05 / 18. szám
ä _-.orrununist& Párt, • \ VlII.Íieze Kálwán tér 27* /</ |. évfolyam 18. szám ÄRA: 50 pengő 1945 november 5. HÉTFŐ Klubba tömörült Tolt magyar köretek garázdálkodnak Svájcban •• Ötmillió svájci frankot „vett magához“ a magyar állam pénzéből báró Bakách-Bessenyey György, aki ebből az összegből tartja ki fasiszta és reakciós cimboráit Hamis út/eueleket gyárt 8ztójayék uolt köuete a Németországban bujkáló háborús bűnösök számára — A Kossuth-rádió felhívására — kezdi Földi — 1943. januárjában alakult meg Svájcban a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szer. vezete. Abban az időben tombolt a reakció és a magyar demokrácia nem hallathatta szavát. Célkitűzésünk az volt, hogy lerántsuk a-Viel az aJikoii magyar korinány cselszövéseiről, árulásairól. Felhívtuk a világ figyelmét arra, hogy a magyar nemzetet nem lehet azonosítani németbérenc kormányával és azokkal, akik a világot gyászbaboritó nácik /.sóletjában állottak. , A szervezet munkássága súlyos nehézségekbe ütközött. Természetesen csak mint illegális mozgalom működhetett a M. N. F. F. Abban az időben a magyar és német hivatalos szervek, valamint megbízottaik Svájcban a legerőteljesebb harcot folytatták az igazságért küzdők ellen. — Állandóan feljelentéseket tettek ellenünk — folytatja Földi Iván. — Az üldözésnek „eredménye is lett. Báró Bakách-Bessenyey György a reakciós kormány magyar követe elfogadta és bőr_ lönbe juttatta vezetőségünk egyik tagját. Mindenképen akadályozta tevékenységünket. A „Der Aufbau“ című svájci demokratikus lapot két hónapra betiltatta, mert a M. N. F. F. cikkeit közölte. Épen ezért illegális lapot indítottunk, amely nemcsak szervezetünknek,, de „ Nemzetközi Ei igáit- Tezn.leországban és Északafrikában inter, nólt magyar önkénteseinek is a legnehezebb időben jelentős szolgálatokat tett. Az M. N. F. F. kiküldöttje ez. után a szervezet munkájának további kialakulását világítja meg: — Múlt év decemberében vált legálissá svájci mozgalmunk. Akkor alakult meg az ideiglenes ma. gyár kormány és mi a nyilvánosság elé léptünk. Megalakulásunkat átiratban közöltük a svájci szövetségi elnökkel. Ezt a levelünket rá. dión ismertették Londonnal. Moszkvával és Washingtonnal. — Júniusban azután Gyöngyösi külügyminiszter javaslatára a Budapesti Nemzeti Bizottság felhatal. mazta a M. N. F. F. svájci szervezetét, hogy képviselje a demokratikus Magyarországot, tekintettel arra. hogy még a Sztójay bábkormány követe“ garázdálkodik Svájcban. öt millió svájd frank! A Svájc által Magyarországnak nyújtandó segítségnek majdnem kétszerese. Ha ez az összeg rendelkezésre állna, hatalmas segítséget jelentene a ,,követ urak“ politikája által tönk: i teát Magyarország újjáépítésének céljaira. Rávilágít Földi Iván arra, hogy báró Bothmer Károly a Sztójaykoranány idejében Horthy által kinevezett követ, aki még mindig a követséget uralja, tulajdonképen útlevél hamisítások tál foglalkozik. — Báró Bothmer Svájcban tömegével nyomat útleveleket, amelyeket Németországba küld az ott bujkáló magyar háborús bűnösöknek. Ezekkel az útlevelekkel azután lehetővé válik a még ottievő gyászmagyaroknak, hogy nyugat felé meneküljenek. Ezért nem tudták még népbíróság elé állítani őket. Földi Iván így fejezi be nyilat, kozatát: — Minden erőnkkel harcolunk mindaz ellen, ami a magyar demokráciának ártalmára van. Főfeladatunk az, hogy a lehető legerőteljesebben hozzájáruljunk Svájcból a magyar újjáépítés nehéz munkájához. Somlyó Zsuzsa. A gazdasági rendőrség létszámának erősítését követeli a közvélemény A liszt megállapított ára 22 pengő, feketepiaci fargalomban százszorosa — A 800 pengős zsír huszonötszörös áron jut a fogyasztóhoz A kormányt kétségtelenül jóindulat vezette, amikor az árrögzítést elrendelte. A eél az volt, hogy ne nehezítsék meg indokolatlan áremelésekkel a dolgozók megélhetését. Elméletben tehát nagyon helyes volt az árrögzítés, azonban a gyakorlati megoldása helytelennek bizonyult. A kereslet és kínálat örök törvényét nem tartották szem előtt, amikor a legfontosabb élelmiszerek és közszükségleti cikkek árairól szóló rendeletet életbeléptették. Csakis egy esetben lehetett volna sikere az árrögzítésnek, ha annak életbeléptetésekor a hivatalos szer-A Magyar Jövö munkatársa szemléit tartott Budapesten. Napokon át folytatta a razziái. Az első nap eredménye azonban nem változott: eltűnt minden áru, amelynek az árát rögzítették, az a kis mennyiség, amely itt.ott előbukkan, megdöbbentő, nem is napi, hanem „óraáron“ kapható. Nem túlzás azt állítani, hogy „óraárakról“ kell beszélni, mert valóban óráról.órára emelik a közszükségleti cikkek árfolyamát. A liszt rögzített ára 22 pengő. Forgalmi ára? Százszorosa! Már ahol kapható. Nézzük a tej árát: 40 pengő. Es a feketepiacon? Túl van az ezeren. Zsír a rendelet szerint 800 pengő. A húszszorosáért sem kapni. Ugyanígy nem létezik 700 pengős szalonna, 1200 pengős füstölthús és 1500 pengős kolbász. Arról nem is szólhatunk, hogy valahol hurkát, kenőmájast, sajtot, paprikás szalonnát, a mesék világában lévő sonkát, vagy borjúhúst vek jelentős mennyiségű áruval indultak volna harcba a feketepiac áruzsorásainak megsemmisítésére. Avagy jóeleve felkutatták és szá_ montarto.tták volna a készleteket. De egészen más történt. Kiadták a rendeletet és még azt se mondhatjuk. hogy minden maradt a régiben. A spekuláció semmibe se veszi a kormány intézkedését. Ellenkezőleg: túlszárnyalja minden eddigi árdrágító gonosztett sorozatát. Nemsokára nem lesz túlzás azt állítani, hogy a fizetésemelés mértékét használják feketepiaci szorzószámnak. a rögzített ár — mondjuk — dupláján fedezzünk fel valahol. A szén, a burgonya és társaik A hagyma árát nem látjuk az árrögzyő rendeletben, igaz, hogy hagymát sem láttunk közel másfél hónapja. Hivatalos ígéretek, nyilatkozatok seregét hallottuk. — Makón tárgyalások folynak — volt ezek refrénje. Hagyma azonban nincs, csak szárított, kilónként tízezer felett. A hagymatemielök szabotálnak! Tárgyalnak, folyton ma gasabb árat kérnek és azután nem adnak, hogy azután még jobban kiéheztessék és kiuzsoráz hassák a fogyasztót. A burgonya ára negyven pengő lenne. jCsak a feketekereskedők rejtett rabáraiban van ez a fontos népélelmezési cikk. Razziánk alkalmával húszszoros szorzószámmal. A tél réme fenyeget. Kinek van tüzelőanyaga? Csakis a feketézőknek, valutaspekulánsoknak ésazokakik könnyen keresik a milliókat. A dolgozók közül itt-ott adak 2—o mázsát. A tüzelőanyagke. reskedök — kevés kivétellel _ az árdrágítás élvonalában állnak. — Ezerhatszáz pengő a szén bányaára — mondjuk egy nagykereskedőnek. — ötszörösért szívesen veszek — hangzik a válasza. Razziát: Köteletl A fa árát se rögzítették, de hiába telték volna, mert a budavidéki fatolvaj svábok úgysem tisztelték volna. Benzinről, petróleumról ugyancsak hiábavaló a rögzített árró! beszélni. Hiába emelik időnként százszázalékokkal a dolgozók fizetését, ha keresetükért a legszükségesebbeket •e tudják megvásárolni. A gazdasági rendőrség létszámát erőteljesen kell szaporítani, hogy végre necsak Itt-ott razziázzanak. hanem egyszer végre könyörtelenül kiirtsák a "ke teker eske dók hadseregét, akik aljas eszközeikkel támadják hátba a demokratikus Magyarországért küzdőket. Illetékesek — mint azt a lapok megírták — rendelettervezeten dolgoznak, amely szerint a jövőben nem néhány hónapi szabadságvesztéssel és jelentéktelen pénzbüntetéssel sújtják az árdrágítóikat, A tervezet szerint hallálai büntetik a közellátás ellenségeit. Még sohasem volt olyan nagy .zükség arra, hogy egy törvényt azonnal életbe léptessenek, mint most, amikor a feketézők meg' miálhatatlan seregét kell elnémítani. Az árdrágítók, uzsorások .nem érdemelnek kíméletet! Ritter Aladár Liszt nincs, csak. kétszázszoros áron! Az árrögzítés eredménye: minden áru! Báró Bahách-Bessenyei „követ“ gáncsvetése Az utóbbi időben számos és egymástól eltérő hír érkezett a Svájcban élő magyar háborús bűnösök helyzetéről. A fővárosban tartózik*», dik Földi Iván, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Svájci Szerve. zetének egyik vezetője, aki nagyjelentőségű tárgyalásokat folytatott dr. Molnár Erich népjóléti miniszterrel. a M. N. F. F. Svájcban hatalmas arányú segítő akciót szerve. sett Magyarország számára, mint arról lapunk más helyén számolunk be. A Magyar Jövő munkatársa felkereste Földi Ivánt. Kérdéseket intézett hozzá a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front svájci szervének alakulásáról, munkásságáról. Továbbá az ott élő magyar hábo“us bűnösökről. „Svájc, a magyar reakció központja“ A következőkben a Svájcba menekült magyar háborús bűnösökről kapunk érdekes helyzetjelentést: — Őszintén meg kell mondanom — hangsúlyozta Földi —, hogy Svájc a magyar reakció központja. Számos magyar háborús bűnös keresett és talált ott menedéket. — Többek között Bárdossy László a nép bírái elé állított volt miniszterelnök is Svájcban húzta meg magát. Szervezetünk közbeié. pésére utasították ki. Azonban még sok magyar háborús bűnös tanyázik Svájcban. Zürichben van például Fabinyi Tihamér, a volt pénzügyminiszter, aki úgylátszik kellőképen gondoskodott anyagiakról, mert nagylábon él. Ugyancsak Svájcban elnök a közelmúltban háborús bűnösöknek nyilvánított Sorg testvé. rek, akik szintén nem mulasztottak el megszámlálhatatlan milliókat magukkal vinni. A Magyar Élet Pártja vezető fasisztái közül Ember Sándor és Péchy Tamás élvezik jogtalanul Svájc vendégszeretetét. Péchy a fegyvergyár igazgatója volt és felbecsülhetetlen értékű gép tömeget „mentett“ ki Németországba, az odaszállított fgyvereken kívül. A társasághoz tartozik Abele, a volt milánói fasiszta főkonzul. Külön csoportot alkotnak azok, akiket a Gestapo illő dollárkötegek ellenében repülőgépen szállított Svájcba. A csepeli báró Weiss és a Chorin. családok több tagja nemcsak nagy-szérűén él, hanem alapításokat terveznek. Hamis útlevél gyártás Feltárulnak a külföldön gyakran felbukkanó álhírek titkai is. A fiátal magyar demokrácia elleni hamis hírverés központja Svájcban van. — Be kell vallanom — mondja Földi — sajnos megfelel a valóság, nak az a hír, hogy Svájcból kelnek szárnyra azok az álhírek, amelyek sokat ártanak a demokratikus Magyarországnak. Kétségtelen tény, hogy az Angliában és másutt elter. jedt hamis híreket a Svájcban búj. káló magyar reakciósok gyártják. Ezután valódi helyzetképet kapunk a levitézlett magyar követek ..munkásságáról". — El kell mondanom, hogy miket művel báró Bakách.Bessenyey, aki egyike az elmúlt rezsim svájci követeinek. Ö alakította meg a volt magyar követek klubbját. Amikor a báró úr a követséget elhagyta, közel ötmillió svájci frankot vett magához. így történhetik meg az a példátlanul álló eset, hogy a magyar állam pénzéből havonta hetven.nyolcvanezer svájci frankot kapnak a klub tagjai. Ebből az öezszegből aztán fényűzően költekez. nek.
